Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-09 / 288. szám

1973. december 9. • PETŐFI NÉPE • 3 Márciusban lesz két esztendeje annak, hogy Jánoshalmán megnyitotta tejfeldolgozó üzemét a Jókai Termelőszövetkezet. Egy régi, elhanyagolt tejkezelő épületet alakítottak át erre a célra. A 15 ezer liter tej fogadására alkalmas üzemből nyolc település és a járási székhely kapja naponta a pasztőrözött tejet. jKészít a jánoshalmi feldolgozó habtejszínt is, amelyet a helyi és a környékbeli élelmiszerüzletek megrendelésére szál­lít. A fölösleget a Csongrád megyei Tejipari Vállalat bácsbo­­kodi üzemének adja át vajgyártásra. Naponta több járat indul a tej­üzemből. Az első szállítmány 2000 liter egy. illetve félliteres zacs­kókba zárt, pasztőrözött tejet to­vábbít Kiskunhalas boltjaiba. Mi­vel ez a kétezer liter korántsem fedezi a járási székhely szükség­­letét, a hiányzó mennyiséget kan­natejjel egészíti ki a Csongrád megyei Tejipari Vállalat kiskun­­halasi üzeme. A második jármű Balotaszállás. Borota. Kelebia, Kisszállás, Mélykút. Rém és Tom­pa ÁFÉSZ-boltjait keresi fel az áruval, a harmadik iárat János­halma tizennyolc elárusító helyé­re szállítja a tejet. A feldolgozó üzem a Jókai Tsz tulajdonában van. A nyerstej szállítására azonban összefogtak a helyi szövetkezetek. Korábban három, legújabban két nagyüze­mi tehenészet és a környező te­lepülések háztáji gazdaságai ad­ják számára az „alapanyagot”. A Jókai Tsz szervezte meg János­halma és Kéleshalom tanyavilá­gában a háztáji tej gyűjtését. Az­óta a jánoshalmi körzetben a kis­gazdaságok tejkínálata többszö­rösre emelkedett. A feldolgozónak megvan a fel­szerelése a nyerstej zsír- és sav­tartalmának az ellenőrzéséhez. Hazai és NDK-gyártmányú be­rendezései szintén megfelelnek a követelménynek. Az üzemvezető és a beosztottai szakmailag fel­készültek erre a munkára. A kö­zelmúltban mégis panasz volt rá­juk. Ságodi Antalné meg is írta a szerkesztőségnek, hogy forralás közben összement a tei. amit az­nap vásárolt az egvik jánoshalmi élelmiszerboltban. A vásárlók az­zal magyarázzák ezeket a hibá­kat, hogy a tejüzemben nem tart­ják meg a technológiai, higiéniai előírásokat. Szántó Mihály, a feldolgozó üzem pasztőröse szerint a KÖJÁL nem találta fogyasztásra alkal­matlannak a tejet. A megyei Közegészségügyi, Jár­ványügyi Állomáson dr. Harsánvi István arról tájékoztatott, hogy a Jókai Tsz 1972-ben szerződést kötött a KÖJÁL-lai a termékek rendszeres vizsgálatára. A szer­ződést azonban 1973-ban nem újította meg. Így az állomás csu­pán az úgynevezett hatósági vizs­gálatot végezte el, legutóbb ez év június 4-én. Követendő példaként említette meg Harsányi doktor a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemét, amely hetenként ellenőrizteti ké­szítményeit. A gyakori vizsgálat­tal nyomban megállanítható, hogy a kereskedelem vagy a tejüzem a ludas, ha panasz van a tej- és tejtermékek minőségére. Kár. hogy a Jókai Tsz nem él ezzel a lehetőséggel. Megnyugtató lehet­ne a számára. A KÖJÁL vizsgálata utal arra, hogy a jánoshalmi tejüzemben töltött műanyag zacskók feliratát nem vízálló festékkel nvomták. A festék gyorsan oldódik és a cso­magolóanyag felbontásakor szennyezheti a tejet. Ennek a hi­bának a megszüntetésére ez év október 11-én kelt átiratában hív­ta fel a KÖJÁL a járási felügye­lőségének a figyelmét. A kék­zöld feliratos műanyag zacskókat a Tsz-tej Együttműködési Iroda készítteti a Tiszai Vegyikombi­nátban. Ugyanott, ahol a tejipari vállalatok kék-vörös v'~uiú fes­tékkel nyomott csomagolóanya­gait gyártják. Felmerül a kérdés, miért kerülhet a szövetkezeti tej­üzem rajta kívülálló ok miatt hátrányosabb helyzetbe. Erre Já­noshalmán és Kecskeméten nem sikerült választ kapni. Sok múlik természetesen a tej» üzem dolgozóinak tevékenységén. Ha nem az előírt hőfokon és megfelelő ideig történik a pasztő­rözés, akkor megsavanyodhat a tej. A szakszerű teikezelés mel­lett is előfordulhat ilyen eset. ha a szállítás közben vagy a keres­• Szántó Mihály pasztőrös, a fertőtlenítés után összeszereli a pasztő­röző gép csöveit. kedelemben követnek el mulasz­tást, Valamennyi folyamatnál a tisztaság a legfőbb követelmény. Helytálló az a megállapítás. bn«v a tej minősége jórészt már az is tállóban eldől. A legkorszerűbben felszerelt tejüzem sem tud kifo­gástalan pasztőrözött tejet, tej­terméket forgalomba hozni, ha a tehenészetben, vagy a nyerstej összegyűjtése és szállítása köz­ben a legalapvetőbb kezelési elő­írásokat sem tartották meg. K. A. • Adám Jánosné a hűtőkamrába szállítja a poli­etilén zsákokat. (Tóth Sándor felvételei.) Az automata töltőgép mellett szaporodnak a tsz-tej feliratú zacskók. KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK Nyolc község és egy város tejszállítója Magasabb követelmények • Társadalmi-gazdasági fejlő­désünk széles körű elismerést ki­vívott sikerei — a szocialista or­szágok testvéri összefogása mel­lett — népünk szorgalmának és alkotó tehetségének eredménye. Ugyanakkor az is tény, hogy gaz­dasági politikai, kulturális elő­rehaladásunk fő letéteményesei, mondhatni első számú tehervise­lői a vezetői posztokon szolgáló tisztségviselők. A közfunkciókat betöltő emberek politikai és szak­mai felkészültsége, jellembeli al­kalmassága, vezetői rátermettsé­ge, kommunista embersége és tö­megkapcsolata az egvik legna­gyobb erőtartaléka, alkotó ténye­zője társadalmunknak. / A vezető politikai és erkölcsi magatartása, felkészültsége, egész­sége — közügy! — tehetsége, irá­nyítói, szervezői tudása, tapasz­talata — köztulajdon! „----- Az ország fejlődésének alapvető kö­vetelménye a kádermunka javí­tása” — állapította meg a párt X. kongresszusának határozata. A vezetők magatartása, forradalmi szelleme állhatatossága és közös­ségi elkötelezettsége nemcsak a hatalom megragadásakor volt el­engedhetetlen. de szocialista tár­sadalmunk mai időszakának is alapvető követelménye. A párt abból indul ki. hogy a kádermunka lénvege: a különböző posztokon szolgáló vezetők mun­kájának folyamatos figyelemmel kísérése, segítése, tökéletesítése, új. nagyobb feladatokra történő felkészítése A mindennapi élet kicsi és nagy kérdéseit, a nép­gazdaság átfogó tendenciáit ép­pen úgy mint a munkahelyi de­mokrácia érvényesülését a helyi tapasztalatok, a közvetlen veze­tők példája alaoián ítélik meg az emberek! Nagvon nehéz szót ér­teni a szocialista demokrácia, vagy a népgazdaság tervszerű fej­lődése kérdésében olvan munka­helyen. ahol nem természetes a nvílt szókimondás, az egvenes be­széd. illetve ahol mindennapos a kapkodás, a szervezetlenség, vagy milliókat hagv elveszni a tehetet­lenség. • A vezetőknek a társadalom életében betöltött alapvető szere­péből indult ki a párt Központi Bizottsága amikor legutóbbi ülé­sén átfogóan megvizsgálta a ká­der- és személyzeti munka hely­zetét. A lényegi kérdésekre kon­centráló. tényszerű elemzés meg­erősítette a párt káderpolitikájá­nak bevált vonalját; megjejölte a magasabb színvonalú szocialista, építőmunkához jobban-***-igazodó kádermunka irányait és követel­ményeit' megerősítette, bátorítot­ta a különböző posztokon szolgáló rátermett, alkalmas vezetők tíz- és százezreit; segítséget nyújtott a széles közvéleménynek a veze­tőkkel szemben támasztott köve­telmények egységes értelmezésé­hez, munkájuk reális megítélésé­hez. A közvélemény egyetemes tapasztalatával találkozik a Köz­ponti Bizottságnak az az értékelé­se, hogy: „... a politikai megbíz­hatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelménye alapelvként bevált, egyre következetesebben érvénye­sül a vezetők kiválasztásában.” Mi olyan országban élünk, ahol biz­tonsággal és jó érzéssel tölti el a gyárak munkásainak, a szövetke­zetek. dolgozóinak millióit, hogy a soraikból kikerült vezetők — százezrei — köztük mind nagyobb számban egyetemet, főiskolát végzett gyerekeink —........ a kü­lönböző területeken és beosztá­sokban összességükben eredmé­nyesen dolgoznak. Döntő többsé­gük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hata­lommal helyesen él. aktív a köz­életben, magatartása életmódja megfelel erkölcsi követeimé-1 nyeinknek”. A párt abból az elvből indul ki: A vezető magatartása — pél­da! Felkészültsége — közügy! Ezért munkájuk rendszeres figye­lemmel kísérése, tehetségük ki­­teljesítése és az esetleges maga­tartás, vagy életvitelbeli torzulá­sok esetén az ideiében történő félreérthetetlen fievelmeztetés — az illetékesek fontos feladata. • A párt határozata segítséget nyújt a káderek munkájának ala­posabb megismeréséhez, a veze­tők iránti bizalom elmélyítéséhez. A káderek döntő többségének munkájára jellemző magas fokú felkészültség, emberség és fele­lősségtudat, amelynek alaposabb ismeretében világosan felismer­hető az élettől elmaradt, ismere­tei megújítására képtelen, a szak­mai döntések emb?ri-->olitikai ol­dalával nem számoló vezető, akiknek helyzete rendezésre szo­rul. Hazánkban a vezetők utánpót­lásának alapvető bázisa a mun­kásosztály és a soraiból, a néni rendszer által kinevelt értelmi­ség. A párt határozata leszögezi: ......... Fontos politikai, hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hogy te­hetséges munkások, termelőszö­vetkezeti parasztok. tervszerű előkészítéssel fokozatosan és fo­lyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek.... növelni keil annak lehetőségét, hogy a fizikai mun­kások felsőfokú tanulmányokat végezhessenek”. tai hatványozott követelményeket támasztanak a vezetőkkel szem­ben: szaktudásban, szervezési és vezetési ismeretekben — de poli­tikai felkészültségben, forradalmi szemléletben, ügyszeretetben és állhatatosságban is. Á. L. t t \ \ ■ sp ..$fr 4 • Szocialista építőmunkánk 'egyre borfyőíblt&bbá váló felada­* KÉPVISELŐI INTERPELLÁCIÓ UTÁN Rakétával a jégeső ellen Tizenkét kilövő állomást építenek Az országgyűlés egyik korábbi ülésszakán dr. Szabó József baranyai képviselő interpellációi nyújtott be a jégelhárítás megvalósításának kérdéséről. A Mecsek—Duna—Dráva há­romszögében — hazánk egyik legtermékenyebb vidékén — ugyanis évente százmilliós károkat okoz ez az elemi csapás. Ugyanakkor külföldön, főleg a Szovjetunió déli köztársasá­gaiban, igen eredményesen védekeznek a jégesők ellen. Az interpelláció nyomán a szakemberek foglalkozni kezdtek a kér­déssel, majd gondos előkészítő munka nyomán az illetékes kormányszerv határozatot hozott: Baranya délkeleti részén ál­lítják fel az első magyar jégelhárító rendszert. Jobban vigyáznak-e az üzemekben a balesetek után? — Milyen hatással van az üzemi baleset elsősorban — élet­ben maradása esetén — a sérültre, a környezetére, a Veze­tnie rp9 A természet vak erőinek „meg­­rendszabályozására” született terv most jutott a megvalósítás szaka­szába. Kijelölték a jégelhárító rendszer központját, amely a Ten­­kes-hegy tetején — 407 méter magasságban — lesz. Az ideveze­tő utat már megépítették. S amint az időjárás engedi, hozzáfognak a radarállomás felépítéséhez is. Onnan figyelik majd a lokátoros szakemberek a légkört, hogy ide­jében felfedezzék a kialakuló jég­felhőket. Tizenkét rakétakilövő állomás működik majd a térség­ben. A rakétások a rádarközpont­­ból kapják az utasítást a kilö­vésre. A rakéta olvan vegyszert juttat a felhőbe, amelynek hatá­sára a vízcseppek azonnal kris­tályosodnak és lehullanak, s a melegebb légrétegbe jutva meg­olvadnak és eső alakjában érnek a földre. A radarközoont mellett légkörfizikai kutatóállomás is működik majd. A Szovjetunióval történő meg­állapodás szerint 1974 második negyedében kapjuk meg a kor­szerű technikai felszerelést, a ki­lövésekhez szükséges rakétákat pedig folyamatosan szállítja majd a szovjet partner. A jövő nyár a »kísérletek időszaka lesz. amikor is a szakemberek megismerked­nek a jégelhárítás módszereivel és megtörténnek az első kilövé­sek. A rendszer teljes, hatékony működésére 1975-ben kerül sor. A baranyai „jégernyő” mintegy 150 ezer hektárnyi értékes mező­­gazdasági területnek nvújt védel­met. Felállításának költsége — beleértve a kísérleti év költségeit — 38 millió forint. A továbbiak­ban évi tizenötmillió forintba ke­rül a jégelhárító rendszer mű­ködtetése. ami azonban csak egy kis része a jégverés okozta károk összegének. Az illetékes jugoszláv szervek javasolták, hogy teremtsenek együttműködést a jugoszláv terü­leten már meglevő és a Tenkesen felállítandó jégelhárító rendsze­rek között. A javaslatot a magyar szervek elfogadták. Ily módon az egymással szomszédos magyar és jugoszláv mezőgazdasági körzetek együttes erővel védekeznek majd a pusztító természeti csapás el­len. (MTI) Tóth Lajos: — Erre mi is kí­váncsiak voltunk, s az üzemi bal­esetek elemzéseinél erre is figyel­met fordítottunk. Meglepő ered­ményeket kaptunk. Igen kevés­szer fordul elő, hogy ismét be­következik a baleset — főleg azo­nos szakterületen és azonos mu­lasztásokból ... Furcsán hangzik ilyen megállapítás, de tény, hogy a baleseteknek fel rázó-javító ha­­tásá van a környezetre, vezetők­re egyaránt. Hosszabb időre ala­posabbá, szervezettebbé, de még intenzívebbé is válik a munka, javul a munkafegyelem. Riporter: — Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy mindezt baleseteken keresztül érjük el. Tóth Lajos: — Szó sem lehet róla. Itt csak a pszichológiai ha­tás hosszabb-rövidebb, de min­denképpen átmenetinek tekint­hető következményeit említettem. A baleset-elhárítási munka fő cél­ja éppen az, hogy ezzel —, s ne tragikus tanulságok útján — előz­zük meg, zárjuk ki a baleseteket. Riporter: — Még a hatásná) maradva, tudna-e példát említe­ni arra, hogy önöket, a baleset­elhárítás, egészségvédelem irá­nyítóit, segítőit, ellenőrzőit ráz­ta meg úgy egy üzemi baleset, amely az említett hatással járt? Tóth Lajos: — Sajnos, egészen közeli élményre utalhatók. No­vember 12-én és 13-án — a te­rületi szövetséggel és a járási— Ezzel a kérdéssel fordult a riporter Tóth .Lajoshoz, a kecs­keméti járási hivatal műszaki és munkavédelmi felügyelő­jéhez. városi tűzoltó parancsnoksággal közösen munkaértekezletet tar­tottunk. Meghívtuk a járás szö­vetkezeteinek valamennyi bizton­sági és tűzrendészeti megbízott­ját, akik egyben műszaki, üzem- és gépcsoportvezetők is. A mun­kavédelmi és baleset-elhárítási ok­tatás-nevelés sürgős feladatainak megvitatását tűztük célul. Külö­nös tekintettel a módszerekre, a munkafegyelem megjavítására szolgáló intézkedésekre. A munkaértekezlet második napját egy tragédia bejelentésé­vel „kellett” megnyitnom. Előző napon értekezletünk ideje alatt szenvedett halálos üzemi balese­tet az a 18 éves kislány, akinek szomorú utolsó napjáról a Petőfi Népe is beszámolt. Ismertettem a baleset körül­­ményeit az akkorra hozzánk is eljuttatott vizsgálati jegyzőkönyv­ből, s a záró megállapítást: „Ha­lálát a munkavédelmi és baleset­­elhárítási előírások, óvórendsza­bályok be nem tartása, s a mun­kafegyelem megsértése idézte elő.” Nem tudtam azonban megállni, hogy hozzá ne tegyem: halála mulasztásaink következménye. Sem a résztvevőknek, sem a szö­vetkezeti vezetőknek nincs szük­sége arra, hogy ilyen halálesetek ébresszék rá lelkiismeretesebb munkára, nagyobb felelősségtu­datra. Riporter: — Mit szűrtek le a szomorú hír nyomasztó hatása alatt ebből a tragikus esetből is? Tóth Lajos: — Néhány gyakor­lati, s elvi tanulságot emelnék ki valamennyiünk, de még közvet­lenebbül a szövetkezetek vezetői­nek okulására. A fiatal termelőszövetkezeti dolgozó halálos balesete elkerül­hető lett volna. A szövetkezet buszt vásárolt személyszállításra, nem kényszerültek arra az ém­­berek, hogy szabálytalanul, ma­gukat veszélyeztetve pótkocsin közlekedjenek. Miként erre, a járásban ez év­ben bekövetkezett balesetekre is jellemző, hogv az ok nem anya­giakra, hanem egyértelműen munkafegyelmi és oktatásbeli hi­ányosságokra vezethető vissza. Ha a vontatóvezető fegyelme­zett. betartja az óvórendszabályo­kat. KRESZ-előírásokat, akkor nem maga teremt veszélyfor­rást ... Riporter: — Mit kell mindeb­ből óhatatlanul következtetniük a vezetőknek? Tóth Lajos: — Először: hogy ott a baleset-elhárítási oktatás nem érte el célját. Másodszor: ha az emberek meg is szerezték az ismereteket, jártasságot, kész­séget — azok megtartására nem készítették fel őket — úgyancsak az oktatás során. Riporter: — Azaz: nem volt nevelő hatású az oktatás. Tóth Lajos: — Ügy igaz... A baleseteknél mindig szóba kerül: „Tudnia kellett volna, hogy ...” Legtöbb esetben be is bizonyo­sodik, hogy a mulasztó tudta is, csak nem tartotta meg. Fegyel­mezetlen volt. Rendkívül fontos tehát, hogy az oktatásnak, a szakismeretek, fogások, jártassá­gok, készség elsajátítása, az óvó­rendszabályok megismertetése mellett a tudatformálást, szemlé­letalakítást. is nyújtania kell. Azaz, az oktatás rendszerében elengedhetetlen a nevelés, mint esetünkben is, a munkafegyelem­megszilárdítás fontos eszköze. Riporter: — Az oktatás-tanítás és tudatformálás-szemléletalákí­­tás tehát a munkavédelemben Is kölcsönhatásban van, egymástól nem választható el. Ha valame­lyik oldalt elhanyagolják, már az egymagában veszélyforrás lehet. Tóth Lajos: — Szövetkezete­inknél annál inkább szükséges, létfontosságú ennek az elvnek az érvényesítése, mert sajátos körül­mények — idányszerűség, mun­kahelyi szétszórtság, elöregedés stb. — is megkövetelik az óvó­rendszabályok szigorú megtartá­sát. A balesetvédelmi-elhárítási ok­tatás rendszeressége, az anyag elsajátításának elméleti és gya­korlati ellenőrzése, a következe­tesség nélkülözhetetlen előfelté­telei a biztonságos munkának. Számos szomorú eset, tragédia tanulságaként vonhatjuk le, hogy az ok felelősségmulasztás, fegyel­mezetlenség volt. S olyankor a közveten felelőstől rendszerint végigvezethető a lánc a munka irányítójától kezdve a biztonsági megbízotton át az első vezetőkig. Riporter: — Mivel pedig hang­súlyozta beszélgetésünk elején, hogy „a szövetkezeti vezetők oku­lására” emeli ki a tanulságokat, úgy vélem, ezzel az ő felelősségük súlyát kívánta érzékeltetni... Köszönöm a beszélgetést.. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents