Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-04 / 2. szám

1974. január 4. • PETŐFI NÉPE • 5 Kecskemét — Baja — Zombor Színház, könyvtár A határokat átlépve az ember mindig mérlegel, hasonlít. Ma az, ami nálunk megy jobban, mit ta­nulhatunk. Még az ilyen rövid ki­ránduláson is, mint a színház és a kulturális vezetők zombori lá­togatása. A helyi színház első pillanatra kis csalódást okozott A Katona József Színház méreteihez szok­tunk. Jóval kisebb az épület tömbje, kevés a kiszolgáló helyi­ség és a társulat is csak fele-har­mada a kecskemétinek. önálló társulat A lefegyverzően rokonszenves, kedélyes igazgató-főrendezővé! beszélgetve más optikával szem­léljük a zombori együttest. Kis­kunfélegyházához hasonló nagy­ságú- várostól elismerésre méltó teljesítmény egy önálló társulat fenntartása. A város hozzájárul a magyar nyelven is játszó sza­badkai színház működtetéséhez. Nicola Petrovic elmondja, hogy az augusztus 15-től június 30-ig tart az évad. Évente 8 bemuta­tót tartanak. Hetente kétszer-há- romszor játszanak. Csütörtökön olcsóbb, egységes helyárral mu­tatják be az éppen futó színda­rabot. A társulatban diplomás művész elvétve akad, a legjob­bak Belgrádba igyekeznek, vagy valamelyik zágrábi színházhoz. Az igazgató így is tehetséges, jó erőkből álló társulatnak minő­síti a, zombori szerb együttest, tagjaikból nem hiányzik az ál­dozatvállalás készsége, a művé­szi alázat, a mérce emelésének az igénye. Próbáik alaposak, elmé­lyültek. Sardou Szókimondó asszony­sága — itt más címmel játsszák — a legnagyobb siker. Májusban adták elő, de azóta is műsoron van. Gyakori, hogy az üzemek megvesznek egy-egy előadást. Most egy zenés politikai kabaré a sláger. Remélik, hogy ez is megközelíti a Sardou mű - által tartott rekordot. Eddig negyven­szer tapsolt a közönség a hab­könnyű vígjátéknak. A klasszikus és a kortárs iro­dalom java alkotásainak a tol­mácsolását fontos feladatuknak tekintik. Gorkij: A nap fiai, Mil­ler több műve, Anouilh Eurydice című alkotása jelzi egyebek közt ezt a szándékot. Magyar szerző­től az utóbi évtizedben nem ját­szottak, de tavasszal erre is sor kerül. Vuksanovic Margit fáradhatatlan kalauzunk és tolmácsunk, a szín­ház gazdasági vezetője kérésünk­re bemutatja az igazgatót, aki­nek tevékenységét az egész köz­társaságban ismerik, noha koráb­ban Zágrábban tevékenykedett. A szatirikus zenés játékok specia­listájának tartják. Tabi László egyik vígjátékát hangos sikerrel rendese Zágrábban. „Jó együttes, jó repertoár” — ezt a célt sol- gálja zombori tevékenységével. Kószó István szcenikustól azt is 0 Jelenet a Szókimondó asszony­ság című vígjátékból. Napó­leon: Stojanoric Boro, Fusche: Dobrica Stefanovic. megtudjuk, hogy a tervek szerint hamarosan felújítják a majd száz esztendők színházépületet. Háromezer felnőtt olvasó A városi könyvtár kopott épü­letében szorgos munka folyik. Hatvanezer kötet áll az olvasók rendelkezésére. Az állománygya­rapítási keret lehetne egy kicsit nagyobb is — mondja Bíró Kata­lin gazdasági ügyintéző — de azért a legfontosabb művek be­szerzésének nincs akadálya. A Fórum kiadón keresztül megvásá­rolhatják a magyarországi kiad­ványokat. A bibliotékát még 1859-ben alapította Karla Biletzky tanító. Tekintélyes helyi gyűjte­mény alakult ki az idők folya­mán. A bácskai vonatkozású kiadványokat külön kezelik. Az olvasóteremben Bodor An- talnétól kaptunk tájékoztatást 1973-ban 3119 olvasó iratkozott be. A látogatottság a korábbinál valamivel kisebb. Növekszik a magánkönyvtárak száma és a te­levízió hatása is érződik. Baj nincs, mert a gyerekek többsége „falja” a könyveket. Ok a közeli, külön épületben levő pionir könyvtárban találják meg az ol­vasnivalót. A peremrészeken, a környezd községekben élő lako­sok részére fiókkönyvtárakat szerveztek. Mindkét intézmény — a szín­ház és a könyvtár —, a helyi kulturális közösség irányításával dolgozik. Heltai Nándor MAI TÉMÁNK PÁRTSZERVEZÉS — PÁRTIRÁNYÍTÁS Pártszervezetek és a művelődéspolitika Egyik gyárunkban a közelmúltban automata vezérlőtcrmet helyeztek üzembe. Megfigyelték, hogy több évtizedes gyakor­lati tapasztalatokkal rendelkező mesterek, idős szakmunkások idegenkednek a műszerekkel, jelzőlámpácskákkal tarkított kapcsolótábla használatától. Ahelyett, hogy kényelmesen meg­nyomnának egy gombot, kiballagnak az üzemcsarnokba, vagy a gyárudvarra és ott kézzel tekergetik a víz- és gőzveze­Tanácskozunk | A múltkoriban valahol hárman „megtanácskoztak” valamit. Olyasmit, ami munkaterületükhöz tarto­zott, ami napi feladatuk volt. Elég lett volna meg­beszélni a dolgot. Másutt azt hallottam, hogy egy bi­zonyos témáról ..konferen­ciát” tartottak. Az a tizen- ^egynéhány ember, aki ott volt. nem tett mást, mint megtárgyalta a soron kö­vetkező feladatokat. Bizottságok alakulnak. (Sokszor el is halnak na­gyon hamar.) Ezek a bizott­ságok természetesen ülésez­nek. Mert mit is tehetne mást egy jófajta bizottság? ülésezik, és határozatokat hoz. A határozatokat az­után külön „operatív bi­zottsági” ülésen megtárgyal­ják. („Megtanácskozzák”.) Összehívnak egy „tanácsko­zást” a végrehajtás megtár­gyalásáról. És így tovább. „Cogito, ergo sum” — Gondolkodom, tehát va­gyok. Descartes híres mon­dását így módosíthatnánk: „Tanácskozom, tehát va­gyok.” Hovatovább tanács­kozó nemzet leszünk. Megalakul egy bizottság. Előtte előkészítő bizottság tanácskozik. Határozatot hoz. Mikor a bizottság meg­születik, megszüli az újabb határozatot. Szekciók ala­kulnak. Üléseznek. Határo­zatokat hoznak. Megtár­gyalják a határozat végre­hajtását. Néha csak ketten — de üléseznek. De tanács­koznak. Játszanak bizottsá- gosdit. Mert ugyebár ilyet jó játszani. Jól hangzik: „összeül a bizottság.”’ Tanácskozás, konferencia, értekezlet, ülésezés. Mind nagyon jól hangzik. Jó el­játszogatni velük. Mert hisz közben telik az idő. És el­mondhatjuk: „A bizottság egy konferencián megtár­gyalta a feladatokat, és ha­tározatokat hozott a követ­kező értekezletek napirend­jéről." Hallottam, hogy egyik városi könyvbarátbizott- ság saját kebelén belül kü­lön végrehajtó bizottságot is választott, mely az „ope­ratív bizottság” szerepét is hivatva volt betölteni. Ez igen. Itt nem „babra megy a játék” — ez igazi bizott­ság; van végrehajtó bizott­sága is. Javaslatom: az ilyen és hasonló helyeken válassza­nak külön „Biztonsági Ta­nácsot” is. Feladata lenne, hogy elhárítsa előlünk az ülések, tanácskozások, kon­ferenciák bürokratikus ve­szedelmét. Ennek megalakí­tására — javaslom — hoz­zunk létre egy előkészítő bi­zottságot. V. M. lékek szabályozó csapjait. • az élet bármely terü­letén megfigyelhető, hogy az ál­talános műveltség alapvető ele­meinek hiánya a mindennapi munkához nélkülözhetetlen szak­ismeretek bővítését is gátolja Különösen a korábban mezőgaz­dasági jellegű tájegységeken lé­tesített ipari üzemekben, de a korszerű nagyvárosi vállalatok­nál is gond, hogy a gép és ke­zelője között sok esetben hiány­zik az összhang. Nem szűkíthetjük azonban a kérdést csupán a termelés érde­keire, közelítenünk kell hozzá a dolgozó emberek jogainak, lehe­tőségeinek oldaláról is. A szocia­lista demokrácia terebélyesedé- sét, az ezzel járó társadalmi vál­tozásokat, az élet különböze szinterein tapasztaljuk. Elég ha emlékeztetünk a Munka Tör­vénykönyvére, a tanácstörvény­re, az új választási rendszerre, a szövetkezeti törvényből fakadó jogokra, a szakszervezetek nö­vekvő szerepére a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tásában, vagy egyáltalán az üze­mi demokratizmus fejlődésére, a munkások és alkalmazottak cse­lekvő beleszólására a vállala­tok, gazdaságok vezetésébe. A demokratikus jogok gyakor­lása művelt állampolgárokat, a szükséges ismeretek birtokában levő ítélőképes dolgozókat kíván. Érdemben és hasznosan az ké­pes állást foglalni szűkebb, vagy tágabb pátriája, munkahelyé dolgaiban, aki szellemileg is fel­készült erre: látóköre széles, vi­lágnézete megalapozott, ismere­tei sokoldalúak. • FELNŐTTEK esetében — ez nyilvánvaló — a munkahelyi környezet alkalmas leginkább arra, hogy ösztönözze, jó irány­ba befolyásolja a művelődési tö­rekvéseket. S mivel a dolgozók legszélesebb rétegeivel a szak­A munkaközösség által írt könyv rövid, tömör fejezetekre tagolt, rendszeres áttekintést ad (hosszabb ideje először) a nem­zetközi munkásmozgalom bő el­ső évszázadáról, a kezdetektől a második világháború próbatéte­léig. A spontán küzdelmektől a tudományos szocializmus törté­netéig és nemzetközi gyakorlati alkalmazásáig terjedő utat be­mutatva nagy figyelmet szentel az eszmék fejlődésének, a kom­munista filozófia é? ideológia ki­bontakozásának, legjelentősebb szervezeti mozgalom tart állan­dó kapcsolatot, magától értetődő a vállalatok, gazdaságok intézmé­nyek szakszervezeti alapszerve­zeteinek, munkahelyi bizottsá­gainak elsőrendű szerepe a mű­veltség, a politikai, szakmai is­meretek terjesztésében. Vajon mennyire hatásosak, mi­lyen eredménnyel töltik be fel- világosító, nevelő hivatásukat a vállalati szakszervezeti testüle­tek? Sajnos, messze vagyunk az eszményi állapotoktól. Nap mint nap meg kell küzdeni a kultúr­politikai munka lebecsülésével. Azzal a nézettel, hogy az idő­szerű' gazdasági, termelési és a kimondottan politikai feladatok mellett a művelődés fejlesztése csak amolyan harmadrangú kér­dés. • EGY ÁTFOGÓ vizsgálat ta­pasztalatait sűríti az a megálla­pítás, hogy a művelődési tevé­kenység nem mindenütt vált a szakszervezeti munka szerves ré­szévé. A szakszervezeti bizottsá­gok egy-egy fontosabb kultúrpo­litikai határozat megjelenését követően csak ritkán foglalnak állást abban, hogy mi a tenni­valója a vállalati alapszervezet­nek. Általában tervszerűtlenül végzik a kultúrmunkát, amely­re az alkalomszerűség, a kam­pányok szervezése a jellemző. Honnan erednek a művelődés o lebecsülésének gyökerei? Egy­részt bizonyos rossz értelmű gaz­daságcentrikus szemléletből. Sok esetben a munkahelyi vezetők — olykor a tömegszervezeti tiszt­ségviselők is — úgy gondolják, hogy csak azt kötelességük tá­mogatni, aminek hatása közvet­lenül és azonnal termelési több­letet eredményez. Más részről ne­hezítik a szakszervezetek műve­lődési törekvéseit külső körül­mények. Számps üzemben gya­kori és nagymérvű a túlórázás. elméleti műveinek. Ismerteti az egyes irányzatokat, azok társa­dalmi gyökereit és változó si­kerrel folytatott harcát: a szer­vezetek, (mozgalmak, pártok, pártszövetségek) történetét. A korai munkásfelkelésektől a Párizsi Kommün munkáshatal­mán keresztül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­méig, s