Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-30 / 304. szám
t 1973. december SO. • PETŐFI NBPE • 5 OA zászló egy újnak, többnek a kezdete Jánoshalmi gimnazisták Egy zászló és előzményei — meg a lehetőségek... A közösségek eredményei, sikerei örömmel töltik el az embert, de ezek az eredmények, sikerek egyben köteleznek is.. Az öröm egy adott helyzetben igaz, a kötelesség pedig holnap és holnapután is, mert az egyéni, a közösségi munkában nincs megállás: ami befejeztetett, az holnap valami újnak, többnek a kezdete, alapja. A jánoshalmi Radnóti Miklós gyűlésen, de A gimnázium ugyanis a tavasszal ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, s ebből az alakalomból felavatják majd Melocco Miklós szobrászművész alkotását, amit Radnóti Miklósról, az Intézmény névadójáról készít, a jubileumra. Igen, Méltóan kívánják megünnepelni ezt az eseményt, s ennek egy szép elismerés máris megteremtette az érzelmi-hangulati alapját: a KISZ- szervezet elnyerte a KISZ Központi Bizottságának Vörös vánaorzászlaját, amivel'november végéig a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium ifjúkommunistái büszkélkedhettek. Községi — pontosabban — nagyközségi gimnázium a Radnóti. A kétszáz tanuló 70 százaléka fizikai dolgozó gyermeke: munkásoké, termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagoké, akik bizony nem rendelkeznek otthoni, családi könyvtárral, magas színvonalú értelmi előneveléssel, meg azzal, ami a továbbtanulás szempontjából az „előnyösebb helyzet” megjelöléssel jöhet számításba. Ez alaphelyzet; nevelési-oktatási szempontból is, mozgalmi szempontból is. A középiskolában — mint azt mindenki tudja — elsősorban oktatni, tanulni kell, mert minden további tevékenységnek ez az alapja. A Radnótiban nem büszkélkedhetnek kiemelkedő, de rossz eredményekkel sem: a bukási százalék 1,2, s aki eljut az érettségiig, az meg is állja a helyét. Az eredményt, s az eléréséhez nélkülözhetetlen hangulatot viszont meghatározzák a jó módszerek: — A legjobban tanuló és a legjobb KISZ-munkát végző fiatal 1000—1000 forint jutalmat kap — a tanulmányi csoport pedig 1500—1500 forintot — mondja dr. Jenei Jánosné igazgató. — Ez az anyagi „ösztönző” tulajdonképpen segítség a tanulónak a következő iskolai év megkezdéséhez, vagy egy megérdemelt nyaraláshoz stb. — igy erkölcsi, érzelmi ösztönző is egyben. — Ez a gimnázium — mondom — tanyán, tanyaközpontban, falun nevelkedett, tehetséges gyermekek kezébe ad érettségit. Ez kötelez.,.! — Igen — válaszolja az igazgatónő —, kötelez. Az elsősök részére külön korrepetálásokat tartunk helyesírásból, matematikából, oroszból és kémiából. A tanulmányi szempontokon túl ennek olyan szerepe is van, hogy a tanyáról bekerült diák könnyebben küzdi le hátrányát. Könnyebben • Taskovics Vali: „fin az egykori Iskolámba Járok vissza...” Gimnázium tanulói a fentieket igaz, hogy nem szavazták meg KISZ-tag— gondolom — ebben anélkül is egyetértenek velem. beilleszkedik a középiskolai környezetbe, s ez segíti a továbbiakban tanulmányi előmenetelét. . — Elsőben már figyeljük a gyerekeket, hogy milyen az érdeklődésük — folytatja az igazgatónő —, s annak megfelelően, hogy humán vagy reál beállítottságúak, javasoljuk, hogy milyen szakkörre járjanak. Az irodalmi, a matematika, a biológia, kémia — és tudtommal a jpegyében ilyencsak nálunk- működik — jogi és áll$migázgátá?i^szakkörben képezhetik magukat. Mint'"látja, eleve az oktatási feladatokból következik, hogy az iskolai élet és a KISZ-szervezeti élet összefonódik, hogy a tanári értekezleteken — amelyeken nem szűkén szakmai kérdésekről van szó —, részt vesznek KISZ-vezetők is. Ezt a viszonyt minden oldalról erősíteni kívánjuk. Az osztályfőnökök például KISZ-összekötő tanárok egyben, s ilyen vagy 'hasonló dolgok a biztosítékai annak, hogy, az osztály KISZ-szervezetekben élénk tevékenység folyik: ötletesek, hangulatosak a politikai vitakörök, vetélkedők stb. A Radnóti Gimnázium fiataljai a nagyközségben közéleti tényezők — ha szabad igy nevezni —, hisz minden rendű-rangú eseményen jelen vannak: legtöbbön mint aktív résztvevők, szereplők, vagy szervezők. Az irodalmi színpad például évek óta baráti kapcsolatot tart fenn a budapesti Fürst Sándor Gimnázium Ascher Oszkár Irodalmi Színpadával. A községi KISZ-bizottság együttműködési programjának megfelelően évenként több alkalommal találkoznak egyik honvédségi alakulat KISZ-szervezetének katonafiataljaival. Munkájukat, eredményeiket bizonyítja az is, hogy az Ifjú Gárda szakasz tavaly a megyei seregszemlén második helyezést ért el és a nyári építőtáborokban dolgoztak olyan brigádok, amelyek négy éven keresztül minden nyáron kiváló eredményekről számolhattak be. Potyondi Edit, Kovács Klára és Mikó István brigádjai például nem egy alkalommal szereztek megbecsülést, elismerést iskolájuknak. Ide tartozik még az is, hogy a környék általános iskoláiban működő úttörőcsapatokat 22 ifivezető patronálja, s a gimnáziumnak évek óta gyümölcsöző kapcsolatai vannak a mélykúti, a kunfehértói és a borotai iskolák csapataival. Taskovics Vali, akinek az osztályából tizen ifivezetők, mondta: — Minden csütörtökön délután rajfoglalkozáson vagyok az 1916-os számú Szatmári Sándor úttörőcsapatnál. Jó a kisebbekkel foglalkozni, úgy tudnak mindennek örülni... én az egykori iskolámba járok vissza, ahol ismernek és úgy érzem, szeretnek is. A becsületbolt? Itt reggelit, tízórait és magyar irodalomból a kötelező olvasmányokat lehet megvásárolni. (Az iskola tanulói még nem csapták be magukat >— még mindig el tud.tak számolni a pénzzel.) A KISZ-csúcs vezetőség tagjaival a klubban találkoztam. Az asztalon kiterítve a KISZ Központi Bizottság zászlaja. Agócs Mária, a IV. b. osztály kultúrfelelőse, amikor megkérdeztem, hogy szerinte mivel érdemelték meg a zászlót? — Rengeteget dolgoztunk, nagyon sokat, ha csak az építőtáborokban végzett munkát. vesszük, vagy az őszi betakarításkor... szerintem megérdemeltük ... — s szeme egész kerekre tágult. — Melyik osztálynak ítélnétek oda itt az iskolán belül a zászlót? Vita volt a válasz. A beszédből „kihallottam” „egy a, kettő bé, három bé, négy bé” — végül eldöntötték. hogy azonos eséllyel a harmadik és a a negyedik b. osztály érdemelné meg igazán. Ok az iskolában a mozgalmi élet kezdeményezői, „rugói”. A zászló elnyerésével a jánoshalmi Radnóti Gimnzáiumban valami befejeztetett, s ez egy újnak, többnek a kezdete, amiért megint sokat, nagyon sokat kell dolgozni, tanulni. Feladataik? Akadnak' bőven: önállóság, élénk, fiatalos szervezeti élet, iskolán belüli demokrácia, s hasznos közérdekű tettek az iskola falain belül és kívül.' A zászló kötelez, s ez egyben lehetőség, meg követelmény is. Csató Károly Színvonalas kiadványok dicsérete Három kulturális híradót kaptunk a napokban. Eltérő sokszorosítási eljárással készültek, de mindegyiket egyforma gondossággal szerkesztették, valamennyit haszonnal forgathatják az olvasók. A közoktatásról, a mozikról és a könyvtárügyről tájékoztatnak. Korszerű szendéiét A pedagógiai közgondolkodás fejlődését segíti a megyei tanács Művelődésügyünk című kiadványának 21. száma. A májusban rendezett tudományos ülésen elhangzott hat előadást tették most hozzáférhetővé azok számára, akik nem vettek részt a tanácskozáson. A nevelési folyamat időszerű kérdéseiről foglalták össze nézeteiket az oktatásügy különböző területein dolgozó pedagógusok. Dr. Szvétek Sándor kollégiumi igazgató Kalocsán tevékenykedik, Szentjóbi Szabó Tibor középiskolai igazgató, Stein Jánosné tanítóképző intézet vezető tanár Baján dolgozik. A kecskeméti nevelők közül hárman tartottak előadást: dr. Krajnyák Nándor az óvónőképző intézet vezető tanára, dr. Fábián Pálné tanítónő és dr. Fodor István középiskolai tanár. A referátumokban így sokféle tapasztalat öszszegeződött. Valamennyi dolgozatot korszerű szemlélet és adatbőség jellemez. Közük dr. Simon Gyula ,.Az iskolák államosítása Magyarországon” című előadását is. Kedveltek a művészfilmsorozatok Negyedévenként adják ki a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat Üzemi Híradóját. A rotaprint technikával készült tájékoztató a szokásos vállalati közleményeknél nagyobb érdeklődésre tart számot. Naponta átlagosan 9850 ember ül a megyében a filmszínházak nézőterén. A moziüzemi vállalat tehát nagy hatékonysággal dolgozik, nehéz lenne túlbecsülni a szórakozásban, a tudatformálásban betöltött szerepét. A filmszínházak dolgozói sokat tehetnek a kp^izlés 1. fejlesztéséért hasznos i^njeretek terjesztéséért.. Á Híradó ehhez a munkához nyújt számukra segítséget és a közölt elemzések, beszámolók erről tájékoztatják az érdeklődőket. A vállalat igazgatósága a párlés szakszervezettel egyetértésben foglalkozott a „termelési” adatokkal. (Az idézőjelben közölt kifejezés is mutatja, hogy a jelenlegi szabályozók, normák, kötelmek nehezítik a lényegileg kulturális intézmény művelődéspolitikai tevékenységét.) Idén nem sikerült megismételni a tavalyi eredményeket. 1973 első tíz hónapjában 324 ezer látogatóval volt kevesebb, mint az előző esztendő hasonló Időszakában. Főként a 12, úgynevezett II. kategóriás mozi (Baja Központi, Kalocsa Otthon, Kunszentmiklós, Lajosmizse stb.) forgalma csökkent. A városokban tovább növekedett a művészfilm-sorozatok iránti érdeklődés. Mindkét kecskeméti mozi forgalmazási eredményei kiemelkedőnek minősíthetők. Tanulságos és elgondolkoztató dr. Stang Jenőné Üzemvezető „Az Ifjúság és a film kapcsolata Baján” című írása. 320 ifjúsági bérlet kelt el, valamivel kevesebb a tavalyinál. Örvendetes a két felsőfokú intézmény diákjainak igényessége. Az üzemi KISZ- szervezetekkel ezekben a hónapokban alakit ki állandó kapcsolatot a filmszínház vezetője. A 62 nagy alakú oldalt tartalmazó Híradó többi közleménye is a további munkát segítő írás. A tanácsi és az iskolai könyvtárakról Kellemesen csalódtunk a Bács megyei Könytáros első számában. A korábbi években kiadott könyvtári tájékoztatók közül néhányat a szaksajtó kénytelen volt elmarasztalni a szerkesztési bizonytalanságok, tartalmi pontatlanságok miatt. Az új formátumú. 90 oldalas publikáció minden tekintetben méltó a könyvtáraknak a kulturális életben betöltött helyéhez. Az előszó szerzője, Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese az első számból a tanácsi közművelődési könyvtárak távlati fejlesztési tervét emeli ki, majd igy folytatja: „A megyei könyvtári híradó már első számában is bizonyos áttekintést nyújt a megyét érintő könyvtári témájú írásokról, foglalkozni kíván helytörténeti kiadványokkal ... Szó esik az első számban az iskolai könyvtárakról is, s ez a két hálózat tevékenységének összehangolása szempontjából fontos kérdés”. Németh Gábor könyvtárigazgató a kiskunfélegyházi városi könyvtár-at,! ::Martonofil- .Páliéra bácsalmási, a rnadarasiyi a sükösdi és a vaskúti könyvtárakat mutatja be. Gondolatokban gazdag dr. Orosz László cikke: A kecskeméti iskolai könyvtárak fejlesztésére kidolgozott tervet elemzi. Gróf József a kalocsai ifjúsági könyvklubról, Lunger Pál olvasó szakmunkástanulókról, dr. Bárth János az Eszak- Bácska című kötetről ír. Fekete Dezső bibliográfiája szerint 1973 első felében a Petőfi Népe és a Bajai Hírlap hasábjain 41 könyvtári vonatkozású cikk és 22 fénykép jelent meg. Forma és nyelvezet A szerkesztők — Schwób Péter. Csorna Béla, Lisztes László — és munkatársaik nagy gondot fordítottak a tartalomhoz illő Ízléses külsőre, a cikkek áttekinthető, esztétikus elhelyezésépl /@i Ol/rx J| ■ jHfi TWv\ X \ YVv BÁCS MEGYEI KÖNYVTÁROS 1973 1 re. Külön Is meg kell említenünk a Bács megyei Könyvtáros kulturált megjelenését, Bodor Miklós'szép rajzával gazdagított címlapját. Művelődési kiadványainktól joggal elvárható, hogy közleményeiket közérthetően, színvonalasan és hibátlan magyarsággal fogalmazzák. Sajnos a Művelődésügyünk néhány kitűnő tanul- 1 mányát a feleslegesen alkalmazott szakzsargon, a Moziüzemi Vállalat Híradójának majd mindegyik cikkét az úgynevezett hivatali nyelv szeplői csúfítják. Reméljük, hogy a legközelebbi áttekintéskor fenntartás nélkül dicsérhetjük a most ismertetett igényes, tartalmas tájékoztatókat. Heltal Nándor Magasabb a képzés színvonala, javultak a személyi és tárgyi feltételek Eredményes esztendőt zár a szakoktatás — Eredményekben gazdag esztendőt zár a magyar szakmunkásképzés — mondotta Látási István, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási és továbbképzési főosztályának helyettes vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — Három éve kezdődött meg az oktatás a szakmunkásképzés korszerűsítésére kidolgozott tervek alapján, s az idei tapasztalatok is kedvezőek; a tartalmi korszerűsítés jó ütemben halad. Az 1973—74-es tanévben valamennyi ipari és mezőgazdasági jellegű szakmunkásképző iskolában az I. éves tanulók már a korszerűsített oktatásban vesznek részt. — Fejlődtek a képzés személyi feltételei is: • növekedett az 1000 tanulórá jutó főhivatású pedagógusok száma és jelentős mértékben emelkedett az egyetemet, főiskolát végzett tanárok, valamint a felsőfokú és középiskolai végzettséggel rendelkező szakoktatók aránya. ■* — A képzéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítása a korábbi évekhez kénest meggyorsult. Az egy tanteremre jutó tanulók száma a korábbi 114-ről 95-re csökkent, az othonban és munkásszálláson elhelyezett tanulók aránya pedig 13-ról 15.2 százalékra növekedet. Csupán 1973-ban nyolc új iskola (70 tanteremmel) és három új tanműhely (440 munkahellyel). valamint kilenc tornaterem éDült: összesen mintegy 114 millió forintos költséggel. — Az oktatás-nevelés-képzés korszerűsítése, a szakmai pedagógiai irányítás tudományos megalapozása érdekében 1973-ban módszertani intézetünket szakoktatási pedagógiai intézetté szerveztük; az iskolák eszközellátásának javítására pedig létrehoztuk a szakmunkásképző iskolák taneszközellátási központját. — A Munkaügyi Minisztériumnak a szakmunkásképzés mellett feladata a szakmunkások és középfokú szakemberek továbbképzésének Irányítása is — folytatta a főosztályvezető-helyettes. — 1972-ben kezdetét vette a szakmunkások úi rendszerű továbbképzése: 14 szakmában 45 vállalatnál mintegy 1700 személy részvételével megkezdődtek a szakmunkások ismereteit felújító-korszerűsítő és a vezető munkásokat irányítási feladatokra felkészitó továbbképző tanfolyamok. A jelen oktatási évben már 35 szakma, illetve szakterület 50 ezer szak- és 13 ezer betanított munkás vesz részt a továbbképzésben 1974-ben pedig megkezdődik a középfokú szakemberek továbbképzése is. — Számos intézkedést tettünk a nők fokozottabb bevonására a továbbképzésbe, s megkezdődtek a kutatások amelyek célja, hogy feltárják a nők számára legmegfelelőbb továbbkéDzési formákat, tanulásuk, ösztönzésének módjait. — A művelődésügyi és a munkaügyi miniszter együttes rendelkezése alapján lehetőség nyilt arra, hogy érettségivel nem rendelkező fiatal szakmunkások műszaki egyetemi, illetve főiskolai végzettséget szerezzenek. Az egyetemi tanulmányokat megelőző egyéves előkészítő tanfolyamok 205 résztvevővel kezdődtek meg az idén. — Az 1973-as esztendő eredményei. amelyek illusztrálására csupán néhány példát sorakoztattunk fel. megalapozzák a következő év tennivalóit.- Terveink szerint 1974- ben 400 millió forintos teljes költséggel 11 iskolát (74 tanteremmel), 7 kollégiumot (2150 férőhellyel) és 8 tanműhelyt (1015 munkahellyel) valamint 6 tornatermet adunk át a szakmunkás tanulóknak. — Az 1974:es esztendő tennivalói azonban új elemekkel is bővülnek. Az állami oktatás fejlesztéséről 1972-ben hozott párthatározat végrehajtására 1974. szeptember 1-én néhány szakmában és szakközéDiskolában megkezdjük a szakmunkásképzés megszerzését is ' biztosító oktatást, amelyet a következő években — a feltételek fejlesztésével — fokozatosan kiterjesztünk. Ezzel párhuzamosan. a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás tantervének megfelelő módosításával biztosítani. kívánjuk az iDari és mezőgazdasági szakközépiskolákban jelenleg I.. II. és, III. évfolyamon tanulók számára a szakmunkás-képesítés megszerzésének lehetőségét is 7*- fejezte be nyilatkozatát Bétási István. (MTI)
