Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-05 / 284. szám
Z-1973. december 5. • PETŐFI NÉPE • 3 MERLEGEN: a kommunisták munkája Baján, a Ganz Villamossági Művek munkásklubjában tanácskoztak a gyár I. számú pártalapszervezetének kommunistái. Az egész évi munkáról számot adó beszámoló elhangzása előtt, tagfelvételi és fegyelmi kérdésekben döntöttek. Az eredmény: három fiatal fizikai dolgozóval gyarapodott a taglétszám, és ugyanakkor néhány párttag komoly figyelmeztetésben részesült a taggyűlések rendszertelén látogatása miatt. E rendkívüli napirend kapcsán a tagság mintegy harminc százaléka mondott véleményt, kérdeztek és bíráltak. Berényi József, az alapszervezet titkára jogosan mondhatta, hogy a tagság alaposan „bemelegített” a beszámolót követő vitához. De előbb tallózzunk a vezetőség által készített értékelésben. A X. kongresszus szellemében A beszámolási időszak alatt megvizsgálták az üzem és munkaszervezés helyzetét, a vezetés színvonalát és hatékonyságát. Tapasztalataikat továbbították a csúcsvezetőséghez, illetve néhány dologban saját maguk intézkedtek. A szocialista közgondolkodás erősödését jelzi, hogy sikerült a pártszervezetnek pártonkívüli vezetőket, fizikai dolgozókat* is bevonni e vizsgálatokba. E gyakorlat nyomán kiderült, hogy nagyon is fokozható a közösségért megnyilvánuló segítő szándék. És persze az is, hogy ebben a kommunistáknak vitathatatlanul fontos kezdeményező szerepük van. Az eredmények közé sorolhatók a gazdasági munka pártirányítását szolgáló intézkedéseik legtöbbje is. Például a beszámoltatás. Az alapszervezet működési területéhez tartozó felelős gazdasági vezetők a pártvezetőségnek adtak számot a korábbi határozatok végrehajtásáról, személyes irányító munkájuk hatékonyságáról. Egyes üzemegységek vezetői a párttagság előtt is beszámoltak tevékenységükről. Berényi József a hangsúly kedvéért hozzáfűzte: — a vezetőkkel folytatott közös tanácskozásaink nem „kis termelési értekezletek” voltak, hanem pártszervezetünk jogait, a hatáskörét gyakorolta. Értékelés személy szerint Nagy figyelmet fordítottak a tisztségviselők munkájának mérlegelésére, a pártmegbízatások teljesítésének értékelésére. Tulajdonképpen ez a téma állt a beszámoló középpontjában: ki hogyan tevékenykedett a párt politikájának érvényesítése terén? Mennyire példamutaó a kommunisták munkája? Először a pártcsoportokról. Az esztergályosok szűkebb közösségénél új bizalmit kellett választani „menetközben”, s ez némileg hátráltatta a munkájukat. A marósok és fúrósok pártcsoportja, valamint a lakatos műhelybeliek jól dolgoznak. Igaz, — utóbbi közösségnél néhányan elelmaradoztak a pártrendezvényekről. Az öntő és présműhely kommunistáinak tevékenységében a nevelő munka fokozását jelölte feladatként a beszámoló. Szinte valamennyi pártcsoportnál gondot okozott a helyi vélemények, kritikai megjegyzések összegyűjtése és gyors továbbítása a vezetőséghez. Hasonlóképpen javítaniuk kell a sajtóterjesztést, a propagandamunkát. A vezetőségben dolgozó reszortfelelősök munkájáról különkülön is szóltak. Ezúttal nemcsak a pártszervezetben végzett tevékenységükről mondtak véleményt, hanem arról is, hogy miként dolgoznak a felsőbb párttestületekben a társadalmi és tömegszervezetekben. Bohner Zoltán elvtárs például igen eredményesen dolgozott a városi pártbizottságban, valamint korábban a KISZ-végrehajtó bizottságban is. Ezúttal a taggyűlés arra kérte, hogy a helyi KISZ-eseket támogassa, segítse. Csöttönyi István is tagja a városi pártbizottságnak, ahol időnként beszámol a gyári tapasztalatokról. A taggyűléseken, pártcsoporti megbeszéléseken viszont a felsőbb pártszerv határozatairól tájékoztatja a közösséget. Érvelni, vitázni minden nap A vitában felszólaló kommunisták tulajdonképpen folytatták a beszámolóból kirajzolódó gondolatmenetet: hol kell erősíteni a politikai munkát, mit kell tenni a hiányosságok kiküszöböléséért. Íme néhány vélemény. Rácz Pál, a szakszervezeti műhelybizottság titkára a brigádmozgalom kérdéseivel foglalkozott. Létrehozzuk a brigádokat — mondta — de azzal már kevesebbet törődünk, hogy jól is működjenek. Ha csak a számszerűséget nézzük, aligha jutunk előbbre ezen a téren. A gyár főmérnöke, Kovács István, elismerőleg beszélt a középvezetők közös beszámoltatásának tapasztalatairól. Sok hasznos információhoz jutott, s több kérdést közelebbről „egy- az egyben” megismert. A pártirányításnak ezt módszerét a jövőben is alkalmazni kell, ez a kommunisták, a pártonkívüli dolgozók, s a gyár közös érdeke. A csúcsvezetőség minősítő véleményét az elnöki asztalnál helyet foglaló Csanyik László elvtárs ismertette. (A csúcstitkár Nebojsza Gyula, ezúttal a tagság soraiban ült, mivel ő is az I. Zsuffa István szervezőtitkár, munkájáról , is elismerőleg beszéltek, de azért hozzátették, a szakszervezeti műhelybizottságnak a jövőben több segítséget nyújtson. Bejelentették: januárban 5 hónapos pártiskolára megy. Jó alkalom a politikai ismeretek felfrissítésére, bővítésére. A termelési felelős munkáját is eredményesnek ítélték. Javaslat: jövőre a marxista középiskolán tanuljon. A pártmegbízatások között rangos helye van a munkásőri tevékenységnek. Az alapszervezetből hat kommunista tagja a járási-városi munkásőr zászlóaljnak, közöttük van az alapszervezet párttitkára is. Fegyelmezetten teljesítették feladataikat. Hogy mennyire? Legutóbb a fegyveres erők napján egyikük a Haza szolgálatáért érdemérem arany fokozata kitüntetést is megkapta, s a többiek dicséretben, pénzjutalomban részesültek. Még egy dolog a beszámolóból: a pártoktatás különböző formáira a tagság 60 százaléka jelentkezett. Ez tíz százalékkal több, mint legutóbb volt. Mégsem elégedettek — hiszen a legfrissebb tapasztalatok szerint majdnem 20 százalékos a lemorzsolódás. alapszervezet tagja) Néhány fontosabb megállapítás. Javítani kell a műhelyekben, pártcsoportokban zajló napi politikai munkát. Bátrabban érveljenek, vitázzanak a párt politikájának jobb megértéséért, elfogadásáért, az üzemi demokrácia teljesebb érvényesüléséért. Csöttönyi István felszólalása aféle kisebb összefoglaló is volt. Nem a hozzászólás terjedelme miatt, hanem azért, amit mondott: — A beszámolóban főként a kritikai oldalt, a hiányosságokat szerepeltettük. Ez talán hibánk is, mert a jóról sem szabad hallgatni. Igen ám, de mit mondanának rólunk,* ha csak azokon a bizonyos babérokon pihennénk? A taggyűlés felelősséggel tanácskozott az elvégzett munkáról, dg sokoldalúan megvitatták a következő tennivalókat is. Űj feladatokat nem szabtak önmaguknak — hiszen a X. kongreszszus határozataiból és a Központi Bizottság múlt évi és idei novemberi állásfoglalásaiból világosan következeik a hogyan tovább. Szabó Attila Magyar kiállítások Berlintől Delhiig Az év utolsó hónapjában számos jelentős kiállítás megrendezésére kerül sor a Kulturális Kapcsolatok Intézetének szervezésében hazánkban és határainkon túl. December második felében a Dél-vietnami Nemzeti Fel_ szabadítási Front megalakulásának 13. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik a Fővárosi Művelődési Házban, amelyen több mint 100 fotó szemlélteti a szabadságukért küzdők hősi harcait. A magyar—indiai diplomáciai kapcáolatok fennállásának 25 éves évfordulóján, deceifiber 5- től Delhiben reprezentatív magyar népművészeti bemutató íofogadja a nyilvánosságot. A tárlaton mintegy 300 népművészeti alkotás ad átfogó képet hazánk sokszínű népművészetéről. Ugyanitt egy másik kiállítás az elmúlt két és fél évtized legjelentősebb politikai, gazdasági és kulturális eseményeit tárja 83 riportfotó közvetítésével az indiai közönség elé. A hónap elején az osztrák fővárosban nemzetközi éremkiállítás nyílik, amelyen hazánk is részt vesz. A berlini Magyar Kultúra Házában december 6-án Madáchemlékest lesz. Ugyancsak a berlini Magyar Kultúra Házában december 7. és január 4. között Balázs Irén textiltervező alkotásait láthatják az érdeklődők. December 17-én a berlini Komische Operben a Kodály-vonósnégyes ad hangversenyt. December 12-én a magyar—török kulturális cseremegállapodás alapján nagyszabású kerámiakiállítás nyílik Isztambulban. Régi muzsika A magyar zenei életben új utakat tört a néhány éve alakult kamarazene-társaság. Arra vállalkoztak, hogy a korábban csak zenetörténeti érdekességnek számító, szűk körben ismert régi, XV—XVII. századi muzsikát állandó hangversenymuzsikává, a zenekedvelők közkincsévé tegyék. Stílushű, lehetőleg eredeti, illetve korhű hangszerekkel megvalósított előadásra törekedtek első perctől kezdve. Hétfői hangversenyük meggyőzhette a kecskeméti zenekedvelőket arról, hogy ma is élvezhető muzsikát játszanak szépen, ízlésesen. Nem esnek sem a túlzott múzeumjelleg. sem az illúzióromboló modernizálás hibájába. Előadásmódjukban van valami családiasság, amint ez a fajta zene azt meg is kívánja. Czidra László, az együttes művészeti vezetője keresetlen közvetlenséggel ismerteti a műsort, olykor muzsikustársai segítségével. Mit is játszik hát a Camerata Hungarica? Amint az együttes neve is mutatja, társas muzsikát, s főként magyart vagy magyar vonatkozásút, elsősorban a reneszánsz korból. Olyasfajta zenét, mely mai fogalmaink szerint a maga korában „könnyű” zene, a szórakoztató táncmuzsika és dalirodalom, mindenképpen a népszerű művészet kategóriájába sorolható. Ez azonban semmiképpen nem jelent igénytelenséget! Sőt kiváló hangszeres-technikai és muzikális felkészültséget kíván; akkoriban nem volt hangzásvilágban, stílusban oly nagy a különbség „komoly” és „könnyű” zene közt. mint korunkban. Különösen nagy szerepet kap — mint ma például az igényes dzsesszmuzsikában — a díszítővariáló rögtönzés. Ennek kiváló értője a nagyszerű blockflőtés (furulyás) Czidra László. Az együttes vezetője mellett igen fontos szerep jutott szólistaként és kísérőként is Benkő Dániel lantművésznek. Valóban mestere hangszerének, ritmikusan és igen színesen játszik. A dalokkal közreműködő Csajbók Terézia énekművésznő azok közé tartozik. akik hivatásuknak érzik a régebbi és az újabb magyar dalirodalom ápolását. Előadását kitűnő anyag- és stílusismeret a zenére koncentráló póztalanság jellemzi. A Stark- és Kájoni gyűjtemény darabjaitól a híres Gréens-leeves-dal variációin át a virágénekekig terjedő műsor előadásában még közreműködtek Virágh László, Újházi László blockflőtén és Keszler György fagotton. , A hétfői nagysikerű hangverseny azt a vágyat kelti a hallgatóban, hogy mihamarabb ismét hallhassa a Camerata Hungaricat Kecskeméten. Ittzés Mihály Hol van az utca és hol van a ház?” 5 ha már a múltnál tartunk, csupán olvasói időtöltésül rójunk ide pár mondatos bérkocsitörténetet. A bérelhető kocsit a XVII. század végén, Párizsban „találta fel” Sauvage Miklós. A St. Martin utcában lakott, s házának homlokzatán állt a kertészek védőszentjének, St Fiacriusnak a szobra. Ezt használta a vállalkozó* mestersége cégérének. Egy kis nyelvi ficamitással erről nyerte nemzetközi nevét a kétlovas bérkocsi, a fiáker. Az egylovas bérkocsi nevét — megkülönböztetésül — az angol confortabla szó után a pesti zsargon alakította ki konflisnak. Mielőtt azonban a felvételünkön látható konflis is végkép kivonulna a forgalom,ból, ugyancsak emlékezetfrissítésül „megidézzük” azt a nem is olyan nagyon egykori utat, ahol konflisunk halad, és azt az utcarészt, amelynek helyén a 288 lakásos szalagház épült. „Hol van az utca és hol van a ház...?” Tóth István—Tóth Sándor I Mutatom a fenti képét ismerősömnek. Azonnal hangosan ámuldozik. — Ni, fiáker a kecskeméti szalagház előtt! Érdekes kontraszt. I. Ami az ellentétet illeti, igaza van. Abban is, hogy felfedezte a felvétel különös hangulatát. Ám a jármű megnevezésében pontatlan volt. No, nem megrovásképpen mondjuk ezt. Nem is lenne valós követelmény egy mai tizenévestől, hogy tudja: a képen látható egylovas bérkocsit konflis nak nevezik. A kétlovas volt a f iák er. Az idősebb nemzedék sem megbízhatóan emlékszik már ilyen árnyalatokra, hiszen tőle is messze jár az az idő, amikor még Kecskeméten is élénken virágzott a bérkocsiipar. Rendelet a terhességmegszakítás elbírálásának új rendjéről Megjelent az egészségügyi miniszter rendelete, amely január 14 hatállyal az eddigiektől eltérő módon szabályozza a terhesség művi megszakításának engedélyezését és a kérelem elbírálásának módját. A rendelet értelmében aki terhessége megszakítását kéri, annak részletes tájékoztatást kell adnia egészségi állapotáról, korábbi szülészeti-nőgyógyászati eseményeiről, családi, szociális helyzetéről és lakáskörülményeiről. Ezeket — szükség esetén — hivatalos dokumentumokkal kell igazolnia. A jelentkezők kérelmét először — a járásokban, a városokban, illetve a fővárosban és a megyei városokban kerületenként — háromtagú bizottságok bírálják el. Az, akinek kérelmét a bizottság elutasítja, a fővárosban és a megyeszékhelyen működő öttagú feli ebbvitéli bizottságnál fellebbezhet. A bizottságok — amelyek élére a tanácsok orvos vezetőket neveztek ki — egészségügyi és szociális szempontok alapján végzik munkájukat. Ezért a bizottságok — az orvos vezetők mellett — olyan tagokból állnak, akik kellő érzékkel és tapasztalattal rendelkeznek a jelentkezők szociális helyzetének megítélésében, s egészségügyi és jogi tájékozottságuk is megfelelő. A rendelet részletesen felsorolja azokat az eseteket, amelyekben az illetékes bizottságok a terhesség megszakítását engedélyezik. Ilyen, ha a megszakítást a szülők, vagy a születendő gyermek egészségi állapota orvosilag indokolja; ha a terhes nő nem él házasságban, vagy legalább fél éve külön él: ha a terhesség bűncselekmény következménye; ha terhes «lőnek, illetve házastársának nincs saját tulajdonú, beköltözhető, vagy önálló bérlakása, ha terhesnek három vagy több gyermeke van (illetve szülése volt), vagy két élő gyermeke van és legalább egy további szülészeti esemény (spontán vetélés, halva születés, méhen kívüli terhesség) történt. Engedélyezik a terhesség megszakítását, ha terhes 40 éves, vagy annál idősebb. 1978. végéig azonban ez a 35 éves vagy annál idősebb nőkre is vonatkozik. Az említetteken kívül a jogszabály — egyéni mérlegelés alapján — lehetővé teszi az engedély megadását akkor is, ha a terhes nőnek két élő gyermeke van, és harmadik terhessége a születendő magzat életképessége, fejlődése szempontjából veszélyeztetett; ha a férj tartós sorkatonai, vagy különleges szolgálatot teljesít a fegyveres erőknél és szolgálatából a kérelem benyújtásakor legalább hat hónap még hátra van; ha a terhes nő vagy férje legalább fél évig terjedő szabadságvesztéses büntetését tölti, vagy a terhesség megszakítását további szociális okok nyomatékosan alátámasztják. Ha a jelentkezőnek nincs olyan oka a terhesség megszakítására, amely a rendeletben szerepel, a bizottság általában elutasítja a kérelmet. A rendelet egyebek között meghatározza azt is, hogy a bizottság a terhesség megszakítását csak akkor engedélyezheti, ha a terhesség nem haladta meg a 12. hetet. Kiskorú kérelmezők terhességének megszakítására a terhesség 18. hetéig adható engedély. A korlátozás azonban nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a terhesség megszakítását egészségügyi okok teszik szükségessé. A terhességmegszakítást elbíráló első és másodfokú bizottságok egészségügyi intézményekben — a helyi körülményektől függően — család- és nővédelmi tanácsadókban, a rendelőintézetekben, kórházakban végzik munkájukat, s üléseiket szükség szerint, de hetenként legalább két alkalommal tartják. Ä terhesség megszakítása iránti kérelmet a terhes nők állandó, vagy ideiglenes lakhelye szerint illetékes első fokú bizottsághoz külön erre a célra rendszeresített nyomtatványon két példányban kell benyújtani. A nyomtatvány a terhességet megállapító egészségügyi intézményekben szerezhető be. A terhes nő a lakóhelye szerint illetékes bizottságtól eltérő más bizottsághoz csak akkor nyújthatja be kérelmét, ha ugyanannak a terhességének a megszakítását az állandó lakóhelye szerint illetékes bizottságtól még nem kérte. A terhes nő tartós különélését, illetőleg a lakás hiányát személyi igazolvánnyal, vagy büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatával igazolhatja. Ha a terhesség bűncselekmény következménye, a bűncselekmény elkövetését, illetve annak alapos gyanúját a bűnüldöző szervek igazolják. Ha terhes nő azért kéri terhessége megszakítását, mert két élő gyermeke van, s ezenkívül legalább egy szülészeti eseménye volt, a kérelmezőnek — személyi igazolványával együtt — a szülészeti eseményt igazoló orvosi iratot is be kell mutatnia. A személyi igazolvánnyal is bizonyítható adatok igazolására más okirat nem szükséges. A bizottságok a kérelem elbírálásakor — szükség esetén — a bizonyítási eljárást is elrendelhetik. A kérelem elutasítása esetén a bizottság a kérelmezőt a fellebbezés lehetőségéről tájékoztatja. A fellebbezés szándékát azonban a bizottság előtt a döntést követően azonnal be kell jelenteni. Ha az eljárás — a terhes nő hibáján kívüli okokból — elhúzódik, éssa terhesség ideje a 12. hetet meghaladja, de a terhesség ideje a 16. hetet nem éri el, a másodfokú bizottság engedélyt adhat a terhesség művi megszakítására. Ez a rendelkezés azonban kiskorú terhesekre nem vonatkozik. A másodfokú bizottság döntése azonban végleges. A terhesség megszakításáért 600 forint térítési díjat kell fizetni — ha a terhes önálló keresettel nem rendelkezik és kiskorú, ha 40. életévét betöltötte, vágy ha a terhes nőnek legalább hálom gyermeke van (illetve szülése volt) vagy két élő gyermeke van és ezenkívül legalább égy szülészeti eseménye volt. Egyéb esetekben a kérelmezők 1000 forint térítési díjat fizetnek. A bizottság a terhes nő indokolt kérésére a térítési díjat — szociális okok alapján — mérsékelheti vagy elengedheti. A rendelet értelmében a terhesség megszakításáért nem kell térítési díjat fizetni, ha a műtét egészségügyi okokból válik szükségessé; ha a terhesség bűncselekmény következménye, vagy ha a terhes nő házastársa a. fegyveres erőknél sorállományú vgßy különleges szolgálatot teljesít és a terhes nő katonai családi segélyből él. A terhességmegszakítást elbíráló bizottságok elnökei és tagjai orvosi titoktartásra kötelezettek. A terhességmegszakítással kapcsolatos orvosi, egészségügyi tevékenységért az önként felajánlott juttatást is tilos elfogadni. Azt az időt, amelyet a terhes nő terhessége megszakítása érdekében orvosi vizsgálaton vagy a bizottság ülésén tölti el, munkahelyéről való igazolt távolmaradásnak kell tekinteni. (MTI)
