Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-09 / 288. szám

1973. december 9. • PETŐFI NÉPE • 3

Márciusban lesz két esztendeje annak, hogy Jánoshalmán megnyitotta tejfeldolgozó üzemét a Jókai Termelőszövetkezet. Egy régi, elhanyagolt tejkezelő épületet alakítottak át erre a célra. A 15 ezer liter tej fogadására alkalmas üzemből nyolc település és a járási székhely kapja naponta a pasztőrözött tejet. jKészít a jánoshalmi feldolgozó habtejszínt is, amelyet a helyi és a környékbeli élelmiszerüzletek megrendelésére szállít. A fölösleget a Csongrád megyei Tejipari Vállalat bácsbokodi üzemének adja át vajgyártásra.

Naponta több járat indul a tejüzemből. Az első szállítmány 2000 liter egy. illetve félliteres zacskókba zárt, pasztőrözött tejet továbbít Kiskunhalas boltjaiba. Mivel ez a kétezer liter korántsem fedezi a járási székhely szükségletét, a hiányzó mennyiséget kannatejjel egészíti ki a Csongrád megyei Tejipari Vállalat kiskunhalasi üzeme. A második jármű Balotaszállás. Borota. Kelebia, Kisszállás, Mélykút. Rém és Tompa ÁFÉSZ-boltjait keresi fel az áruval, a harmadik iárat Jánoshalma tizennyolc elárusító helyére szállítja a tejet.

A feldolgozó üzem a Jókai Tsz tulajdonában van. A nyerstej szállítására azonban összefogtak a helyi szövetkezetek. Korábban három, legújabban két nagyüzemi tehenészet és a környező települések háztáji gazdaságai adják számára az „alapanyagot”. A Jókai Tsz szervezte meg Jánoshalma és Kéleshalom tanyavilágában a háztáji tej gyűjtését. Azóta a jánoshalmi körzetben a kisgazdaságok tejkínálata többszörösre emelkedett.

A feldolgozónak megvan a felszerelése a nyerstej zsír- és savtartalmának az ellenőrzéséhez. Hazai és NDK-gyártmányú berendezései szintén megfelelnek a követelménynek. Az üzemvezető és a beosztottai szakmailag felkészültek erre a munkára. A közelmúltban mégis panasz volt rájuk. Ságodi Antalné meg is írta a szerkesztőségnek, hogy forralás közben összement a tei. amit aznap vásárolt az egvik jánoshalmi élelmiszerboltban. A vásárlók azzal magyarázzák ezeket a hibákat, hogy a tejüzemben nem tartják meg a technológiai, higiéniai előírásokat.

Szántó Mihály, a feldolgozó üzem pasztőröse szerint a KÖJÁL nem találta fogyasztásra alkalmatlannak a tejet.

A megyei Közegészségügyi, Járványügyi Állomáson dr. Harsánvi István arról tájékoztatott, hogy a Jókai Tsz 1972-ben szerződést kötött a KÖJÁL-lai a termékek rendszeres vizsgálatára. A szerződést azonban 1973-ban nem újította meg. Így az állomás csupán az úgynevezett hatósági vizsgálatot végezte el, legutóbb ez év június 4-én. Követendő példaként említette meg Harsányi doktor a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemét, amely hetenként ellenőrizteti készítményeit. A gyakori vizsgálattal nyomban megállanítható, hogy

a kereskedelem vagy a tejüzem a ludas, ha panasz van a tej- és tejtermékek minőségére. Kár. hogy a Jókai Tsz nem él ezzel a lehetőséggel. Megnyugtató lehetne a számára.

A KÖJÁL vizsgálata utal arra, hogy a jánoshalmi tejüzemben töltött műanyag zacskók feliratát nem vízálló festékkel nvomták. A festék gyorsan oldódik és a csomagolóanyag felbontásakor

szennyezheti a tejet. Ennek a hibának a megszüntetésére ez év október 11-én kelt átiratában hívta fel a KÖJÁL a járási felügyelőségének a figyelmét. A kékzöld feliratos műanyag zacskókat a Tsz-tej Együttműködési Iroda készítteti a Tiszai Vegyikombinátban. Ugyanott, ahol a tejipari vállalatok kék-vörös v'~uiú festékkel nyomott csomagolóanyagait gyártják. Felmerül a kérdés, miért kerülhet a szövetkezeti tejüzem rajta kívülálló ok miatt hátrányosabb helyzetbe. Erre Jánoshalmán és Kecskeméten nem sikerült választ kapni.

Sok múlik természetesen a tej» üzem dolgozóinak tevékenységén. Ha nem az előírt hőfokon és megfelelő ideig történik a pasztőrözés, akkor megsavanyodhat a

tej. A szakszerű teikezelés mellett is előfordulhat ilyen eset. ha a szállítás közben vagy a keres• Szántó Mihály pasztőrös, a fertőtlenítés után összeszereli a pasztőröző gép csöveit.

kedelemben követnek el mulasztást, Valamennyi folyamatnál a tisztaság a legfőbb követelmény. Helytálló az a megállapítás. bn«v a tej minősége jórészt már az is tállóban eldől. A legkorszerűbben felszerelt tejüzem sem tud kifogástalan pasztőrözött tejet, tejterméket forgalomba hozni, ha a tehenészetben, vagy a nyerstej összegyűjtése és szállítása közben a legalapvetőbb kezelési előírásokat sem tartották meg.

K. A.

• Adám Jánosné a hűtőkamrába szállítja a polietilén zsákokat. (Tóth Sándor felvételei.)

Az automata töltőgép mellett szaporodnak a tsz-tej feliratú zacskók.

KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK

Nyolc község és egy város tejszállítója

Magasabb követelmények

• Társadalmi-gazdasági fejlődésünk széles körű elismerést kivívott sikerei — a szocialista országok testvéri összefogása mellett — népünk szorgalmának és alkotó tehetségének eredménye. Ugyanakkor az is tény, hogy gazdasági politikai, kulturális előrehaladásunk fő letéteményesei, mondhatni első számú teherviselői a vezetői posztokon szolgáló tisztségviselők. A közfunkciókat betöltő emberek politikai és szakmai felkészültsége, jellembeli alkalmassága, vezetői rátermettsége, kommunista embersége és tömegkapcsolata az egvik legnagyobb erőtartaléka, alkotó tényezője társadalmunknak.

/

A vezető politikai és erkölcsi magatartása, felkészültsége, egészsége — közügy! — tehetsége, irányítói, szervezői tudása, tapasztalata — köztulajdon! „----- Az

ország fejlődésének alapvető követelménye a kádermunka javítása” — állapította meg a párt X. kongresszusának határozata. A vezetők magatartása, forradalmi szelleme állhatatossága és közösségi elkötelezettsége nemcsak a hatalom megragadásakor volt elengedhetetlen. de szocialista társadalmunk mai időszakának is alapvető követelménye.

A párt abból indul ki. hogy a kádermunka lénvege: a különböző posztokon szolgáló vezetők munkájának folyamatos figyelemmel kísérése, segítése, tökéletesítése, új. nagyobb feladatokra történő felkészítése A mindennapi élet kicsi és nagy kérdéseit, a népgazdaság átfogó tendenciáit éppen úgy mint a munkahelyi demokrácia érvényesülését a helyi tapasztalatok, a közvetlen vezetők példája alaoián ítélik meg az emberek! Nagvon nehéz szót érteni a szocialista demokrácia, vagy a népgazdaság tervszerű fejlődése kérdésében olvan munkahelyen. ahol nem természetes a nvílt szókimondás, az egvenes beszéd. illetve ahol mindennapos a kapkodás, a szervezetlenség, vagy milliókat hagv elveszni a tehetetlenség.

• A vezetőknek a társadalom életében betöltött alapvető szerepéből indult ki a párt Központi Bizottsága amikor legutóbbi ülésén átfogóan megvizsgálta a káder- és személyzeti munka helyzetét. A lényegi kérdésekre koncentráló. tényszerű elemzés megerősítette a párt káderpolitikájának bevált vonalját; megjejölte a magasabb színvonalú szocialista, építőmunkához jobban-***-igazodó kádermunka irányait és követelményeit' megerősítette, bátorította a különböző posztokon szolgáló rátermett, alkalmas vezetők tíz- és százezreit; segítséget nyújtott a széles közvéleménynek a vezetőkkel szemben támasztott követelmények egységes értelmezéséhez, munkájuk reális megítéléséhez. A közvélemény egyetemes tapasztalatával találkozik a Központi Bizottságnak az az értékelése, hogy: „... a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelménye alapelvként bevált, egyre következetesebben érvényesül a vezetők kiválasztásában.” Mi olyan országban élünk, ahol biztonsággal és jó érzéssel tölti el a gyárak munkásainak, a szövetkezetek. dolgozóinak millióit, hogy a soraikból kikerült vezetők — százezrei — köztük mind nagyobb számban egyetemet, főiskolát végzett gyerekeink —........ a különböző területeken és beosztásokban összességükben eredményesen dolgoznak. Döntő többségük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hatalommal helyesen él. aktív a közéletben, magatartása életmódja megfelel erkölcsi követeimé-1 nyeinknek”.

A párt abból az elvből indul ki: A vezető magatartása — példa! Felkészültsége — közügy! Ezért munkájuk rendszeres figyelemmel kísérése, tehetségük kiteljesítése és az esetleges magatartás, vagy életvitelbeli torzulások esetén az ideiében történő félreérthetetlen fievelmeztetés — az illetékesek fontos feladata.

• A párt határozata segítséget nyújt a káderek munkájának alaposabb megismeréséhez, a vezetők iránti bizalom elmélyítéséhez. A káderek döntő többségének munkájára jellemző magas fokú felkészültség, emberség és felelősségtudat, amelynek alaposabb ismeretében világosan felismerhető az élettől elmaradt, ismeretei megújítására képtelen, a szakmai döntések emb?ri-->olitikai oldalával nem számoló vezető, akiknek helyzete rendezésre szorul.

Hazánkban a vezetők utánpótlásának alapvető bázisa a munkásosztály és a soraiból, a néni rendszer által kinevelt értelmiség. A párt határozata leszögezi:

......... Fontos politikai, hatalmi

kérdésnek kell tekinteni, hogy tehetséges munkások, termelőszövetkezeti parasztok. tervszerű előkészítéssel fokozatosan és folyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek.... növelni keil annak lehetőségét, hogy a fizikai munkások felsőfokú tanulmányokat végezhessenek”.

tai hatványozott követelményeket támasztanak a vezetőkkel szemben: szaktudásban, szervezési és vezetési ismeretekben — de politikai felkészültségben, forradalmi szemléletben, ügyszeretetben és állhatatosságban is.

Á. L.

t t \ \ ■ sp ..$fr

4 • Szocialista építőmunkánk

'egyre borfyőíblt&bbá váló felada*

KÉPVISELŐI INTERPELLÁCIÓ UTÁN

Rakétával a jégeső ellen

Tizenkét kilövő állomást építenek

Az országgyűlés egyik korábbi ülésszakán dr. Szabó József baranyai képviselő interpellációi nyújtott be a jégelhárítás megvalósításának kérdéséről. A Mecsek—Duna—Dráva háromszögében — hazánk egyik legtermékenyebb vidékén — ugyanis évente százmilliós károkat okoz ez az elemi csapás. Ugyanakkor külföldön, főleg a Szovjetunió déli köztársaságaiban, igen eredményesen védekeznek a jégesők ellen. Az interpelláció nyomán a szakemberek foglalkozni kezdtek a kérdéssel, majd gondos előkészítő munka nyomán az illetékes kormányszerv határozatot hozott: Baranya délkeleti részén állítják fel az első magyar jégelhárító rendszert.

Jobban vigyáznak-e az üzemekben a balesetek után?

— Milyen hatással van az üzemi baleset elsősorban — életben maradása esetén — a sérültre, a környezetére, a Vezetnie rp9

A természet vak erőinek „megrendszabályozására” született terv most jutott a megvalósítás szakaszába. Kijelölték a jégelhárító rendszer központját, amely a Tenkes-hegy tetején — 407 méter magasságban — lesz. Az idevezető utat már megépítették. S amint az időjárás engedi, hozzáfognak a radarállomás felépítéséhez is. Onnan figyelik majd a lokátoros szakemberek a légkört, hogy idejében felfedezzék a kialakuló jégfelhőket. Tizenkét rakétakilövő állomás működik majd a térségben. A rakétások a rádarközpontból kapják az utasítást a kilövésre. A rakéta olvan vegyszert juttat a felhőbe, amelynek hatására a vízcseppek azonnal kristályosodnak és lehullanak, s a melegebb légrétegbe jutva megolvadnak és eső alakjában érnek a földre. A radarközoont mellett légkörfizikai kutatóállomás is működik majd.

A Szovjetunióval történő megállapodás szerint 1974 második negyedében kapjuk meg a korszerű technikai felszerelést, a kilövésekhez szükséges rakétákat

pedig folyamatosan szállítja majd a szovjet partner. A jövő nyár a »kísérletek időszaka lesz. amikor is a szakemberek megismerkednek a jégelhárítás módszereivel és megtörténnek az első kilövések. A rendszer teljes, hatékony működésére 1975-ben kerül sor. A baranyai „jégernyő” mintegy 150 ezer hektárnyi értékes mezőgazdasági területnek nvújt védelmet. Felállításának költsége — beleértve a kísérleti év költségeit — 38 millió forint. A továbbiakban évi tizenötmillió forintba kerül a jégelhárító rendszer működtetése. ami azonban csak egy kis része a jégverés okozta károk összegének.

Az illetékes jugoszláv szervek javasolták, hogy teremtsenek együttműködést a jugoszláv területen már meglevő és a Tenkesen felállítandó jégelhárító rendszerek között. A javaslatot a magyar szervek elfogadták. Ily módon az egymással szomszédos magyar és jugoszláv mezőgazdasági körzetek együttes erővel védekeznek majd a pusztító természeti csapás ellen. (MTI)

Tóth Lajos: — Erre mi is kíváncsiak voltunk, s az üzemi balesetek elemzéseinél erre is figyelmet fordítottunk. Meglepő eredményeket kaptunk. Igen kevésszer fordul elő, hogy ismét bekövetkezik a baleset — főleg azonos szakterületen és azonos mulasztásokból ... Furcsán hangzik ilyen megállapítás, de tény, hogy a baleseteknek fel rázó-javító hatásá van a környezetre, vezetőkre egyaránt. Hosszabb időre alaposabbá, szervezettebbé, de még intenzívebbé is válik a munka, javul a munkafegyelem.

Riporter: — Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy mindezt baleseteken keresztül érjük el.

Tóth Lajos: — Szó sem lehet róla. Itt csak a pszichológiai hatás hosszabb-rövidebb, de mindenképpen átmenetinek tekinthető következményeit említettem. A baleset-elhárítási munka fő célja éppen az, hogy ezzel —, s ne tragikus tanulságok útján — előzzük meg, zárjuk ki a baleseteket.

Riporter: — Még a hatásná) maradva, tudna-e példát említeni arra, hogy önöket, a balesetelhárítás, egészségvédelem irányítóit, segítőit, ellenőrzőit rázta meg úgy egy üzemi baleset, amely az említett hatással járt?

Tóth Lajos: — Sajnos, egészen közeli élményre utalhatók. November 12-én és 13-án — a területi szövetséggel és a járási—

Ezzel a kérdéssel fordult a riporter Tóth .Lajoshoz, a kecskeméti járási hivatal műszaki és munkavédelmi felügyelőjéhez.

városi tűzoltó parancsnoksággal közösen munkaértekezletet tartottunk. Meghívtuk a járás szövetkezeteinek valamennyi biztonsági és tűzrendészeti megbízottját, akik egyben műszaki, üzem- és gépcsoportvezetők is. A munkavédelmi és baleset-elhárítási oktatás-nevelés sürgős feladatainak megvitatását tűztük célul. Különös tekintettel a módszerekre, a munkafegyelem megjavítására szolgáló intézkedésekre.

A munkaértekezlet második napját egy tragédia bejelentésével „kellett” megnyitnom. Előző napon értekezletünk ideje alatt szenvedett halálos üzemi balesetet az a 18 éves kislány, akinek szomorú utolsó napjáról a Petőfi Népe is beszámolt.

Ismertettem a baleset körülményeit az akkorra hozzánk is eljuttatott vizsgálati jegyzőkönyvből, s a záró megállapítást: „Halálát a munkavédelmi és balesetelhárítási előírások, óvórendszabályok be nem tartása, s a munkafegyelem megsértése idézte elő.”

Nem tudtam azonban megállni, hogy hozzá ne tegyem: halála mulasztásaink következménye. Sem a résztvevőknek, sem a szövetkezeti vezetőknek nincs szüksége arra, hogy ilyen halálesetek ébresszék rá lelkiismeretesebb munkára, nagyobb felelősségtudatra.

Riporter: — Mit szűrtek le a szomorú hír nyomasztó hatása alatt ebből a tragikus esetből is?

Tóth Lajos: — Néhány gyakorlati, s elvi tanulságot emelnék ki valamennyiünk, de még közvetlenebbül a szövetkezetek vezetőinek okulására.

A fiatal termelőszövetkezeti dolgozó halálos balesete elkerülhető lett volna. A szövetkezet buszt vásárolt személyszállításra, nem kényszerültek arra az émberek, hogy szabálytalanul, magukat veszélyeztetve pótkocsin közlekedjenek.

Miként erre, a járásban ez évben bekövetkezett balesetekre is jellemző, hogv az ok nem anyagiakra, hanem egyértelműen munkafegyelmi és oktatásbeli hiányosságokra vezethető vissza.

Ha a vontatóvezető fegyelmezett. betartja az óvórendszabályokat. KRESZ-előírásokat, akkor nem maga teremt veszélyforrást ...

Riporter: — Mit kell mindebből óhatatlanul következtetniük a vezetőknek?

Tóth Lajos: — Először: hogy ott a baleset-elhárítási oktatás nem érte el célját. Másodszor: ha az emberek meg is szerezték az ismereteket, jártasságot, készséget — azok megtartására nem készítették fel őket — úgyancsak az oktatás során.

Riporter: — Azaz: nem volt nevelő hatású az oktatás.

Tóth Lajos: — Ügy igaz... A baleseteknél mindig szóba kerül: „Tudnia kellett volna, hogy ...” Legtöbb esetben be is bizonyosodik, hogy a mulasztó tudta is, csak nem tartotta meg. Fegyelmezetlen volt. Rendkívül fontos tehát, hogy az oktatásnak, a szakismeretek, fogások, jártasságok, készség elsajátítása, az óvórendszabályok megismertetése mellett a tudatformálást, szemléletalakítást. is nyújtania kell. Azaz, az oktatás rendszerében elengedhetetlen a nevelés, mint esetünkben is, a munkafegyelemmegszilárdítás fontos eszköze.

Riporter: — Az oktatás-tanítás és tudatformálás-szemléletalákítás tehát a munkavédelemben Is kölcsönhatásban van, egymástól nem választható el. Ha valamelyik oldalt elhanyagolják, már az egymagában veszélyforrás lehet.

Tóth Lajos: — Szövetkezeteinknél annál inkább szükséges, létfontosságú ennek az elvnek az érvényesítése, mert sajátos körülmények — idányszerűség, munkahelyi szétszórtság, elöregedés stb. — is megkövetelik az óvórendszabályok szigorú megtartását.

A balesetvédelmi-elhárítási oktatás rendszeressége, az anyag elsajátításának elméleti és gyakorlati ellenőrzése, a következetesség nélkülözhetetlen előfeltételei a biztonságos munkának. Számos szomorú eset, tragédia tanulságaként vonhatjuk le, hogy az ok felelősségmulasztás, fegyelmezetlenség volt. S olyankor a közveten felelőstől rendszerint végigvezethető a lánc a munka irányítójától kezdve a biztonsági megbízotton át az első vezetőkig.

Riporter: — Mivel pedig hangsúlyozta beszélgetésünk elején, hogy „a szövetkezeti vezetők okulására” emeli ki a tanulságokat, úgy vélem, ezzel az ő felelősségük súlyát kívánta érzékeltetni... Köszönöm a beszélgetést..

Tóth István