Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-27 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 22. szám Ára: 90 fillér 1914. Január 27- vasárnap Hétfőn egyiptomi fennhatdsig alá kerül Szuez Folytatódik a csapatszétválasztás Líbia bírálja Egyiptomot • Izraeli katonák helikopteren hagyják el DJebel Attikát, az egyiptomi területen fekvő legdélibb támaszpontjukat. (Tdefoto—AP—MTI—KS) A szuezi fron­ton a. csapat­szétválasztás üteme szomba­ton kissé lelas­sult — közölte az izraeli ka­tonai parancs­nokság. — Ez azonban — fűz­ték hozzá — semmi esetre sem akadályoz­za, hogy a jel­zett időpont­ban, hétfő dél­előttre, befeje­ződjék Szuez körzetének' ki­ürítése. A ki­vonuló izrae­liek helyét elő­ször az ENSZ- . csapatok fog­lalják el, majd hat órával ké­sőbb ismét egyiptomi fennható­ság alá kerül a szuez—kairói út­vonal. Bejrutból érkezett jelentés sze­rint a tripoli rádió kemény han­gú támadást intézett Egyiptom ellen az Izraellel kötött csapat­szétválasztási megállapodás miatt, és felvetette annak a lehetősé­gét is, hogy Líbia megvonja Egyiptomtól évi ötvenmillió dol- - láros támogatását. (A pénzügyi segélyt az 1967-es khartoumi arab csúcsértekedet szavazta meg az Izraellel szemben felszabadító harcot folytató Egyiptom számá­ra. A khartoumi döntés alapján Líbián kívül Szaúd-Arábia és Kuwait is anyagi támogatásban részesíti az Egyiptomi Arab Köz­társaságot.) MÁR AZ ÉÍ&G ÉVBEN NYERESÉGES A DUNATEJ-TARSULÁS HATSZÁZAN DOLGOZNAK A JÁNOSHALMI KÖZÖS VÁLLALKOZÁSNÁL PRÉMIUMOT OSZT A VÁROSFÖLDI PETŐFI TSZ Zárszámadás a szövetkezetekben A kimos gazdaságok megszilárdulása, a gazdasági reform, meggyorsította a korszerű vezetési elvek, az üzem- és mun­kaszervezési módszerek elterjedését. Ennek hatása érződött 1973-ban a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben a mező- gazdasági szövetkezetek működésében. Hozzájárult mind­ezekhez a műszaki fejlődés, az új termelési rendszerek el­terjedése a gazdálkodás több ágában. Összességében keveseb­ben dolgoztak tavaly a Bács-Kiskun megyei szövetkezetek­ben, mint 1972-ben, a gazdaságok zöme mégis sikeresen bir­kózott meg termelési feladataival, az aszály, a jégverés, a fagykár okozta gondokkal. Csupán nyolc-tíz, egyébként is kedvezőtlen közgazdasági adottságú szövetkezetben várható mérleg- vagy alaphiány. • Óránként 70 szállítóládát tölt meg tejfölös pohárral Csik Lászlón« és Viskus Józsefné a Dunatej feldolgozó üzemében. (Tóth Sándor felvétele) A Duna menti és Kiskunsági Szövetkezetek Szövetségének kör­zetében 47 gazdaság közül ezek­ben a napokban a zárszámadás­ra. Az előzetes adatgyűjtés sze­rint valamennyi szövetkezet nye­reséggel zárta az 1973-as eszten­dőt. A körzetben a solti Dunatej, a nyolc solti, hartai és dunave- csei szövetkezet által alapított tejfeldolgozó társulás tartotta az első mérlegzárót január 26-án. KUrucz József igazgató eredmé­nyes működésről adhatott szá­mot az igazgatótanács ülésén. Az elmúlt év elején alakult társulás március 21-én megnyílt üzeme 4 millió 637 ezer liter tejet gyűj­tött össze és dolgozott fel az esz­tendő végéig. Higiénikusan cso­magolt, pasztőrözött tejet szállí­tott naponta, ha szükség volt rá, akkor többször is Solt, Harta, Dunavecse, Apostag, Ojsolt, Du- naegyháza lakosságának ellátásá­ra. Nemcsak a felsorolt telepü­léseken, hanem a főváros szá­mos KÖZÉRT-boltjában is szíve­sen vásároltak a fogyasztók a solti üzemben készített friss te­héntúrót, poharas tejfölt. A két műszakban dolgozó üzembe a téli hónapokban 15— 15,5 ezer liter tej érkezik Solt, Harta. Dunavecse, Dunaegyháza, Űjsolt és Apostag szövetkezeti, állami gazdaságaiból. A nyári hónapokban 23—24 ezer liter a feldolgozott tejmenyiség. A vál­lalkozás alapítása szerencsés lé­pés volt. A lakosság tej- és tej­termékellátásán kívül, már a ki- lenchónapos tevékenysége alatt 1,4 millió forintos nyereségre tett szert. Ritka eset, hogy új be­ruházás alig összekovácsolódott vezető- és munkásgárdával már az első évben törleszteni tudja az anyagi befektetést. Jó közepes évet zárt szomba­ton a városföldi Petőfi Termelő- szövetkezet. Jellemző a gazda­ságra, hogy a három évvel ez­előtti talpraállása óta megvaló­sítja a bővített újratermelést. Túri József elnök a tegnapi köz­gyűlésen már arról tájékoztat­hatta a szövetkezet gazdáit és a rendezvényre meghívott vendé­geket, hogy a Petőfi Tsz 1973- ban 62 millió forintra emelte a halmozott termelési értéket. 1971- ben ez az összeg csupán 32 millió forint volt. Három esztendővel ezelőtt a Petőfi Termelőszövetkezetben még 2,5 millió forintot tett ki a mérleg- és alaphiárty, 1973-ban viszont úgy gazdálkodott a szö­vetkezet vezetősége és tagsága, hogy 15,4 millió forint lett a nye­reség. Az utóbbi évek során ke­mény munkával megszerzett fo­rintokat, termelt értékeket gyü­mölcsöző beruházásra ' fordítot­ták. 17 millió forintot költöttek a termelést fejlesztő beruházás­ra, gépek, nagy teljesítményű munkaeszközök, műtrágya, nö­vényvédő szer vásárlására. Ter-, ményszáritót építettek, betaka­rító gépeket szereztek be és 9,3 millió forintra emelték a bizton­sági tartalékalapot. Mindezzel párhuzamosan a Pe­tőfi Termelőszövetkezet ma már többet tud nyújtani tagságának, mint az előző esztendőkben. 1971- 6en még ott tartottak, hogy az amúgy is alacsony részesedésből le kellett vonniuk 20 százalék kiegészítő részesedést, amelyet 1970-ben törvényellenesen fizet­tek ki. Az 1973-as esztendő ered­ményei alapján a teljes járandó­ságon kívül 23 százalékos pré­miumot is kap a tagság. A nye­reségből azonban újabb beruhá­zást is meg kell majd valósíta­ni. A szövetkezeti majorban még nincs elég víz, villamos energiá­ra is szükség van. Óvodát kell nyitni, hogy a szőlő-gyümölcs kertészetben dolgozó asszonyok elhelyezhessék kisgyermekeiket. Korszerűsítésre szorul a gépmű­hely, s a takarmánykeverő épí­tése sem válhat sokáig. A most véget ért héten tartot­ta mérlegbeszámoló közgyűlését a bajai Micsurin és több terme­lőszövetkezet a megyében másutt is. A következő héten újabb gaz­daságok készülnek el a mérleg­gel, amelyet az idei üzemterv­vel együtt jóváhagyásra a köz­gyűlés elé terjesztenek. K. A. * A jánoshalmi szövetkezetek közös vállalkozása a napokban tartotta meg zárszámadó közgyű­lését. Ez a vállalkozás, amely 1961-ben született, és mos£ tar­totta 12. zárszámadását, annak­idején a közös termelés új haj­tásaként számított és még ma is így tartják nyilván. A vállalko­zás két irányban gazdálkodott. A i sertéstenyésztéssel indult, majd nein sokkal később a kertészeti termeléssel, szőlő- és gyümölcs­telepítéssel is foglalkozott. Amint a közgyűlési beszámo­ló is jelezte, az elmúlt évben a közös vállalkozás csaknem 60 ezer mázsa sertést, 500 vagon szőlőt és gyümölcsöt termelt. En­nek nagy jelentősége van abból a szempontból is, hogy a helyi termelőszövetkezetek a gazdák, amelyek részére a közös vállal­kozás az elmúlt évi eredmény alapján 9 millió forint részese­dést fizetett ki. A közös vállalkozásnak külön­böző fémjelzői vannak. Egyetlen esztendő alatt a tervhez képest 10 ezer mázsával több szőlőt szü­reteltek és az almatermelés is csaknem megháromszorozódott. A téli alma 80 százaléka ex­portra került. De nemcsak az al­ma érdekli a külföldet, hanem a bor is, hiszen 273 vagonnal a testvéri, de a kapitalista orszá­gokba is szállítottak. Ennek ered­ménye az, hogy a kertészeti fő- üzemág 5 millióval nagyobb nye­reséget ért el (13 millió), mint amit terveztek. A másik fő üzemág a sertés- tenyésztés, ahol szintén kieme­lésre méltóak az eredmények. Hogy többet ne is említsünk, csak azt, hogy egy koca több mint 20 malacot ellett. MP Lát jól érthető a beszámoló azdtvé- sze, amelyik azt mondja, hogy« halmozott termelési érték az 1972. évi 69 millióval szemben 1973- ban elérte a 88 milliót. A beszá­moló és az utána megnyílt vita jól igazolta, hogy az 1973-as esz­tendő volt a vállalkozás legsike­resebb éve, már annál is inkább, mert a jelentős eredményeken túl egy községben 600 embert foglalkoztató nagyüzemmé fejlő­dött. W. D. Bekapcsolódott a jármöprogramba a SZEM kecskeméti gyára • Pálfi And­rás technikás, Gál Rozália esztergályos és Nagy Antal csoportvezető az új program. vezérlésű tárcsaeszterga mellett. 9 Kunszabó Péter NDK fél­automata re­volvereszter­gán dolgozik. (Pásztor Zol­tán felvételei) Nem volt könnyű az elmúlt esztendő a Szerszámgépipari Mű­vek kecskeméti gyárának életé­ben. Belépni a központi jármű- programba és 40 százalékban az új termékek gyártásával teljesí­teni az éves tervet, nagy erőpró­bát jelentett az üzem egész kol­lektívája számára. Ám a fiatal gyár — felettes szerveinek véle­ménye szerint is sikeresen vette az akadályokat. Erejéből arra is telt. hogy az 1972. évi 72 milliós termelési értékkel szemben 1973- ban 84 millió forint értékű árut termeljen. Természetesen mindennek tár­gyi és sziemélyi feltételeit meg kellett teremteni. Vegyük elő­ször az utóbbit. A feladat az volt, hogy a közúti járműprog­ram keretében hatféle fékszerel­vény gyártásának előkészítését végezzék el. ami az év végéig az üzem össztermelésének 40 száza­lékát kell hogy adja. Ez egyben annyit jelentett hogy a gyárban szinte mindenkinek a műszakiak­nak, anyagbeszerzőknek, terme­lésirányítóknak és termelő mun­kát végzőknek — teljesen új szak­mát kell ejsaiátítaniok. Eddig ugyanis csak pneumatikus gépek gyártásával foglalkoztak. Az újjal járó gondok nagyok voltak. Hogy miért kell elvállal­ni? Arra nem lehetett számítani, hogy ezt mindenki egyszeriben megérti. A gyár pártszervezete, szakszervezete és KlSZ-szerveze- te azonban széles körű felvilágosí­tó munkával kapcsolódott be a program előkészítésébe. Ugyan­akkor anyagilag sem jártak rosz- szul a dolgozók hiszen tavaly márciusban a kormány által biz­tosított bérfejlesztésen túl, az üzem saiát erőből 4.2 százalékos bérnövelést hajtott végre. Nem maradt el a technikai fel- (Folytatás a 2. oldalon) ' A szellemi munka megbecsülése a nehézségek érzékeltetésével az elért eredmények be csil­lésére tanítanak. Ki vonja kétségbe a kórházak és a ren­delőintézetek dolgozói által társadalmi munkában tartandó egészségügyi szakelőadások A megyeszékhelyen egy fel­mérés során 150 értelmiségit kértek meg, hogy sorolja fel vállalt társadalmi kötelezett­ségeit. Az önkéntesen és díj­talanul, anyagi ellenérték nél­kül végzett munkák között kulturális, szellemi jellegű te­vékenységet szinte senki sem említett. Kiderült, hogy az író­asztal mellett, kutató szobák­ban, közművelődési egyesül­tekben kifejtett többletmunkát nem számítják. társadalmilag hasznos elfoglaltságaik közé, nem hivatkoznak rá, nem vár­nak és ritkán kapnak érte elismerést. A korábbi években az a fel­fogás alakxílt ki. hogy csak az ásóval-kapával vállalt felaján­lás az igazi. Azok a kiváló mérnökök, akik munkaidőn túl tervezhettek volna óvodát, játszóteret, sporttelepet, árok­ásással, tplajegyengetéssel tud­ták le a „társadalmi munkát". Szakmájukban sokkal haszno­sabban segíthették volna a közösségét, mint a számukra szokatlan elfoglaltsággal. Súlyos hiba lenne, ha egyér­telműen elmarasztalnánk ezt a gyakorlatot. A jelszabadulás utáni években a romeltakarí­tás, a nagy újjátépités korsza­kában izmos karokra volt szükség. A lelkesítő nemzeti célok érdekében “végzett, lát­ványos sikereket eredményező tevékenység megnövelte á fizi­kai munka becsületét. Sokan akkor tanulták rneg, hogy a kapálásnak, kaszálásnak, talaj­munkáknak is megvan a maga fortélya, ésszel, ügyességgel és kitartással lehet csak boldo­gulni. Közösségben dolgoztak az emberek az építkezéseknél, a mezőgazdaság ban; ez sem volt elhanyagolható. Változtak az idők, változ­tak a körülmények. A gépek alkalmazása feleslegessé, szük­ségtelenné tette sok helyen a kétkezi munkát. Az egyes iparágak, munkafolyamatok is szakosodtak. S ami a legfon­tosabb: előtérbe került a la­kosság műveltségi színvonalá­nak az1 emelése, megnőtt a tu­dományos kutatás, tervezés szerepe. Mind gyakrabban hallani arról, hogy kisebb községek, egyének önként vállalt szelle­mi munkával gazdagítják üze­müket, i lakóhelyüket, gyorsít­ják a fejlődést, csökkentik az igények és a lehetőségek kör zötti feszültséget, dolgoznak egy évforduló, egy mozgglom méltó megünnepléséért, ör­vendetes, hogy az MSZMP Kecskemét Városi Bizottsága és Kecskemét város Tanácsa a „30 év — 30 óra Kecskemét­ért” mozgatómmal kapcsola­tos irányelvekben a felajánl­ható, a választható munkafaj­ták között kulturális, tudo­mányos tevékenységeket is ja­vasol. Egy közösség elkészíti az elmúlt három évtized kró­nikáját, összegyűjti, rendsze­rezi, értékeli a fellelhető do­kumentumokat. A kiadványok társadalmi hasznát, tudatfor­máló jelentőségét nehéz lenne pénzben kifejezni. Kétségte­len, hogy enélkül szegénye­sebbé válna az ünnepségsoro­zat, elfelejtődne kortársaink és elődeink sok lelkesítő tette. Nem tudnánk — például —, hogy az Árpád mozit egy fia­tal szovjet katona élete felál­dozásával mentette meg a pusztító lángoktól. A doku­mentumok felidézik az egykori hasznos kezdeményezéseket és hasznai. A felszabaduláskor es az ezt követő óvekben meg­fogalmazott célokat segítik a főiskolák tanárai, diákjai, amikor különböző okok miatt hátrányos helyzetű középisko­lások korrepetálását vállalják. A tervezők sokat tehetnek és tesznek az óvodai gondok megszüntetéséért, a korszerű város- és faluképek kialakítá­sáért. Az efféle munkák ha­tása csak közvetve mérhető, ám ez a jelentőségükből nem von le semmit. Továbbra is szükség van játszóterek, park­erdőkr létesítésénél, csatorná­zásnál a hagyományosan szer­vezett társadalmi munkára. (Már csak azért is, hogy job­ban vigyázzunk ezekre, job­ban magunkénak érezzük, védjük a közös tulajdont.) Hazánk felszabadulásának' 30. évfordulójához közeledve és más lelkesítő alkalmakkor tovább bővíthető a kulturális felajánlások köre. Büszkék va­gyunk minden négyzetméter új járdára, a csatornahálózat bő­vítésére, civilizációs körülmé­nyeink javulására és mind­azokra, akiknek az effajta gaz­dagodás köszönhető. Legalább ennyire fontos, hogy csökkent­sük az itt-ott még meglevő írástudatlanok számát, segít­sük az egy-két osztályt vég­zetteket a magasabb képzett­séghez. Es egyáltalán az em­berek nagy tömegei megsze­ressék, igényeljék a kulturá­lis javakat, mert „a felsza- b adultságot nemc'sak a régi társadalmi kötelékek elveszté­se jelenti, hanem az új rend­ben létező értékek meghódí­tása is.” Ezért is helyeselhető, hogy napjainkban módosul a társadalmi munka fogalma. Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents