Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf., 7. szám Ára: 90 fillér 1974. január 10. csütörtök iöl Folytatták a magyar-szovjet külügyminiszteri tárgyalásokat MOSZKVA Bokor Pál és Hajdók Bajos, az MTI moszkvai tudósítói jelentik: Szerdán délelőtt Moszkvában folytatódtak Púja Frigyes magyar és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tárgyalásai. Délben Púja Frigyes külügyminiszter és a kíséretében levő Személyiségek koszorút helyeztek el a Lenin-mauzóleumnál a Vörös téren, és az Ismeretlen katona sírjánál a Kreml fala mellett, a Sándor-kertben. A koszorúzásnál jelen volt Nyi- kolaj Rogyinov szovjet külügyminiszter-helyettes és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Ott volt Rapai Gyula, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. Képünkön: a küldöttségek a tárgyalóasztalnál. (Balról, a második Púja Frigyes, jobbról a második Andrej Gromiko.) A lakosság jövedelmének alakulásáról, a vízügyi igazgatóság munkájáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott Bács-Kiskun megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A testület tagjait, a meghívottakat dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd Szendrey Sándornak, az MNB megyei igazgatójának előterjesztésében megvitatták azt az értékelést, amely a megye lakosságának jövedelmi viszonyait, annak alakulását elemzi a negyedik ötéves terv időszakára vonatkozóan. (E téma ismertetésére még visszatérünk.) Második napirendi pontként került a testület elé a megye tanácsainak káderhelyzetéről szóló beszámoló. A téma előterjesztője Varjú Pál személyzeti és oktatási osztályvezető volt. A továbbiakban — Szenti János igazgató írásbeli jelentése alapján — az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság munkáját tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. Ebből a jelentésből többek között megtudhatjuk azt, hogy az igazgatóságnak igen sokrétű és szerteágazó tevékenységet kell kifejtenie a vízügyi államigazgatás, a vízkészlettel történő helyes gazdálkodás, vízellátás, csatornázás, vízrendezés, folyamszabályozás területén. A jelentés a mezőgazdasági vízhasznosításról szólva tájékoztat arról, hogy e feladatkörbe tartozó terveit miként valósította meg, illetve hogyan fogja teljesíteni az igazgatóság. Az elmúlt év áprilisában helyezték üzembe például a csaknem 20 millió forintos költséggel épült fűzvölgyi öntözőcsatomát, amely lehetővé tette egy közel 17 ezer hektáros terület öntözését. Egy évvel korábban, 1972-ben fogtak hozzá az igazgatóság dolgozói a mátéházi vízpótló rendszer építéséhez, s ez a munka 1975 tavaszán fejeződik majd be. A rendszer a bajai termelőszövetkezetek öntözővízzel történő ellátását és a Bajai Állami Gazdaság 90 ezer hízósertést kibocsájtó sertéstelepének trágyalé hígítását szolgálja. Az így hígított trágyalé viszont hozzávetőlegesen ezer hektár szőlő és gyümölcsös Öntözésére lesz elegendő. Ugyancsak 1973-ban helyezték üzembe a Dunavölgyi Csatornán azt a duzzasztót, amely a kalocsai Öntözőrendszer vízellátását oldja meg, 1974-ben pedig átadják rendeltetésének a fülöpszállási, úgynevezett tápcsatornát, s a hozzá tartozó műtárgyat is. Szintén a folyó évben fejező- tűk be — a tájékoztató szerint — az előző ötéves tervből áthúzódó beruházásként épülő har- tai déli öntözőfürt is, amely több. mint ezer hektár öntözését teszi lehetővé. Harminchétmillió forintos beruházási előirányzattal kezdte meg az igazgatóság 1973- ban a nemesnádudvari öntöző- fürt építését, jelenleg elkészült a szivattyútelep mély építményi része, a kezelő épület, a bekötőút és mintegy 11 kilométer hosz- szúságú azbesztcement nyomócső lefektetése. A létesítmény átadásával 567 hektár mezőgazdasági terület válik öntözhetővé. A végrehajtó bizottság elfogadta, illetve tudomásul vette az említett jelentéseket, tájékoztatókat, majd. dr. Csenki Ferencnek, a megyei tanács vb. titkárának előterjesztésében bejelentések tárgyalásával ért véget a testület ülése. G. S. „Csillagok” a tésztaüzemből Az átadástól eltelt három hónapban jó bizonyítványt szerzett a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat új tésztaüzeme. A megrendelőknek több mint százvagonnyi, jó minőségű árut szállítottak le. ■ A létesítmény megvalósításához egy országos versenypályázat megnyerésén át vezetett az út, A döntésnél az billentette a kalocsaiak javára a mérleg serpenyőjét, hogy csupán elenyésző épület-beruházásra volt szükség. A 39 millió forintos ráfordítási összeg zömét igy modern gépek vásárlására költhették, amelyeket igen rövid idő alatt szereltek össze a szállító olasz cég szakemberei. Az üzem korszerű technológiával évente 480 vagon rövid- és hosszútésztát gyárt a belföldi igények kielégítésére. A széles választékot a formára utaló elnevezések is bizonyítják. Folyamatosan készül az orsócska, hajlított csövecske, rizsszem, csillag, kis karika, illetve a spagetti, metélt, valamint a csőtészta. A legkényesebb egészségügyi feltételeknek is megfelelő, zárt rendszerű üzemben negyvenen dolgoznak. A fiatal létesítmény idei újdonsága, hogy a kéttojásos tészták után hozzáláttak a négytojásos termékek készítéséhez is. H. F. Képünkön: az automata gépsor egyik berendezése méretre vágja az elökígyózó hosszútésztát. Újítók tanácskozása Baranya, Bács-Kiskun, Nóg- rád. Pest, Szolnok és Tolna megye állami gazdaságainak újítói, feltalálói tanácskoztak tegnap Kecskeméten. A Kertészeti Főiskola előadótermében összegyűlteket Miklós János, az ÁGK Bács-Kiskun megyei Főosztályának vezetője üdvözölte. Ezután dr. Herpay Balázs, az ÁGK ver-- zérigazgató-helyettese tartott előadást az újítómozgalom helyzetéről és feladatairól. Megemlékezett arról, hogy negyedszázaddal ezelőtt- vált szervezett, jogilag szabályozott mozgalommá az újítás, s azóta a műszaki-technikai fejlesztés részeként mindinkább hozzájárul a jobb termelési eredményekhez. Az elmúlt 25 év alatt az Országos Találmányi Hivatal adatai szerint 5,1 millió javaslatot nyújtottak be, s közülük 2,1 milliót alkalmaztak is a gyakorlatban. Így 33 milliárd forinttal járultak hozzá az újítók a nép- gazdasági eredményekhez. Javaslataikért 2,2 milliárd forintot kaptak összesen. Az újítók, feltalálók’ ötletei minden esetben a haladást segítik, találékonyságuk a fejlődés mozgatóereje. Az előadó ezután ismertette az elmúlt évek legjelentősebb újításait, az állami gazdaságok elmúlt évi termelési eredményeit, majd a feladatokkal foglalkozott. Utalt az MSZMP KB ha0 A tanácskozás résztvevői. tározatára, mely szerint az elkövetkező időszakban az állami gazdaságok feladata lesz, hogy élenjárjanak a mezőgazdaság intenzív- ' fejlesztésében. E tevékenységben számítanak az újítókra is. Mormpr Miklós, az ÁGK Bács- Kiskun megyei Főosztályának helyettes vezetője hozzászólásában az újitómozgalom jellegének megváltozásáról szólt, arról, hogy míg régebben az ésszerű^OK (Tóth Sándor felvételei) sítésekkel inkább a teljesítmény növelésére törekedtek, addig most a munka minőségét kívánják javítani. .. . Dr. Deli István, a MEDOSZ titkára hangsúlyozta, hogy a dolgozók alkotókészségének! kibontakoztatására mindig is szükség lesz, s egyben figyelmeztette a vezetőket, hogy a közepes és kisebb jelentőségű újításokra is oda kell figyelni. Gyulai Jenő, a Kalocsai Álla- • mi Gazdaság küldötte arról szólt, hogy nincs megfelelő fóruma az újításoknak és nem jó a gazdaságok közötti információ-áramlás sem. Décsi Dezső, a Bólyi Állami Gazdaság műszaki vezetője elmondotta; hogy a mozgalom továbbfejlődését gátolja a vontatott ügyintézés. Több megbecsülést érdemelnének az újítók, s jogvédelmüket is meg kellene oldani. Fontos lenne, hogy az újításért járó összeget a gazdaságok a termelési költségek terhére számolhassák el, s ne kelljen vele a részesedési alapot csökkenteniük. Az előadásokat és hozzászólásokat követően az újítók és feltalálók első területi tanácskozásán megválasztották Décsi Dezsőt, a Bólyi, Gyulai Jenőt, a Kalocsai Állami Gazdaság dolgozóit és dr. Batta Gáspárt, az ÁGK munkatársát, hogy az újítók IV. országos tanácskozásán képviseljék majd a hat megyét. Ezután dr. Herpay Balázs és dr. Deli István, a MÉM és a MEDOSZ emlékplakettjét, kitüntetését nyújtotta át azoknak, akik a mozgalomban régóta, s eredményesen vesznek részt. 0 Dr. Herpay Balázs vitaindító előadását tartja. D. É. Befejeződött a TOT tanácskozása Közös gabonanemesítési kísérletek Indiával A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szerdán folytatta ülését a Gellert Szállóban. A vitában sokan a területi szövetségek jelentőségét hangsúlyozták. Kifejtették: a szövetkezetek főként a termelésfejlesztés segítésére irányuló munka fokozását várják a jövőben a területi szövetségektől, s azt, hogy a szövetségek aktívabban kapcsolódhassanak be a gazdasági körzetek távlati fejlesztési terveinek kidolgozásába, és ennek során az eddigieknél határozottabban képviseljék a szövetkezetek érdekeit. A vitában felvetett kérdésekre Moharos József, a TOT elnökhelyettese válaszolt. Az országos tanács ezután a TOT nőbizottsága elnökének beszámolója alapján megtárgyalta, hogy a nők milyen arányban vesznek részt a termelőszövetkezetek vezető testületéinek 'munkájában. Megállapították, hogy jelenleg a vezetőségi tagság 22 százaléka nő. A szövetkezetek egyes ön- kormányzati szerveiben, a különböző bizottságokban magasabb a nők aránya. A szociális bizottságokban például 49, míg a döntőbizottságokban 26 százalék. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa határozatot hozott arról, hogy az érdekképviseleti munka eszközeivel további segítséget nyújt a párt nőpolitikái határozatának gyorsabb ütemű végrehajtásához. (MTI) Az élénk nemzetközi érdeklődéssel kísért kecskeméti triti- cale-nemesítés új feladatot kapott. Kívánalom,' hogy a hazai természeti viszonyok között előállított új gabonfajta — amely a búza és a rozs keresztezéséből származik — a föld különböző égtájain is beérjen, termést adjon. Ezt a célt szolgálják a téli termesztési kísérletek. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet növényházában most kalászol- nak a fényre kevésbé érzékeny növények. Ezek á hibridek a téli napokon is — mesterséges fény nélkül — virágzanak, termést hoznak. Ez a tulajdonságuk ígéret árra, hogy a rövid napszakos földrészeken is termeszthetik. Erre vonatkozó együttműködési kísérletek már részben kialakultak. Az idén a mexikói Cimmyt, a FAO által fenntartott, Nemzetközi Kutató Központban is helyet kapott a triticale. Elénk az érdeklődés az indiaiak részéről, akik együttműködnek a kecskeméti intézettel a Himalája környékére al- almas triticale kinemesítésében. Vetőmagot kapnak, és azok alkalmazkodóképességéről, hozamáról informálják a magyar nemesítő központot. Az új magyar gabonafajta világsikerét ritka beltartalmi értékének köszönheti. A sejt regenerálódásához, az életfunkciókhoz szükséges lizint tartalmazza, amely egyébként. kevés növényi eredet^ élelmiszerben található meg. Termesztése, más kontinensen történő meghonosítása népélelmezési szempontból vált sürgetővé. A kecskeméti kutatók ennek megfelelően bővítették a triticale-témát. Évente több tízezer keresztezésből szelektálják az újabb tulajdonságokkal .rendelkezőket. Ezpk közül sok a figyelemre méltó variáns. A fajtajelölték alkalmazkodnak a korszerű termesztési technológiához: alacsony szárúak, óriás kalászúak. A termelékenységgel azonban még mindig nem elégedettek a kutatók. Jó néhány rövid szárú típus kalásza jelenleg 90—100 szemet érlel be, de többre is képes lehet. Pályaválasztás előtt 3. oldal A Heilbronni Katica bemutatója 3. oldal A téesz nagyberuházásokról 4. oldal A magyar sztereomagnetofon 4. oldal A Forrás öt éve 5. oldal Művelődés Félegyházán 5. oIHal Sport 7. oldal 4