Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-14 / 292. szám

1973. december 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Ötmilliárd forint az építőanyag-ipar fejlesztésére Az idei népgazdasági terv az építőipari üzemek kapacitásának gyorsított ütemű fejlesztésére — a központi és a vállalati erőfor­rásokkal együtt — 4,9 milliárd forint értékű beruházást irány­zott elő, 1,3 milliárddal többet, mint amennyit a negyedik öt­éves terv eredetileg 1973-ra elő­irányzott. A fejlődés a tervezett­nél is gyorsabb, 16 százalékkal magasabb volt. Az építőanyag-ipar állóeszkö­zeinek bővítése során elsősorban az állami nagyberuházások mun­kálatait gyorsították. Ismeretes, hogy határidő előtt adták át az új beremendi cementgyárat, amely többletköltség nélkül épült fel, s az év végéig több mint 600 ezer tonna cementet szállít. Lényegében befejeződött — ugyancsak a beruházási költ­ségelőirányzat túllépése nélkül — a korszerű bátaszéki cse­rép- és vázkerámiagyár. Ugyan­akkor a tervezettnél jóval több munkát végeztek el, s az elő­irányzott 1,1 helyett 1,9 mil­liárd forintot használtak fel a hejőcsabai cementgyár építésé­nek meggyorsítására. Az építőanyag-ipari vállala­toknál az idén 42 olyan jelentős beruházáson dolgoztak, amelyek mindegyikének értéke megha­ladja a 25 millió forintot. Az idei átadásra tervezett 21 vállalati beruházás közül csak 17-nek az építését fejezték be. Az építő­anyag-ipari vállalatok erőfeszíté­seit a központi erőforrásból mintegy 700 millió forinttal tá­mogatta az állam, s ezenkívül jelentős beruházási hitelekkel is segítette a fejlesztését. Az idén befejezett új létesítmények mun­kába állítása többek között évi 120 ezer tonna mészkőőrlemény, 650 ezer tonna zúzott kő és 986 tonna hőálló öblösüveg terme­lési kapacitását jelenti. (MTI) Feladat: az irányító munka javítása Az újítómozgalom 25 éve Osztrogonácz Jánossal, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság MSZMP csúcstitkárával beszélge­tünk az összevont párttaggyűlés előtti percekben. Fiatal pártmunkás, alig egy éve tölti be tisztét. Izgul-e most, amikor rövidesen számot kell adnia az irányításával működő csúcsvezetőség tevékeny­ségéről? Nem, izgulásról szó sincs, de azért beis­meri, hogy nem akármilyen dolog ez a mostani „szereplése”. Közben gyülekeznek az erdészek, mérnökök, fi­zikai munkások, technikusok. Valaki megemlíti, hogy a főmérnök néhány percet késni fog, mert az egyik munkahelyre kellett sürgősen kimennie. Az igazgató, Csontos Gyula távollétét is bejelentik: Kecskeméten van, részt vesz a megyei pártbizott­ság ülésén. A csúcstitkári beszámoló először az alapszerve­zeti taggyűlések tapasztalataival foglalkozik. Meg­állapítja, hogy javult a szervezeti élet, hatéko­nyabb lett a pártcsoportok munkája, előre léptek a párton belüli demokrácia érvényesítésében, erő­sítésében is. Mindezt alátámasztják a taggyűlési viták. De erről még valamit: a felszólalásban jár­tasabbak mellett ezúttal szép számmal mondtak véleményt azok is, akik korábban csak a pártcso­­port-összejöveteleken hallatták hangjukat. Az idén a III. számú gépészeti alapszervezetet illeti a legtöbb elismerés. Nézzük, miért. A veze­tőség kezdeményezésére létrehoztak egy önálló KISZ-alapszervezetet. De nem kell szégyenkezniük a pártoktatás megszervezése, lebonyolítása miatt sem. A pártcsoportmunkában is kedvező fordulat­ról adhattak számot, tudatosabban, eredményeseb­ben irányítják és formálják a szűkebb munkahe­lyek politikai légkörét, vitáznak, érvelnek a párt politikájának jobb megértéséért, maradéktalan tel­jesítéséért. A csúcsvezetőség irányító munkájáról az össze­vont taggyűlés résztvevői azt hallották, amit vár­tak is. Egy év óta dolgoznak együtt — biztatóak az eredmények. De — és ezt hangsúlyozta a beszá­moló — korántsem elégedettek saját tevékenysé­gükkel. Különösen javítani akarják a gazdasági munka pártirányítását, a helyileg leginkább alkal­mas módszerek kialakítására, alkalmazására töre­kednek. Ehhez kedvezőek a feltételek, hiszen a gazdaságot irányító kommunista és pártonkívüli szakemberek eddig is jó partnernek bizonyultak. A beszámoló után a legjobban dolgozó kommu­nisták könyvjutalmat kaptak, egyiküket, Kazinczi Károlyt, a műszaki-erdészeti pártalapszervezet titkárát Kiváló pártmunkás oklevéllel tüntette ki a megyei pártbizottság. A jegyzőkönyv tanúsága szerint tizenegyen vet­tek részt a vitában. Valamennyiük álláspontjában világosan felfedezhető egy közös vonás: a tartalmi munka hogyanjáról, a pártszervezetek napi, folya­matos politikai tevékenységéről mondtak véle­ményt, de egyúttal javaslatokat is tettek. Az erdőgazdaság főkönyvelője, Sz. Tóth Imre, a politikai és gazdasági munka összefüggéseiről be­szélt. A jó gazdasági vezető egyben politikai ve­zető is, hiszen emberekkel dolgozik, felelős értük sok tekintetben. Helyesen következtetett a lényeg­re, amikor kimondta, hogy a vezetési, szakmai jár­tasságok mellett szüntelenül fejleszteni kell a po­litikai hozzáértést is. E három követelmény együt­tes megléte alapvetően szükséges. Kanda Ferenc huszonöt éve tagja a pártnak. Az idősebb generációhoz tartozik — közel a nyugdíjas évekhez. Ö a fiatalokról, az utánpótlás neveléséről beszélt. A csúcsvezetőség fontos feladata — mond­ta, — hogy a jövőben még több segítséget adjon a KISZ-szervezetnek, az erdőgazdaságban dolgozó valamennyi fiatalnak. Nem kell fukarkodni a di­csérő szóval, ám a hibákat sem szabad elhallgat­ni. ök jönnek utánunk, nem mindegy, hogy mi­ként készülnek fel a „stafétabot” átvételére. Kőházi Ferenc a járási pártbizottság munkatársa a felsőbb pártszerv véleményét tolmácsolta. A mi­nősítés reális volt. Elismerte a jó eredményeket, de jelezte a munka gyengébb pontjait is. Például: erősíteni kell a csúcsvezetőség vezető-irányító te­vékenységét, önállóbb kezdeményezőkészségét. A pozitívumok sorából kiemelte a koordinált párt­­alapszervezetekkel történő rendszeres foglalkozást, hasznos együttműködést. A vita egyik érdekes mozzanatáról is érdemes megemlékezni. Gulyás Jenő elmondta, hogy egy év­vel korábban, amikor a csúcstitkár személyéről kellett a kommunistáknak dönteniük, bizony elég­gé megoszlottak a vélemények. Sokan úgy véle­kedtek, hogy Osztrogonácz János elvtársnak kevés élet- és munkatapasztalata van, vajon el tudja-e majd látni felelősségteljes munkáját? Nos —mond­ta —, ha akkor tudjuk róla azt, amit ma már örömmel tapasztalunk, alighanem könnyebben vá­lasztottuk volna a vezetőség élére. A beszámoló és a vita jó alapot nyújtott a párt­tagságnak saját munkája értékeléséhez. A dicsére­tek, s a kritikai észrevételek kedvező légkörben hangzottak el, ösztönzést adtak a jövőre nézve. Aki jelen volt e tanácskozáson, tapasztalhatta, hogy a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság kommunistái jól értik a párt politikáját és egyre következetesebben, eredményesebben dolgoznak a X. kongresszus . határozatainak megvalósításán. —óa— Karácsonyicikk-választék A KONSUMEX több tízmillió forint értékben vásárolt a szo­cialista és tőkés országoktól ajándékozásra alkalmas külön­böző cikkeket. Ezek nagy része az ünnepek előtt kerül for­galomba. A játékválaszték bővítésére a már hagyományos lendkerekes és távirányítós kisautókon, fém- és műanyagépítőkön kívül több olcsó logikai játékot is impor­táltak, s kapható a drágább dán építő és olasz mozaikjáték is. A játéküzletekben és a hobby­­boltokban nagy a választék az NDK és lengyel gyártmányú re­­pülőmodellekből, az NDK-beli kisvasútmodellekből. Az ünne­pek előtt érkeznek meg a beszé­lő-, járóbabák az NDK-ból. Az év végétől kaphatók lesznek a több színben, mintázottan készült NDK gyártmányú gyermekkocsik és járókák is. A külkereskedelmi vállalat a karácsonyi ünnepekre a koráb­binál több ajándéktárgyat, órát, öngyújtót, bizsut importált. Csaknem egymillió forintért ren­deltek szovjet borostyánt. Kü­lönböző ajándékcikkeket szállí­tottak az indiai, iráni és egyip­tomi partnerek is, s már látha­tók a kirakatokban az osztrák és belga gázöngyújtók. A Szov­jetunióból és az NDK-ból négy­millió forintért vásárolt a KONSUMEX órát. A ajándéktárgyakon kívül sok divatos külföldi ruházati _ cikket is beszerzett a KONSUMEX. Többek között csehszlovák és ceyloni férfi divatingekkel, olasz és angol kötöttáruval bővítik a választékot. Az idén első ízben importáltak nagy mennyiségben lengyel, brazil és svájci farmer­­nadrágot, kordpantallót, a mintegy az öltözködés .kiegészí­tőjeként, az ünnepek előtt ér­keztek meg az új kozmetikai szállítmányok. Mesterséges tó a lakótelepen Sopronban, festői környezet­ben, a Soproni-hegység és a Bé­csi-dombok közötti völgyben megkezdődött a háromezer la­kásos északnyugati lakótelep építése. Az 5—7 és 10 szintes épületek házgyári technológiával, francia licenc alapján gyártott elemekből épülnek. A lakóne­gyed mesterséges tavat is kap. (MTI) Jégvágók A Balatonon, ahol az utóbbi napokban megszilárdult a jég­mező, munkához láttak a jég­vágók. Bár egyelőre csak a ko­rábban befagyott öblök part­menti sávjában találni vastagabb jeget, a jegesek nem várnák. A halászok, termelőszövetkezeti ta­gok és alkalmi munkások vág­ják a jeget, hogy a Balaton „éb­redéséig” megtöltsék a vermeket. (MTI) • Mi az újítás? — „Újítás min­den javaslat, amelynek megvaló­sítása a népgazdaság részére va­lamilyen gazdasági, vagy egyéb hasznos eredménnyel jár” — így határozza meg a 151/1950 MT számú rendelet az újítás fogal­mát. Magyarországon az újító­mozgalom már a felszabadulást követő években megszületett — az első jogi szabályozás 1948 no­vemberéből származik, s 1949-ben hívták össze az első országos újí­tókongresszust, s abban az évben már 77 ezer újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók, s az újításokból származó megtakarí­tás 948 millió forintot tett ki. Az egymást követő évek a be­nyújtott újítások számát, s a meg­takarított összegeket egyre növel­ték. Rendeletek jelentek meg, amelyek kötelezővé tették az üze­mek számára az újítási feladat­terv készítését. Az újítási ügyin­tézés társadalmi ellenőrzését a szakszervezetekre bízták. Nagy­sikerű akciók, ötletnapok követ­ték egymást. Az ellenforradalom okozta visz­­szaesés után az újítómozgalom is­mét fellendült. Az anyagi ösztön­zésen kívül a mozgalom, az újító­tevékenység megbecsülésére meg­teremtették a kiváló újító, kiváló feltaláló címet. Első ízben 1959- ben adományoztak ilyen kitünte­téseket. S 1972-ig 16 633 újító és feltaláló részesült e kitüntetésben. • A kormány 57/1967. (XII. 19.) számú rendelete az újításokról, 1968 januárjában, az új gazda­ságirányítási rendszer egyéb sza­bályzóival egvidőben lépett életbe. Nem egyszerűen az előző újítási rendelet továbbfejlesztett változata, hiszen a többi között messzemenő figyelemmel van a vállalatok, intézmények megnöve­kedett önállóságára. „Az utóbbi években mégis csök­kent a mozgalom tömegessége, visszaesett az újítói kedv és ak­tivitás. Ennek gyökerei főként a vállalati, csoport-, valamint a közvetlen újítói érdekek közötti el­lentmondásokból erednek” — ál­lapítja meg az Országos Találmá­nyi Hivatal és a SZOT elnöksé­gének jelentése, amelyet a kor­mány elé terjesztettek. Hogyan és mit kívánnak vál­toztatni a mostani helyzeten? Az újítások anyagi elismerését, jutalmazását volna kívánatos megváltoztatni. Az érvényben le­vő szabályzat szerint az újítási díjakat a vállalatok a részesedési alapból fizetik ki. Ez elfogadha­tó, ha a bevezetett újítás növeli a részesedési alapot. Vannak azonban olyan — munkavédelmi, munkakörülményt javító egész­ségügyi, beruházási újítások, amelyek közvetlenül értékelhető nyereséget nem hoznak. Az ilyen újítások gazdasági megítélésére más alapot kellene keresni. Fel kellene Oldani a kategorizálási rendszert — hogy minden újító anyagi garanciát és jogvédelmet kapjon benyújtott újítására. • A legfontosabb: a vezetők és a dolgozók szemléletét úgy kell megváltoztatni, hogy az újításo­kat ne a gond forrásaként tart­sák számon; hiszen összességük­ben népgazdasági szinten évente 2 milliárd forint megtakarítást er edm ény eznek. Érdemes idézni a Miniszterta­nács 2013/1973. számú határoza­tának néhány sorát az újítómoz­galom fejlesztéséről, amely az Or­szágos Találmányi Hivatal elnö­két, az igazságügyi minisztert és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsát új szabályozás előterjesz­tésével bízza meg, s az alábbi el­várásokat összegez,. Az új jogi szabályozás — az eddiginél még jobban fejezze ki az újítómozga­lom társadalmi fontosságát, tö­megmozgalmi jellegét, mint a gazdasági irányító munka szer­ves részét. — biztosítsa az újításként elis­mert és hasznosított javaslatok szerzőinek azonos elvek (azonos elismerési forma, jogorvoslati le­hetőség minden újító számára, stb.) szerint történő anyagi elis­merését. továbbra is azzal a kor­látozással, hogy a munkaköri fel­adat ellátása során kidolgozott műszaki, illetve üzemszervezés jellegű megoldás csak akkor is­merhető el újításként, ha az a javaslattevőtől elvárható teljesít­ménynél több és jelentősebb al­kotó teljesítményként értékelhető, — hatálya terjedjen ki a me­zőgazdasági és halászati termelő­­szövetkezetekre. szövetkezeti tár­sulásokra. szövetkezeti vállala­tokra is. — a bevált újítások széles kö­rű elterjesztésének elősegítése céljából adjon lehetőséget az újí­tónak arra, hogy újításával — ha azt a munkáltató nem kíván­ja megvalósítani, vagy megvaló­sítja ugyan, de ezt más vállalat részére értékesíti, illetve az érté­kesítést meg sem kísérli — sza­badon rendelkezzék.” • Ha pillanatnyilag vannak is gondok az újítómozgalomban — huszonöt éves története — ered­ményes, jövője ígéretes. K. M. Afrikában jártunk Beruházásmegtakarítás, gyártmánykorszerűsítés KGM-pályázat a gépek jobb kihasználására A gépek kihasználásának fokozására, a műszakszámok nö­velésére a Kohó- és Gépipari Minisztérium támogatást nyújt azoknak a vállalatoknak, amelyek a feladatot gazdaságosan oldják meg. Januárban a minisztérium tíz vállalat pályázatát hagyta jóvá. Ezek a vállalatok kötelező Ígéretet tettek, hogy a műszakszám növelésével vagy a több gépes kezelés beveze­tésével fokozzák a legdrágább, illetve legtermékenyebb gépek kihasználását, s ezzel termelésüket beruházás nélkül növelik. Az ehhez szükséges munkahelyi vagy műszakpótlékhoz a KGM bértámogatást ad. Az egyik pályázó, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár a második és harmadik műszak létszámát kívánta 350-re emelni, aminek eredménye a gyár termelési érté­kének 14 százalékos növekedése. Ehhez 1.1 millió forint bértöbb­letet kaptak, mert a második mű­szakban 25. a harmadikban 30 százalékos pótlékot fizetnek a ki­emelt szakmákban dolgozóknak, a törzsgyárban például az eszter­gályosoknak, a marósoknak, a sal­gótarjáni üzemükben a mérőmű­szeres műszerészeknek. Pótlékot kapnak a kecskeméti gyárban a műanyag fröccsgépesek, Budapes­­tes a magnófej gyártó gépsor dol­gozói is. A salgótarjáni mérőmű­szerek háromműszakos kihaszná­lása például 151 ezer dollár érté­kű műszer beszerzését tette fölös­legessé. Az új szerszámgépek jobb kihasználása lehetővé teszi az avultak kiselejtezését, és mivel kevesebb gép kell a feladatok teljesítéséhez, nincs szükség új munkaterületre és a selejtezett gépek helyett sem kell 9,5 millió forintért újakat venni. A Szerszámgépipari Művek ösz­­szes forgácsoló gépeinek kihasz­náltságát 43,3 százalékról 49 szá­zalék fölé, ezen belül az átlagos­nál korszerűbb gépekét 59 száza­lékra emelte. A műszakszám eze­ken a gépeken 1,3-ról 1,46-ra nőtt, Ehhez 2,6 millió forint bértömeg­támogatást kaptak. A jobb gép­kihasználás nemcsak a termelés felfutásában, hanem a termékek korszerűsödésében is jelentkezik. A Magyar Kábelművek pályá­zatában a többgépkezelés meg­valósításával 80 millió forint ter­melésnövekedést vállalt, 1,6 mil­lió forint bérpreferencia mellett, eddig azonban a bérfelhasználás kevesebb volt a, tervezettnél, a termelésnövekedés viszont jelen­tősen nagyobb. A gyár gazdasági vezetői további komoly lehetősé­geket látnak a műszakszám nö­velésében. Azoknak a vállalatoknak, ahol a többgépkezelési, vagy a mű­szakpótlék további gazdaságos többlettermelést biztosít, a KGM jövőre is bértámogatást nyújt. (MTI) 4. Sierra Leonéban Néhány országot átrepülve ér­keztünk Ghana fővárosából, Acc­rából Sierra Leone Köztársaság fővárosába, Freetownba. A két főváros között 1620 kilométer az út. Freetown nemzetközi repülő­tere mocsaras tengeri szigeten épült. Innen komphajó visz ben­nünket egy tengeröblön át Free­townba. A főváros fekvése, táji szépsége csodálatos; a tenger és a hegységek koszorúi övezik. Sierra Leone még nagyon fia­tal állam. Parlamentizmust, de­mokráciát igyekszik megvalósí­tani, gazdasági függetlenséget teremteni, miközben nemzeti hadseregét is készenlétben tart­ja. Elnöki Tanácsunk elnöke az érkezés másnapján a parlament ülésére volt hivatalos az egész magyar küldöttséggel együtt. Lo­­sonczi Pál egyebek között azt mondta a parlament ülésén: „A jelenlegi helyzet kedvez annak, hogy hazánk egyre több haladó országgal kerüljön minél szorosabb kapcsolatba és a köl­csönös érdekek alapján, a köl­csönös előnyök elvét érvényesít­se. Egyre gyümölcsözőbb együtt­működést kíván kiépíteni a nem­rég függetlenné vált országok­kal. Ügy véljük, hogy a körül­mények minden eddiginél inkább kedveznek annak, hogy orszá­gaink szorosabban együttműköd­jenek.” Sierra Leone parlamentje egyetértett Losonczi Pállal, mint ahogy egyetértés alakult ki a Stevens államelnökkel folytatott tanácskozásain is. A Sierra Leone-i program mó­dot nyújtott arra is, hogy kül­döttségünk vidéki tájakra is ellá­togasson. A küldöttség útja' az ország egyik gyémántbányájába vezetett. Több gyémántbányája is van Sierra Leonénak, főképpen az ország keleti és déli részén, Ko­­nóban, Kenemában. és Tongo város közelében. Nagy deviza­­forrás Sierra Leonéban a gyé­mánt, az ország exportbevéte­leinek körülbelül 80 százalékát adja. A bányákat nemrég még majdnem teljesen angliai, nyu­gat-európai társaságok aknázták ki saját hasznukra. Ma azonban a bányarészvényeknek jelenté­keny része (51 százaléka) már a fiatal köztársaság kezében van. Küldöttségünk tagjai és a magyar szakértők két repülőgép­pel utaztak el az egyik jelenté­keny bányavidékre. Az egyik gép a Sierra Leone-i légitársa­ság. a másik a gyémántbánya tulajdona. (Ez utóbbit egy an­gol gentleman vezette. Nem hi­vatásos repülő.) A gyémántbá­nyákban kemény munka folyik. Mindenütt érthetően nagy a fe­gyelem és szigorúság. Ahol nap­• Falusi férfiak tánca a vendégek tiszteletére. világra kerül a gyémánt, ahol osztályozzák, tárolják, szállítják, gumikesztyűkben. csipeszekkel Látogatás a gyémántbánya osztályozőjában. dolgoznak az emberek. Körülöt­tük őrök, és olyan modern el­lenőrző berendezések, amelyek jelzik, ha valaki kézzel a gyé­mánthoz ér. A Sierra Leone-i látogatás be­fejeztével Stevens államelnök és Losonczi Pál meleg barátsággal búcsúzott egymástól. A „vi­szontlátásra”, ez a köszönés nem csupán egy megszokott formula volt, hiszen elnökünk meghívta a Sierra Leone-i elnököt Ma­gyarországra, s 6 elfogadta a meghívást. * Hazafelé jövet — rövid ma­rokkói megállás után — a repü­lőgépen folytatott eszmecserék­ben, és idehaza Losonczi Pálnak a repülőtéren adott nyilatkoza­tában jogosan hangzott el a megállapítás: eredményes volt az út. A barátság és együttmű­ködés, amely hazánk és a most meglátogatott országok között eddig is zavartalan volt, most még mélyebb tartalmat kapott. Pozsgai Zoltán (Vége)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents