Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-24 / 19. szám
1974. január 24. • PETŐFI NÉPE • 5 PÁRTSZERVEZÉS - PÁRTIRÁN YÍTÁS Az új falu új ifjúsága Még 1969-ben írta Erdei Ferenc, a falu nagy politikus tudósa, hogy a magyar falvakban gyökeres átalakulásnak vagyunk tanúi és részesei. „Egyszerre mennek végbe olyan történeti folyamatok, amelyek hovatovább értelmetlenné teszik a hagyományos falu elnevezést. Megszokásból, hagyományból továbbra is használhatjuk a szót, de legyünk tisztában vele, hogy már csak jelkép értékű — amit jelez, az lényegbevágóan megváltozott”. Valóban, kivétel nélkül minden falu kimozdult hagyományos állapotából. A mezőgazdasági termelés döntő részének nagyüzemivé válása, az ipartelepítés, az urbanizáció mélyreható változásokat okozott a falusi lakosság foglalkozási és életviszonyaiban. Amíg 1949-ben az összes kereső fele dolgozott a mezőgazdaságban, addig ma már csupán 23 százalékuk végzi itt munkáját főfoglalkozásként. A huszonhat év alatti keresőknek pedig már csak 16—17 százalékát foglalkoztatja a mező- gazdaság. Az előjelzések szerint 1985-ig a mezőgazdasági népesség további 400—500, ezer fővel csökken. A közelmúltban szakmai körökben egy érdekes összehasonlításra került sor. A mezőgazdasági keresők létszámából levonták azokat, >• akik a mezőgazdaságban ipari, építőipari és más hasonló jellegű munkát végeznek, és így számítva a mezőgazdasági keresők részaránya már ma sem 23. hanem csak 15 százalék. Ugyanígy számítják egyébként a mezőgazdasági dolgozók arányát többek között Dániában. Hollandiában és az USA- ban. amely országokban ez 5—9 százalékot tesz ki. A falusi lakosság átrétegezedő- dését jól mutatja, hogy 1970-ben a községekben élt az összes ipari keresők 42 százaléka (kb. 753 000 fő). S ami még figyelemreméltóbb: á községekben levő ipari munkahelyeken dolgozott a magyar munkásság 20 százaléka (kb. 350 000 fő!). 1961—70 között az új ipartelepítés miatti létszámnövekedés egyharmada a községekben valósult meg. Ma már az országban több mint 200 olyan község van. ahol a szocialista iparban foglalkoztatottak száma meghaladja az ezer főt. Ezek kisebb ipari, kereskedelmi központok, íGüÉrffgfl' (égy. Jtöiülük kulturális centÖlÖSüfUm iSi MKMÍteV Miként tudjuk pótolni, helyettesíteni a következő 10—12 évben kieső 400—500 ezer mezőgazdasági dolgozót7 Mindenekelőtt tovább kell folytatnunk a mezőgazdasági nagyüzemek korszerűsítését, a munkafolyamatok gépesítését. A mezőgazdasági munka gépesítésének, a terméshozamok növelésének új. minden túlzás nélkül forradalminak nevezhető fejlődési szakasza bontakozik ki az iparszerű termelési rendszerek meghonosításával. A szocialista átszervezés, a nagyüzemek kialakulása óta az iparszerű termelési rendszerek alkalmazása a legjelentősebb előrelépés a magyar mezőgazdaságban. Ez elsőként a baromfihús- és a tojástermelésben, azt követően a sertéshús-, majd a kukoricatermelésben hódított teret. Napjainkban már mind szélesebb körben alkalmazzák a cukorrépa, a zöldség, a burgonya, a szőlő, a rizs és más növényi kultúrák termesztésében is. 1974-ben várhatóan így kerül termesztésre a nagyüzemi kukorica fele, a cukorrépa egyharmada. Az iparszerű termelés lényege abban van. hogy a biológiai, a technikai, a kémiai és az emberi tényezők gondosan megtervezett egyesítésével, ésszerű kombinálásával, a lehető legnagyobb biztonsággal, nagy területeken, maximális terméshozamokat elérni. Ez merőben úi követelményeket támaszt a dolgozó emberrel szemben. Az iDarszerű termelési rendszerekben jelenleg részt vevő több mint 500 üzem dolgozóinak nemcsak magasabb szakképesítéssel kell rendelkezniük, hanem vállalniuk kell a korábbinál nagyobb kötöttséget a szigorú technológiai fegyelem betartását. Ehhez pedig mágasfokú öntudatra, új fajta szemléletre van szükség. Mindezek a változások érthetően az új iránt leginkább fogékony ifjúságot érintik a legintenzívebben. Az urbanizáció és az ipartelepítés, a mezőgazdasági üzemek műszaki-technikai fejlődése, az iparszerű termelés kibontakozása a fiatalok rétegező- dése, foglalkozási viszonyaira erőteljes hatást gyakorol. Jól tükrözi ezt a falun lakó 1 millió 200 ezer 26 év alatti fiatal (a korosztály 54 százalékának) foglalkozás szerinti összetétele. Közülük 200 ezren dolgoznak az élelmiszer- és fagazdaság, valamint a vízgazdálkodás területén, továbbá az ÁFÉSZ-ekben. Ugyanekkor 553 ezer ifjúmunkás. 312 ezer középiskolai és szakmunkástanuló lakik a községekben és a tanyákon. (A felsorolásban nem szereplők vagy alkalmazottak, vagy háztartásbeliek.) A legszerényebb számítás szerint is több mint félmillió fiatal — nagy része naponta — eljár a községből dolgozni, tanulni. Igen meglepő adat. hogy például a Bács megyei ipari munkások között minden ötödik tanyán lakik. A napi ingázás mértéke az ipari körzetiekben nagyobb, ahol ez már szinte természetes velejárója az életformának, míg a hetenkénti ingázók az iparban szegényebb körzetekben élnek. Az ingázás valamilyen formája azonban minden magyar falut érint. S minden bizonnyal hosszú ideig fennmarad hiszen nem lehet minden faluba ipari üzemet, középiskolát telepíteni. Arra azonban számíthatunk. hogy a falusi ipartelepítés folytatódásával, a mezőgazda- sági termékek helyi feldolgozásával. élelmiszerinari és más kooperációk megvalósításával csökken majd az ingázók száma. A falusi lakosságnak tehát a kisebbik részét alkotják a mező- gazdaságban dolgozók. A demográfiai hullámvölgy és a mezőgazdasági keresők sziámának mérséklődése a további csökkenés irányába hat. Ezzel párhuzamosan azonban — és ez a dolog másik oldala — a fiatalok egyre fontosabb szerepet töltenek be az élelmiszer-gazdaságban. A termelőszövetkezeti mérnökök, technikusok átlagos életkora 35 év alatt van. Növekszik a fiatalok részaránya a szakmunkások között, s ez ma a tsz-ekben 46. a mezőgépiparban 45. az élelmiszeriparban 39, az állami gazdaságokban 32 százaléköt tesz ki. De más Oldalról is vizsgálhatjuk ezt az összefüggést. s akkor azt látjuk, hogy a tsz-ekben. az állami gazdaságokban az élelmiszeriparban jelenleg dolgozó fiatalok egvharma- da szakképzett. A továbbiak során is fontos feladat a fiatalok szakmai tudásának fejlesztése. De az már régen nem igaz. hogy csak a rosszul tanuló fiatalok maradnak a mezőgazdaságban. Kétségtelenül vannak ilvenek is. hiszen az élelmiszer-gazdasáat>nn 30 *>zer olvan fiatal dolgozik, aki nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztálvát. Am. ha valaki kitűnő bizonvítvánnval gimnáziumba megv tanulni, az sem biztos, hogv végleg elhagyja a mezőgazdaságot. mert könnven lehet, hogv agrármérnökként tér oda vissza. 1968 óta 150 ezer 26 év alatti fiatal lépett be a termelőszövetkezetekbe. Számuk ielenleg megközelíti a 100 ezer főt. ami azt je- lenti. hogv minden ötödik aktívan dolgozó tsz-tag 26 év alatti! A korosztály kisebbik része — 38 ezer fő — az alkalmazott. Igen érdekes, hogv a mezőgazdaságban dolgozó ötvenötezer fiatal szakmunkás közül több mint harmincnégvezer valamilyen ipari szakmában tevékenvkedik. Az inari szakmunkástanulónak jelentkezett ió és közepes tanulmányi előmenetelő falusi fiatalok közül sem szakít, tehát mindenki a mezőgazdasággal. Egv részük ipari szakmunkásként tér vissza, s nem kényszerűségből, nem azért, mintha nem lenne más választásuk hanem elsősorban hivatástudatból. A falusi ifiúsáe helyzetét tehát csak akkor értékelhetjük és láthatjuk reálisan, ha rendszeres időközönként áttekintjük társadalmi rétegeződésl viszonyait, elhelyezkedését a társadalmi munkamegosztás rendiében. A fejlődés olv dinamikus, hogv a korábban kialakult kén minduntalan kiigazításra szorul. Ha a községi, és a mezőgazdasági üzemek pártszervezetei eredményesen akarják a párt ifjúságpolitikáját végrehajtani, saját viszonyaikra adaptálni: ha politikai tevékenységük során nem csak a mai. hanem a távlati célokat is körvonalazni, követni akarják, akkor nem mellőzhetik, hogv területükön időről időre megvizsgálják az ifiúsá» helyzetének, ré- tegeződésének alakulását az úi helyzet igényelte munkanroeram kimunkálását. Cs. Cs. OLVASÓNAPLÓ Könyvek között TIZENHÉT ÉVE A TANYÁN Akiről gátat neveztek el • A gát esőben és hóban la járható. Nyárlőrincen, a IV. számú is« kólában Lója Györoy már tizen« hét éve tanít. Felesége szeptemberben ment nyugdíjba. Az iskola osztatlan — két teremben alsó- és felsőtagozat működik. Milyen eredménnyel? A járási tanulmányi versenyeken évek óta első, második helyezéseket érnek el a tanyai diákok: számtanból, magyar nyelvből. A megyei vetélkedőkön is jól szerepelnek. — Hányán jelentkeznek továbbtanulásra évente? — Addig, amíg mi ide nem jöttünk, senki sem tanult tovább. Most. az évenként végző 5—6 nyolcadikosból átlagosan egy jelentkezik gimnáziumba, vagy szakközépiskolába, a többiek szakmunkástanulónak szerződnek — feleli Lója György. — Hogyan állják meg a helyüket másutt? — Nincs okunk panaszra. Eredményük mindig a négyes és az ötös között van. Pedagógusi büszkeséggel említi tanítványát: Rózsa Istvánt, aki a Budapest Körszálló építésénél is részt vett. olyan jól dolgozott, hogy fél évvel előbb kapott szakmunkás-bizonyítványt, mint a többiek. A kitűnőre érettségizett Kőrös Lajos elvégezte az egyetemet. jelenleg vezető agronómus. — Milyen eszközök segítik a munkájában? — Két éva patronálja az iskolát a Dunai Vasmű egyik szocialista brigádja, ők ajándékoztak nekünk egy aggregátort, hozzá egy televíziót. A megyei művelődésügyi osztály film- és diavetítőt, fizikai, kémiai és biológiai kísérlet eszközöket adott. * Lója György harminchárom éve tanító. Kiváló oktató-neyelő munkájáért sokszor kapott jutalmat. Kétszer kapta meg a Bács- Kiskun megyei Tanács által alapított „Településfejlesztésért” emlékérmet. 1972. november hetedikén a művelődésügyi miniszter dicsérő oklevéllel jutalmazta. Két évig a Hazafias Népfront elnöke volt Nyárlőrincen. Most a HNF tanyai csoportjának vezetője. Második turnus óta tanácstag. Mint mondja, olyan orgonista ő, aki négy manuálon játszik egyszejTf. Tegyük csak. hpzzá; .kiválóan! — Meddig lesz még iskola tanyán? — Sokáig. — A válasz csak azért rövid, hogy pillanatnyi gon- dolkozcszünet után folytatódjék. — De, hogy itt meddig, azt nem tudom. Még hat-hét évig biztosan. Akik itt kint laknak, lassanként eladják tanyáikat és elköltöznek olyan helyre, ahol van villany. A tanyák egy darabig állnak, aztán vagy lebontják őket, vagy maguktól omlanak össze. Mikor nem volt gát, a faluba be sem lehetett menni. — Hogy készült el a népnyelv által Lója-gátnak hívott út? — Két évvel ezelőtt lett készen. Az úttörőcsapat tagjai, és azok. akik itt a közelben laktak, rengeteg társadalmi munkával, közel négy kilométer hosszú, nyolcvan centi magas gátat építettek. Óriási mennyiségű földet mozgattunk meg. Eleinte nevettek is rajtunk. Ma már védik. A hó nem marad meg rajta, mert az állandó szél lefújja, a víz meg lecsurog. Ezt a részt úgy is hívják, hogy Semlyék-dűlő. Nos: a Semlyék-dűlőt ez a gát kapcsolta össze a kultúrával. Mert a kultúrát itt elsősorban a falu: Nyárlőrinc képviseli. * — Hány testvéred van? — kérdezem Könyves Kálmánt. — Egy. Apám gyalogmunkás a téeszben. — Melyik a kedvenc tantárgyad? — Az élővilág, a földrajz. Meg a számtan. Arany János verseit is szeretem. — Mi akarsz lenni? — Kisállattenyésztő. Szintén hetedikes Hajagos Miklós, aki szándéka szerint lakatos, vagy épületburkoló lesz. Tanulmányi eredménye négyes. A nagyobb városok közül járt már Kecskeméten, Nagykőrösön, Cegléden és Pesten. Egyszer nyáron a Balatonnál üdült. Kisrádióján meghallgatja a rádiójátékokat, a •Szabó családot, szereti Tatay Sándor könyveit, eddig a Puskák és galambokat olvasta. * Újabb kérdés a tanítóhoz: — Mennyire „fogják be” a szülők segíteni a gyerekeket a ház körüL Más szóval: mennyit tanulnak otthon? — Amit tanulnak, azt legnagyobb részben itt tanulják. Itt kell elmondani nekik mindent, mert otthon nagyon meg sem kérdezhetik. A szülők közül olyan is van, aki nem végezte el a nyolc osztályt. Minden házban van tehén, vagy bika, sertéseket, aprójószágokat tartanak. Vannak olyanok, akik azért nem mennek be a faluba, mert itt anyagilag jobban kijönnek. Eltelik az életük, dolgoznak a többért, s mire összegyűlik: megöregszenek. Hogy nem érdekli őket egy regény? Ez természetes. Nem volt módjuk megtanulni, hogy miért szép az, hogy az 9 — Jártam már Pesten is. Lakatos vagy épületburkoló leszek — mondja Hajagos Miklós. élethez az is hozzátartozik. Esténként elmennek kártyázni, iszogatni — ezt módjával. A gyerekek otthon maradnak. Legtöbb, tanyába a Szabad Földön: kívül nem jár újság.. Apró dolgokon hosszan gondolkoznak. A városi gyerek kimegy az utcára, éls tapasztalja. látja azt. amit nekik tanulni kell. * Tizenhét évvel ezelőtt még hatvan-hetven kisebb-nagyobb tanya élte a maga életét a IV. számú iskola körül. Ma alig húsz. Tizenhét éve nem volt ritka dolog, hogy az alsó- és felsőtagozatban összesen száz gyerek is tanult. Akkor nem volt se tévé, se rádió. Sötétedéskor villany helyett petróleum vagy gyertya világított. Tizenhét év óta most fordult elő először, hogy nem jelentkezett egyetlen elsőosztályos tanuló sem. Az első eset volt, de nem az utolsó. Ballal József 17 gy mostoha műfaj fejlődé- sét tárja elénk nagy könyvében Mezei József: a magyar regény útját követi nyomon a kezdetektől a közelmúltig. A magyar irodalom legjelentősebb, legreprezentatívabb műfaja a líra. Ezért foglalkoznak legtöbbet a lírai alkotásokkal. (Pl. Tamás Attila: A költői műalkotás sajátságai.) Ha a műelemzés kérdését vizsgáljuk, abban az esetben is gyakoribb a lírai művek elemzése (pl. Formateremtő elvek a költői alkotásban). Ritka a prózaelemzés (pl. A novellaelemzés új módszerei). Most a magyar regény fejlődési vonalát figyelhetjük meg Mezei József vaskos könyvében. Mezei először a regény műfajával foglalkozik. Majd a „Ráció és érzelem” című íeiezetben a XVIII. század regényirodalmát vizsgálja. Itt elemzi Bessenyei életművét. Aztán a romantikus regény korszakát tárgyalja, középpontban Eötvössel. Ezt részben kérdésesnek érezzük: nem lenne indokolt a kritikai realizmus útkeresését észrevenni Eötvös A falu jegyzője című regényében? Hasonlóképpen elgondolkoztató, hogy miért veszi Mezei egyértelműen ..romantikusnak” a lélektani realizmussal alkotó Kemény Zsigmondot? A „Realizmus és dezilluzió” jobban fedi a következő korszak lényegét. Itt elemzi például Mikszáth életművét. Jól különül el a századvég regény- és novellairodalma (pl. Bródy). A XX. század elejének regényirodalmát a pszichológiai ember ábrázolása jellemzi. Itt talán jobban ki lehetett volna emelni az egymástól megkülönböztető jegyeket (Kaffka, impresszionizmus). Ebben a fejezetben számomra meglepő alcímekkel dolgozik a szerző: Babits Mihály izgalmas Gólyakalifájáról írva ..Biomemóriáról” szól __ Az 1920-as évek m agyar regényirodalmát külön fejezetben tárgyalja: „A lelkiismereti és a megszerkesztett világ.” De az ide sorolt művek annyira ezerarcúak. hogy szinte lehetetlen egységesnek tekintenünk ezt az időszakot. (Szabó Dezső. Kosztolányi. Krúdy stb.) A harmincas években az írástudók felelősségét állítja középpontba. A szociográfiáról szól. de mintha épp az sikkadna el e fejezetben. Majd a felszabadulás utáni magyar regényt „A szociális ember” .és. ^.Kitekintés” című fejezetekig . zsúfgliá. Az idegen. szavakat -halmozó -alcímek L.Etikai1-“avantgárd”, ..pszichiátriai kísérletek”, „neurózisok”, „komplexusok” stb.) között eltűnik az alkotó és az alkotás. Nagy terjedelmű. hatalmas anyagot feldolgozó mű Mezei József munkája. Mindenre figyel: műfajra, világirodalmi környezetre. pszichológiai vonatkozásokra stb. De a legnagyobb hiányérzetünk ez.- hogy eltűnik elmosódik benne egy-egy kiemelkedő életmű. Töredékek, bekezdésnyi részletek. rövid vallomások, mozaikok nem pótolnák pl. egy Kosztolányi-. Móricz-. Krúdy-, vagy Németh László-regénypályaké- pért. Elsikkad a sok megfigyelés, megállapítás közt a lényeg. Mezei könyvében nem lehet észrevenni. hogy például Móricz Erdélye Kosztolányi Nérója, vagy Németh László Iszonya világirodalmi jelentőségű alkotás. Pedig — azt hisszük: — így kellett volna. Szekér Endre C sigalakáskérdés (Tóth Sándor felvétele.) Csiga: — Ki mászkál itt a háztetőmön? Biga: — En vagyok, öreg Csi. Csiga: — Mit akarsz Bi öcsém? Big 1: — Hajlandó lennél- egy minőségi lakáscserére? Hallom hamarosan nyugdíjba vonulsz. Mi a csudának fizetnéd a marha- nagy havi törlesztési részleteket továbbra is ezért a hatalmas gyöngyházvilláért. Luxus az már neked ilyen idős korodban. Na — gilt? Csiga: — Bolond vagy te, Bi... Hogy képzeled? Azt hiszed olyan könnyű csak úgy ukmukfuk átállni, mikor az emb ... izé ... a csiga hozzászokik egy bizonyos magas színvonalhoz? Csigaközéleti súlyomnál fogva sem engedhetnék a nívóból. Engem ezzel a tágas luxuslakással szoktak meg a csigák. Mondhatnám ösz- szenőtt velem, mint rangom, státusom szim'tóluTta. Biga: — Te item vagy észnél, Csi bátyám. Nyugdíjban már nem számíthatsz kiadós prémiumokra, jutalékokra, nyereség- részesedésekre. Csak a nyugdíj- pénzre támaszkodhatsz. Inkább vállalod a szűkösködést, csak hogy ne kelljen lemondanod a minőségi lakásról. Tudod, menynyire megcsapol az téged havonta? ... Minek neked ez a rongyrázás? Tisztára amolyan — Fenn az ernyő, nincsen kas ez a te állapotod. Csiga: — Ne dühíts, Biga! Hát neked mi a fenének kellene még ekkora lakás? Hol tartasz még a csigalétrán hozzám képest? Te bírnád bukszával? ... Ne röhögte sd már ki magad! Biga: — Nem tudsz szabadulni attól a vacak státus-öntudattól. Nem hencegésből szeretnék a te nagy lakásodba költözni, hanem ... Emlékezz csak rá, már három éve is kapacitáltalak erre a cserére. Akkor született az ötödik Bigucink. Nagy a család, Csiga szaktárs. A nyolcadikat várjuk. Nekünk ezért kellene a te nagy lakásod ... Naa! Legyél megértő, Csiga! Csiga: — Megértő, megértő! Mindig ezzel jöttök. Türelmetlenek vagytok. Tudod, meddig kellett nekem gürcölnöm, míg ezt az általad annyira irigyelt lakást kiizzadtam? Ne akarjatok egyik napról a másikra, küzdelem nélkül kánaánba jutni. Biga: — Merő hegyibeszéd, amit hangoztatsz. Nem tudom, mit tennél a helyzetünkben, hamarosan nyolc Bigukával... Vén, önfő salabakter vagy... Micsoda ráncos, bibircsókos, izzadt a tarkód, hallod-e! Csiga: — Nem szeretem, mikor személyeskednek ... Szállj le rólam, jó?!... De hogy ne úgy menj el, mintha egy virtigli csigakispolgárral tárgyaltál volna, adok egy jó tanácsot... Azt mondod, nyolc gyereketek van. Biga fiam, akkor szüret! Rohanj a csigaelnökhöz, csigatakarékhoz. Ennyi gyerek után oly sok kedvezményt kapsz megfelelő lakás beszerzéséhez hogy a maradékot játszva letörleszted ... Biga: — Jártam én a nyakukra eleget. Szóba se állnak már velem ... Csiga: — Ne beszélj. Ez azért csigatalanság! Ne hagyd annyiba... Mivel érvelnek; miért küldenek el; miért nem kapsz lakást? Biga: — Csak hagyd! Mindig azt vágják a fejemhez, hogy mindenben olyan lassú vagyok, mint a csiga. Tóth István /
