Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-13 / 291. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! » .. ..JV'.S V> '<00* PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BACS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 291. szám Ara: 90 fillér 1973. dec. 13. csütörtök Megyénkbe látogatott az olasz pártmunkásküldöttség Tegnap Kecskemétre látogatott az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkás'küldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfő óta tartózikodik hazánkban. A héttagú delegáció vezetője Leonetto Melani, a toscanai tartományi tanács kommunista csoportjának vezetője. Kecskeméten dr. Greiner József, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára fogadta a küldöttséget, s tájékoztatta őket a megye helyzetéről, a tanácsi szervezet pártirányításáról. Az olasz delegáció délután Tiszakécskén találkozott a nagyközség párt- és tanácsi vezetőivel, majd az Üj Élet Termelőszövetkezetbe látogatott, ahol beszélgetést folytatott a szövetkezet tagjaival. Magyar-vietnami barátsági nagygyűlés Dunaújvárosban A Dél-vietnami Köztársaság hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó küldöttsége — élén dr. Nguyen Huu Tho-val, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága Elnökségének elnökével, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya mellett működő tanácsadó testület elnökével — ma délelőtt vidékre látogatott, megtekintette az adonyi Március 21-e Tsz-t. A magas rangú vendégeket elkísérte Losonczi Pál, a Népköztársaság nöki Tanácsának elnöke és dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács tagja. A Dél-vietnami Köztársaság küldöttségét Adonyban Grósz Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára és Závodi Imre, á Fejér mevvei tanács elnöke, illetve a község és a termelőszövetkezet vezetői fogadták. A vietnami vendégek megtekintették a 4000 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet főbb létesítményeit köztük a korszerű, szakosított sertéstenyésztő telepet. A küldöttség délután Dunaújváros látnivalóival, a vasművel ismerkedett, majd az üzemlátogatást követően a vasmű kultúrtermében barátsági nagygyűlésen találkozott a gyár. a város dolgozóinak képviselőivel. A termet a DNFF híres piros-kék, arany csillagos lobogója, valamint a testvérnép küldötteit üdvözlő feliratok díszítették. A nagygyűlésen beszédet mondott dr. Nguyen Huu Tho és Losonczi Pál, A Dél-vietnami Köztársaság küldöttsége a délutáni órákban visszautazott Budapestre. (MTI) Hasznos tapasztalatok Városföldön A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állattenyésztési szaktanácsadói bizottsága szerdán a Városföldi Állami Gazdaságban tartotta ülését. A neves tudósokból. állattenyésztőkből, gyakorlati szakemberekből alakult testület feladata a jól bevált üzemi hús- és tejtermelés módszereinek összegyűjtése, elterjesztése. Városföldön az országban elsőként — még 1955-ben —megkezdett és azóta kialakított tejelő típusú szarvasmarha-állomány eredményeit - tanulmányozták. Dr. Maár András, a gazdaság igazgatóhelyettese tájékoztatta a bizottság tagjait az eddig elért eredményekről. az állattartás városföldi rendszeréről. A kistestű, hazai keresztezésű — magyar tarka, a dán jersey és a kanadai lapáj kombinációiból származó — magyar tejelő barna tehenek önsúlyuknál hatszor, hétszer több tejet adnak évente, 4,2—4,5 százalék zsírtartalommal. Tartásuk korábban is gazdaságos volt, az újabb tejárrendezés pedig még jövedelmezőbbé tette az ágazatot. Tehenenként évente 3300 forintot könyvelnek el jövedelemként. A vékony csontozató állatok minden komplikáció nélkül, könnyen hozzák létre utódaikat, amelyek 16 hónapos korukban ivarérettek. Köztudott, hogy a magyar tarka növendékállatok csak 18—20 hónapos korukra vonhatók tenyésztésbe. A magyar tejelő barna szarvasmarha jól alkalmazkodik a hazai viszonyokhoz, kevésbé hajlamos a betegségre, tőgyformája alkalmas a gépi fejésre. A majdnem két évtizedes tapasztalat elegendő bizonyítékot nyújt ahhoz, hogy helvet kapjon az országos szarvasmarha-tenyésztési prográmban. Az ágazaton belül, gulyatartásos szarvasmarha-tenyésztéssel is foglalkoznak Városföldön. Félnomád tartással, a magyar tarka utódait nevelik vágásra. Tavaszra a friss mezőre időzítik az elletést. s természetes módon hasznosul a tehenek tejtermelése is. A borjak választásig kísérik az anyjukat. A tervek szerint évente félezer borjút nevelnek vágásra. A szakemberek nagy elismeréssel és érdeklődéssel tanulmányozták a gazdaság szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos kezdeményezéseit. Támogatni kell minden kezdeményezést Üzem- és munkaszervezés a kiskunsági szövetkezetekben Az MSZMP Központi Bizottsága még 1971. decemberi ülésén részletesen foglalkozott az ipari, mezőgazdasági üzem- és munkaszervezés új tennivalóival. Az volt a megállapítása, hogy az üzem- és munkaszervezés nem alkalmazkodott elég rugalmasan a megváltozott termelési körülményekhez. A mezőgazdasági szövetkezetek például az utóbbi két-három évben olyan nagy teljesítményű munkaeszközökhöz jutottak, amelyek segítségével új termelési eljárásokat vezethettek be. Ehhez a folyamathoz kell fezárkóznia az üzemszervezésnek, hogy a rejtett tartalékok feltárásával eredményesebb legyen a gazdálkodás. A Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége kedden vitatta meg annak a vizsgálatnak a tapasztalatait, amelyet e témakörben a szövetség szakemberei lefolytattak. E szerint 1968 óta.a szövetkezetek szorosan vett mezőgazdasági tevékenysége, a növénytermesztés, állattenyésztés egyszerűsödött és hozamai növekedtek. 1972-ben már az alaptevékenységből származott a gazdaságok bevételeinek döntő többsége. A tiszta bevétel 89, a szövetkezetek nyeresége 53 százalékkal nőtt. A bevétel és a szövetkezeti eredmény közötti nagy különbség abból adódik, hogy a mezőgazdaságban felhasznált iparcikkek ára gyorsabb ütemben emelkedett a mezőgazdasági termékek felvásárlási árainál. A körzetben az átlagon felüli színvonalon' gazdálkodó nyolc szövetkezet 1968 óta három-négy növényi csoportra és egy-két állatfaj tartására szakosodott. A műszaki fejlesztéssel egyfdőben a talajművelés, a tápanyagutánpótlás gyorsabb fejlődésnek indult, s nagy hozamú fajták termesztése, tartása terjedt el a növénytermesztésben, állattenyésztésben. A növényápolési • Az együttműködés egyik példája a jánoshalmi tejfeldolgozó. • Minden idót kihasználnak a kiskunhalasi szövetkezetek a mélj szántás befejezésére. munkák zömét gépesítették. Teret hódított a .repülőgépes növényvédelem és a termelési, feldolgozási, értékesítési együttműködés az állami gazdaságokkal, vállalatokkal. A szövetkezetek egymás közötti együttműködésének számos formája valósult meg az egyszerű társulástól kezdve a közös vállalatig. Mindezek eredményesebbé tették a gazdálkodást. A jövőben is támogatni kell minden együttműködési kezdeményezést a körzetben, állapította meg a szövetség elnöksége. K:A. „MI HOZTUK AZ IDŐT” — A MUNKÁSOSZTÁLY ÉLETE KÉPEKBEN Megnyílt a politikai vándorkiállítás Tegnap délelőtt tizenegy órára zsúfolásig megtelt a Szakszervezeteik Megyei Tanácsa székházának első emeleti díszterme. Olyan sok kecskeméti ember jött el a „Mi hoztuk az időt” című politikai vándorkiállítás ünnepélyes meynyitására, hogy a későnjövők kintrekedtek. A Kecskeméti Ipari Szövetkezetek Kodály Kórusának énekszámait nagy tetszéssel fogadta a közönség. Jelképes volt, és a kiállítás tartalmához szépen illeszkedett, hogy a forradalmi dalok után a 607. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpadának tagjai — a leendő szakmunkások — mondtak verseket. Juhász Ferenc: Te ekével, te kalapáccsal, Görgey Gábor: Állványozók, és Várnai Zseni: Tanulj ámulni című költernényét adták élő értőn, s meggyőzően. Ezután Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára mondott megnyitó beszédet. A megyei pártbizottság és a rendezőszervek nevében köszöntötte az egybegyűlteket, s elismeréssel szólt azokról, akik közreműködtek abban, hogy e színvonalas, tartalmas kiállítás elkészüljön és megyénk három városában — Kecskemét után Kiskunhalason és Baján is — megismerhesse a lakosság. Elmondta, hogy szemléletesen fejeződik ki a képeken és adatokon a kiállítás fő jelmondata: „Korunk történelmének főszereplője a munkásosztály” ■ — A munkásosztály — hangoztatta a továbbiakban Horváth István — a szocialista országokban immár nemcsak a termelésben, de a politikában, a társadalom életének szervezésében is főszereplővé vált. Ez a tevékenység maga a szó igazi értelmében vett szabadság. Hogy milyen a kivívott győzelem, milyen a szabadságnak ez az útja, s hol tartunk ma — ezekre a kérdésekre válaszol a kiállítás kilencvenhat tablója. A kiállítás alaphangulata azt sugallja, hogy nem volt hiábavaló a munkásosztály harca és erőfeszítése. Érdemes volt küzdeni, mert új értelmet, szocialista tartalmat kapott életünk, melyet a munkásosztály alkotó tevékenysége teremtett meg. Üj módon él ma már nemcsak a munkás, de a parasztember, az értelmiségi, s az idős és fiatal generáció egyaránt. A beszéd után ismét a Kodály Kórus énekelt, majd a közönség megtekintette az ízlésesen megrendezett kiállítást. Ott volt a megnyitón Katanics Sán• Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára megnyitó beszédét mondja. • A kiállítás előterében megragadja a látogatót a Kossuth Könyvkiadó reprezentatív tárlata. A könyveknek igen sok vásárlója is van. (Tóth Sándor felvételei) dór, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, Meiner János, az SZMT elnöke, Borsodi György, az SZMT vezető titkára. A városi pártbizottságot Borsos György titkár, a városi tanácsot Gyapai József elnökhelyettes képviselte. A díszterem előterében — jó ötlettel — kiállítást' rendeztek a Kossuth Könyvkiadó legújabb kiadványaiból. A marxizmus— lemnizmus klasszikusainak műveit, a közgazdaság és világgazdaság témaköréhez tartozó műveket, valamint a munkásmozgalommal és marxista—leninista világnézettel foglalkozó könyveket mutattak be szép elrendezésben a tárlókon. A közönség a gazdag választékú Kossuth-kiadványokat a helyszínen megvásárolhatja. A „Mi hoztuk az időt” című kiállítást naponta 10—18 óra között december 20-Sg nézhetik meg az érdeklődők. V. M. A tanyai ellátásfejlesztési tervről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén, Kecskeméten újabb nagy lépés történt a tanyakérdés reális és tervszerű megoldásában. Olyan programot fogadott el a testület, amely egyaránt figyelembe veszi a társadalompolitikai tényezőket, az érintett 150 ezer ember igényeit, lehetőségeit, törekvéseit és az anyagi, pénzügyi kilátásokat stb. A jelentés — amelynek előadója Dörner Henrikné megyei tanyatitkár volt — megtárgyalásában a végrehajtó bizottság tagjain kívül meghívottként részt vett dr. Kóródy József, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, dr. Balogh Béla, az ÉVM osztályvezetője és Wirth Gyula, az. Országos Tervhivatal munkatársa is. A jelentés utal a megyei pártbizottság és a megyei tanács 1971. december 22-én megtartott együttes ülésén hozott 40/1971. számú határozatra, amely többek között megállapította: „A tanyák megszűnése, átalakulása természetes folyamat... Ez azonban hosszabb időt vesz igénybe, de az átmeneti idő alatt is gondoskodni kell a tanyai lakosság alapvető ellátásáról, életszínvonalának fokozatos javításáról, a kulturális igények emeléséről és jobb kielégítéséről... A további tennivalók alapja egy részletes felmérés, amely egységes irányítás alapján helyileg végzendő el... A felmérést és a tervek kialakítását 1973. év végéig a megye valamennyi tanyás településén be kell fejezni ...” Az idézett együttes határozat alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt esztendőben intézkedési tervet hagyott jóvá, amely részletesen megállapítja a megyei szervező, felmérő és tervező munka során elvégzendő feladatokat. Ennek az intézkedési tervnek a végrehatjására három szakaszban került sor, s a végrehajtást követően, annak eredményeként született meg az az ellátásfejlesztési tery, amelyről tegnap tárgyalt a testület, s amely, két részre oszlik: 1. a továbbra is külterületen élő, tanyán maradó emberek ellátásának fejlesztési tervére és 2. a .tanyákról beköltöző családok szervezett fogadásával kapcsolatos telekellátással, közművesítéssel és egyéb feladatok megoldásával foglalkozó tervekre. Tulajdonképpen ez a „két oldal” jelenti azt a természetes folyamatot, amelyet a tanyák megszűnésével kapcsolatban fogalmazott meg az 1971. évi együttes határozat, s amely folyamatnak igen részletes —adatokkal, tényekkel és érvekkel alátámasztott — magyarázatát tartalmazza az ellátásfejlesz-1 tési terv. Egyaránt taglalja a tanyák megszűnését elősegítő, sürgető tényezőket és a tanyák további fennmaradását támogató szubjektív és objektív körülményeket. Tartalmazza az ellátásfejlesztési tery azt is, hogy g várható tanyamegszűnések következményeként 1990-ig összesen mintegy 27—28 ezer tanyai lakás pótlásáról kell gondoskodni, ami a mostani és a következő három ötéves terv időszakában tervciklusonként 7—7 ezer lakást jelent. De ha ezek a tervek 1990-re meg is valósulnak, Bács- Kiskun megyében az ezredforduló táján még mindig 20—24 ezer lakás marad külterületeken. A mai értelemben vett elzárt, szórványtanyák azonban a következő 15—20 évben lényegében felszámolódnak, megszűnnek, s csak azok maradnak fenn, ahol a közlekedés, a villany stb. már biztosítja a kulturáltabb életmódot. Ezek elsősorban szőlő-, gyümölcs-, valamint zöldségtermelő területeken konzerválódnak. Az ellátásfejlesztési terv második fejezete tartalmazza azokat a fontosabb megyei kezdeményezéseket, amelyek a tanyai lakosság hátrányos helyzetének csökkentésére irányultak: a villamosítási program — ezen be-, lül a tanyai iskolák és a tanyák villamosítása —, a tanyai diákoknak épített kollégiumok stb. Valamennyi felszólaló igen alaposnak, reálisnak és ezáltal értékesnek minősítette a tervet. A napirendi ponttal kapcsolatos vitát dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke foglalta öszsze, majd a végrehajtó bizottság elfogadta a jelentést, egyetértett az ellátásfejlesztési terv célkitűzéseivel, előirányzataival. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki a testület a , főhatóságoknak az eddig kapott segítségért, támogatásért. Dörner Henrikjét, a jelentés és ellátás-fejlesztésdTerv kidolgozóját és előterjesztőjét pedig dicséretben részesítette a végrehajtó bizottság. A testület a továbbiakban a KÖJÁL munkájáról szóló beszámolót vitatta meg, majd a megyei tanács, illetve a végrehajtó bizottság 1974. évi munkatervét fogadta el. Tájékoztató hangzott el a végrehajtó bizottság 1973. évi tevékenységéről, aztán bejelentések következtek, végül személyi kérdésben döntött a végrehajtó bizottság. G. S.
