Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-29 / 303. szám
í VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V(í»v/ .'f'! i'*’ Klimuk és Lebegyev visszaérkezett a Csillagvárosba Népesedéspolitika AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf. 303. szám Ára: 90 fillér 1973. dec. 20. szombat • Pjotr Klimuk és Valentyin Lebegyev űrhajősok a Szojuz— 13 sikeres földreszállása után megérkeztek a Moszkva melletti űr ha jósközpontba, a Csillagvárosba. Tudományos ülés Kecskeméten Hosszú, körültekintő felkészülés után tartották meg tegnap, Kecskeméten a Bács-Kiskun megye társadalmi struktúrája című téma vitáját. Az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának az épületében Szabó Lajos, az intézmény igazgatója köszöntötte a nagy számban megjelent kutatókat, dr. Földi Pált, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársát, párt- és tanácsi vezetőket, a szomszédos megyékből érkezett vendégeket. Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, bevezetőjében a kezdeményezés jelentőségét hangsúlyozta és méltatta a tudományos ülés alapjául szolgáló tanulmányokat, a közreműködő 13 szerző munkáját. Kiemelte a tudományos módszerek alkalmazásának a fontosságát. Szinte mérnöki pontossággal kell a társadalom állapotát, változásait megrajzolni — hangsúlyozta —, mert csak az objektív valóság ismeretében formálható a jövő. Külön szólt a megye sajátos földrajzi, gazdasági helyzetével kapcsolatos problémákról, a számunkra fontos tanyakérdésről, de figyelmünket a városi létvíszonyok vizsgálatára is kell fordítani, hiszen szüntelenül növekszik a megye hat városának lakossága és itt összpontosul a munkásság, a társadalom vezető ereje. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatók, a pártmunkások összefüggéseikben elemezzék a különböző politikai, gazdasági folyamatokat. Ügy véli — fejezte be megnyitóját —, hogy az oktatási igazgatóság és a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztálya igen értékes segítséget ad ezzel a tudományos üléssel az előttünk levő feladatok megoldásához. A nap folyamán három tagozatban elemezték az írásban elkészített tanulmányok szerzői és a meghívottak a megye társadalmi szerkezetével kapcsolatos megállapításokat. Legtöbben a „városi” szekció ülésén vettek részt. Itt dr. Harsányt Ernő, az oktatási igazgatóság megbízott helyettes igazgatója tartott vitaindítót. Főként az értelmiség szerepéről, a fiatal diplomások, általában az ifjúság helyzetéről és az iparosítás hatásáról szóltak a tudományos tanácskozás résztvevői. • A tudományos filés elnöksége. 0 A résztvevők egy csoportja. Hasonlóan nagy érdeklődés kísérte az átalakuló falu sajátős viszonyait elemző szekció munkáját, amelyet dr. Faludi Gábor, a Bajai Vízügyi Főiskola tanszékvezető tanára irányított. Elsősorban a mezőgazdaság szo(Tóth Sándor felvételei.) cialista átszervezése és az urbanizáció következményeivel foglalkoztak. A tanyai tagozat Szabó Lajos vezetésével, az ott lakók életével összefüggő kérdésekben nyilvánított véleményt. H. N. A kereskedelmi szakmunkásképzésről tárgyalt a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács termelési és ellátási bizottsága. A bizottság első napirendi pontként megtárgyalta azt a jelentést, amely a kereskedelmi szakmunkásképzés helyzetét vizsgálja a megyében, s amelynek előadója Gerőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője volt. A jelentés megállapítja, hogy a megye egész kereskedelmében összesen 18 ezer 700 ember dolgozik, körülbelül kétharmad részük olyan munkaterületen, amely szakképzettséget kíván. A kereskedelmi dolgozók szakképzettségének színvonala, különösen a negyedik ötéves terv során lényegesen javult, s ma jobb mint az országos átlag. Ez az ágazat azonban igen munkaigényes és ezenkívül állandóan növekszik a forgalom, bővül az üzlethálózat, így az elvégzendő munka mennyisége, minősége fokozottabb szakmai tudást, nagyobb felkészültséget igényel. Eddig évenként mintegy 5—8 százalékkal emelkedett a kereskedelmi dolgozók létszáma, de a jövőben —• mivel egyre kevesebb a munkaerő — csupán 4—5 százalékkal lehet számolni, ami körülbelül ezer új dolgozót jelent évenként. A munkaerő-utánpótlást egyrészt a fiatalok iskolai oktatásával, másrészt pedig az alkalmazásban levő kereskedelmi dolgozók képzésével és továbbképzésével oldja meg a kereskedelmi osztály. Megnyugtató, hogy kielégítő volt a kereskedelmi szakmunkásképző iskolákba jelentkezők száma. Amig ugyanis 1960-ban a bajai, kalocsai, kecskeméti és kiskunhalasi iskolákba összesen 449 tanuló jelentkezett, 1973-ban ez a szám már megközelítette az 1500-as létszámot. De még ez is kevés, hiszen a vállalatok, szövetkezetek ilyen irányú igényét az említett létszám is csupán hetven százalékban elégítette ki, de nemcsak az igények haladják meg a lehetőségeket, hanem -a felvételire jelentkezők száma is. Ez utóbbi viszont lehetővé teszi, hogy a tanulók felvételénél bizonyos alkalmassági szempontokat is figyelembe vegyenek, válogassanak. Némi ellentmondás látszik itt, hiszen — amint említettük — több szakemberre van igény. A felvehetők száma azonban korlátozott. A kereskedelmi szakmunkásoknak (beleértve a vendéglátóipari szakmunkástanulókat is) nincs az egész megyében önálló iskolaépületük, valamennyi ilyen intézmény társ-, illetve albérletben működik, küzdve az ebből eredő számtalan nehézséggel gonddal. Ez a körülmény a következő évek során azonban jelentősen javulni fog. Kecskeméten ugyanis épül egy nyolctantermes szakmunkásképző iskola, amelyhez 100 személyes kollégium is tartozik majd. Az épületet várhatóan 1975-ben adják át rendeltetésének. Kiskunhalason az V. ötéves terv időszakában építenek egy ugyancsak nyolc tantermes, hasonló iskolát. A jelentés a továbbiakban a felnőttek továbbképzésével, az üzletvezetői és boltvezetői tanfolyamokkal foglalkozik. A bizottsági ülés második napirendi' pontként — dr. Glied Károlynál, a bizottság elnökének előterjesztésében — megvitatta és elfogadta a bizottság 1974. év? munkatervét. G. S. Ülést tartott az Elnöki Tanács Az Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a tervszerű devizagazdálkodásról szóló törvényerejű rendeletet. Az új jogi szabályozás figyelembe veszi gazdasági életünk, nemzetközi gazdasági kapcsolataink és a turizmus jelentős fejlődését, valamint a gazdasági irányítás reformjának tapasztalatait. Figyelemmel arra a jelentős szerepre, amelyet az orvostovábbképző intézet az orvosi szakemberképzésben és tudományos kutatásban betölt, az Elnöki Tanács az intézetet egyetemi jellegű felsőoktatási intézménnyé nyilvánította. Meghallgatta és tudomásul vette az Elnöki Tanács az országos választási elnökség jelentését a tanácstagi időközi választásokról. Az Elnöki Tanács Oláh Györgyöt rendőr vezérőrnaggyá kinevezte. Az Elnöki Tanács végül bírói és egyéni kegyelmi ügyekben hozott határozatokat. (MTI) (Folytatás a 2. oldalon.) J\7em új jogalom, mégis * TMcsak most megy át a köztudatba. Eddig inkább csak a szakemberek, a társadalomtudományok művelői, politikusok, közgazdászok, szociológusok emlegették. Most viszont már napi beszédtéma, terjeszti, magyarázza a sajtó, a rádió és televízió. Taglalják előadásokon, és határozatok. rendeletek születnek az égisze alatt. Valami új divat vagy mozgalom van születőben? — kérdezik egyesek, s nem értik, miért kell annyit beszélni olyasmiről, ami az élet természetes velejárója. Különös, de így van, hogy az életszínvonal növekedését is jelző kulturáltabb, kényelmesebb életmód, a technika bevonulása az ember hétköznapjaiba, háztartásába, közlekedési viszonyaiba, az egész, világon kedvezőtlenül hatottak a népesedési grafikonra. Ahol az életszínvonal, az egészségügyi ellátás még alacsony szinten mozog — például Ázsia, Afrika, Latin-Amerika ,egyes országaiban — rendszerint több gyermek születik (igaz, sok el is pusztul), mint a gazdaságilag fejlettebb országokban. Csókáig azt hittük, hogy a szocialista társadalom egyre növekvő színvonalú orvosi. szociális ellátottsága a népesedést is kedvezően befolyásolja. Ma már látjuk, hogy itt nem egyenes összefüggésekről van szó. hanem a társadalomban kialakuló bonyolult együtthatókról. A tudati tényezők mellett különböző szokásokról, az életmód változásával járó új körülményekről. Az is kiderült, hogy adminisztratív eszközökkel nem lehet tartósan befolyásolni a népesedés alakulását, s a szociális részintézkedések sem hoznak önmagukban hosszú távra szóló eredményt. Nem alkalmi, hanem rendszeres. tudatos és átfogó intézkedésekre van tehát szükség, melyek csak a szocialista társadalmi viszonyok mellett vihetők végbe. Ahol a társadalom lényegéhez tartozik az emberközpontúság, az emberekről való sokoldalú gondoskodás. A népesedéspolitika tehát nálunk valóban politikai kérdés, az ország fejlődésének, gyarapodásának, a megújuló legfőbb termelőerő, az ember egymásba folyó, egymást követő nemzedékváltásának biztosítéka. Volt idő, amikor a társadalomnak csak arra volt ereje, hogy javítson saját körülményein, megalapozza a szocialista viszonyokat. Napjainkban már arra is futja erejéből, hogy a jövőre gondoljon. Építjük, s.nem akárhogyan kell, hogy építsük, a szocializmust. Nemcsak egyszerűen több lakásra van például szükség, hanem a növekvő családokat is befogadó tágambb otthonokra. Olyanokra, ámeneket elsősorban azoknak juttatunk, akik több részt vállalnak az ország gyarapodásából, az új generáció felneveléséből, a családok eltartásából. A népesedéspolitika azt is ** jelenti, hogy az üzemekben, ' munkahelyeken nem tekintik tehernek a családfenntartásra vállalkozó édesanyák foglalkoztatását. Nem szívességről, hanem kötelességről van tehát szó, melyet törvényeink írnák elő, s melyek betartása mindenkire kötelező. Szemléletváltozásra van szükség mindenekelőtt. A családok megbecsülése nem csupán pénz kérdése, s nem is időnkénti látványos ünnepi megemlékezések dolga. Az állandó törődés és gondoskodás még nem vált vérünkké. s gyakran csak állami feladatnak tekintjük az egészet. Igaz, mostanában olyan kiemelkedő állami intézkedések láttak napvilágot, melyek országunkat a családvédelem tekintetében sok szempontból a fejlőit nyugati országok elé helyezik. A pártunk tizedik kongresszusán hozott határozatoknak megfelelően egymást követik a rendelkezések, melyek átfogó jelleggel, országunk gazdasági teherbíró képességeit messzemenően kihasználva, jobb körülményeket teremtenek a családnevelésben. Mégis újból és újból hangsúlyozni kell, hogy ezeknek az intézkedéseknek a hauísa az egész ország lakosságán múlik. Mert a családi élet, a gyermeknevelés, az anyaság megbecsülése az egyéneken alapul. JKTépesedéspolitika — azt je*■ ’ lenti: közügy! Azzá kell válnia, hogy a jövő terveit rábízhassuk új, építő kezekre. T. P. Szerződéskötés az élelmiszer-gazdaságban összefog a termelő, a feldolgozó ipar és a kereskedelem Bács-Kiskun megyében a mezőgazdasági üzemek, az élelmiszer-feldolgozó ipar, a zöldség-, gyümölcskereskedelem kapcsolatai fokozatosan bővülnek. Valamennyi félnek hasznos ez az együttműködés, amelyet az utóbbi években széles körben elterjedt hosszúlejáratú szerződéses rendszer alapozott meg. Kiskunma jsán a Jonatán Szakszövetkezet és a Közép-magyarországi Pincegazdaság több éves szerződése alapozta meg a nagyüzemi szőlő telepítését, amelyhez a közelmúltban fogtak hozzá a szakszövetkezet gazdái. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán a konzervgyár közreműködésével korszerűsítették a zöldborsó termesztését. A két város és a környező települések szövetkezetei most a zöldbabbetakarítás gépesítéséhez kapnak segítséget a feldolgozó ipartól. Számottevő a MEZÖTERMÉK és 15 Bács-Kiskun, illetve Pest megyei mezőgazdasági szövetkezet kapcsolata, amelyet ugyancsak hosszú távú szerződésbe foglaltak az érdekeltek. A szövetkezeti közös vállalat a két megyében összesen 212,4 hektár zöldségféle és gyümölcs termesztését támogatja, s kötelezi magát, hogy a termés teljes menynyiségét szavatolt áron vásárolja meg. Bugacon és Kecskeméten három szakszövetkezet 22,7 hektár spárgát a csólyospálosi Kunsági, a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet valamint a kiskunfélegyházi Kiskunság Tsz 46 hektár őszibarackot, Dunavecse, Kecskemét, Kiskunfélegyháza néhány gazdasága 25 hektár földiepret, Harta, Lakitelek, Tiszakécske és a megyeszékhely négy szövetkezete összesen 100 hektár kajszit telepít a MEZÖTERMÉK anyagi segítségével. Kecskeméten a Törekvéssel egyesült Béke Tsz úrréti tanyaközpontjában már épül a 300 vagonos burgonyatároló. Kivitelezésére 4,3 millió forintot költ a szövetkezeti közös vállalat 1974-ben. Ez lesz a Bács-Kiskun megyében megalakult burgonyatermesztő társulás egyik fontos létesítménye, s a megyeszékhely burgonyaellátását teszi biztonságosabbá. A hét gazdaságot és két vállalatot tömörítő társulást szintén a MEZÖTERMÉK támogatja. A termelők és a feldolgozó ipar együttműködése, ennek szerződésbe foglalása más termelési ágra is jellemző. Az új esztendő első hetében fejeződik be a baromfiipar értékesítésiszerződés-kötcse. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat két gyára, a kiskunhalasi és a kecskeméti 1974- ben 3600 vagon, vagyis az ideihez hasonló mennyiségű baromfit vesz át a gazdaságtól, s egymillió libát helyez ki továbbtartásra, hizlalásra a szövetkezeti és háztáji termelőkhöz. 1973-ban az influenza a viziszámyas-állományt máskor alaposan megritkító állatbetegség elkerülte a szövetkezeteket. így érthető, hogy a tenyésztői kedv is nagyobb mint más években. A baromfiipar közvetítésével Bács- Kiskun, Pest, Tolna és Baranya 32 gazdasága szállítja a naposlibát Kiskunfélegyháza és környéke termelőszövetkezeteinek, ÁFÉSZ szakcsoportjainak, hogy az érdekeltek a legjobb tenyészanyaghoz jussanak hozzá. Ennek az eredménye többek között az, hogy Kiskunmajsán, Bugacon és másutt egyre gyakoribb a 45 dekagrammos májat nevelő liba a szakcsoportokban. Még nagyobb fordulatra lehetne számítani a viziszárnyasok és a tyúkfélék tartásában, hizlalásában, ha a baromfiipar nyújtotta segítségen kívül az ágazat korszerűsítéséhez, a termelés fejlesztéséhez is kaphatnának támogatást a mezőgazdasági üzemek. K. A. Öntözik a salátát a jászszentlászlói Üj Barázda Tsz hajtatóházában. Januárban már szállítjuk az üzletekbe. • A friss tojást készíti elő szállításra Szalai Mária a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál.
