Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

1974. január 29. 0 PETŐFI NÉPE • 5 NYELVŐR Rudolf és Rezső Amint láttuk, a 18—19. század* ban sok régi nevet újitottak fel. Íróink, költőink is gyarapították névkészletünket szép, magyaros hangzású nevekkeL Nyelvújítóink jnemcsak közneveket alkottak és újítottak fel, a keresztnevek ma­gyarosítását is feladatuknak te­kintették. Régi Emészt nevünk német eredetű. Az ófelnémet Emust alakból lett (ennek a mai német nyelvben Emst az alakja). Az Emészt nevet megrövidítették, és -6 kicsinyítőképzőt tettek hozzá, igy keletkezett a ma már ma­gyaros hangzású Ernő név. A német eredetű Friedrich név Fridrik alakjának magyarítására a hangzásban hasonló „frigyes” melléknevet használták. Ez a Frigyes elterjedt név lett, bár jelentése eltér a német szóétól. A Friedrich jelentése béke+ha- talom, a frigy szövetséget jelent, igy a frigyes szövetségest. A frigy házasságot is jelenthet (pl. frigyre lép). A német dicső farkas jelenté­sű Rudolf névnek magyar meg­felelője a Rezső lett. Eléggé ön­kényes módon alkották: a régi Réső, Rézső családnévből egy kis hangtani igazítással. Előzőleg más kísérlet is történt: a több szláv és német név magyaros hangzásúnak vélt Radó becézőjé- vel akarták a Rudolf nevet ma-, gyarítani. Nyelvünk a Rudolf — Rezső változatot fogadta be. Fordítással és néhol analógiás szóvégződéssel keletkezett a latin eredetű Viktor, Konstantin, Hilá- riusz és Fidél magyar megfele­lője. A Viktort egyszerűen lefor­dították, így lett a Győző. Régen egy ideig a Viktória megfelelője is volt „nőiesített” végződéssel Győ­ző alakban. Szerencsére ez a név nem gyökeresedett meg nyel­vünkben. A latin Constantinus, a magyar Konstantin változat eredetije a constans (szilárd, áll­hatatos) szó származéka volt, azért magyarosodott a Szilárd névre. Egyszerű nyelvi megfeleléssel alakult a derűs, vidám, jókedvű jelentésű Hiláriusz magyar meg­felelője is, a Vidor. Ritka név maradt. A hű jelentésű latin Fi­dél név magyarítására a hű mel­léknevet használták fel, meg­toldva az Elemér, Tihamér vég­ződésével. Így keletkezett a Hü- mér név. Ez sem lett hosszú éle­tű. Egyik viselője Hüttl Hümér híres sebész volt. A Kornél név a latin Corne­lius nemzetségnévből rövidült:. A nevet a latinban a cornum (som) szóhoz kapcsolták. Ezen a nyomon elindulva nyelvújítóinka som főnevet -a végződéssel lát­ták el, és máris megvolt a Kor­nél magyar megfelelője, a Soma. Ötletesen magyarították a ger­mán eredetű Ferdinánd nevet is Nándor alakra. A Ferdinánd be- cézője a Nándi volt, csak a szó végét kellett a Sándor. Andor szavak analógiájára változtatni. Az Ulászló és a László hang­zásban is szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Á László a szláv Vla- diszlávból alakult a következő változatokon át: Ladiszló, Ladsz- ló, Lacló, László. Mivel a László latin alakja Ladislaus, a szláv Vladislav latin alakjából, az Uladislausból Budai Ézsaiás deb­receni főiskolai tanár 1800 táján analógiával alkotta az Ulászló nevet. Nyelvújítóink tefilí keresztne­vek alkotásaival is példát mu­tattak szókincsünk magyarrá té­telére. Kiss István NEM NYUGAT-IMÁDAT „Ne gondoljon senki rosszra — mondhatná a képünkön lát­ható kucsmás bátyó —, nem az autómat cseréltem fel kerékpár­ra, merő Nyugat-imádatból... Nem azért soroltam be a gépjár­müvek mellé, hogy tüntetőleg grasszáljak kenyérgőz-meghajtá- sú triciklimmel a benzint, olajat zabáló gépkocsik között. Miként bundacsákóm elején mesterségem címere is felfedi, hordár vagyok. Am mégsem tar­tozom már a szakmabelieknek ahhoz a táborához, ahol még gyalogszerrel bajlódnak a két­vagy négykerekű kocsi tolo-vagy húzogatásával. Én már a gépesí­tettségnek arra a fokára hágtam, ahonnét a következő lépés szinte a motorizációhoz vezet. Mindazonáltal derülök azon, hogy kecskeméti hordár létemre — köziekedé skulturában — sok­sok nyugati autótulajdonos szint­jén járok.” (T. I. — T. S.) 17 éves balerina Eredményes a téli politikai oktatás A hosszú téli estéken benépesülnek a párt- és tömegszerve- zetek és a művelődési intézmények melegre fűtött helyiségei. A tanyákon is sűrűbben keresik fel az iskolákat a szövetke­zeti gazdák. így is van ez rendjén, hiszen „nagyüzem” van a téli politikai oktatás minden formáján. Az esti egyetemi osz­tályok hallgatói napjainkban élik át a féléves vizsgák izgal­mait. A pártközépiskolákon elkezdődött a második félév tan­anyagának elsajátítása. Több száz propagandista, sza­bad idejét feláldozva, készül az előadásokra, mivel készületlenül napjainkban nem lehet az embe­rek elé állni. Köztük szinte min­denféle foglalkozású vezető meg­található, hiszen a pártmunkáso­kon, a pedagógusokon kívül legalább száz gazdaságvezető is vállalta előadások tartását, a párt- és tömegszervezeti oktatá­sokon. önzetlenül végzett mun­kájuk eredményeként emberek ezrei gyarapodnak tudásban, tá­jékozottságban. A propagandis­ták többsége már évek óta végzi ezt a nem kevés felkészültséget igénylő munkát. Közöttük van sok olyan elvtárs, akit eredmé­nyes tevékenységéért Lenin-em- lékplakettel tüntettek ki. Most is­mét rajtuk a sor, hiszen mun­kájuk színvonalától függ a párt politikájának megértetése és el­fogadtatása. Ez tükröződik majd a sikeres termelőmunkában, a tervek teljesítésében és nem ke­vésbé a szocialista módon gon­dolkodó emberek számának nö­vekedésében. A téli politikai oktatás jó fó­ruma lett annak is, hogy a ve­zetők mint propagandisták talál­kozzanak a dolgozókkal, mivel a véleménycserére most több idő van, mint a nagyobb dologidő­ben. De jó arra is, hogy sokol­dalúan magyarázhassák vélemé­nyüket a különböző feladatokról és megoldásukra ezúton is — ne csak a vezetői utasításokkal — hívjanak embereket. Az előadói munka ösztönzi az arra vállal­kozókat. hogy felkészültségüket korszerűsítsék, olvassanak, tájé­kozódjanak a belpolitika és nem­zetközi élet legújabb kérdéseit illetően. Szükség is van erre, hiszen ha csak az érdekviszonyok terüle­tére tekintünk, itt is.^ok.új prob­léma megoldására- kell megke­resni a helyes választ. De ugyan­így vagyunk a szocialista de­mokrácia, s ennek részeként az üzemi és szövetkezeti demokrá­cia fejlesztésével és méginkább az érvényesítésével. A téli politikai oktatás tanfo­lyamainak szervezésében kiemel­kedő munkát végeznek a párt-, a KISZ-, a szakszervezetek és a Hazafias Népfront vezetői, ok­tatásfelelősei és aktivistái. Mun­kájuk eredményeként mintegy félezer tanfolyamon és előadás- sorozaton több mint húszezren tanulnak és tájékozódnak a szö­vetkezeti gazdák, munkások és egyéb foglalkozásúak. Legnép­szerűbb és a legtömegesebb ok­tatási forma lett a kecskeméti járásban a falusi téli előadás- sorozat, amelyet közel hatvan helyen szerveztek meg, és nem kevesebb mint nyolcezer szövet­kezeti gazda látogat. Kiemelke­dően eredményes szervező mun­kát végez Szabadszálláson Csor­ba János, Orgoványon Tóth Kál­mán, Tiszakécskén Tóth Sándor községi párttitkár és sokan má­sok, akiket nehéz lenne mind névszerint is felsorolni. De di­csérje őket a tömegessé vált po­litikai nevelő munka, amely te­vékenységük eredményeként mind több emberre van hatás­sal. •A KISZ, a szakszervezet és Hazafias Népfront tanfolyamain közel tízezer ember — közöttük több ezer tanyán élő — hallgat­hat előadásokat társadalmi, poli­tikai és gazdasági kérdésekről. Ebben a munkában is növekvő szerepet kaptak a tanyai nép­frontcsoportok. .Van miről be­szélni és a kedvezően szélesedő demokratikus légkörben lehető­sége nyílik mindenkinek arra, hogy véleményt mondjon. Sok helyen a vitára kerülő problé­mák megválaszolására javasla­tot is tettek az emberek. Az a feladat, hogy ezeket csokorba gyűjtve eljuttassák az illetékes vezetőkhöz, azok hasznosítását elősegítve. A pártoktatás szervezettebb formáin másfél száz tanfolyam indult mintegy háromezer részt­vevővel a kecskeméti járásban. Minden gazdasági egységben le­hetővé tettük a választást a sok­féle lehetőség között. Változatla­nul népszerűek a pártélettel és a gazdaságpolitikával foglalkozó tanfolyamok, amelyeken kéthe­tenként vannak előadások és sze­mináriumok. Sok helyen hívnak meg jól felkészült szakembereket előadónak. így tartják a színes, érdekes és színvonalas foglalko­zásokat, többek között a tisza- kécskei Új Élet Termelőszövet­kezet pártszervezeténél is. A pártoktatás e formáin meg­növekedett a fiatalok száma, és a hallgatók több mint egyhar- mada a nők közül került ki. Ez is kedvező jelensége az idei párt­oktatási évnek. A nagyobb tu­dást eredményező tanfolyamok résztvevőinek közel fele fizikai dolgozó és jelentős részük vá­lasztott funkcióval is rendelke­zik a tömegszervezetekben. Tár­sadalmi munkájuk, elvégzéséhez a pártoktatás különböző formáin szerzik meg a nagyobb hozzáér­tést és politikai tájékozottságot. Ez kedvezően hat a mindennapi politikai szervező és agitációs munkájukra is. A kecskeméti járásban a párt­tagság 85 százaléka tanul és ez valamivel kedvezőbb arány, mint az elmúlt évi volt. Közöttük ta­lálható az 1973-as évben felvett 130 új párttag is, akik közül töb­ben már nem először vesznek részt pártoktatáson. Akik nem tudnak már rendszeresen tanul­ni idős koruk, vagy betegségük miatt, azok más lehetőséget vá­lasztanak a tájékozottságuk fej­lesztésére. Sokukhoz juttatják el például a szövetkezeti pártszer­vezetek az írott propagandát és otthonaikban beszélgetnek velük. Nem vesztett népszerűségéből a marxista esti egyetem, hiszen a kecskeméti, szabadszállási, kunszentmiklósi és tiszakécskei osztályokban közel háromszázan tanulnak. A pártközépiskola tíz osztályában tanulók száma meg­közelíti a kettőszázötvenet. Ami­óta létezik ez az oktatási forma, azóta közel háromezren szereztek itt jelentős politikai tudást és felkészültséget. A jelenleg tanu­lóknak mintegy fele fizikai dol­gozó, negyven százaléka nő és többsége fiatal. A pártközépis­kolán tanít Lajosmizsén Kem- mer Mihály iskolaigazgató-he­lyettes és Lakiteleken Bodoi Mária függetlenített tsz-pártit- kár, akiknek a féléves vizsgán minden hallgatójuk megfelelően vizsgázott Eredményesnek mondható te­hát a kecskeméti járásban a téli politikai oktatás szervezési és tartalmi munkája. Most az a feladat, hogy a színvonal növe­lésével tegyük még hatékonyab­bá, s akkor elmondhatjuk majd: megérte a fáradságot! Horváth Ignác Moszkvában két héten keresz­tül folytatódtak a II. Nemzetközi Balettverseny bemutatói. A fia­talságnak, bájnak és szépségnek e bemutatóján 23 ország 75 ifjú művésze lépett fel. A Szovjetunió Nagy Színházá­nak díját és a nemzetközi vetél­kedő Aranydíját a verseny egyik szovjet résztvevője, a 17 éves Nagyezsda Pavlova nyerte. Első dijat és aranyérmet kapott Am- palo Brito Gonsales (Kuba),Vja- cseszláv Gorgyejev és Alekszandr Godunov. Nágya Pavlova még balettnö­vendék. Hivatásos művészpályá­ját még nem kezdte meg, mint legfőbb vetélytársai — a kijevi Ljudmilla Szmorgacseva. a — moszkvai Margarita Drozdova, a kanadai Karin Caine és a kubai Ampalo Brito Gonsales, vala­mint az ausztráliai Marilin Ro — országuk kiemelkedő balettegyüt­teseinek hivatásos tagjai. Nágya a Csuvas Autonóm Köztársaságban született. Édes­anyja ápolónővér, édesapja röntgentechnikus. 8 éve tanul Permben a balettiskolán, ahol tehetsége és adottsága kibontako­zott. (APN) 0 N. Pavlova, a n. Nemzetközi Balettverseny győztese. 0 N. Pavlova, a II. Nemzetközi Balettverseny előadásán. BÁCS-KISKUN MEGYE TÁRSADALMI STRUKTÜRÁJA Gondolatok Kecskemét értelmiségéről Személyes tapasztalatok, módszeres beszélgetések és mint­egy 150 kitöltött kérdőív alapján a megyeszékhely értelmisé­gének objektív körülményeire, körzetére, a lényeges politikai kérdésekben elfoglalt álláspontokra igyekezett felhívni a fi­gyelmet az a tanulmány, amelynek egyik különösen érdekes részét közreadjuk. A megyei pártbizottság oktatási igazga­tóságának helyettes vezetője a december végén tartott tudo­mányos konferenciára készítette dolgozatát. Kecskemét társadalmi és kul­turális életének főbb eredmé­nyeit és problémáit ismerve arra kerestünk adatokat: milyen sze­repet vállal és kap az értelmi­ség ezen a területen, illetve mi­lyen arányban kapcsolódnak az értelmiségi rétegek — foglalko­zásukon, munkájukon kívül — a társadalmi folyamatba? Feltéte­lezésünk szerint: Kecskemét kul­turális fejlődésének üteme elma­radt a fejlődés általános ütemé­től, s saját lehetőségeitől is. Szabad idő és a társadalmi munka Először azt szerettük volna feltérképezni: hányán és milyen társadalmi megbízatásokat, funk­ciókat vállalnak, illetve kapnak. A megkérdezettek 57,9 százalé­kának volt valamilyen társadal­mi funkciója, ezen belül körül­belül felüknek egy, a másik 50 százaléknak két, vagy több. (A ' párttagok 28 százalékának nincs társadalmi funkciója, állandó megbízatása.) Az összes megbí­zatással rendelkezők 18,4 száza­léka megbízatását teljesen for­málisnak tartja, s további 63,1 százaléka pedig csak részben tartja társadalmilag hasznosnak. Ezt a nem túlságosan biztató képet egybevetettük a szabadidő­felhasználással. A „szabad idő” fogalmának értelmezésében elég­gé eltérő szélsőségekkel találkoz­tunk. Némelyek például a ház­tartási munkát (mosás, főzés, ta­karítás) „szabadidő-töltésnek” .fogták fel, mások például a klub­életet is kötött elfoglaltságnak. Mindezek figyelembevételével rangsoroltattuk a , lehetséges sza­badidőtöltésnek válfajait asze­rint, hogy melyikre mennyi időt fordít a megkérdezett. A kapott sorrendek alapján pontszámoz­tunk, s ezek összesítésével az alábbi sorrend alakult ki: tv, mozi, színház — szépirodalom olvasása — társadalmi munka végzése — népszerű ismeretter­jesztő művek olvasása — poli­tikai jellegű olvasmányok (könyv, újság, folyóirat), egyéb pénzke­reseti mód — nyelvtanulás — szakmai irodalom olvasása. A szabad idő felhasználásában tehát dominálnak az otthoni, il­letve „passzív” elfoglaltságok. Feltűnően alacsony a szakmai irodalom olvasásának az aránya, ez azonban azzal függ össze, hogy a megkérdezettek jelentős része ezt munkaköri kötelesség­nek és nem szabadidőtöltésnek tekinti. Az eredményeket az előző ada­tokkal egybevetve kétségtelenül látszik, hogy városunk értelmi­ségében található bizonyos pasz- szivitás, befeléfordulás. A legfontosabb: a szakmai presztízs ... Vizsgálódásaink során az értelmiség soraiban elterjedt ér­tékelési és presztízs-szempontok is érdekeltek bennünket. Szinte kivétel nélkül a szakmai felké­szültség szerepelt az önértékelés első helyén, s ez dominált má­sok megítélésénél is. A vagyoni helyzet és — sajnos — a politikai rátermettség eb­ben alig játszik szerepet. A szak­mai presztízs-szerzésre való tö­rekvés mutatója, hogy a megkér­dezettek 8,9 százaléka tűzte ki célul tudományos fokozat, 5,4 százaléka egyetemi doktori cím elnyerését. Ide sorolhatjuk jó­részt, a második diploma megszerzésére irányuló törek­vést. Ha közéjük számítjuk még azokat is, akik már rendelkez­nek a fentiekkel, a megkérde­zettek 53,1 százalékát felölelő ré­teget kapunk. Érdemes a fentiekkel összevet­ni a politikai képzés és tovább­képzés hatékonyságát. Különbö­ző szervezett politikai oktatási formákban mindössze 17 száza­lék kíván bekapcsolódni, ezek több mint kétharmada az esti egyetem valamilyen tagozatára készül. A pártiskola, politikai fő­iskola és a különböző munka­helyi szemináriumok nem vonz­zák a megkérdezetteket. Külö­nösen az utóbbi tény meggondo­landó, hiszen itt az értelmiség már többnyire rendelkezik sze­mélyes tapasztalattal: a mintán belül 37,2 százaléknak van már valamilyen munkahelyi politikai szemináriumi „végzettsége”. Az esti egyetem viszonylagos vonz­ereje részben szintén presztízs- szempontokkal magyarázható. A szakmai képzettség mellett az értelmiség körében ez az okta­tási forma örvend bizonyos te­kintélynek. A politikai tájékozódás forrásai A politikai információk meg­szerzésének legelterjedtebb for­mája a tv, a rádió és a napi­sajtó. Mindössze két olyan sze­mélyt találtunk, aki saját beval­lása szerint egyáltalában nem olvas újságot, nem hallgat rá­diót, nem néz televíziót Ezzel szemben 88,3 százalék rendszere­sen igénybe veszi a fenti hírfor­rásokat, vagy azok valamelyi­két. Ezt egyébként — értelmiségi körökről lévén szó — még min­dig alacsonynak tartjuk: véle­ményünk szerint a rendszeres újságolvasás és rádióhallgatás az értelmiségi életforma egyik nél­külözhetetlen eleme. Politikai jellegű folyóiratokat alkalmanként 42,1 százalék, rend­szeresen 25,1 százalék forgat po­litikai jellegű előadásokat alkal­manként 50,9 százalék, rendsze­resen 4,5 százalék hallgat Konkrét politikai kérdésekben az informáltság alapvetően jó­nak mondható különösén kül- és bizonyos^ mindenkit érintő bel­politikai kérdésekből. Helyi po­litikai és gazdaságpolitikai tájé­kozottságuk erősen függ a mun­katerülettől és munkakörtől. A megkérdezettek 11,6 százaléka ítéli úgy meg saját politikai tu­dását. hogy valamely terület» alapvető fogyatékosságai vannak, közülük azonban 45 százaléka nem is kíván semmilyen politi­kai oktatási formán részt venni, tehát bele van nyugodva ebbe a helyzetbe. (Ok a korábbiakban sem jártak még munkahelyi tan­folyamra sem.) Dr. Harsány! Ernő x V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents