Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-11 / 8. szám

1974. január 11. • .PETŐFI NÉPE • 3 Pályaválasztás előtt Kórház Vietnamnak A Vietnami Demokratikus Köztársaság — a TESCO köz­reműködésével — a Középület- tervezS ' Vállalatnak adott meg­bízást Hanoi új, 500 ágyas álta­lános kórházának megtervezésé­re. A vállalat a hazai megyei és járási kórházak tervezésében már sok tapasztalatot szerzétt, s korábban már más külföldi meg­bízásoknak is eleget téve, az NDK-nak, Algériának és Szíriá­nak is tervezett kórházat. Az éghajlati viszonyok azonban a VDK-ban a legszélsőségesebbek, s így érdekes, különleges fel­adat elé állította a tervezőket. Havrán Pál építész és mun­katársai a különleges feladatnak .megfelelően rendkívül gondosan készítették elő a tervezést. A helyszínen tanulmányozták azo­kat a követelményeket — idő­járási tényezőket, helyi szokáso­kat, orvos-egészségügyi és kór­házszervezési igényeket —, ame­lyeket figyelembe kellett venni a tervek kidolgozásában. Első­sorban a 40 fok körüli és 70—90 százalékos nedvességtartalmú, párás hőség elleni védekezésnek szentelték a legnagyobb figyel­met. Ezért az épületeket úgy te­lepítik, hogy minél nagyobb ré­szük kerüljön szembe az ural­kodó széliránnyal, s így a lég­áramlás jól kiszellőztesse a kór­termeket és egyéb helyiségeket. Az erősen tűző napsugarak el­len is védekeztek, mégpedig az­zal, hogy a délre néző kórter­mek elé mély, árnyékot adó loggiákat terveztek. A munka legfontosabb szaka­szaiban a magyar tervezők hely­színi művezetéssel segítenék majd az építőknek. II. Továbbtanulás x gimnáziumban és szakközépiskolában Az alábbiakban közöljük a gimnáziumok és a szakközépisko­lák címét, valamint az 1974/75. tanévre tervezett általános és sza­kosított első osztályok megneve­zését és számát: Gimnáziumok: Frankel Leó Gimnázium. Baja. Ságvári tér 5. (1 nemzetiségi — német nyelvű — osztály), Tóth Kálmán Gimná­zium, Baja. Katona J. u. 3. (1 ál­talános tantervű és 1 francia sza­kosított tantervű osztály), Hunya­di János Gimnázium Bácsalmás. Lenin u. 1. (2 általános tantervű osztály). Radnóti Miklós Gimná­zium Jánoshalma. Szabad Május tér (2 általános tantervű osztály), Kodály Ének-Zenei Gimnázium, Kecskemét. Katona J. tér 4. (1 ének-zenei szakosított osztály), . Piarista Gimnázium. Kecskemét, Komszomol tér 5. (2 általános tantervű osztály). Petőfi Sándor Gimnázium. Kiskőrös. Árpád u. 4. (2 általános tantervű osztály). Móra Ferenc Gimnázium, Kis­kunfélegyháza, Kossuth u. 9. (1 általános tantervű. lh matemati­ka, V2 német. 1 biológia sza­kosított tantervű osztály), Szilády A. Gimnázium. Kiskunhalas, Kossuth u. 14. (2 általános tan­tervű és 1 fizika szakosított tan­tervű • osztály). Dózsa György Gimnázium. Kiskunmajsa, Kál­vin tér 8. (2 általános tantervű osztály). Damjanich Gimnázium, Kunszentmiklós. Kálvin tér 17. (2 általános tantérvű és 1 biológia szakosított tantervű osztály), Gim­názium. Tiszakécske. Felszabadu­lás u. 27. (1 általános tantervű osztály), I. István Gimnázium, Kalocsa. Hunyadi u. 24—25. (2 általános tantervű. ik biológia, V2 fizika szakosított tantervű osz­tály). Katona József Gimnázium, Kecskemét. Dózsa György út 3. (5 osztály, ebből 1 matematika szakosított tantervű osztály), Bá­nyai Júlia Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola, Kecske­mét. Nyíri út (1 általános tanter­vű. V, biológia, V2 német, V2 an­gol, V2 kémia szakosított tantervű osztály). III. Béla Gimnázium, Ba­ja, Ságvári tér 5. (2 általános tantervű. V2 fizika, V2 matemati­ka, V2 angol. orosz szakosított tantervű osztály). Szakközépiskolák: Petőfi Sán­dor Gépészeti Szakközépiskola, Kiskunfélegyháza, Kossuth'u. 24., (3 osztály). Bányai Júlia Szakkö­zépiskola, Baja. Lenin tér i. (1 kereskedelmi szakirányú osztály), Berkes Ferenc Szakközépiskola, Kecskemét. Bajcsy-Zs. u. 1. (1 ke­reskedelmi szakirányú osztály), Tóth Kálmán Szakközépiskola, Baja, Katona J. u. 3. (2 osztály, vízügyi-vízépítési és vízgazdálko­dási szakirány). Türr István Szak- középiskola. Baja. Lenin tér 1. (4 osztály, szakirányok: számviteli, gazdálkodási, pénzügyi, igazgatá­si-ügyviteli). Közgazdasági Szak- középiskola. Kecskemét. Szabad­ság tér 7. (4 osztály, szakirányok: számviteli, gazdálkodási, pénz­ügyi igazgatási-ügyviteli). Varga Jenő Közgazdasági Szakközépis­kola. Kiskunfélegyháza. Fisch E. u. 3. (1 számviteli-gazdálkodási, 1 igazgatási-ügyviteli szakirányú osztály). Kossuth Zs. Egészség- ügyi Szakközépiskola. Kalocsa, Tömöri u. 7. (2 egészségügyi szak­irányú osztály). Szilády Áron Eü. Szakközépiskola. Kiskunhalas, Kossuth u. 14. (1 egészségügyi szakirányú osztály). Petőfi S. Szakközépiskola. Kiskőrös, Árpád u. 4. (1 kertészeti irányú osztály), Dózsa Gy. Mg. Szakközépiskola, Kalocsa. Micsurin u. 5—7. (3 osz­tály. szakirányok: kertészeti, nö­vénytermesztő, állattenyésztő), II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola, Kiskunhalas. Kossuth u. 41. (1 nö­vénytermesztő. állattenyésztő), II. mezőg. gépészeti osztály), Bereczki M. Szakközépiskola. Baja. Sza­muely u. 96. (1 kertészeti szakirá­nyú osztály). A felsőoktatás felvételi lehető­ségeinek ismertetésével azért nem foglalkozunk, mert országos Fel­sőoktatási Tájékoztató jelenik meg, melyet a könyvesboltok áru­sítanak. A munkavállalásról A pályaválasztás természetesen nemcsak továbbtanulást, hanem megfelelő munkaalkalom keresé­sét, munkavállalást is jelent. Er­ről azonban ezúttal nem adunk külön tájékoztatást. mivel e téren a lehetőségek úgyszólván korlát­lanok. Ezúttal csupán arra hív­juk fel a szülők és a fiatalok fi­gyelmét. hogy elhelyezkedési problémáikkal forduljanak köz­vetlenül a lakóhelyükön levő vál­lalatokhoz. üzemekhez, illetve a tanácsok és a járási hivatalok munkaügyi szakigazgatási szervei­hez. ahol számukra kielégítő se­gítséget nyújtanak. (Folytatjuk) A LECSÓ SEM HIÁNYCIKK Lesz elegendő konzerv az idén * Aranyborjú, Ozorai példa Űj televíziós játékok A konzerv egyre nagyobb sze­repet tölt be az élelmezésben. Ezért is örvendetes, hogy a kon­zervipar a téli idényre 9 száza­lékkal több terméket adott a kereskedelemnek. A növekedés lehetővé tette, hogy mintegy 150 000—160 000 tonna főzelék-, gyümölcs- és húskonzerv kerül­het forgalomba, s ez a felméré­sek szerint az új termésig bő­ségesen fedezi a lakosság igé­dlj&j&saa ' 'A - vártnál kisebb termés elle­nére van elegendő paradicsom- konzerv, az előző évinél több zöldbabot és zöldborsót tartósí­tott az ipar; hazai forgalomba kizárólag a keresett zsenge bor­só kerül. Zöldpaprikából a kon­zervipar több éves szerződései révén olyan mennyiséget szer­zett be, . amely elegendő a bel­kereskedelem lecsóigényeinek ki­elégítéséhez. A tervezettnél va­lamivel tyevesebb ecetes paprikát tettek el, mennyiségben azonban nem lesz kevés a savanyúság­ból, pótlására ugyanis több cék­lát és zöldparadicsomot tartósí­tották. A kedvező termés nyo­mán bőven van málnaszörp, s megfelelő az egyéb szörpök és gyümölcslevek választéka, amit olcsó, jó minőségű paradicsom­itallal bővítettek. A konzervipar jelenlegi dia­betikus készítmény-választéká­ból mennyiségben ugyancsak eleget tud adni a kereskedem lemnek, s zökkenő nélkül elégí­ti ki a bébiétel-keresletet is. Húskonzervből, húskészítmé­nyekből és készételekből a ta­valyinál húsz százalékkal több kerül a téli piacrÉfc A következő hetekben, hóna-, pókban jó néhány új tv-játék ke­rül a képernyőre. Illyés Gyula Ozorai példa című drámájából Kardos Ferenc, az ismert ren­dező készített filmet. A történet 1848. szeptember végén játszó­dik az ozorai szőlőhegyen, ami­kor az itt szüretelő parasztok megfutamították Hoth császári tá­bornok seregét, — szüreti mo­zsarakkal, üstökkel, kondérokkal. Az an^kdPtjk3i%^;sol^^^£^^^; gött zódík meg. Megöli-e Vitok Pál Cserepes Margitot? Az izgalmas kérdés kapcsán Fejes Endre drámája természetesen másról és többről is beszél; a mű az író ars poe­ticájának drámai megfogalmazá­sa. A rendező Szőnyi G. Sándor, a szereplők: Mensáros László, Csomós Mari, Bessenyei Ferenc, Harsányi Gábor, Tomanek Nán­dor, Sulyok Mária, Drahota And­rea, Koncz Gábor. A bemutatók között szerepel Lövik Károly Feje fölött holló című tv-játéka, amely az író több novellájából készült. A Dö­mölky János által feldolgozott írások a múlt század végi Ma­gyarország nemeseinek életébe adnak bepillantást. Ilf és Petrov ötlete nyomán ^Jrg^ültr.azrAyanybpcjú .cynű.hát 2)w5HÍrfis2éíf ’ film! CTyúrkő László’ ebíten ‘égy* Ölyan^kédveáT 'gazeffí-' bér portréját és kalandjait festi meg, aki kihasználja az emberi butaságot ahhoz, hogy milliomos­sá váljék. A produkciót Szinetár Miklós rendezi, a főbb szere­pekben Darvas Ivánnal, Harká­nyi Endrével, Kibédi Ervinnel, Major Tamással és Bánhidi Lász­lóval. Pakura ömlött a Dunába A múlt hét végén nagyarányú vízszennyezés történt Dunaújvá­rosnál; a Dunai Vasműből mint­egy 2800 köbméter pakura öm­lött a Dunába. A kohónál hatás­foknövelésre használt pakura műszaki hiba és gondatlan keze­lés miatt jutott a folyóba, ahol Dunaújvárostól Dunaföldvárig, a Duna tizenhat kilométeres szaka­szán erős szennyezést okozott. A gyári vizsgálat első adatai sze­rint a kohó ötezer köbméteres pakuratartályának tolózára meg­repedt, s a szennyező folyadék a szennyvízcsatornán a Dunába ke­rült. A pakura több mint fél na­pon át ömlött az szennyvízbe, anélkül, hogy a gyárban észre­vették volna. A szennyezés elhárítására a vízügyi szervek és a Dunai Vas­mű megkezdték a munkálatokat. A pakura a két-három fokos vízben összesűrűsődött, a cso­mók egy része a part mentén és zátonyokon fennakadt. A tiszto­gatást csónakokról villával és különféle Szűrőkkel végzik. MOSZKVAI LEVÉL A Határőr Múzeumban Moszkvában 1932-ben nyitotta meg kapuit a szovjet határőrök múzeuma. A múzeum 1-es szá­mú szobájában Dzserzsinszkij munkáját ábrázoló dokumentá­ciókat, dolgozószobájának beren­dezési tárgyait láthatjuk. Itt van elhelyezve a nagy forradalmár arcképe, amelyet a szovjet mező- gazdasági dolgozók egészen kü­lönös anyagból, növényi mag­vakból készítettek. A következő szobában az első határőralakulatok életét, fegy­verzetét és ruházatát ábrázoló festmények, tájképek, írásos do- kumentáoiók láthatók. Az első határőr alegységek és egységek a határ mentén élő parasztok köréből verbúválódtak, s egy­szerű faházakban laktak, saját polgári ruhájukban, külföldi gyárt­mányú puskával teljesítették fel­adataikat. A polgárháború kez­detével e határőregységek össz- fegyvernemi alakulatokká szer­veződtek, majd az intervenció le­verése után a Vörös Hadsereg legújabb egységei ismét határőri­zeti és határvédelmi feladatokat láttak el. Az intervenciós csa­patók a fiatal szovjet ország gaz­daságát alaposan szétrombolták, az országot kirabolták, fokozták a nincstelenséget. A nehézsége­ket kihasználva — különösen a magántőkétől megfosztottak — csempészkedéssel próbáltak anya­gi előnyökhöz jutni. Az aranyat, drágakövet és élelmiszert a ha­lak szMá^u^és^-gXMarában^rej- tették'ét ^hbbít^^^TdŐsíálíbah a csempészet wyan*n§gy mérték­ben elterjedt, hogy megszünteté­sére Lenin személyesen is több intézkedést foganatosított. A II. vüágháború előestéjén az imperialista hírszerzők fokozták a Szovjetunió elleni kémkedésü­ket. A múzeumban elhelyezett dokumentációk két kémnő lelep­lezésének történetét ismertetik. Japán moszkvai követségén 1935- ben két asszony, jelent meg. Ar­ra kérték a diplomatákat, hogy segítsék át a határon vailó ki­szökésüket, mert kémfeladataik teljesítése közben bizonyos szov­jet körökben gyanússá váltak. Az egyik diplomata a kémnőket egy-egy nagyméretű utazóbőrönd­be bújtatta és vasúton érkezett a határra. A szovjet útlevélke­zelők azonban meghiúsították a tervét. A múzeum rendkívül színesen ábrázolja a határőrök fasiszták elleni harcát. Eredeti fényképek, hiteles dokumentációk: bizonyít­ják, hogy a határőrök a német fasiszták többszörös túlerejével szemben is hősiesen védték az objektumokat. A szovjet határ­őrök Magyarország felszabadítá­sában is részt vettek. Távol-Kele­ten pedig ők vívták a legered­ményesebb harcot a fasiszták ellen. A Murmanszki határszaka­szon például a háború egész idő­szakában egyszer sem tudott be­tömi az ellenség. A II. világ­háború után a Balti-tenger part­ján amerikai ügynököket tettek ártalmatlanná a határőrök. A harcok közben Kozlov főhadnagy kétszer sebesült meg, de a győze­lemig vezette határőreit. A da- manszki harcok is bizonyították, hogy a csatából mindig a szovjet határőrök kerültek ki győztesen. A szovjet határőrök minden ' ponton éberen őrködnek. Meg- semmisftik a kalandorokat, meg­akadályozzák a határsértéseket. Hősiesen védik 1918. május 24- től (Lenin utasítására ekkor ala­kult a határőrség.), és eredmé­nyesen őrzik a Szovjetunió ál­lamhatárait, s az 1932-ben ala­kított Határőr Múzeum méltón örökíti meg e dicsőséges harcot. Gazsó Béla Panorámakép Csufut-Kaleról esőfüggönyön át t (Karáth Imre felvételei) A tüskés bozótból em- bermagasságú kőfalak emelkednek körös-körül, vakolás nélkül egymásra rakott szikla­darabok. Csupasz bejáratot, szűk ablakokat, pilléreket, iveket fe­deznek fel a megdőlt építmé­nyeken. Síremlék gubbaszt egy közeli magaslaton, a szürke hát­térben vaskos várfal húzódik zömök kapunyílással az ég felé. Kő, víz, tüskebozót... Rövid tanakodás után a ren­dező beveti magát a nedves bo­zótba, a romok közér Ruháikat tépdesik a gallyak, s egy udvar­szerűségre érkeznek. Elmaradt a növényzet, előtűnt a sziklatalaj. Akár a símítatlan beton. Falak, asszimetrikus térformák, kőhen­gerek, kőhasábok. Lépcsőmarad­ványok föl és lefelé. Egy vas- los sor a hegy gyomrába vezet. Arya veszik útjukat. A lépcsőt, az ajtóívet, s a megnyíló termeket mind sziklá­ból vágták ki az egykoriak. Le­felé haladva a sötét egyszer- csak oldódni kezd, s vagy há­romemeletnyi mélységben az egyik helyiség falán váratlanul ablakok fénylenek fel szórt fény­koszorúban. Az építők kiütötték a sziklafalat, s most gazdag pa­noráma tárulkozik ki a mélyen húzódó völgyszorosra. A rendező a terem közepén a szikjából durván' kimunkált osz­lop talpazatára ül és a beeső szürke fényeket nézi. Az opera­tőr felfedezve a termek nagy­szerű akusztikáját, fényképező­gépének kattogását hangos üvöl­tésekkel kíséri. Megbolydult hanghullámok civakodnak a te­remben­„— Megérkeztem. Itt kellene üldögélnem sokáig, amedig idő az idő... Azonosulni ezzel ß kőmicsodával. Visszaállítani idegrendszeremet erre a lassú­ságra, erre a csendre, erre a tőlünk már régen idegen nyu­galomra. Visszatérni ide az élet és halál között húzódó kőgye­pűre .. „— Hm. Védtelen vagy ä ro­mantikával szemben — így egy másik otthonos hang. — E fene nagy nyugalom, csend akkor ke­letkezett, amikor az itteniek már mind nyugovóra tértek. Örök nyugalomra. Addig meg raktárak voltak e hangulatos kőlukak szállások vagy börtö­nök. Az ablaknyílásokon át har­cosok leshettek a völgyben ván­dorlókra, s alkalmasint lelkiis- meretfurdalás nélkül kirabolták őket. S nyilván . foglyaikkal vé- sették e komor falakat... kor- bácsos ösztökélésre. Homo sa­piens élt itt nem más faj, homo sapiens...” Az operatőr kérésére végül a filmről kezdenek el beszélni. Fölkapaszkodnak a napvilágra (az esőbe), s közben a rendező különösebb szellemi megerőlte­tés nélkül sorolja el, hogyan ve­szik majd filmre a termeket — ha egyáltalán megérkezik az en­gedély. Ugyanis már nemigen érdekli a téma —, s ezzel ma­gában akaratlanul is beismeri vereségét a látvánnyal szem­ben. Vagy eleve így akarja?... Talán sajátjának érzi a kövek közötti kötőanyagot (csendhabar­csot), kinyújtott ujjai között át­húzó légvonatot (az idő ész­lelhető futását), a bozótba süp. pedt falak tiltakozását a nemlét ellen... Azt biztosan tudja, hogy a vá­ros látványa rutinná fagy majd a filmkockákon — és sajnálja őket Mindig tisztelte mások jo­gait önmaguk kifejezésére, le­gyenek akár kövek. És ő min­denképpen idegen, betolakodó itt, kamerájával, beállításaival. Csaknem három óra telt el, mire megérkezett a forgatási en­gedély és összeszerelték a ka­merát. A munka nyomott han­gulatban indul. A rendező azt a látszatot kelti, hogy megunta a kellemetlenségeket; a cipeke- dést, az esőt, a várakozást, s a forgatáshoz nem maradt ener­giája. Unottnak, közönyösnek tű­nik, mintha a legsablonosabb rutinfilmen dolgoznának. Min­dent az operatőrre bíz, az meg morog a bajusza alatt. Noha tudja, lélektelen lesz, amit csináltak, hamis (a ködös expozíciókról, az optikába cse­pegő vízről nem is beszélve), a rendező mégis valamiféle belső békével fejezi be a forgatást. Megelégedett azzal, hogy itt volt, s elcsitultak benne izgatottságá­nak hullámai. Szól, hogy befe­jezték, majd rövid tétovázás után elindul visszafelé a város egykori főutcáján. A földet néz­ve még elmereng a talajban te­kergő váj átok láttán (hány évig és miféle kerekek gördülhették bennük, hogy a sziklatalaj tíz­húsz centiméter mélyre is be- maródott?). De ezen sem akar töprengeni (sőt egyáltalán sem­mit nem akar csinálni), mert fegyelmezett ember, engedel­meskedik a kötelességtudatnak. Meggyorsítja lépteit — hisz már régen Bahcsiszerájban kellene lenniük. A rendező így már nem nézi meg a templomszerű épület fé­lig épenmaradt imatermét, a vízgyűjtő ciszternát, a várfal furcsa jelekkel ékesített köveit, hanem kellemes szomorúságával játszadozva, határozott léptek­kel ballag kifelé a váróiból. A fekete Isis asszony tekinte­tével sem találkozik többé, csak hangját hallja, s a szavak elúsznak a völgy félé. Hátul a forgatócsoport tagjai lemaradozva, elöl a rendező ma­gában botladozva ereszkedik le­felé a csúszós kövek között. Az eső lankadatlan szorgalommal esik. Már a völgy fái közé ér, ami­kor eszébe jutnak a sorok. „— Különben csak torzult és suta kő lenne, lecsapott vállal meredő, nem villogna, mint tig­ris bőre, nyersen, s nem törnék át mindenütt busa fények mint csillagot: mert nincs helye egy sem, mely rád ne nézne. Változ­tasd meg élted!” Minden természetes lett. A verssorok nyomán egy pillanat­ra életének egy teljesebb lehető­sége is félsejtődött előtte. De mert (mint már említettem) a rendezőnek volt egy énje, mely megvetette az érzelgősséget, csak legyintett gondolatban, és botor­kált tovább rendületlen. És Csufut-Kale-t (Bahcsisze- rájtól hat kilométerre, déli irányban), a sziklába faragott kővárost, lassan eltakarják áfák lombjai. Pavlovits Miklós (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents