Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 25. szám Ára: 90 fillér 1074. január 31. csütörtök A KISZ KB ELSŐ TITKÁRA AZ EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI KISZ-VEZETŐK TANFOLYAMÁN Minden perc kihasználva... Egy pillanatig sem unatkoztak az egyetemi és főiskolai KISZ- vezetők téli tanfolyamának a résztvevői. Kihasználtak minden percet, még a dús programban szűkre szabott szabad időt is tá­jékozódásra. ismerkedésre fordí­tották. Kedden az esti órákban dr. Ma- róthy László, a KISZ Központi Bizottság első titkára válaszolt a fiatalok kérdéseire. A jó hangula­tú beszélgetésen az ifjúsági szer­vezet első titkára azt javasolta, hogy a KISZ-vezetők minél több időt töltsenek a tagság körében, ismerjék a fiatalok gondjait, re­ményeit. — Határozatok, írásos jelenté­sek helyett hatékonyabb „élő­munka’’ szükségeltetik —. hang­súlyozta. Véleménye szerint a KISZ — ha nem Is maradéktala­nul — betölti feladatát. A jövő­ben a szervezet politikus jellegét kell erősíteni. Sok szó esett az egyetemi fiatalság sajátos körül­ményeiről. a felsőfokú intézetek­ben végzett politikai tevékenység stílusáról, módszereiről. Az éjszakai órákban fejeződött be a termékeny, élénk eszmecse­re, mégis pontosan kezdődött a szerdai program. Barabás János, a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztályának a vezetője elemezte az első félév mozgalmi tapaszta­latait. Kiemelte a szegediek által kezdeményezett „Egyetemisták a faluért” mozgalmat és örömmel közölte, hogy a felhívásnak ked­vező visszhangja volt. A jövőben a felsőfokú intézetek ifjúsága még intenzívebben szeretne részt ven­ni fontos társadalmi akciókban. A műszaki egyetemisták a mun­kásszállásokkal építenek ki az ed­diginél közvetlenebb kapcsolato­kat. más intézmények diákjai a tanyai lakosság életkörülményeit igyekeznek javítani. Egyetértettek a tanfolyamhall­gatók Barabás Jánossal, aki az ünnepélyes zárófoglalkozáson eredményesnek, hasznosnak mi­nősítette a Kecskeméten eltöltött napokat. H. N. Németh Károly látogatása Kecskeméten Szerdán Kecskemétre látogatott Németh Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első titkára. A kora délutáni órákban érkezett vendéget a megyei pártbizottsá­gon Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, Erdé­lyi Ignác és Katanics Sándor, a pártbizottság titkárai, valamint dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke fogadta. A megyei pártbizottság első tit­kára tájékoztatást adott a megye általános helyzetéről. Ezt követő­en Németh Károly, a megye veze­tőinek társaságában a Kecske­méti Zöldségtermesztési Kutató Intézetbe látogatott. Itt Szabó La­jos, a városi pártbizotság első titkára, valamint dr. Kőrös Gás­pár, a város tanácselnöke csat­lakozott Németh Károly kísére­téhez. Dr. Balázs Sándor, az in­tézet igazgatója több vezető ku­tató jelenlétében ismertette a kutatóközpont létesítményeit, A vendégek megekintették a mag- nyerő, a sűrítő üzemet, valamint az üvegházat. A helyszíni szemle után dr. Balázs Sándor részletesen ismer­tette kutatási eredményeiket, ter­veiket. Németh Károly Bács-Kiskun megyei látogatásának programja a mai napon folytatódik. 9 A vendégek megtekintették a kutatóintézet termékeit bemutató kiállítást. (Tóth Sándor felvétele) Milliós tömeg Tett részt a havannai nagygyűlésen Folytatják a szovjet—kubai tárgyalásokat A barátság fáklyarivői Az év első heteiben — mint minden év hasonló időszakában — a mozgalom elmúlt évi tevékenységét summázták szerte az or­szágban a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság tag­csoportjai. A megyénkben megrendezett tanácskozást követő napon pedig sor ke­rült az MSZBT _ és az SZMBT 1974—1975. évi együttműködési tervének ünnepélyes aláírására. A tagcsoportok, amelyek közül Bács-Kiskun megyé­ben 26 van, a két nép ba­rátságának, a politikai, művelődési kapcsolatoknak a kiépítését és ápolását, s a minél gyakoribb szemé­lyes találkozást tekintik feladatuknak. Jó volt az értekezleten hallani a szép számú hoz­zászóló beszámolóját a cso­portjukban végzett munká­ról, az együttműködés gazdagítását célzó javas­latokat, ötleteket. Szavaik­ból kiérződött a törekvés a kapcsolatok mind jobbá tételére, a Szovjetunió éle­tét sokrétűen bemutató kiállítások, vetélkedők rendezésére. És amíg or­szágos méretekben az MSZBT olyan sikeres ak­ciókról adhat számot, mint . például az OSZSZK-t be­mutató, „A Balti-tengertől a Csendes-óceánig”, vagy az „Ez a váló világ” filmrejtvény-pályázat — amelynek nyomán a szov­jet filmnapoknak több mint háromszor annyi lá­togatója volt, mint egy év­vel korábban —, hasonló elképzeléseknek, tervek­nek, szép szándékoknak megyénk tagcsoportjai sin­csenek híjával. Sokéves óhaj beteljese­dését jelenti a Szovjet Tu­domány és Kultúra Házá­nak megnyitása a fővá­rosban. Ennek révén a ba­rátsági munka újabb táv­latai, gazdag lehetőségei nyíltak meg: szervezett lá­togatások, úgynevezett „tagcsoport-napok”, film­kölcsönzés, vagy az új in­tézményben rendezett ki­állítások népszerűsítése, bemutatása vidéken is. Egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható az orosz nyelv elsajátítása iránt. A társaság kiadványait vala­mennyi tagcsoport a jövő­ben még inkább közkincs- csé óhajtja térni, nemcsak a mozgalom aktivistáinak szükebb körében tanulmá­nyozni, hanem a lehetőség szerint eljuttatni minden dolgozóhoz. Őszinte szeretet, nagy­fokú érdeklődés csendült ki mindegyik szólásra je­lentkező mondanivalójából. Az üzemekben, termelő- szövetkezetekben dolgozók tapasztalatcserék, baráti utak létrejöttét sürgették, az egészségügyiek a mű­szerek és módszerek köl­csönös megismerésére irá­nyuló hasonló találkozók életre hívását szorgalmaz­ták. Ahol a munka termé­szeténél, jellegénél fogva a dolgozók szétszórtan, távoli munkahelyeken találhatók meg, a tagcsoportok a fil­meket, kiállításokat he­lyükbe viszik. Lelkes, a népeink köze­ledését minden erejükkel, önzetlenül szolgáló, a test­vériség kapcsait mind szi­lárdabbra kovácsoló em­berek tevékenykednek az MSZBT-tagcsoportokban. Fáklyavivöi ők annak a barátságnak, amely tűzben és vérben, megpróbáltatá­sok és harcok közepette fogant, s amelynek szálai immár eltéphetetlenül fű­zik össze népeinket. J. T. Leonyid Brezsnyev. a Szovjet­unió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára kubai látogatásának harmadik napján, szerdán folytatódtak a hivatalos tárgyalások. A televízióállomások szerdán, több részletet ismételtek meg Leonyid Brezsnyev nagygyűlési beszédéből, különös figyelmet szentelve azoknak a megállapítá­soknak, amelyek a kubai forra­dalom sikereire, a két nép barát­ságára vonatkoznak. Leonyid Brezsnyev és kísérete ma a havannai Lenin-parkba lá­togat, majd egy iskolaavatáson vesz részt a program szerint. (Folytatás a 2. oldalon.) Harminc esztendeje 3. oldal Az ember és a technika 4. oldal Sorok a halasi csipkéről 9. oldal Sport 11. oldal Tanácskozás Bacs-Kiskun megye élelmiszer-gazdaságának fejlesztéséről . Már hagyomány, hogy az év elején a minisztériumok, vala­mint a megye vezetői együtte­sen értékelik az elmúlt esztendő gazdaságpolitikai eredményeit és közösen meghatározzák a leg­sürgősebb tennivalókat. Tegnap ilyen céllal érkezett Kecskemét­re Kazareczki Kálmán, a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter helyettese több főosztály- vezető kíséretében. A megyei pártbizottság székházában tar­tott tanácskozáson jelen volt Horváth István, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Gajdó­csi István, a megyei tanács el­nöke, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, valamint a megye több politikai és gazda­sági vezetője. Gádor József, a megyei tanác9 mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának Vezetője áttekintette az elmúlt esztendő eredményeit, és utalt a további fejlesztés gondjaira. A megye mezőgazda- sági termelése az elmúlt eszten­dőben, változatlan áron számol­va, mintegy 4 százalékkal ha­ladta meg az előző évi eredmé­nyeket. A szántóföldi növényter­mesztés hozamai a tervezettnél kedvezőbben alakultak, amit — figyelembe véve a kedvezőtlen csapadékviszonyokat — elsősor­ban a fejlettebb agrotechnikai eljárások alkalmazásának, a ter­melési rendszerek növekvő ará­nyának és az ezzel együtt járó) egyre javuló termelési fegye­lemnek köszönhetünk. Vannak gondjaink, többek kö­zött a zöldségtermesztés fejlesz­tésében. Igaz, hogy a korábbi években tapasztalt területcsökke­nés megállt, ami elsősorban a konzervipari zöldségfélék termő­területének részbeni növekedésé­nek is köszönhető. A vöröshagy­ma-termesztésben viszont nagy visszaesés tapasztalható. A leg­nagyobb fejlesztést a megyében a tiszakécskei zöldségprogram fokozatos megvalósítása jelente­né. Ennek első szakasza a zárt- rendszerű paradicsomtermesztés bővítése, amelyet a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság kezde­ményezett. Az állattenyésztésre a dina­mikus fejlődés jellemző. A szarvasmarhalétszám a szocia­lista nagyüzemekben a szeptem­beri statisztikai felmérés szerint 11,1 százalékkal nőtt. Növeke­dett a tejfelvásárlás is. A me­gye sertésállománya tavaly meg­közelítette az egymilliót. A ko­calétszám csaknem 30 százalék­kal haladja meg az előző esz­tendeit. A termelés fejlődése sürgeti a technikai-műszaki bázis fejlesz­tését, a raktártér bővítését és sok más beruházást. A miniszterhelyettes elisme­réssel szólt a megye élelmiszer- gazdaságának eredményeiről. Hangoztatta, hogy a kormány­programok megvalósításáért nagy erőfeszítések történtek. A megye vezetőinek törekvései egybees­nek az országos célkitűzésekkel. Helyes, hogy a korszerű ter­mesztés megvalósításában kezde­ményezések születtek. Ide sorol­ható többek között a bajai ku­koricatermesztési, a bácsalmási napraforgó-termesztési rendszer. Jó munkát végeztek az opera­tív bizottságok, idejében mozgó­sítottak a feladatokra. A' tanácskozás során részlete­sen megvitatták az élelmiszer- gazdaság egyes ágazatainak fej­lesztési lehetőségeit Számos vi­tás kérdésben azonnali döntés született. A minisztérium és a megye vezetői rendkívül hasz­nosnak ítélték az eszmecserét. A MUNKAERŐ UTÁN VÁNDOROL A SZÖVETKEZETI IPAR Fővárosi központ - vidéki telephely A vidéki iparfejlesztés részeként és a budapesti ipar kite­lepítési program keretében nem csupán állami, minisztériu­mi irányítású vállalatok választják fejlesztési színhelyül az ország legnagyobb területű megyéjét, Bács-Kiskunt, hanem jő néhány szövetkezet ugyancsak »leköltözött”. Az irányító központ továbbra is a fővárosban dolgozik, de a bővítés már távolabb valósul meg — ott, ahol szabad munkaerő van. A folyamatnak rendszerint mintegy elébe mennek a tanácsok azzal, hogy rendelkezésre bocsát­ják a terjeszkedéshez a területet vagy épületet. Ezzel biztos garan­ciát szereznek a helybeliek fog­lalkoztatására. A fárasztó ingázá­sok vagy a káros elvándorlás csökkentésével jól felfogott lakos­sági érdekeket képviselnek. Sok más letelepülő üzemmel szemben az figyelhető meg. hogy a budapesti ipari szövetkezetek rögtön új, modern gépekkel is felszerelik a vidéki műhelyeket, a dolgozók számára előzetesen szak­mai tanfolyamokat szerveznek. Ilyen formában készülnek például a Járműszövetkezet kalocsai tele­pén lakókocsik. Solton divatos pantallókat állítanak össze az asz- szonvok a korszerű kisüzemben. Gyermekruhákat készítő gyors­varrógépek berregnek Katymáron. Dusnokon a különféle stílbúto­rok alkatrészei formálódnak. A fővárosi központú Jármű, az Oj Egység és Űj Élet nevű ru­házati. valamint az Első Újpesti Asztalosipari Szövetkezet után a Budapesti Műbútorasztalosipari Szövetkezet szánta el magát arra, hogy telephelyet rendez be Csen­gődön. A termelés az elmúlt esz­tendő második felében indult meg. Neobarokk stílusú hálószoba-be­rendezések tartólábait készítik sorozatban. A bútorok jó részét a Szovjetunióba exportálják. Kezdetben csupán a félkészter­mékek előállításáig terjedt a csen­gődlek munkája. Az időközben érkezett új gépek viszont lehető­vé teszik, hogy az utolsó műve­letként számontartott lakkozást is itt végzik el. Nemrég például olasz gyártmányú, több százezer forint értékű másoló-marót sze­reltek fel. A községből eddig harminché­tén találtak munkát a szövetke­zeti üzemben. A fejlesztési el­képzelések módot adnak iá, hogy további jelentkezőket vegyenek fel. A beruházási tervekben sze­replő egyik csővázas csarnok szer­kezetét már fölállították, és készül a másik épület is. ahol a kézi­műhely kap majd helyet. Ugyan­akkor rövidesen megkezdik az újabb, ülőbútorok gyártására al­kalmas csarnok alapozását. Ügy készülnek, hogy mindhárom léte­sítményt felavatják az idén. • Képeink a csengődi szövetkezeti telephelyen ké­szültek. Vörös Istvánné a modern másoló- - marógépet kezeli. • Az előirt normánál több, műszakonként ötszáz bútorláb csiszolását végzi el a fiatal Pajer Sára. (Pásztor Zoltán felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents