Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-05 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 3. szám Ára: 90 fillér 1974. január 5. szombat Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke. a pénzügyminiszter, és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság javaslatot terjesztett a kormány elé a központi fejlesztési programok előkészítésére, végrehajtásuk szervezésére és ellenőrzésére. Az előterjesztés szerint a korábban megállapított irányelvek helyesnek bizonyultak, de a gyakorlati tapasztalatok alapján célszerű azokat kiegészíteni. Az előterjesztők javaslatot tettek arra, hogy részletesebben meg kell határozni a központi fejlesztési programmá nyilvánítás feltételeit, szabályozni kell e programok előkészítésének rendjét, javítani kell végrehajtásuk irányítását és ösz- szehangolását. A kormány az előterjesztést elfogadta.- Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság javaslatot terjesztett a kormány elé a minőségszabályozás rendszerének fejlesztésére, a rendszer hatékonyságának növelésére. Az előterjesztés megállapítja, hogy az eltelt években korszerűbb termékek kerültek forgalomba kedvezőbb lett a gyártmányok minőség szerinti összetétele, az ipari termékek közül több elérte a vezető nemzetközi márkák színvonalát. Ugyanakkor nem mindig kielégítő a minőség egyenletessége, egyes árucsoportokban az előirt követelmények teljesítése és a minőségellenőrzés. Sok a kifogás a lakosság részére végzett szolgáltatások, különösen a javításkarbantartás minősége ellen. Ezért a termelés színvonalának emelése, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése és a nemzetközi versenyképesség biztosítása érdekében szükséges a minőségszabályozó rendszer hatékonyságának növelése és részbeni továbbfejlesztése. A kormány az előterjesztést elfogadta és határozatot hozott a termékek minőségének biztosítását és fejlesztését szolgáló ágazati irányítás javításáról, a szabványosítás szerepének növeléséről, a termékek megkülönböztető minősítéséről, a termékek minősége iránti fokozott felelősségről és a fogyasztók érdekeinek védelmében szükséges intézkedésekről. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé a lakásügyi jogszabályok közötti összhang fokozott biztosításáról. Az új lakásügyi jogszabályok végrehajtását az illetékes szervek több alkalommal is vizsgálták és tapasztalatait értékelték. Ezek alapján elsősorban azon rendelkezések módosítása indokolt, amelyek az egységes államigazgatási eljárás biztosításához. továbbá a lakásügyi jogviták egységes elbírálásához, a tanácsrendeletek felülvizsgálatához szükségesek. A Minisztertanács rendeletéi a lakások elosztásáról és a lakásbérletről, továbbá — a népesedéspolitikai feladatokról szóló intézkedések figyelembe vételével — a lakáshasználatbavételi díjról, valamint a lakásépítő szövetkezetekről szóló rendelkezéseket tartalmazzák. A jövőben például a nem kielégítő tanácsi bérlakással rendelkező három-, vagy többgyermekes családok a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel nélkül is részesülhetnek kiutalásban. A lakáshasználatbavételi díjat jelenleg a félkomfortos és komfort nélküli lakásoknál el lehet engedni. Az új rendelkezés szerint a többgyermekes családok komfortos és összkomfortos lakás esetében is mentesülhetnek a lakás-használatbavételi díj kiszabása alól. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke jelentést tett a kormánynak a főváros városrészközpontjai kialakításának vizsgálatáról. A jelentés megállapítja, hogy a Fővárosi Tanács a lakáshiány megszüntetése érdekében tett erőfeszítések mellett az általános rendezési tervben előirányzott város- központok mértéktartó kiépítésére törekszik. A városrészközpontok kiépítésénél — a kormány korábbi határozatának megfelelően — túlzottan költséges és dekoratív célokat szolgáló építkezéseket nem engedélyeznek, az ilyen kezdeményezéseket megakadályozzák. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a hajók lajstromozásának szabályozásáról, amely meghatározza a lajstromozási kötelezettség alá eső hajók és egyéb úszó létesítmények körét, rendelkezik — egyebek között — a hajólajstrom vezetéséről, a tulajdonjog változása esetén követendő eljárásról. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításának lehetőségeit és tájékoztassák azokról az országgyűlés elnökét valamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Magasát* If szinten z év befejezése és az új . év kezdete mindenhol a számvetések jegyében telik el. Így van ez az egész országban, a nagyvállalatoknál, gazdaságokban, sőt mindenegyes családnál. Visszatekintünk arra, hogy az egy évvel ezelőtti tervekből, a célul tűzött feladatokból mit valósítottunk meg, s felmérjük erőinket, hogy vajon elegendő lesz-e az újabb, magasabb célok eléréséhez, a nagyobb feladatok megvalósításához? Mert az is tény, hogy minden egyes ember, minden család, város, megye és az egész ország az új esztendőben többet, jobbat akar teljesíteni, hiszen ebből fakad a kényelmesebb, biztonságosabb élet, ebből a több és több munkából származik az egyének és az egész társadalom boldogulása, előrehaladása. A szocializmust építő magyar nép, s ezen belül Bács-Kiskun megye lakossága tudja: most arra van szükség, hogy az előző esztendők munkáját folytassuk magasabb szinten. Ez nagyon sok mindent jelent. Jelenti elsősorban a lelkiismeretesebb és jobb minőségű munkát, a becsületes helytállást vezetőktől és beosztottaktól egyaránt. De ezeví túl a magasabb szint azt is megköveteli, hogy a dolgozó emberek ne „csak?’ a termelő munkával törődjenek, hanem önmaguk művelésével, a pihenéssel, szórakozással, a tanulással a köz ügyeivel is. Ahhoz ugyanis, hogy évről évre több lakást, több iskolát, óvodát, egészségügyi intézményt, a kultúrát szolgáló épületeket, útakat, víz-, villany- és gázvezetékeket tudtunk építeni, feltétlenül szükség volt és van a lakosság támogató egyetértésére, segítségére. a valahol, Bács-Kiskun megyében nagyon is nagy szükség van arra, hogy megnyújtott lépésekkel haladjunk a társadalmi fejlődés útján. Hiszen ezek a megnyújtott lépések is csupán azt eredményezik, hogy az eddig elért eredményeink megtartása mellett gyorsítani tudjuk a többi megyéhez történő felzárkózást. Mert — ez is az igazsághoz tartozik — sok szempontból még sereghajtók vagyunk a megyéket ösz- szefoglaló országos statisztikában. S ha már erről szóltunk, tegyük hozzá, hogy a megyének speciális helyzete van: rengeteg a tanya, a szétszórt település, a külterületi lakott helyek száma. Ez az, amit általában a múlt hátrányos örökségeként szoktunk emlegetni. A másik oka a viszonylagos elmaradottságnak az, hogy rohamosan növekedtek, minőségileg megváltoztak az igények, ami természetes. S talán — mert ezzel a megye lakossága is tisztában van — érthető, hogy itt mindig örvendetesen nagy számok „jönnek ki” amikor a településfejlesztési verseny értékelése során a társadalmi munka értékét mérjük. A már említett nyújtott lépés ebben is megnyilvánul, de ezen túl abban is, hogy például Bács- Kiskun megyében 1974-ben a gazdasági és kommunális feladatok elvégzésére, az országos 8,2 százalékos fejlődéssel szemben 13,7 százalékkal többet fordítunk mint az előző esztendőben. Baján, Kiskunhalason, Kalocsán és Kecskeméten — de minden nagyközségben és községben — újabb családi házak, többszintes lakások épülnek, ebben az évben több, mint négyezer új otthonba költöznek majd be Bács- Kiskúnban az emberek. Hasonlóan nyújtott lépést jelent az, hogy szociális és egészségügyi célokra 1974-ben 14,8 százalékkal többet■ tudunk fordítani a tavalyinál. De sorolhatnánk még azokat a számokat, amelyek a szocializmus építésének magasabb szinten történő folytatását bizonyítják. tervek ismertek, a célok világosak és reálisak. De egyetlen napra sem feledhetjük: megvalósításuk valamennyiünk aktivitásán és szorgalmán múlik. G. S. AZ ELOSZTÁSRÓL, A BÉRLETRŐL, A HASZNÁLATBAVÉTELI DÍJRÓL Kiegészítő lakásügyi intézkedések Sas Béla az MTI hírmagyarázója írja: A Minisztertanács pénteki ülése — ezúttal harmadik alkalommal — az építésügyi és város- fejlesztési miniszter előterjesztésére a lakásügyi jogszabályok közötti összhangról tárgyalt, s kiegészítette, módosította a lakásügyi jogszabályokról korábban kiadott több rendeletét. Ugyanakkor felhívta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy — az illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — gondoskodjék a miniszteri végrehajtási rendeletek egyidejű módosításáról és a lakásügyi tanácsrendeletek felülvizsgálatához szükséges központi szakmai irányelvek kiadásáról. A változtatósoknál már figyelembe vették a népesedéspolitikai feladatokról szóló intézkedéseket, s a kiegészítésekkel, módosításokkal a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtettek a tanácsi bérlakásokkal való hatékonyabb gazdálkodásra, a lakáscserék meggyorsítására és különböző visszaélések megelőzésére. Az új intézkedések elsősorban a lakások elosztásáról, a lakásbérletről és a lakáshasználatbavételi díjról szóló rendelkezéseket érintik. Eszerint az a három- vagy ennél többgyermekes család, amelynek tanácsi bérlakása már kicsi, jogos igényét nem elégíti ki, a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel nélkül kaphat nagyobb tanácsi bérlakást. -Újabb kiegészítő rendelkezés a korábbinál kedvezőbb feltételeket nyújt a lakás- használatba vételi díj megfizetéséhez. A tanácsok eddig — a meghatározott esetekben — csak a félkomfortos és a komfort nélküli tanácsi bérlakás kiutalásánál mentesíthették a nagy családot e fizetési kötelezettség (Folytatás a 2. oldalon) ÖT ÉS FÉLEZER MEGYEI DOLGOZÓ TANUL KÖZÉPISKOLÁBAN Országos felnőttoktatási tanácskozás A Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun megyei tagozata, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Pedagógus Szakszervezet Bács-Kiskun megyei Bizottsága rendezésében kétnapos országos felnőttoktatási tanácskozás kezdődött tegnap Kecskeméten. A csaknem százötven felnőttoktatási szakember, művelődésügyi vezető előtt Katanics Sándor az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának 'titkára nyitotta meg a felnőttoktatás időszerű kérdéseivel foglalkozó tanácskozást, majd dr. Meggyes Béla, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese ismertette azt a minisztériumi, intézkedési tervet, amelynek megvalósítása nagymértékben hozzájárul a hazai felnőttoktatás fejlesztéséhez. A tartalmas előadásból érdemes kiemelni azt a gondolatot, hogy a dolgozók művelődésének csupán egyik formája az iskolai tanulás. Az egyre bővülő felnőttoktatási formákon kívül szükség van a művelődési otthonok, a rádió és a televízió segítségére is. A minisztérium tervei között szerepel a szakmai tankönyvek színvonalának javítása, az egyéni tanulás, a vizsgára való felkészülés támogatása, bázisiskolai hálózat kiépítése. Az intézkedési terv megvalósítását a SZOT. a KISZ és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a maga sajátos eszközeivel segíti. Dr. Meggyes Béla előadása után a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Bokor Jenő tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a megye felnőttoktatásának fejlődéséről. Bács-Kiskun megyében az utóbbi tizenhárom tanévben hatezerről kilencezerre nőtt a felnőttoktatásban részt vevő hallgatók száma. Jelenleg a két szervezetileg is önálló felnőttoktatási intézménnyel együtt ötvenhat általános iskolában folyik a felnőtt hallgatók alsófokú képzése, s ötezer-ötszáz dolgozó tanul a középiskolai esti és levelező tagozaton. A hallgatók többsége szakmai középiskolába jár, közülük kétezer-hatszázan rendelkeznek szakmunkás-képesítéssel. A felnőttoktatás gondjai között közismert, hogy kevés a főhivatású pedagógus. A Bács-Kiskun megyei két önálló felnőttoktatási intézményben mindössze huszonöt főhivatású tanár dolgozik; tehát az oktatógárdát többségükben óraadó pedagógusok alkotják. Az intézmények tárgyi feltételei sem á legmegfelelőbbek. Az oktatás szinte teljes mértékben bérelt, vagy csak este használható helyiségekben folyik. A jövőben enyhíti a gondokat, hogy a megyei tanács határozata alapján ez évtől a felnőttoktatás továbbfejlesztésére tartalék pénzösszeget képeznek. Az országos felnőttoktatási tanácskozás tegnap délutáni programjában különböző témakörökből négy előadás hangzott el. Dr. Búzás János a Kecskeméti Dolgozók Ónálló Általános Iskolájának és Gimnáziumának igazgatója a felnőttoktatásban szerzett pedagógiai tapasztalatait ismertette. Ma délelőtt négy tagozatban elemzik a tanácskozás résztvevői a felnőttoktatás néhány időszerű kérdését. Többek között megvitatják az új gimnáziumi vizsgáztatási rendszert, valamint a dolgozók hároméves szakközépiskolájának és a szakmunkásképzésnek a kapcsolatát. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Tóth István, az MSZMP KB tudományos és közoktatási osztályának munkatársa, s az elnökségben helyet foglalt Csorna Gyula, az Országok Pedagógiai Intézet felnőttoktatási tanszékének vezetője is. K. Gy. Különlegességek Kunszentmiklósról A világhírű hímzésekről és a pingáló asszonyok munkájáról nevezetes kalocsai, vagy a messze földön ismert csipkéket készítő kiskunhalasi háziipari szövetkezetek mellett hasonló szervezetű, ám' szerényebben meghúzódó kisüzemek is állandó szállítói a boltoknak. Áruik talán kevésbé jellegzetesek. de nagy szerepet játszik előállításukban az igényes kézi munka. Konfekció termékeik is jellegzetes díszítéssel készülnek.1 Baján. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán például ker°=°tt gyermek- és lánykaruhákat varrnak, Lajosmizsén egyebek között stílusos fatálakat gyártanak. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy — újra felfedezve a helyi motívumkincset — valami értékes többletet igyekeznek hozzáadni a termékekhez, akárcsak a tiszaal- pári kosárfonók és mások. Ebbe a sorba tartozik a Kun- szentmiklósi Háziipari Szövetkezet is. A termelés zömét a konfekciórészleg adja. A különböző lánykaruhákból tavaly 40 ezret exportáltak a Szovjetunióba, s ennél is több gyermeknadrág jutott a hazai üzletékbe. A kötöttáru bevétele ugyancsak meghaladta a 3 millió forintot. Évente 20—24 ezer gyermek, bakfis- és női pulóvert adnak át a kereske9 A kötődében Mészáros Istvánná és Kovács Marika a legfrissebb mintakollekciót állítja össze. 9 Sebestyén Lászlóné részleg- vezető bemutatja az újonnan tervezett szőnyegmintákat. (Pásztor Zoltán feivételeL) I# >K • Csomagolják a szovjet megrendelésre készült gyermekruhákat. delemnek. Szinte korlátlanok az értékesítési lehetőségei, az itt készülő szép torontáli szőrijüknek. A több száz bedolgozót foglalkoztató kunszentmiklósi szövetkezet arra törekszik, hogy növelje a központi, állandó létszámot. Így közös műhelyt is berendeznek a műbőrtáskák gyártására. H. F. AZ ÉV ELSŐ IMPORTSZERZŐDÉSE Több mint egymillió tonna műtrágya és alapanyag a Szovjetunióból Az év első nagy jelentőségű importszerződést pénteken írta alá Budapesten Török István, a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója, és N. Z. Krilov, a szovjet Szojuzpromex- port külkereskedelmi egyesülés elnökihelyettese. Az aláírásnál ott volt V. D. J. Levcsenko, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviseletének vezetője. A szerződés értelmében a szovjet fél 1974-ben 1159 ezer tonna műtrágyát és műtrágya-alapanyagot szállít magyarországi megrendelőjének. több mint 27 millió rubel értékben. A megállapodás aláírása után N. Z. Krilov többek között elmondta. hogy az idén körülbelül 10 százalékkal több műtrágyát és alapanyagot szállítónak Magyar- országra. mint az előző években. Ha a további tárgyalások eredményesen záródnak, és a meny- nyiség még növelhető majd újabb szerződéseket köthet a Szojuz- promexport és a Chemolimpex. Török István, a Chemolimpex vezérigazgatója arról is szólt, hogy elsősorban nyersfoszfátból rendelt a külkereskedelmi vállalat többet mint 1973-ban, összesen 429 ezer tonnát, s ez a meny- nyiség az összes magyar apatit- import 67 százaléka. (A nyersfoszfát, azaz az apatit a szuperfoszfát műtrágya és kis részben a mosószerek alapanyaga.) Ezenkívül kész szuperfoszfátot is importálunk a Szovjetunióból. A világpiaci árak — mint ismeretes — az elmúlt hónapokban nagymértékben emelkedtek, például a nyersfoszfát ára megháromszorozódott. A most aláírt magyar—szovjet műtrágya és alapanyagimport megállapodással azonban változatlan áron vásároljuk a hazai mezőgazdaság igényeinek jelentős részét kielégítő műtrágyát, s kereskedelmünket sem érinti a világpiaci áremelkedés olyan nagy mértékben mint ha csak a tőkés országoktól1 vennék e termékeket. A vállalat a nyugati műtrágyaimportot sem szünteti megí hiszen a hazai igények is évről évre nőnek. (MTI)
