Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-05 / 3. szám

1974. Január 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Kiállítások - vetélkedők - találkozók A megyei tanács művelődésügyi osztálya az el­múlt évekhez hasonlóan most is kiadta az egész évre szóló kulturális programot. Az ízléses kiállí­tású, sokszorosított füzetben a Bács-Kiskun megyé­ben 1974-re tervezett országos, megyei, kiemelt vá­rosi és járási kulturális rendezvényeket ismer­tetik. Baján július 19—r21. között rendezik meg az amatör kamarazenekarok országos találkozóját. Ugyancsak Baján kerül sor júniusban a halászati kutatók nemzetközi találkozójára, s ebben a vá­rosban rendezik meg a halászati kiállítást is. Kis­kunfélegyházán bonyolítják le április 12—13-án az országos középiskolás szavalóversenyt. Kecskeméten rendezik meg júniusban az óvónők nyári szabad- egyetemét. A kiemelt megyei rendezvények között tekinté­lyes helyet foglalnak el a kiállítások. Kecskemé­ten láthatja a közönség a pedagógus képzőművé­szek tárlatát március 31-től. A népi fafaragók kö­zös kiállítását ebben az esztendőben Kalocsán ren­dezik meg. A keceli művelődési ház ad helyet — megyei tárlat keretében — a gyermekrajzpk- nak. A Bács-Kiskun megyében élő fiatal képző­művészek alkotásait a kiskunfélegyházi Szakma­közi Művelődési Ház kiállítótermében láthatjuk. A mezőgazdasági könyvhónapot február 3-án Bácsalmáson nyitják meg. Az énekkarok megyei találkozóját Kiskőrösön szervezik meg, március 24-én. Ugyancsak itt április 11-én legfiatalabb vá­rosunkban lesz a költészet napja ünnepélyes me­gyei megnyitója. Kiskunhalason május 19-én a megye legjobb bábcsoportjai szerepelnek. Ebben a városban ren­dezik meg az ünnepi könyvhét megyei megnyi­tóját is június 1-én. Tiszakécskén lesz a néptánc­csoportok megyei találkozója (június 28.), Kiskun­félegyházán a ciierazenekarok második megyei ta­lálkozója (június 7.) és az ifjúsági klubvezetők tan­folyama a Szelidi-tónál (július 18—21.). Városaink közművelődési intézményei is sok figyelmet érdemlő rendezvényt ígérnek 1974-re. Diószegi Balázs műveit Baján, a Türr István Múzeumban állítják ki. Miskolczy Ferenc bajai festőművész alkotásait a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban mutatják be. Goór Imre fest­ményeit Kalocsán, a zombori képzőművészek alko­tásait Baján, Bozsó János olajképeit Kiskunfélegy­házán állítják ki. B. Mikii Ferenc Kalolcsán mutat­kozik be újabb festményeivel, Berki Viola, Rátái Mihály, Probstner János alkotásai a félegyházi Kiskun Múzeumban tekinthetők meg. Moldova György Kiskunfélegyházára kapott meg­hívást. Nagy László és Szécsi Margit szintén e város irodalombarátaival ismerkedik meg, április­BACS'KKKUN MEGYE KULTURÁIIt RENDÉIVÉ HVKI ban. Sánta Ferencet május utolsó napján a Nagy Lajos Könyvtárban látják vendégül. Kiskunfélegyházán a hagyományos Kiskun na­pokra augusztus 17—20-a között kerül sor. Ekkor lép fel a szabadtéri színpadon a Magyar Néphad­sereg Központi Művészegyüttese, augusztus 20-án. Ugyanezekben a napokban rendezik meg a Sze- lidi-tó mellett az úttörőzenekarok megyei talál­kozóját. Szeptember 18: a népzene napja Kecskeméten. Május 24—26. között tartják a kiskunhalasi zenei napokat, s április 29-én mutatkozik be új műsorá­val a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar. A népdalkörök találkozóját Homokmégyen, a tánczenekarok minősítő versenyét Lajosmizsén bo­nyolítják le. Szabadszálláson népdal és népzenei találkozóra, Oregcsertőn az öntevékeny művészeti csoportok bemutatójára kerül sor az év folyamán. V. M. Előadás a Szovjetunióról Ivan Bagyul, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének el­ső titkára, a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Háza igaz­gatója I. Bodnár igazgatóhelyettes társaságában Kecskemétre látoga­tott. Bagyul elvtárs előadást tar­tott a Hazafias Népfront által rendezett vezetői tanfolyamon. Előadásában a Szovjetunió gaz­dasági fejlődését, az' ötéves terv eredményeit, a szibériai terület kiaknázásának nagy lehetőségeit ismertette a hallgatóság előtt, majd a nemrégiben megnyílt bu­dapesti szovjét kulturális intéz­mény munkájáról adott tájékoz­tatást. Várkonyi Péter Kubában Orlando Fundorának, a kubai forradalmi orientációs bizottság elnökének, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága osz­tályvezetőjének meghívására, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivata­lának elnöke helyi idő szerint csütörtökön reggel Havannába érkezett. A Jose Harti repülő­téren Orlando Fundora, vala­mint Bognár István, a magyar nagykövetség első titkára fo­gadta. Dr. Várkonyi Péter csütörtö­kön a Playa Gironban, a meg­hiúsított amerikai invázió szín­helyére látogatott el, pénteken pedig Kuba egyik világhírű nyaralóhelyén tesz látogatást. Mind több poliészter Tekintettel- az egyre növekvő pdaci keresletre ebben az évben egymillió négyzeten étenrel növeli poliészter gyártását- a Pápád Textügyár. Összes poliészter-szövet ■bermeaése ezzel meg- hMadflai a 4 millió négyzetmétert. A tarkám szőtt poliészter anyagokat 30— 40 szín árnyalatban készítik és a min­tákat is évről évre 8—lo variánssal bővítik. PANORÁMA Nagyolvasztó Lipeckben A nagyközségekben épül u;^ipdipkßjbt^ft saját anyagi erejükre támaszkodnak JJ szíftfe ndnüenütt tapasztalható, hogy a fejlődő települése­ken rendkívül megnő az igény az új gazdasági, szociális-kom­munális és sok más, településfejlesztéssel összefüggő beruhá­zás iránt. Ez vonatkozik a nagyközségekre is, ahol már nem lehet a régi módon élni, de még nincsenek meg az anyagi és egyéb feltételek áhhoz, hogy városi módon éljenek az emberek. Amikor a nagyközségekben épülő új létesítményen megnyitá­sáról. átadásáról, felavatásáról adunk hírt, tulajdonképpen azok­ról az eredményekről számolunk be. amelyek a városiasodási fo­lyamat kisebb-nagyobb alapele­mei. Elmondhatjuk például, hogy Bács-Kiskun megyében a telepü­lések közel 80 százalékában meg­oldott a közműves vízellátás, s ezzel a megyék között a harma­dik helyen állunk, mégis mennyi gond és baj adódik ezen a terüle­ten, mert ahol még nincs ott, sze­retnének. ahol már régóta van, ott bővíteni kell: új hidroglóbuszt nagyobb teljesítményű törpe víz­müvet hoznak létre. Szigeti Péter, a megyei tanács tervosztályának vezetője — mint­egy szemlét tartva — sorolta a nagyközségekben folyó, vagy rö­videsen elkezdődő beruházásokat. Tiszakécskén 1974-ben megépül az új, nyolctantermes iskola, s jelentős összegeket fordít a nagy­községi tanács továbbra is a Ti­sza-part rendezésére. Lajosmizsén befejeződik a szociális otthon építése, amit januárban minden bizonnyal birtokba vehetnek a magukra maradt öregek. A régi óvoda épületét a tervek szerint 800 ezer forintos költséggel fel­újítják, s központi orvosi rendelő­vé alakítják) át; az egészségügyi ellátást a továbbiakban csak így lehet magasabb szintre emelni. Kiskunmajsán az épülő szövetke­zeti áruház — amely fölött laká­sok lesznek — nagymértékben javít a község és a környék ke­reskedelmi ellátottságán. János­halmán is hasonló áruházat építe­nek. s elkészültek a községi sportcsarnok tervei, amely az el­képzelések szerint a Május 1. té­ren lesz és 12—14 millió forintba kerül. Erre a termelőszövetkeze­tek már 1 millió 500 ezer forintot felajánlottak a helyi tanácsnak, s ha a többi pénzt is sikerül előte­remteni. 1974 második felében megkezdődhet a kivitelezés. Kun- szentmiklós lesz az első nagy­község a megyében, ahol teljes egészében csatornahálózattal old­ják meg a szennyvíz elvezetését; erre több mint 7 millió .forintot költenek. Cs. K. A novolipecki fémkomb in at­ban új acélolvasztó gigászt sze­relnek, mely lehetővé teszi, hogy évi 8 millió tonna acélt termel­jenek segítségével. A két részletben felépítendő nagyolvasztó első részlegét már 1974-ben átadják rendeltetésé­nek. Jelenleg 320 hektárnyi te­rületen • készítik a konverter részleg 'épületének alapját, meg­kezdődött a betonozás és ezzel párhuzamosan folynak a föld­munkák. Az építőknek rövid ha­táridő alatt 9 millió köbméter földet kell megmozgatniok, 633 ezer köbméter betont és vasbe­tont kell formába önteniük, számtalan fémszerkezetet és hosszú csőrendszert kell elké­szíteniük. Az acélolvasztó be­rendezéséhez 48 kilométer hosz- szú vasútvonal és 18 kilométer hosszú útvonal is tartozik. 9 Épül a novolipecki fémkomblnát új nagyolvasztója. Forró a kása A forró kása ebben az esetben a költségekkel való gazdálko­dás témája. A vállalatok döntő többsége takarékoskodni akar, szeretné az önköltséget leszorítani a tiszta bevételét pedig nö­velni. Mégis az eddigi fejlődéssel nem lehetünk elégedettek: a vállalati eredmények növekedésének dinamikája elmarad a kívánatos és az elérhető színvonaltól. Egy-egy vállalat gazdálkodásá­nak alakulása sok mindenen múlik; annyi azonban bizonyos, hogy az elért eredmények szín­vonalát nemcsak a külső, hanem a belső körülmények is megszab­ják. Megszabja a gépek és a munkaidő kihasználási foka, a munkaerő szakmai képzettsége, tapasztalata, a selejt mennyisége, a munka- és anyagnormák álla­pota. A józan közgazdasági mérlege­lés azt sugallja, hogy a költsé­gek alakulását meghatározó egy- egy tényezővel jelentőségének megfelelően kellene foglalkozni. Mégis az esetek többségében az tapasztalható, hogy például a bérrel kétszerte—háromszorta többen és nagyobh figyelemmel foglalkoznak a vállalatoknál, mint az anyaggal. Így történik ez annak ellenére, hogy a ter­mékek előállítási költségében az anyagköltség aránya általában öt—tízszerese a munkabérnek. Ebben az írásban azonban nem azt akarjuk hirdetni, hogy most lazábban lehet gazdálkodni a bé* rekkel, hanem azt, hogy az anyag* gal, félkésztermékkel is érdemes lenne hasonló szigorral, precizi­tással, kellő ellenőrzéssel bánni. Az anyaggal, az anyagköltség­gel való gazdálkodásnak termé­szetszerűen már jóval a termelés előtt meg kell kezdődnie: hol, kitől, mikorra, mennyi anyagot és mennyiért rendelnek. Vala­mely vállalat eredményében 10 filjémyi megtakarítás a nyers­anyag kilóin — esetleg több ezer tonna lévén a szorzó — hatalmas összegű megtakarítássá kereked­het az év végére. Legtöbb helyen biztos, hogy nagyobbra, mintha alkalmazottanként havonta 10 fo­rint munkabért spórolnak. Még ma is, hányszor megesik, hogy nem kapva ezt vagy azt a méretű rudat, tengelyt, öntvényt — csak nagyobbat: súlyra, hossz­ra — és persze árra.Megve­szik, aztán a drága anyagok mé­tereit és kilóit, mi több. tonnáit hántolják, forgácsolják a hulla­dékba, hogy a szükséges méretű alkatrészt a vállalat saját maga előállíthassa... Temérdek idő, anyag, pénz vész kárba. Ezért állítják nyugodt szívvel a pénzügyi szakemberek, hogy az- anyaggazdálkodásban, tárolás­ban, megrendelésben, _ szállítási ütemezésben, az ésszerű készlete­zésben jelentős költségcsökken­tési tartalékok rejlenek szinte valamennyi vállalatnál. Kétségtelen: a pontatlan szál­lítások, a partnerek által hosszú­ra nyújtott szállítási határidők egyes anyagfajtáknál tartaléko­lásra ösztönzi a vállalatokat. So­kat javult a népgazdaság készlet- állománya — de az elérhető szintnél még mindig jóval maga­sabb. Úgy tűnik, hogy a szüksé­gesnél nagyobb tartalékok miatt is szerte az országban szűk a raktári kapacitás. Ezért sok he­lyen új, nagy, korszerű, fényes raktárról álmodoznak — s ké­szülnek az építési tervek. Pedig ha az erre szánt pénzt, például a készletnyilvántartás gépesíté­sére fordíthatnák — még másra is jutna —, hogy mindig ponto­san tudják, hol van feleslege­sen leterhelt polc a raktárban. Kellenek raktárak persze, csak­hogy az a kérdés, hol és kinek a kezelésében? Egyáltalán nem bizonyos, hogy a feldolgozó ága­zat gyárainak kell nagy nyers­anyagraktárakat építeni. Sokkal ésszerűbbnek látszik, ha a ter­melőeszköz-kereskedelem részére és érdekeltségével épülnek fel ezek a raktárak. így a tervgaz­daság előnyeit is jobban kihasz­nálhatnák: áttekinthetőbbé válna a népgazdaság készlethelyzete, a készletek összetétele, és csök­kenthető lenne mindenütt az ilyen természetű anyagköltség — kész­lethitel, kamat, raktárköltség stb... Persze mindezt nem az egyes vállalatnak kell megolda­nia — legfeljebb szorgalmazhatja azt a saját tapasztalatai alapján. Viszont azt már ma is megte­hetik a vállalatok, hogy saját portájukon felfedezzék a költség­gazdálkodásuk célpontjai között a nagy aránytalanságokat. Azt, hogy a nagy tételek, az anyag- költségek miatt az érdekeltek nem izgulnak — ám a kiseb­bekről annál többet vitatkoznak. Kerülgetni látszanak a forró ká­sát: az anyagnormákat, a selej- tet, az elavult technológiát, az anyagbeszerzés rendszerét, a tá­rolási veszteségeket... Nem kuporgatni, nem kell mindenáron spórolni az anyagot. Ilyen szemlélet a visszájára for­dulhat; a látszattakarékosság a minőséget ronthatja, egy-egy ter­mék élettartamát rövidítheti. Az ésszerű gazdálkodás a megoldás, amely pontosan tisztázza a szük­séges befektetést — s éppen ez­által különíti el, s teszi megtaka­rítható vá a szükségtelent. Az anyagköltség is befektetés -— megújuló, folyamatos befektetés. Megérdemli az elemzést, mérle­gelést és figyelmet — megúju- lóan és folyámatosan. G. F. Környezetvédelmi szakképzés Mosonmagyaróvárott A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári ag­rártudományi karán elsőnek ve­zették be a környezetvédelmi szakképzést. A képzésben részt­vevő általános agrártudományi mérnök hallgatók két és fél éven át 500 elméleti és gyakorlati órán foglalkoztak az új szak- tantárggyal. Az oktatásban a Budapesti és a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem, a Soproni Er­dészeti és Faipari Egyetem ta­nárai, a Győr-Sopron megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, a Győr—Sopron megyei Növényvédő Állomás, a Fűzfői Nitrokémiaá Ipartelepek szak­emberei is bekapcsolódtak. A Hajdúsági Iparművek értesíti tisztelt vásárlóit, hogy 1974. január 1-től a 706 típusú szuperautomata és a 707 típusú bio-szuperautomata mosógépek garanciális javítása rendelkezésére áll a GELKA országos erősáramú szervizhálózata és szerződéses partnerei. Továbbá a Hajdúsági Iparművek márkaszervizei: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a MISKOLCI FINOMMECHANIKAI JAVfTÚ VÁLLALAT. Heves megyében az UNIVERSAL Szerviz Ipari Szövetkezet, Eger. Baranya megyében a VILLAMOSIPARI ÉS GÉPJAVÍTÓ SZÖVETKEZET, Pécs. V | HAJDÚSÁGI IPARMŰVEK 1 Öngól Vajon csak saját személyében kapott „öngólt” az a szövetkezeti vezető, aki — kényelmességből, tájékozatlanságból, de méginkább talán presztizsféltésből — jobb­nak látta elkenni a hibát, mint sem, hogy beismerte, s helyrehoz­ta volna. Ez, és így történt. Panaszlevél érkezik a megyei tanács elnökéhez egyik nagyköz­ségünkből: a többgyerekes család nem jut szénhez. A kereskedelmi osztálytól tele­fonon hívják fel a szövetkezet elnökét. — Mi vah. hát nem rég azt mondták, hogy elég lesz a tüzelő? — Mire az elnök: — Van is... — Vágja, mint a vízfolyás: ennyi tonna, ilyen,any- nyi tonna amolyan szén. — Nincs igaza a panaszosnak. A megyéről beszélő „illetékes” mit tehet erre? Akár lezártnak is tekintheti az ügyet, hiszen kor­rekt ember, s miért kételkedne a mondott szó igazában. Nem a „le­vegőbe” beszélt az elnök, külön­ben honnan szedte volna elő a „konkrét” tonnákat. Ha mégis marad benne valami kétség —, talán annyi, hogy nem zörög a haraszt. v.” — félreteszi a panaszlevelet, ám a kezeügyébe- Hogy amikor legközelebb kiszáll, személyesen is meggyőződik a hallottakról. Utána nyugodt lelki­ismerettel írja majd az iktatott panaszlevélre: „Helyszínen ki­vizsgálva. A panasz alaptalan. Van szén. amennyi kell. Irattár!” Persze abban az esetben, ha a valóság egybevág a telefonon ka­pott információval. Ez esetben más fordulatot ka­pott az ügy. Elképzelhető, hogy mikor az el­nök a telefonkagylót letette, mindjárt odafordult a közelében ülő vendéghez: „Látja, így dőlje­nek be egyes panaszleveleknek...” Lehet,' hogy nem ezt mondta, vagy egyáltalán nem tett semmi megjegyzést. A mellette ülő látogató, tudni­illik éppen a megyei kereskedel­mi osztály csoportvezetője volt. Ha akarta, ha nem. végighallgat­ta a telefonbeszélgetést, s az ak­ként keltette fel érdeklődését, hogy az elnöktől a telepre ment Nem .hitetlenségből, hanem jóin­dulattal. hogy mint a megyei szerv képviselője kétségtelenül meggyőződjön a való helyzetről, és személyesen is hitelessé tegye a választ, amit a megyei keres­kedelmi osztály a panaszlevélre küld. Kettős meglepetés érte. Meny­nyiségre. súlyra meg is találta a jelzett szenet. Nem ez volt a meg­lepetés. hiszen annyira mégsem kételkedett Arra azonban nem számított hogy elmállottan, szét­porladva tárul szeme elé a szén. Ez volt a meglepetés, amiből a második meglepetés származott: hogy tehát mégsem úgy igaz, mint a telefonválaszban hallotta. Fa is volt, szép és jó. De olyan szén, amellyel fűteni is jól lehet s me­lyet el lehet adni, alig. Azt hiszem, válaszolhatunk az első mondatban feltett kérdésre: az kapta az „öngólt”, aki eltitkol­ta volna a hibát Sajnos, pont a vezető. Aki elfelejtette, milyen ki­dobott pénz. ha rossz szénnel kell tüzelni. S azt sem érzi át mit jelent a pénzkidobás többgyere­kes családnál. Ahol. ha azt a szét­porladt szenet megveszik, kénytelenek. A nehéz helyen álló pénzükért. Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents