Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 4, szám Ára! 90 fillér' 1974. január 6. vasárnap isn o urn Holdújévig ii^gyezer fogoly szabadul A Dél-Vietnami Köztársaság fokozza diplomáciai tevékenységét Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-vietnami Köztársaság külügy­minisztere a Felszabadulás hír- ügynökségnek adott nyilatkozatá­ban ismertette annak a baráti körutazásnak az eredményeit, amelyet a Dél-vietnami Köztár­saság delegációja Nguyen Huu Thonak. a DNFF KB elnöksége és a DIFK tanácsadó testületé el­nökének vezetésével nemrégiben tett több szocialista országban, majd áttekintette az 1973-as esz­tendő eredményeit és ismertette az 1974. évi célkitűzéseket. Elmondotta hogy 1973 novem­berében és decemberében a Dél­vietnami Köztársaság delegációja hivatalos baráti látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, Len­gyelországban. Magyarországon és a Szovjetunióban, abban a négy szocialista országban, amely szin­tén aláírta a Párizsban tartott nemzetközi Vietnam-konferencia záródokumentumát/ — A meglátogatott szocialista országok párt- és állami vezetői, valamint népei a DIFK-et ismer­ték el a dél-vietnami lakosság egyetlen autentikus képviselőjé­nek és megerősítették; a teljes győzelem kivívásáig az új sza­kaszban is hathatós támogatásban részesítenek /bennünket. A négy országban tett körutazás — hang­súlyozta Binh asszony — megszi­lárdította a népünk, valamint a szovjet, a kínai, a lengyel és a magyar nép közötti barátságot és szolidaritást, a DIFK és a négy ország kormánya közötti együtt­működést. A ' DIFK külügyminisztere az 1973- as ' esztendő ' eredményeiről szólva rámutatott: 1973 elején a legjelentősebb esemény népünk történelmi győzelme volt. Aláír­ták a párizsi megállapodást és a nemzetközi. Vietnam-konferencia záróokmányát. E győzelemhez hozzájárult a diplomáciai fronton folytatott harc is. A győzelem újabb kedvező fel­tételeket teremtett ahhoz, hogy a DIFK fokozza diplomáciai ■ tevé­kenységét. A Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya 1974- ben rendületlenül tovább­halad ezen az úton. Folytatja ak­tív diplomáciai tevékenységét és baráti kapcsolatokat tart fenn a népekkel, hogy elnyerje a szocia­lista országok, az el nem kötele­zett országok és a világ haladó erőinek még átfogóbb, még jelen­tősebb támogatását a dél-vietna­mi lakosság jelenlegi harcához. Vo Dong Giang ezredes, a dél­vietnami felek kétoldalú , kato­nai vegyes bizottsága DIFK-tago- zatának helyettes vezetője szom­baton sajtóértekezletet tartott Saigonban és ezen óvatos derű­látással nyilatkozott arról, hogy január 23-ig a holdújév nap­jáig befejéziik több mint négy­ezer polgári és katonai fogoly kicserélését. Giang ezredes sajtóértekezle­tén azt is közölte, hogy Dél- Vietnam felszabadított területé­nek fővárosát a nemzeti megbé­kélés és egyetértés or­szágos tanácsának megala­kulása után fogják kije­lölni. A tanács, amelynek meg­alakítását a Vietnamról szóló párizsi megállapodás írja elő, három összetevőből — a DIFK, a saigoni kormányzat és a sem­leges erők képviselőiből — fog állni. Huszonöt éves aKGST j. oldal A munkásnők bérezésé S. oldal Gyarapodott az apró- és nagyvad­állomány 4. olda) A rendrentasított fogyasztó 4. oldal Els5 lépés 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Keresztrejtvény 7. oldal Sport 7. oldal Csak rajtunk múlik Af éhány napja már 1974-et * * írunk. Még fülünkbe csen­genek az új évi jókívánságok, az is, amit az Elnöki Tanács el­nöke mondott köszöntőjében: Jó eredménnyel zártuk ötéves tervünk harmadik évét... ked­vezőek a feltételek nemzetünk felemelkedését szolgáló terveink teljesítéséhez. Bács-Kiskun .megye dolgozói is nyugodt szívvel gondolhatnak vissza 1973-ra. Az előzetes ada­tok szerint 3,8 milliárd forint értékű beruházást valósítottunk meg, ami csaknem 8 százalékkal több, mint amennyi egy évvel korábban volt. Beruházásaink jellemzője volt, hogy növekedett a korszerű gépekre, berendezé­sekre fordított összeg. A foglalkoztatottak száma — bár mérsékeltebben, mint ko­rábban — 2 százalékkal emelke­dett. Az ütem csökkenésének oka, hogy a vállalatok, gazdasá­gok megyénkben is a termelés intenzitásának növelésére, a ter­melékenység emelésére töreked­tek. Az iparban például tavaly a termelés 8—9 százalékkal, a ter­melékenység hozzávetőlegesen 4 —5 százalékkal emelkedett. El­mondhatjuk azt is, hogy a vál­lalatok jól gazdálkodtak, nettó árbevételük 8 százalékkal több volt mint az előző ■ évben. A hóz, hogy hazánk külke- ** reskedelme kedvezően ala­kult, megyénk is hozzájárult. Üzemeink exportja 34 százalék­kal növekedett 1972-höz viszo­nyítva. A mezőgazdaság 3—4 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Búzából minden eddiginél jobb termést, hektáronként 37 mázsát takarí­tottunk be, 19 százalékkal növe­kedett a sertés, 6 százalékkal a szarvasmarha-állomány. A lakos­ság készpénzbevétele 9 száza­lékkal, a kereskedelmi forga­lom 7,6 százalékkal, a takarék­betét-állomány 13 százalékkal emelkedett. . A múlt évről szóló számvetés tehát kedvező, jó alapokat te­remt arra, hogy 1974-ben még jobb eredményeket érjünk el. A lehetőbég azonban csak akkor ér valamit, ha ki is használjuk. A megyei pártbizottság legközeleb­bi ülése már pontosabb és rész­letesebb adatok birtokában elem­zi majd 1973. eredményeit és szabja meg az idei feladatokat. Az üzemek, vállalatok, szövet­kezetek, gazdaságok azonban sa­ját terveik birtokában máris megtehetik azokat az intézke­déseket, amelyekkel alapozhat­ják a negyedik terv év sikerét. fi vek óta sok szó_ esik az üzem- és munkaszerve­zésről. Akik ezzel foglalkoznak, tudják, hogy annak magasabb szintre emelése egy soha véget' nem érő' folyamat. Nemcsak az­ért, mert mindig lehet valamit job­ban csinálni, hanem mert a tech­nika fejlődése is újabb lehetősé­geket kínál. Gondolni kell o munkaerővel való jobb gazdál­kodásra is. A megyében ugyan­is van még munkaerő-tartalék (a mezőgazdasággal foglalkozók létszáma tavaly is 2 százalékkal csökkent), csakhogy most már nem mindig helyben találhatók a munkára jelentkezők és szál­lításukat meg kell oldani. A jobb munkaerő-gazdálkodáshoz tartozik emellett a színvonala­sabb betanítás, a szakmunkás- képzés és szakmai továbbképzés. Ennek gyümölcse talán nem érik be'gyorsan, ám ha az ötö­dik ötéves terv feladataira gon­dolunk, nem haszontalan befek­tetés. Üzemeinkben nagy gondot kell fordítani a minőségre. Konkur- rencia van a belföldi piacon is, s ■ méginkább a külkereskede- (Folytatás a 2. oldalon.) ÖT SZÁZALÉKKAL NAGYOBB FORGALOM. TÖBB OLCSÓ ÁRU A ruházati kereskedelem idei tervei Az új esztendő első hetében megkerestük Horváth Józsefet, a Bács-Kiskun megyei Kuházati Kiskereskedelmi Vállalat igazga­tóját, hogy a vállalat tevékeny­ségéről, törekvéseikről, a tavaszi ellátásra való felkészülésről kér­jünk tájékoztatást. — Mindenekelőtt szóljunk ar­ról, hogy áruforgalmi tevékeny­ségünk során nem téveszthetjük szem elől azt a fontos elvet, hogy a munka középpontjában a vevő áll. Ennek megfelelően keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a forgalom növekedésével párhu­zamosan az eddigieknél is job­ban alkalmazkodnak a vásárlói igényekhez. E törekvésünket szolgálja egyebek közt a kiszol­gálás korszerűbb, új formáinak szélesebb körű alkalmazása, az áruk alaposabb megismertetése a vevőkkel. — Milyen intézkedéseket tet­tek már az 1974-es év eredmé­nyessé tételére? — Célunk az elmúlt évit 5 szá­zalékkal meghaladó forgalom el­érése. Ennek érdekében főbb szállítópartnereinkkel éves meg­állapodásokat kötöttünk, ame­lyekben meghatároztuk az idény előtti árubemutatók, a megren­delések és az árukiszállítások módját és időpontját. Továbbra is követni kívánjuk a korábban már jól bevált gyakorlatot, s a nagykereskedelmi vállalatokkal közös gyári árubeszerzésekkel is igyekszünk elősegíteni a válasz­ték bővítését. Ugyanígy szélesít­jük a termelő vállalatokkal fenn­álló kapcsolatainkat a közvetlen beszerzés, termeltetés érdekében. — Kormányzatunk a dolgozók érdekeit védő, az életszínvonal emelkedését célzó határozatai ho­gyan érvényesülnek a vállalat üzletpolitikájá ban ? — A népesedéspolitikai hatá­rozat szellemében kiemelten fog­lalkozunk a kismama-, csecsemő- és gyermekruházati cikkek be­szerzésével. Állandó figyelemmel kísérjük az úgynevezett rögzített áras gyermekruházati termékek­ből az ellátást, azt rendszeresen értékeljük, és tapasztalatainkról negyedévenként tájékoztatjuk az illetékes nagykereskedelmi válla­latot. Különös gondot fordítunk az alacsonyabb jövedelmű vásár­lórétegek igényeinek kielégítésé­re. Boltvezetőinket ösztönözzük az olcsóbb áruk beszerzésé­re, a kínálat javítására. Jól segítik a választék bővítését, s lehetővé teszik a forgalom gördülékeny lebonylítását a nagy­kereskedelmi vállalatokkal kö­tött letéti,, árutárolási megálla­podásaink. — Végezetül említsünk néhány konkrétumot a tavaszi felkészü­lésről. — Január 15—25. között ren­dezik meg árubemutatóikat a szak-nagykereskedelmi vállala­tok. Boltvezetőink az ezeken be­mutatott árukra feladott előren­delésekkel is gondoskodhatnak a tavalyinál gazdagabb választék­ról. így például Woolmark szö­vetből, jersey .méterárukból, az előző- évben hiánycikként szá- montartott férfi-, női és gyermek- ballonkabátokból. férfi jerseyöl- tönyökből, női és leányka jersey- pantallókból, továbbá kötöttáruk­ból minden eddigit felülmúló választékot ígérhetünk. Eddigi tájékozódásunk szerint az idei el­látás a jacquard, fékon-press fér­fiingekből, s a legújabb fazonú férfi-, női és gyermekcipőkből is megfelelő lesz —, fejezte be tá­jékoztatóját Horváth József. J. T. Költöznek az új épületbe Kecskeméten 60 család most valóban elmondhatja, hogy ez az év is jól kezdődik. A december utolsó napjaiban átvett házgyári épületbe megkezdődött a beköltö­zés. Az új otthonokat jórészt olyan munkások kapták, akiket vállalatuk nagyobb összeggel tá­mogatott a lakásvásárlásban. Ké­pünkön előtérben az első 10 eme­letes széchenvivárosi lakóház lát­ható, amelybe már megkezdték a beköltözést. A mögötte levő 10 emeletes épület műszaki átadása is rövidesen befejeződik, s az ab­ban levő lakásokat is zömmel a vállalatok által anyagilag támo­gatott munkáscsaládok kapják. (Tóth Sándor felvétele) A megyei NEB 1974. évi vizsgálatai Elkészült a megyei népi ellen­őrzési bizottság 1974. évre szóló munkaterve. A NEB ebben az esztendőben is olyan kérdéseket vizsgál majd meg, amelyek köz­érdekűek a megye lakóinak nagy százalékát közvetlenül, vagy köz­vetett módon érdeklik, érintik. A terv első feladatán máris dolgoz­nak a bizottság munkatársai, s ez nem más. mint az elmúlt évben végzett munkáról szóló jelenlés. Természetesen ez korántsem olyan közérdekű, mint az a vizsgálat, amelynek összefoglaló címe a zöldségtermesztés, forgalmazás és feldolgozás helyzete Bács-Kiskun megyében. Közismert tény. hogy az utóbbi években, de különösen az elmúlt esztendő során meglehetősen sok gondot, bosszúságot okozott, hogy kevés volt a piacon, az üzletek­ben a friss és olcsó zöldség. Mi en­nek az oka? Erre a kérdésre ke­res választ a majdani vizsgálat, amelynek kimondott célja, hogy a termelők, a termeltetők és a forgalmazók szerződéses kapcso­latai a kölcsönös előnyök elve és gyakorlata szerint valósultak-e meg. Ellenőrzik azt is. hogy he­lyesen alakították-e ki a friss és feldolgozott, valamint a bel- és külföldi ellátásra kerülő zöldség­félék mennyiség 'arányait, s azt miyen közgazdasági és egyéb kö­rülmények befolyásolták? Nem közömbös az sem. hogy hogyan határozták meg a felvásárlási és fogyasztói árakat, azok fedezik-e a termelés, illetve a felvásárlás, a feldolgozás költségeit. Az elmúlt. 1973-as évben sok helyen és sokszor volt szó a fel­ügyeleti és a belső ellenőrzések­ről. azok fogyatékosságáról, haté­konyságuk gyöngeségéről, különö­sen a belső ellenőrzésnél. Most — ebben az évben — arra keres majd választ ä népi ellenőrzés, hogy az illetékes szervek végre­hajtották-e a gazdálkodás fel­ügyeleti és belső ellenőrzésének fejlesztéséről szóló, még az elmúlt évben hozott minisztertanácsi ha­tározatot. Egyszer már szerepelt a NEB munkatervében a rögzített árú gyermekruházati cikkekkel való ellátás. Az idén a tavaly elvég* zett vizsgálatot utólag ellenőrzik, pontosabban azt nézik meg az el­lenőrök, hogy a központi intézke­dések végrehajtása milyen, ered­ményeket hozott, érvényesül-e az a törekvés, és igény; hogy a rög­zített árú gyermekruházati -cik­kekből a szaküzletekben megfele­lő mennyiség és kellő választék legyen. A második félév során a lakás­építő és fenntartó szövetkezetek munkáját veszi vizsgálat alá a NEB. 1973-ban ugyanis már foly­tattak egy tájékozódást, az akkor szerzett tapasztalatok azt mutat­ják. hogy indokolt feltárni azokat a tényezőket, amelyek akadályoz­zák, vagy kedvezőtlenül befolyá­solják a szövetkezeti lakásépítést és azok fenntartását. Végül két témában folytat utó- vizsgálatot a bizottság; a megye népművelését szolgáló vagyontár­gyak védelméről, valamint a tö­megtestnevelés és a sport helyze­téről. különös tekintettel a ttanuló és dolgozó ifjúság - igényeinek szempontjaira. S hogy a munka­terv nyolcadik pontjáról is szól­junk: ez év végén szintén elké­szíti majd a NEB az 1974. évi munkájáról szóló összefoglaló je­lentését. G. S. Előkészület a szállítási idényre A Volán Vállalat tekintélyes gépparkja mellett több, kisebb üzem, gazdaság is berendezkedett a fuvarozásra, amivel szolgálta­tási igényeket elégítenek ki. A Kecskeméthez közeli Jakab- szállási Népfront Szakszövetkezet például jelenleg is harminc teher­autójával segíti a felvásárolt ser­tések szállítását. Eközben a házi szerelőműhelyben a javítások és felújítások folynak, hogy a jár­művek felkészülten várhassák a tavaszi szállítási idény megrende­léseit. amikor az építőanyagok el­juttatása jelenti az egyik nagy feladatot. Az erőgépekre pedig az új telepítéseknél lesz szükség — a mostani téli kényszerpihenő és „megújulás” után. • Tómba ez Lajos, művezető Irányításával Deák Mihály és P. Szabó István fiatal szak­munkások felújítják az DE— 50-es traktor motorját. • A kisebb, egyébként nehezen beszerezhető alkatrészeket sa­ját magok állítják elő —> mint ezt Pesti Ferenc eszter­gályos is teszi. • Fodor László, Kádár Mihály és Szabó József szerelők az egyik nagy Skoda kocsit ja­vítják. (Tóth Sándor felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents