Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-24 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Brezsnyev fogadta Fahmit Szadat elnök befejezte tárgyaló körútját Idei újdonságok Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központ Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unó Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke és Andrej Gro- miko külügyminiszter szerdán fogadta Iszmail Fahmit, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminiszterét. A megbeszélés során a felek megelégedéssel nyilatkoztak a szovjet—egyiptomi baráti kapcso­latok fejlődéséről, ami megfelel az 1971. május 27-én meglkötött barátsági és együttműködési szer­ződésnek. A jelenlegi közel-ke­leti helyzetből és a békés rende­zés feladataiból adódó kérdések megvitatásánál a felek hangsú­lyozták a Genfben megkezdett Dr. Bíró József Finnországba utazott AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 19. szám Ára: 90 fillér 1974. január 24. csütörtök Szerdán reggel Finnországba utazott dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter. Finnországi tárgyalásai során külkereskedel­mi miniszterünk megbeszélése­ket folytat Jermu latiné finn kül­kereskedelmi miniszterrel a két ország közötti gazdasági kapcso­latok időszerű kérdéseiről. Átte­Bács megyei tervek a húsfeldolgozó ipar fejlesztésére Megyénk mezőgazdasági termelésében nagy jelentőségű az állattenyésztés. A bruttó termelési érték csaknem 40 szá­zalékát adja. A felvásárlás, a húsellátás, a töltelékáru-gyártás ala­kulásáról, valamint a további elképzelésekről érdeklődtünk Bíró Imrétől, a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat igazgatójától. Az elmúlt esztendő átvételi •eredményeiről szólva a következő tájékoztatást adta: — Az élőállat-felvásárlás lénye­gében a tervezetthez igazodott, az előirányzott 388 ezer sertés he­lyett 394 ezer 187 darabot vettünk át. Megjegyzem, a tavalyi fel­vásárlás nem érte el az 1972-es év eredményeit, amikoris 432 ezer hízót vásoroltunk. A fertőző állatbetegségek ta­valy az első negyedévben éreztet­ték hatásukat. A felvásárlás üte­me később fokozottan emelkedett és a harmadik, negyedik negyed­ben átvett mennyiség megközelí­tette az előző esztendő hasonló időszakában jelentkező kínálatot. A sertéspiac egész évben nyu­godt volt. s általában a kereslet jellemezte. A termelők egymás között kialakult forgalmában ma­gasabb árakat szabtak meg, mint azfállami süldő- és malacfelvásár­lási árak. Mi ezért az utóbbiak­ból csak kisebb mennyiséget vá­sároltunk fel. Ez a jelenség a ser­téstenyésztési és -tartási kedv tö- retlenségét bizonyítja. A vágómarha-átvétel meghalad­ta a tervezettet az 1972. évi 29 ezer 900-zal szemben tavaly 35 ezer 200-at vásároltunk fel. Meg­jegyzem, hogy az említett emelke­dés ellenére nem csökkent a me­gye szarvasmarha-állománya. Minden megkötöttség nélkül folyt a tehén- és az üszőfelvásárlás is. El kell ismernünk, hogy az át­vételnél voltak zökkenők. A me­zőgazdasági nagyüzemeknél a ta­valy átadásra leszerződött és a feltételeknek megfelelő vágómar­hák egy részének felvásárlására a kínálat egyenetlenségei, a vá­gási kapacitás hiánya, továbbá exportérdekek miatt nem kerül­hetett sor. Ez azonban az érintett gazdaságoknak nem jelentett anyagi hátrányt. A megvásárolt, de bérhizlalási szerződéssel visz- szahagyott vágómarhák után 32 millió forintot fizettünk ki. A szarvasmarha-tenyésztési kedv növekedését az is bizonyítja, hogy a vágóborjú-felvásárlás az előző évinek felét sem érte el. Tehát a tenyésztésre alkalmas üszőbor­iakat a termelők visszatartják és nem igyekeznek tőle megszaba­dulni. mint 1972-ben. Arra a kérdésre, hogyan ala­kult a megyében a hús- és tölte­lékáru-ellátás, így válaszolt a vál­lalat igazgatója: — Ez .változatlanul a keretgaz­dálkodás körébe tartozik. Igye­keztünk a lakosság, illetve a ke­reskedelem igényét az év nagyobb részében kielégíteni. Tőkehúsból ugyanolyan mennyiséget forgal­maztunk tavaly, mint az előző esztendőben. Húskészítményekből azonban 14 és fél százalékkal töb­bet. Voltak időszakok, amikor marhahúsból nem tudtuk kielégí­teni teljes egészében az igénye­ket. Voltak viszont olyan hetek, amikor a kereskedelem a keret­ben biztosított serféshús-mennyi- séget sem vette igénybe. Az is igaz, hogy szeptemberben, októ­berben és novemberben húskészít­ményekből nem tudtunk eleget szállítani. Ebben döntő szerepe volt a munkaerőhiánynak és fő­leg annak, hogy kevés a szak­munkásunk. Még annyit ezzel kapcsolatban, hogy az előírt szerint 60 száza­lékban kell olcsó húskészítménye­ket forgalomba hoznunk, amely 40 forint alatti kilogrammonkénti árat jelent. Ez vállalatunknál úgv alakult, hogy 60,3 százalék volt az olcsóbb áru. és 39.7 százalék a magasabb árszintű. Érdeklődtünk az idei tervekről, a további fejlesztési elképzelé­sekről. — Célunk a húsprogram segíté­se. Az idén mintegy 450 ezer hí­zott sertést szándékozunk felvá­sárolni. Számolva a szarvasmar­ha-tenyésztési kedv további nö­vekedésével, úgy véljük, hogy fel­vásárlásunk valamelyest csökken­ni fog. kevesebb üsző és tehén átvételét tervezzük. Sajnos, az átvétel szakaszossá­békekonferencia fontos jelentősé­gét. Iszmail Fahmi — mint jelen­tettük — hivatalos baráti látoga­táson van a Szovjetunióban. Anvar Szadat egyiptomi elnök délelőtt befejezte tárgyalásait II. Hasszán marokkói királlyal, sajtóértekezleten számolt be (Folytatás a 2. oldalon) s. oldal A hét inteijúja S. oldal A bérszabályozás új módszere 4. oldal Tizenkét éye a tanyán 5. oldal Sport 1. oldal Bővítette választékát a kecskeméti tejüzem kintik a magyar—finn kereske­delmi forgalom és a gazdasági, ipari, műszaki együttműködés alakulását és megvitatják, hogy milyen kereskedelempolitikai in­tézkedésekkel segíthetik elő a két ország hatóságai a gazdasági kap­csolatok további fejlődését. gát nem tudtuk megszüntetni. Az idei első negyedévben kevesebb hízott sertést veszünk át, mint amennyit szeretnénk. A második negyedévtől kezdve fokozatos nö­vekedésre számítunk. A felvásár­lás a negyedik negyedben lesz a legjelentősebb. Ez a szakaszosság zavarólag hat a vágásra és a fel­dolgozásra. A megye lakosságának ellátá­sára — az országos előirányzat­nak megfelelően 6 százalékkal több húst és húskészítményt ér­tékesítünk. A megyei pártbizottság megtár­gyalta az élelmiszeriparban dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeit. Megállapította többek kö­zött, hogy a kiskunfélegyházi vá­góhídon nem kielégítőek a szociá­lis körülmények. Ezen kívánunk változtatni azzal, hogy megkezd­jük egy csaknem 20 millió forint beruházással épülő öltöző, kony­ha és étterem létesítését. A jövő év végén szeretnénk átadni a dol­gozóknak. Tovább korszerűsítjük a húsfel­dolgozó üzemrészt. Néhány átvé­teli helvet is építünk, ugyanis a régiek már elavultak. Indokoltnak tartjuk, hogy a me­gyében átvett vágóállatok jelentős része itt kerüljön levágásra és feldolgozásra. Ezért olyan vágó­hidat akarunk építeni, ahol 120 sertést és 30 marhát tudunk órán­ként levágni. Tervezzük egy mel­léktermékeket feldolgozó üzem létesítését is. valamint tároló-hű­tő építését. —" mondotta befeje­zésül Bíró Imre. K. S. A megfigyelések azt bizonyít* ják, hogy ilyenkor, a disznótoros fogások dandárjában a gyomor beleun a nehéz ételekbe, és köny- nyebb. egészségesebb étrend után vágyik. A Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat alig kétéves, új kecskeméti üzeme bőséges válasz­tékot kínál, hogy helyrebillenjen az egyensúly. Míg korábban a kannás tejjel és a tejföllel kimé* rült a repertoár, most ezeket is különféle „tálalásban” adják. Rajtuk kívül tejeskakaó, joghurt, cukrozott tejszínhab valamint fél­zsíros étkezési túrót szállítanak az üzletekbe korszerű csomago­lásban. A kereslet újra fellendü­lőben van, ami eltart egészen a friss gyümölcsök, a nyári alma, dinnye, szőlő megjelenéséig. Csupán tejből négyféle válasz­ték készül a „hírős városban”. A kimérés továbbra sem szűnt meg amellett, hogy két éve villám­gyorsan tért hódított a fél* és egyliteres tasakos csomagolás. Végül polgárjogot nyert a 2 d»- cis. poharas forma is. Ez az úgy­nevezett iskolatej, amelynek az elterjesztésére nem sajnálja az átlagosnál nagyobb dotációt az állam, és többletmunkát vállal az üzem. Ahol a pedagógusok és az úttörőszervezetek ugyancsak szív­ügyüknek tekintik, ott be is vált. A poharas tej és kakaó napi. 6—7 ezer adagja a karcsú szívószálak­kal együtt, ma már huszonkét is­kolába jut el a me^'e északi fé- szén, míg délen a bácsbokodi vaj- üzem gondoskodik az ellátásáról. A városi gyerekeken kívül az idei tanévtől sok falusi és tanyai ta­nulónak is a kezeügyébe szállít­ják a fehérjében gazdag, egészsé­ges tízórait a nagyszünetre. Az akció a kiadásokat tekintve ugyan ráfizetéses, de a célját tekintve nem az. A fiatal kecskeméti üzem mint­egy száz kilométeres átmérőjű el­látási körzetet elégít ki. A foko­zatosan emelkedő igényeknek megfelelően naponta 85—90 ezer liter tejet dolgoznak fel az or­szágban található legmodernebb gépekkel. A szállító járművek minden hajnalban friss áruval futnak ki a több száz üzlethez. Összesen 84 millió forintba került ez a létesítmény, amely az iparág többi gyárával együtt azért dol­gozik, hogy legalább megközelí­tően annyi tejet igyunk, tejtermé­ket fogyasszunk, mint Európa más országainak a lakói, akik bi­zony jóval előttünk járnak. Ezt kívánná meg az egészségesebb táplálkozás, az emberi szervezet igénye. H. F. Gyorsabban, jobban i L‘k\ ! ' J. Három évvel ezelőtt kötött szerződést először a mélykúti Al­kotmány Termelőszövetkezet a Repülőgépes Növényvédő Állo­mással, hogy a gazdaság szántóin és ültetvényein a levegőből vé­gezzék el a talajerő-utánpótlást, a vegyszerezést. Földi gépek le­váltásával a munka nemcsak gyorsabb, biztonságosabb, hanem gazdaságosabb is lett. így a szer­ződést minden évben megújítják. Az idén e tsz mélykúti, bácssző- lősi, borotai területén dolgozik a repülőgép; több mint 14 ezer hektáros teljesítőképességének 60 százalékát a gazdaság használ­ja fel, a megmaradó 40 százalé­kot pedig a környező szövetke­zetek. A gép először a mélykúti határban száll fel, kihasználva a kedvező januári időjárást, szór­ja a műtrágyát. (Tóth Sándor felvétele.) 440000 hektárt öntözhetnek Egyre több mezőgazdasági nagyüzem rendszeresen öntözi területeit, s kedvező jel az is, hogy mind kevesebb termeld használja fel az öntözővizet al­kalmi, „életmentő” megoldás­ként — ezt állapította meg az Országos Öntözési Operatív Bi­zottság szerdai ülésén, amelyen az öntözés elmúlt évi tapasztala­tait vitatták meg. A gazdaságok 1973-ban 326 000 hektár területen- pótolták mes­terségesen a csapadékot, ami az egy évvel korábbihoz képest nö­vekedést jelent, de — amint a bi­zottság megállapította — ez az eredmény korántsem kielégítő. 1974-ben több mint 440 000 hek­tárnyi területen rendezkedhetnek be öntözésre a gazdaságok. A bizottság megszabta az idei öntözési felkészülés legfontosabb szakmai teendőit. Tanácskozás időszerű társadalmi kérdésekről Napjainkban égetően fontos és időszerű témákról tanácskoz­tak tegnap Kecskeméten. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága és a TIT megyei szerve­zetének filozófiai szakosztálya meghívta e célból az esti egye­tem és a szakosító tanárait, a vezelő propagandistákat, vala­mint a Magyar Vöröskereszt és a TIT megyei szervezetének .ve­zetőit, munkatársait. A mintegy százötven propa­gandamunkát végző meghívottat az igazgatóság épületének föld­szinti nagytermében Szabó Lajos, az oktatási igaigatóság igazgatója üdvözölte, majd dr. Földi Pál kandidátus, az MSZMP KB pro­paganda alosztályának munka­társa „Népesedéspolitikánk és az ezzel kapcsolatos propagandafel­adatok” címmel tartott nagy ér­deklődéssel kísért előadást. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a propaganda célja és legfőbb lé­nyege nálunk a párt politikájá­nak szolgálata. S fontos, hogy propagandánk alkotó jellegű le­gyen, vagyis a marxizmus—le­ninizmus elméletét ne csak vé­delmezze, hanem fejlessze is azt. A továbbiakban ismertette a népesedéspolitika főbb vonásait, hangsúlyozva, hogy az az általá­nos politikától nem független, hanem annak szerves része. Hazánk demográfiai helyzeté­nek és problémáinak • őszinte fel­tárása mellett dr. Földi Pál kandidátus a családtervezés és a család megerősítését célzó propa­ganda legfontosabb kérdéseiről is szólott. Az érdekes, tartalmas előadás után a résztvevők hasznos és el­gondolkoztató kérdésekkel és hoz­zászólásokkal gazdagították a ta­nácskozást. Szabó Lajos igazgató hozzászólásában részletesen is­mertette a párt megyei végre­hajtó bizottságának a népesedés- politika helyzetével és feladatai­val 'foglalkozó múlt évi határo­zatát. Délután „Az érdek dialektiká­ja, érdektípusok” címmel Makó István filozófus, az MSZMP KB propaganda alosztályának mun­katársa tartott előadást. V. M. • A gép na­ponta 50—55 ezer liter tejet tölt a mű­anyagzacskók­ba. A tasakokat Tóth Sándorné, Fffilöp Margit és Tóth István­ná helyezi lá­dákba. O Ipacs Szabó Józsefné ezzel a berendezéssel készíti a 2 de- cis csomagolá­sú tejfölt, jog­hurtot, cukro­zott habtejszlnt illetve az isko­latejet és ka­kaót. • Csorba Er­zsébet a tejföl alapanyagát előkészítő ho- mogenizátor működését el­lenőrzi. (Pász­tor Zoltán fel­vételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents