Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
adták át Átadták, felépült, birtokbavettük ... Naponta olvassuk, halljuk, látjuk, élvezzük — szerte az oríban. Létesítmények százait, iskolákat óvodákat, szociális intézményeket nyitottak. Űj üzemek, gyárak, kínálnak új munkahelyeket. Utakat, vasutakat, állomásokat építettek, hogy könynyebben közelíthessük meg céljainkat. Űj áruházakban veszszük meg az ünnepi ajándékokat. az ebédhezvalót. S új sportcsarnokban tornázik a fiatalság. Képösszeállításunkban most a mindennapi élethez legközelebb álló új, vagy rövidesen elkészülő létesítményekből válogattunk néhányat. (Folytatás a 3. oldalon.) • Kalocsán négy tanteremmel bővítették az eperfőldi általános iskolát. 1973. tavaszán helyezték üzembe a Dunatej Társulás literes solti tejfeldolgozóját. (Jobb oldali képünk.) 20 ezer • November elején vették birtokba a gyerekek a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Stvenszemélyes űj óvodáját. IGAZUNK TUDATÁBAN írta: Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! rolnap a világ népei sorában mi, magyarok is jókívánságokkal, öleléssel, koccintással kívánunk egymásnak sikerekben gazdag, boldog új esztendőt. Gondolatainkat, érzéseinket a mögöttünk maradt évtől való búcsú is fűti. Történelmi léptekkel mérve egy év kis idő, 1973 mégis nagy változások és jelentős előrelépések esztendeje volt. Az volt a földkerekségen is, az egész emberiség számára, és az volt a mi hazánkban az egész társadalom, 's a megye lakói, a családok és az egyes emberek számára. Npkünk magyaroknak — Bács- Kiskun megyében - élőknek — az is emelte az 1973-as esztendő rangját, hogy tavaly szilveszterkor nagy költőnk, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját ünnepeltük. Az ünnepi megemlékezések odaadó és szorgalmas munkával párosultak, és hivalkodás nélkül állapíthatjuk meg: az elmúlt esztendőben is gyarapodtunk anyagiakbanszellemiekben és emberségben egyaránt. Amit elértünk, amit magunkénak vallhatunk, az még nem a. forradalmár költő megálmodta Kánaán. A bőség kosarából még nem mindenki vehet egyformán, s a szellem napvilága sem ragyog be .egyformán minden ház ablakán. De az a nemzeti és társadalmi cél, amely a Duna—Tisza köze költőfiánál ösztönös és tudatos „álom” volt, ma a szocializmus eszméi szerint valósul meg, a munkásosztály és- a többi dolgozó közös erőfeszítése nyomán. Az emlékév, amit magunk mögött hagytunk, nem a dagályos szónoklatok esztendeje volt. Ami igazán emlékezetessé teszi — és ettől kapott még nagyobb rangot 1973 —, hogy a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalása nyomán a párt-, az állami, a gazdasági és a kulturális élet minden területén késlekedés nélkül, teljes szélességben nagy aktivitás bontakozott ki a vezető szervek és a dolgozó emberek körébpn. Azon a lenini úton járunk, amelyet a X. pártkongresszus jelölt meg, és eközben forradalmi elveinknek és céljainknak megfelelően, a változó feltételek közepette vizsgáljuk és oldjuk meg az új ellentmondásokat, s küzdjük le saját gyengeségeinket, hibáinkat. Ha most így is visszatekintünk í9T3-ra, ' jó érzéssel és jogos büszkeséggel nyugtázhatjuk munkánkat. A X. kongresszuson elhatározott céljaink, terveink és azok az intézkedések, amelyeket a Központi Bizottság 1972 novemberében kezdeményezett, nem maradtak papíron az elmúlt évben sem, megvalósításukra intézkedtünk, azokat következetesen végrehajtottuk, s végrehajtjuk. zámunkra kedvezően alakult a nemzetközi politikai helyzet. Emlékezhetünk rá, hogy milyen nehéz csaták, győzelmek és néha sebek árán, de a béke és a haladás erői a nemzetközi küzdőtéren tovább nyomultak előre. A Magyar Népköztársaság és a magyar nép szövetségesei, barátai oldalán régóta harcol azért, hogy a világpolitika fő és meghatározó irányzatává az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése, a nemzetközi kapcsolatok normalizálása váljon. Ez a következetes harc biztató eredményeket érlelt. Jogos lehet öntudatos nemzeti örömünk, mert mi magyarok is tényezői voltunk e kedvező változásoknak. Jól tudjuk azt is, hogy a tartós enyhülés irányzatának kibontakoztatását döntő módon az együtt és közösen fellépő szocialista országok tömörülése, és az a kiemelkedő munka segítette elő, amit a szovjet nép, a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja vállalt magára a békeprogram megvalósításában. Olyan történelmi tények bizonyítják ezt — csak a legfontosabbakat említve — mint: a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti tárgyalások és megállapodások az atomháború megakadályozásáról, a stratégiai atomfegyverek fejlesztésének a korlátozásáról; a Vietnammal kapcsolatos párizsi békemegegyezések, a közel-keleti kérdésben létrejött genfi konferencia; az NDK diplomáciai elismerésében elért egyezmények; az európai biztonsági értekezlet ügyének előrehaladása. r\e az enyhülést és a felí szültséget akaró erők nemzetközi harcában aktívak maradtak és helyenként előre is törnek a hidegháború, a nemzetközi konfliktusok, a reakció erői. Ezért nem lankadhat osztályharcos internacionalista szolidaritásunk a szabadságukért, függetlenségükért az imperializmus ellen küzdő népekkel. Ezért nem csökkenhet az a támogatás, amit Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek, az agresszió ellen harcoló araboknak, a chilei és minden szabadságáért felkelt népnek nyújtunk. A hidegháború, a feszültség és a konfliktusok erőit eddig is, s a jövőben is akkor tudjuk visszaszorítani — ez számunkra elvi követelmény és _történelmi tapasztalat —, ha i szorosabbá tesszük a közösen fellépő szocialista országok öszszp fogását. Népünk büszke rá, hogy a nemzetközi politika, g nemzet-közi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseinek megoldásában erejéből telhetőén mindig ott volt és van a Szovjetunió oldalán. mind erősödő szövetségben vele és a többi szocialista országgal. Tudjuk, hogy ez a test-; véri szövetség a záloga további előrehaladásunknak a nemzetközi politikában, az enyhülési tendenciák Visszafordíthatatlanná tételében. Hiszen ettől függ: békében tudjuk-e folytatni a párt X. kongresszusa által élénk tűzött nagy társadalmi és nemzeti program valóraváltását. A Magyar Népköztársaság belső fejlődésében — és ^így Bács-Kiskun megyében is — 1973 /eredményei azt igazolják, hogy céltudatos erőfeszítéseink gazdagon gyümölcsöznek, a szocializmus társadalmi, gazdasági pozíciói erősödnek és gyarapodnak. Hazánkban a gazdaság, a termelés alapjai, a fogyasztási javak menynyisége és minősége, az életszínvonal minden gond és nehézség ellenére a tervek szerint, töretlenül fejlődik. Mind jobban kibontakozik az a kedvező hatás, amely a párt politikájának megmásíthatatlan részeként a gazdaságirányítás új rendszerével jár. Jogos megelégedettséggel gondolhatunk a munkásosztály és iparunk mind korszerűbb produktumaira, a mezőgazdaság növekvő, egyes ágazatokban nemzetközileg is kiemelkedő eredményeire. Túlzások és önmagunk dicsérete nélkül sorolhatjuk Bács-Kiskun, az ország legnagyobb területű megyéje gazdaságának sikereit is e hazai eredmények közé. Sohasem gondoltuk és nem is mondtuk, hogy hibátlanul dolgoztunk, de a hagyományos élelmiszeripari üzemek mellett felfejlődött új iparágak állami és szövetkezeti üzemei méltán szereztek hírnevet maguknak és a megyének hazánk határain belül és a külföldön egyaránt. A kecskeméti Zománcipari Művek, a kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár gyártmányai, a Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti és halasi üzemének termékei, a kecskeméti magnetofonok, a bajai Kismotor- és Gépgyár, a Finomposztó új gyártmányai, a régi hírű Kecskeméti Konzervgyár és a kalocsai Paprikafeldolgozó Vállalat kiváló termékeivel itthon és messzi országok kirakataiban találkozunk. S mindezt egy túlnyomórészt fiatal munkásgárda produkálta Bács-Kiskun megyében: azok, akiknek szülei és testvérei, és ők maguk is szocialista nagyüzemeket teremtettek. És azok, akik a szívós, kitartó elődök nyomdokain a Dunától Tiszáig húzódó földeket művelik ma, akik meghódították a futóhomokot, nagyüzemi szőlő- és gyümölcskultúrát teremtettek, akik meghonosították az iparszerű állattenyésztést csakúgy, mint az üzemek munkásai, részesei gazdaságunk előrehaladásának. Mezőgazdaságunk a Duna-mellékén, a Bácskában és a Homokhátságon a tervezettnél többel termelt. Kenyérgabonából évről évre jobb a termés. Kiemelkedő volt a szőlők hozama. Jó a kukoricatermés is, pedig aszály volt. De mint a kenyérgabonánál a nagyhozamú fajták, a korszerű technika, a növényvéde lem, a szakértelem úau a kuko ricánál is a modern termelési-'' módszerek ellensúlyozni tudták a mostoha időjárást. A kedvező kormányintézkedések hatására következetesen és növekvő készséggel valósítja meg megyénk parasztsága a húsprogramot. Szarvasmarha-állományunk j évben 10 százalékkal növekedett és a sertések száma is minden eddiginél magasabb. Megyénk lakói és települései anyagi gazdagodásának :mmjgjr komplex bemutatója volt tavaly a „Bács-Kiskun megye Budapesten” rendezvénysorozat. Ennek keretében a megye magyar és nemzetiségi népművészei szellemi kultúránk e terű- ' letépek magas színvonaláról tettek tanúbizonyságot. A már hagyományossá vált Duna menti folklórfesztivál és az őszi Duna— Tisza közi napok is szép közönségsikert arattak. Előreléptünk a társadalmi, emberi viszonyok alakulásában is, azon az úton, amelynek jelzőtábláján az áll: „Kevesebb bürokrácia, több demokrácia”. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését szolgálva, megfelelően érvényesül á módosított Alkotmány, pontosabban határoztuk meg a hatásköröket. az állampolgárok jogait és kötelességeit, a tanácstörvény gyakorlati érvényesülésével nőtt a tanácsok önállósága, tekintélye, javult a munkájuk. Esedékes igazságtevést látott a megye társadalma az állami ipar és építőipar munkásainak, művezetőinek béremelésével kapcsolatos intézkedésekben. Megnövekedett a munkásosztály gazdasági és politikai aktivitása. Bár javult a termelési tanácskozások szervezettsége és tekintélye, sok még a tennivaló az üzemi demokrácia fejlesztésében. Az eszmecserék, viták nyíltsága mélyíti a demokratizmust. Van miről bátran és kendőzetlenül véleményt cserélni. Sokat kpll még beszélgetni egymás közt, de sokkal inkább nyílt színen arról, hogy nemcsak az egyénnek: a társadalomnak is vannak igényei. Hogy a jogok hangoztatása mellett ne feledkezzünk meg egyéni kötelességünkről sem, akár a mindennapi, becsületesen végzett munkáról, akár arról van /szó, hogy nem a szocialista éleiideál szerint él aki a közügyektől visszahúzódik a magánélet kényelmébe. A csak maguknak kaparók, a csak saját érdeküket nézők, saját zsebükre dolgozók hajlamosak arra, hogy kijátsszák, megsértsék a törvényeket, rendelkezéseket. Ilyen önző manőverek — más áttételben ehhez hasonló az is, amikor egyes vezetőknek csak a saját vállalatuk, műhelyük, brigádjuk a „minden” — bizony még elégszer megzavarják a társadalom szocialista közérzetét. Akkor jó ez a közérzet, ha az érdekek harmóniája — az egyének, csoportok és a társadalom érdeke — a szocializmus igényei szerint valósul meg. Erre szüntelenül törekednünk kell, pzért vitatkozni, bírálni, „nyugtalanítani” nemcsak érdemes, de mindannyiunk érdeke. Ebben való részvételünk a szocialista demokráciát erősíti. Ez továbbhaladásunk feltétele és biztosítéka. a mit az 1973. évről sorra vettünk, azt nem azért x tettük, hogy sikereinkkel hivalkodjunk. Eredményeinkre mégis joggal vagyunk büszkék. Látjuk — és amikor 1974-nek indulunk, ezeket sem téveszthetjük szem elől — saját gyengeségeinket és hibáinkat, gondjaink okozóit. Ahogy felismerjük őket, úgy tudunk cselekvésre ösztönző programot készíteni leküzdésükre. Évről évre — 1974- ben is — azt akarjuk, hogy eredményeink gyarapodjanak, hogy magasabb színvonalra lépjünk, mint ameddig eljutottunk. Most, amikor az ó,esztendő és az új év fordulóján számadást készítünk, az elvégzett munka áttekintéséből az is kitűnik, hogy a sikeres előrehaladásra egymagában sem a párt, sem a munkásosztály, sem a parasztság nem lett volna képes. Ami sikerült, annak köszönhető, hogy társadalmunk döntő többsége céljaink megvalósításán dolgozott. Egységes frontban — egész népünk! Iránytűnk nem álom volt, hanem határozott program, valóságra, adottságainkra, szorgalmunkra, tehetségünkre, szívünkre épülő tervek — a X. kongresszus döntései alapján. Tavaly is, azelőtt is — mióta népünk vezető ereje a munkásosztály és pártja — eredmények sokaságán bizonyosodott be, hogy céljaink az egész nép törekvéseivel esnek egybe. Ezért valljuk, hogy munkánknak van értelme, szavunknak van foganatja, mert látjuk gyümölcsét. y fogy az új esztendőben is 7 jó mérleget készíthes~M- sünk, arra továbbra ig biztosíték az MSZMP X. kongresszusán kidolgozott és elfogadott politikánk helyessége. Amit eddig tettünk és amit a jövőben tenni akarunk, az a párt politikája, a szocializmus, amely az ember által és az emberért épül. Ezen az úton járva bizakodással nézünk a jövőbe, amely új sikereket ígér népünknek, megyénknek az új esztendőben! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAP JA XXVIII. évf., 305. szám Ára: 90 fillér 1973. det 31. hétfő Ünnepségek Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán Véget ért a jubileumi év Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a jelenlétében, pontosan egy esztendeje kezdődtek Kiskőrösön, s az ottani megnyitót követve az egész országban, szerte a nagyvüágban a jubileumi Petőfi-emlékünnepségek. Kiadványok tucatjai, kiállítások százai, rendezvények ezrei idézték a százötven esztendeje született forradalmár munkásságát, tanítását. A szülővárosban rendezték meg tegnap a késő délutáni órákban az emlékév záróünnepségét, amelyen Csemák József, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke méltatta Petőfi Sándor költészetét, foglalta össze1 a jubileumi év eseményeit. A szülőháznál sokan hallgatták a beszédet és a szép műsort. Fáklyákkal vonultak fel a város dolgozói, hogy koszorú, szalag elhelyezésével fejezzék ki tiszteletüket. A hagyományoknak megfelelően az óév utolsó perceiben rövid ünnepséget tartanak Petrovicsék egykori -otthonában. Kiskunfélegyházán, ma délután öt órákor a Petőfi-szobornál emlékeznek a költőre. Az év utolsó munkanapjai 3. oldat Ketten — 200 évesek 3. o'u*Í Az előrehaladás új lehetőségei 4. oldal fejlődése számokban 4. oldal Egyre sokrétűbbek a GELKA szolgáltatásai 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Rejtvény 6. oldal Mai műsor 7. oldal Sport 7. oldal 1973-ban