a szovjet állam megszi­lárdulásáig követi nyomon a forradalmi taktika fejlődését. Az intemacionálék tapasztalatainak elemzése a proletár jzolid ritás Sok az ingázó, a messziről mun­kahelyére utazó dolgozó. S aki órákat tölt 'Vonaton, az örül, ha minél előbb hazaér és kipihen­heti magát, s nem könnyen kap­ható bármilyen egyéb elfoglalt­ságra. A tárgyi akadályok közé tar­tozik, hogy nagyon sok vállalat­nál — több vizsgálat derített erre fényt — a kulturális alapot nem eredeti céljának megfelelő­en használják fel. Jut ebből a helyi futballcsapat támogatásá­tól kezdve reprezentációs cé­lokig sok mindenre, csak éppen az üzem művelődési intézmé­nyeinek fejlesztésére nem. • E HELYZETBEN elsősorban a pártszervezetek, a szakszer­vezeti mozgalomban dolgo :ó kommunisták segítségével lehet változtatni. A párt művelődés- politikai céljainak megvalósulá­sáról csak akkor beszélhetünk^ a pártirányítás e célokat a min­dennapok gyakorlatában csak úgy képes érvényesíteni, ha a párttagság széles köre ezeket magáévá teszi és a’, élet minden területén kezdeményezően kép­viseli. Az üzemekben, intézmé­nyekben valamennyi társadalmi szervezet közül — az ifjúsági szövetségtől eltekintve — a szak- szervezetek tevékenysége kap­csolódik a legtöbb szállal a köz- művelődés teendőihez. Ezért a munkahelyi pártszervezetéi kul­túrpolitikai tevékenységében igen nagy helyet kellene, hogy elfog­laljon a szakszervezetek ez irá­nyú munkájának ösztönzése és ellenőrzése. Kérjék szám:n a szakszervezeti testületekben te­vékenykedő párttagoktól, hogy mit tettek, mit tesznek e célok megvalósításáért, adjanak útmu­tatásokat a szakszervezeti mű­velődési otthonok, könyvtárak munkájának tartalmasabbá téte­léhez, kísérjék figyelemmel a helyi ismeretterjesztést. S nem utolsósorban fordítsanak jóval nagyobb figyelmet a szocia­lista brigádok művelődési válla­lásainak kidolgozására és telje­sítésére. V. J. történetéről ad képet. A szerzők sohasem mulasztják el, hogy utaljanak az egyes történelmi politikai események hátterére, így egyben történelmi összefog­lalást is adnak. A szép kiállítású, illusztrált mü pártiskolai tankönyv de fő­iskolai hallgatók, pedagógusok, tájékozódó olvasók kézikönyv­ként is használhatják, a mun­kásmozgalom-történeti lexikon­nal együtt. Időrendi és névmuta­tó egészíti ki. » A nemzetközi munkásmozgalom története Wj szakmák Kamcsatkán A lig egy éve, a párizsi kö- **■ zönség melegen fogadta a „Mengo” népi táncegyüttest, melynek korják nemzetiségű «tag­jai Kamcsatkáról, a Szovjetunió legkeletibb vidékéről érkeztek vendégszereplésre a francia fővá­rosba. Ez az esemény akkor jutott eszembe, amikor a közelmúltban Bekinnikiben, a Korják Nemze­tiségi Körzet egyik tipikus tele1- pülésén jártam. A település az Ohotszki-tenger partján fekszik. Lakossága alig háromszáz fő. Sa­ját iskolája, kórháza, klubja, óvodája van. Néhány nap alatt sikerült meg­ismerkednem a település csak­nem valamennyi lakosával Üj barátaim között volt egy fiatal tanítónő, Galina Csejvina is. A korják nemzetiségű tanítónő a te­rületi központban, Petropav- lovszk-Kamcsatszkij városban vé­gezte el a pedagógiai főiskolát. A helyi orvos, aki szintén kor­ják, a petropavlovszki orvostu­dományi főiskolán végezte tanul­mányait. A körzet értelmisége jelentős részben a helyi kis északi nem­zetiségek — korjákok, csukcsok, itelmenek — képviselői közül kerül ki. Rekinniki egyik régi lakója, AleksZej Kakko nyugdíjas köny­velő eimesäte, hogyan érkezett meg 1933-ban a vidék első taní­tónője. A vidék bennszülött lakossága akkoriban nomád, vagy félnomád életmódot folytatott, és még őriz­ték a törzsi rendszer maradvá­nyait. A kis néptörzsek fejlődé­sének meggyorsítása érdekében a szovjet kormány 10 nemzetiségű körzet létrehozását határozta el. Sürgősen segíteni kellett a kis északi népeknek, hogy rövid idő alatt felszámolhassák évszázados gazdasági, kulturális elmaradott­ságukat. Az önkéntes jelentkezők között volt egy fiatal leningrádi pedagógus.. Nyikoláj Jemeljanov is. Csaknem háromhónapos út után érkezett meg Rekinnikibe, érre a kis korják vadásztelepü­lésre. Abban az időben ezen a vidéken senki sem beszélt oro­szul. Jemeljanovnak tehát meg kellett tanulnia korják nyelven, lrni-olvasni tanította a helyi la­kosságot, de ő látta el az orvosi teendőket, ő szervezte meg a kol­lektív gazdaságot is. Nyikoláj Jemeljanov hősi ha­lált _ halt a Nagy Honvédő Há­borúban. Emlékét ma is őrzik a korjákok. Másként alakult Galina Csej­vina sorsa, aki Jemeljanov meg­kezdett munkáját folytatja Re- kinnikiben. Annak a falunak az intemátusában tanult, ahol va­lamikor Jemeljanov tanított. Az oktatás egész ideje alatt teljes állami ellátásban részesült: az iskolában és a petropavlovszki pedagógiai főiskolán is, ahová később beiratkozott. Galina - Csejvina • már néhány éve itt tanít szülőfalujában. Tagja a községi tanácsnak, a kolhoz klubjának aktivistája. Rekinniki település az elmúlt évék alatt szinte a felismerhe tét­lenségig megváltozott: ma egy hatalmas rénszarvastenyésztő szovhoz központja. De megválto­zott az egész Korják Nemzetisé­gi Körzet is. Ma valamennyi kor­ják, itelmen, csukcs, even lakos ími-olvasni tud. A körzet 34 is­kolájában (köztük 8 zenei) ötezer gyerek tanul, 160 orvos és 458 egészségügyi szakember látja el az egészségügyi teendőket. Az 1000 lakosra jutó orvosok száma tekintetében ez a körzet nem csupán a Szovjetunióban, hanem az egész világon egyedülálló. (így az' orvosilag legjobban ellátott kapitalista országban, az NSZK- ban 1000 főre 21 orvos jut, a Grúz SZSZK-ban, amely e téren első a szovjet köztársaságok kö­zött 37, a Korják Körzetben 50(1). Ez azzal magyarázható, hogy a Szovjetunió legészakibb területein az egészségügyi ellá­tásban magas a mérce. Ez indo­• A kamcsatkai terület Korjak Nemzetiségi Kürzet népi táncegyüt­tese. • A kamcsatkai pedagógiai főiskola molekuláris fizikái laboratóriu­mában Nyina Nutiami és Ólja la főiskolai hallgató méréseket végez. költ, hiszen a települések közötti nagy távolságok, a nehéz időjá­rási viszonyok alaposan megne­hezítik az orvosok munkáját, a betegek megközelítését. Az északi lakosság körében nem csupán az orvosi és tanítói pálya újdonság. A csukcsok, itel­menek, korjákok között sokan sajátították el a rádiós, gépész, építő szakmát. A körzeti köz­pontban, Palanában működő szakiskola, fennállásának 25 éve alatt ezerötszáz szakmunkást ké­pezett a helyi lakosság köréből. - A körzet iskoláiban orosz és nemzetiségi nyelven folyik az ok­tatás. A körzet lakossága szeret olvasni: Rekinniki ben, Palanában, és más településen egyes csalá­dok 7—8 újságot és folyóiratot is járatnak. A helyi lakosságból újságírók, írók kerültek ki. Az északi nem­zetiségek fiataljai Moszkva, Le­ningrad, Petropavlovszk, Kam- csatszkij és más városok főisko­láin és egyetemein tanulnak. \ korják népi együttes eljutott Pá­rizsba. Így fplyik az élet ezen a vala­ha alig ismert vidéken. Vlagyimir Kovalevsxkij (APN—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents