Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-28 / 302. szám
IDŐJÁRÁS Várható Idő járás ma estig: változóan felhős idő. valószínűleg csapadék nélkül. Mérsékelt, változó Irányú szél. Hajnalban és reggel erősen párás levegő, egy-két helyen köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1—plusz 6 fok között. Az ipar honfoglalói VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évi. 302. szám Ára : 90 fillér 1973. dec. 28. péntek Az ünnepek mérlege Ha valaki az ünnepek előtti héten kilépett az utcára, kevés túlzással úgy általánosíthatott, hogy az ország kisebb-nagyobb csomagokkal siető, egyik boltból ki, másikba belépő emberek sokasága. Az életképen túl, ez nagy erőpróba volt a kereskedelem számára, hiszen a vásárlókat ki kellett elégíteni megfelelő minőségű, választékú legkülönbözőbb árukkal. Ha visszapillantunk — elégséges szemlélődés és megfelelő adatok birtokában — megállapíthatjuk, hogy általában jól sikerült a karácsony. A Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-Kiskereskedelmi Vállalat, a MEZÖTERMÉK Vállalat és a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a Dunántúlról, a Mátra-vidékéről megközelítően 50 ezer fenyőfát szerzett be. A fenyőfára szaloncukor is kellett, s ebből — nagy általánosságban — megfelelő volt a mennyiség és a választék is. Csupán az ünnep előtti utolsó napon fogyott ki a szaloncukorkészlet a megyeszékhely központjában levő üzletekben, Kisebb baj a beiglivel volt az idén — bár ez csak a töltelékre vonatkozik — ugyanis a gyenge máktermés, az ebből adódó mérsékelt felhozatal miatt az idén a diósbeiglit „voltunk kénytelenek” jobban kedvelni. A FÜSZÉRT raktáraiban az ünnepekre tárolt 250 mázsa banán is elfogyott, s megcsappant a készlet a kubai és a görög narancsból is. A szellemi táplálékot illetően elmondhatjuk, hogy a kecskeméti, de a vidéki könyvesboltok forgalma is „megugrott”. A megyeszékhelyen például, a Szabadság téri Katona József könyvesbolt napi átlagos forgalma 40—50 ezer forint körül mozgott Táborosi Gyula, a kecskeméti Alföld Áruház vezetője az ünnepek előtti ajándékvásárt jellemezve elmondta, hogy a családi ajándékozásban a műszaki cikkek vezettek: televízió, rádió, lemezjátszó, háztartási kisgépek stb. Az áruház az ünnepeket megelőző héten összesen 7 millió 500 ezer forint forgalmat bonyolított le. A forgalomból következtetve, legtöbben a kötöttáru osztályon vásároltak ajándékot, ugyanis itt az egyheti forgalom 900 ezer forint volt. Ezután következik a műszaki osztály 700, a sport-játékosztály 500 és a divatosztály 400 ezer forinttal. Az ünnepek elteltek. A szilveszterezéshez jobbára már „folyékony táplálékot” vásárolnak nagyobb mennyiségben az emberek, s most a kereskedelem ismét feltölti az árukészletet, hogy a jövőben is igényeink szerint, megelégedve távozhassunk a boltból. Ez legalább olyan fontos, mint az ünnepi felkészülés volt. Cs. K. A VIDÉKI IPAR fejlesztése az idén több helyütt szinte honfoglalással járt együtt. A szervezett üzemi termelés — s a hozzá kapcsolódó szociális létesítmények — alapjai jöttek létre tovább' foglalkoztatási gondokkal kú ^Ködő falvakban. DUSNOKON például az Első Újpesti Asztalosipari Szövetkezet rendezett be telephelyet. A dolgozók stílbútorok elemeit készítik a 650 négyzetméteres alapterületű csarnokban. Bács- Kiskun legdélibb községében, Kelebián a Szegedi Ruhagyár munkaköpenyeit gyártják a lányok és asszonyok. Gyorsvarrógépek berregnek Apostagon is, ahol a Habselyem Kötöttárugyár Kecskeméti Gyára ad munkát — a közeli kerekegyházi részlegén kívül — kilencven dolgozónak. A kisüzemek sorában az utolsók között jutottak működési engedélyhez ezek a létesítmények. A jövőben már itt is, akárcsak a megye többi részén, a műszaki fejlesztésre, valamint a termelékenység növelésére összpontosítják a figyelmet, hogy versenyképesek maradjanak a termékek a gazdaságosságot és a változó piaci igényeket tekintve. A HABSELYEM kecskeméti gyárának választékából a legegyszerűbb cikkeket, a gyermek és lányka méretű kombinékat készítik Apostagon. Ezzel a viszsza-vissza térő indulási gondokat sikerült száműzni. Az aszszonyok április elején ültek a gépek mellé, és — a betanulás • Helybe ment a munka Apostagra. (Pásztor Zoltán felvételei.) után — a második félévben már tervszerűen dolgoztak. Nem csupán valóra váltották a reményeket, hanem túl is szárnyalták az elképzeléseket. Eddig 5 millió forintos termelési értéket hoztak létre. Az ipartelepítéssel helyben jutottak kereseti lehetőséghez a nők. A kecskeméti gyárat ennek elősegítése mellett az vezette, hogy pótolják a létszám csökkenését. Az idén nem kevesebben, mint kilencvenen mentek szülési szabadságra, akiknél számítani lehet arra, hogy — újabb gyermekáldás esetén — esetleg hat évig lesznek távol. Ugyanilyen megfontolásból Kecskeméten és Soltvadkerten bedolgozó rendszert valósítottak meg Az így foglalkoztatott 290 háziasszony főleg ágyneműt varr otthon, annak megfelelően, ahogy az idejük engedi. A VÁLLALAT emellett egy újabb, háromszázas létszámú üzem telepítésére keres helyet Bács-Kiskunban. Viszonylag olcsó, elsősorban gépi beruházással szeretnék megteremteni a munkaalkalmak újabb műhelyét — immár nagyobb méretben. H. F. 9 Szakmai eszmecsere a Kecskemétről ideérkezett Gáspár Mária és Kele Sándorné varrónő között. 9 A központi gyár küldötteként Székely Zoltánné helyszíni meózást végez. A tanyavilág egészségügye Szakrendelés tsz-gazdáknak — Félszáz „mini-patika” a megyében Eredményes munkát végzett a Szojuz-13 legénysége Már emberöltők óta nyomasztó, és még sokáig — feltehetően a századvégig is — töprengésre és cselekvésre késztető gond megyénkben a tanyakérdés. A külterületen élők sorsának javítása, ellátásuk lehetőleg mindazokkal a javakkal és előnyökkel, amelyekben a zárt települések lakossága helyzeténél fogva részesül. Magától értetődően, ez teljes mértékben nem valósítható meg, az érdekek és a juttatások közelítése mégis sürgető, állandóan napirenden tartandó feladat. Egyike az ilyen folyamatosan fontos tennivalóknak: a külterületen lakók egészségügyi ellátásának javítása. ígye-Nézzük mindenekelőtt, mit mondanak ezzel kapcsolatban a statisztikai adatok. Míg országosan 1972-ben egy orvosi körzetre 2666 lakos jutott, addig Bács-Kiskun megyében 2738. Számszerűleg ez a különbség nem túlzottan aggasztó, igen sok azonban a távoleső lakott terület. A rendelkezésre álló legutóbbi felmérés szerint lakosságunknak csaknem a 29 százaléka él külterületen, sőt például a kecskeméti járásban ez a hányad megközelíti a 60 százalékot. Nem elhanyagolható réteg emellett a városkörnyéki külterületek népe sem. A mtilt év végén a megye 206 általános felnőtt orvosi körzetéből nyolc volt betöltetlen (négy községi, négy városi). Ami a körzetek legtávolabbi pontjait illeti, 32 százalékukban a lakosság a rendelőtől számítva 15 kilométeren belül él. A helyzet ismét csak a kecskeméti járásban, illetve a megye északi részein a legmostohább, ahol a lakosság fele 15 kilométernél távolabb lakik, mint az ellátó orvos rendelője. Ez utóbbi tájegységen egyébként jórészt csak földutakon lehet közlekedni. Némiképp megnyugtató, hogy mind kevesebb azoknak a községeknek a száma, amelyekben — mivel a csekély lélekszám miatt az ellátás szempontjából valamely nagyobb szomszédos községhez tartoznak — nincs önálló körzeti orvos. Napjainkban megyénkben 13 ilyen „csatolt” községet tartanak nyilván. Ilyen a többi közt Méntelek, Ordas, Bácsszentgyörgy, Dunatetétlen, de hozzájuk hasonlók az egészségügyi ellátás gondjai a Kalocsa környéki szállásokon is. A megyei egészségügyi vezetés kísérletei a nagyobb lélekszámú csatolt községekben körzeti orvos • letelepítésére, általában eredménytelenek. Vagy egyáltalán nem sikerül betölteni a státuszt, vagy pedig rövid időn belül újból megüresedik. Annál sajnálatosabb ténv ez, mivel a kis községek Zömében épült már korszerű rendelő és orvoslakás, (öregcsertőn is, mégis egymást váltják az orvosok, s a helyettesítést a kalocsai kórház egyik orvosa kénytelen ellátni.) A nehézségeket oly módon is igyekeznek áthidalni, hogy az orvost segítő körzeti ápolónő mellé még másik segéderőt alkalmaznak. E sokatígérő módszer elterjesztésének egyelőre a káderek hiánya, valamint anyagi okok szabnak határt. Érdemes lenne az érdekelt községeknek esetleg ösztöndíjas alapon is gondoskodni megfelelő szakmai utánpótlás kineveléséről. Néhány községben, illetve mezőgazdasági nagyüzemben öntevékeny leleményességgel keznek a lakosság, a egészségügyi ellátását javítani. Külterületi rendelőt létesítenek — mint például a lajosmizsei Aranyhomok Szakszövetkezet —, sőt a kecskeméti Törekvés Tszben már fogászati szakrendelés is van. Ugyanilyen jó példa a tiszakécskei „Symphonia-busz”, amely a tanyai betegeket rendszeresen a rendelőig szállítja. A külterületek mindegyikére természetesen a jövőben sem jut majd önálló orvos. A törekvések arra irányulnak, hogy statisztikai mutatóinkat igyekezzünk az országos átlagnál kedvezőbbé tenni. Mindennek előfeltétele azonban fokozott, még hatékonyabb támogatás a felettes szervek részéről. Szóljunk az orvosi munkát szervesen kiegészítő gyógyszerellátásról is. Bács-Kiskun megyében a községi körzeti orvosi rendelők négyötöd részéhez két kilométernél közelebb, van a gyógyszertár. /Nem mindenki tudja, hogy önálló közforgalmú gyógyszertár általában a 6 ezer lakosnál nagyobb községekben létesíthető. E lélekszámon alul a gyógyszertár megnyitásához külön miniszteri engedély szükséges. Bács-Kiskun megye e tekintetben eléggé kedvező helyztben van, hiszen számos, 2—4 ezer lakosú községünkben is működik gyógyszertár, legutóbb például Bácsborsód részére adott erre lehetőséget a miniszteri engedély. A patikát nélkülöző falvakban, valamint a külterületi rendelőkben 50 kézi gyógyszertár található. Érdemes megemlíteni, hogy a megye összes gyógyszerszükségletének a két és fél százalékát ezek elégítik ki, s forgalmuk az előző évi 4 millióról tavaly 5 millió 600 ezer forintra emelkedett. J. T. Eredményesen befejeződött a Szojuz—13 szovjet űrhajó programja. Ezzel a szovjet űrhajózás — mint Vlagyimir Satalov űrhajós hangsúlyozta — „teljesítette ez évi előirányzatát”, amelyben 1973-ra két szovjet űrhajó felbocsátása szerepelt. Mint azt szerda délben jelentették, a Szojuz—13 űrhajón végzett munka befejeztével az űrhajósok visszatértek a Földre. Moszkvai idő szerint 11 óra 50 perckor az űrhajó leszállóegysége sima leszállást hajtott végre a Kazahsztánban levő Karaganda várostól 200 kilométerre délnyugatra. Az orvosi vizsgálat szerint az űrhajósok a földet érés után jó egészségnek örvendenék. A Szojuz—13 parancsnoka, Pjotr Klimuk és fedélzeti mérnöke, Valentyin Lebegyev, a nyolcnapos munkajellegű űrutazás során feszített kutatási programot hajtott végre, nagy szakértelemmel és tökéletesen. A legújabb szpvjet űrhajón Orion—2 típusú asztrofizikai obszervatóriumot helyeztek el. A kozmonauták ennek segítségével számos színképet készítettek sok csillagról és égitestről. Többek között vizsgálták a Bika, az Orion, az Ikrek és a Fuvaros Auriga csillagképeket. Kihasználva, hogy a légkör nem zavarja megfigyeléseiket, az űrhajósok tanulmányozták a • Világűrből érkező röntgene és ultraibolya sugarakat, amelyek lehetővé teszik a távoli égitestek vegyi összetételének és hőmérsékletének meghatározását. A Szojuz—13 űrhajó „Levkoj” nevű orvosi berendezésével azt vizsgálták, hogyan alkalmazkodnak az űrhajósok a súlytalanság állapotához. Ismeretes ugyanis, hogy a súlytalanság állapotában (Folytatás a 2. oldalon.) Változó valósán A napokban a két legutób** bi népszámlálás Bács- Kiskun megyei adatait hasonlít tottam össze. Alig találni ismétlődő számokat. Az. adatok gyors ütemű változásokról tudósítanak. Ugrásszerűen' növekszik a városban élők száma, módosul a társadalom szerkezete, az életmód, az életritmus. Az urbanizáció és kísérő jelenségei átalakítják a települések külső képét és az emberek gondolkodásmódját. r Nehéz eligazodni a bonyolult körülmények, a szüntelen mozgásban levő viszonyok kö&ht. Még nehezebb konkrét helyzetekben, részproblémákban az egyéni, csoport és népgazdaság, az egész társadalom érdekeinek megfelelő, előremutató, a kor fejlődésirányában ható döntéseket kialakítani. Csak a valóság alapos ismeretében lehet' hatékonyan érvényesíteni a marxizmus—leninizmusból következő alapelveket, pártunk politikáját. A „konkrét helyzet konkrét elemzése” követelmény, kívánalom, talán sohasem volt ennyire elsődleges, fontos, mint éppen napjainkban. Az alapok elkészítése után most már a finomítás, az új gazdasági-társadalmi rendszer működésének tökéletesítése van soron. Az összetett gazdasági és társadalmi folyamatok vizsgálatát ezért tartják különösen szükségesnek Bács-Kiskun megye politikai vezető testületéi is. Az élet különböző területeiről készített jelentéseket, határozati javaslatokat mind alaposabb, körültekintőbb tájékozódás előz meg. Egyik-másik összegezés a legmagasabb tudományos igényeknek is megfelel, mert korszerű módszerekkel, kellő tervszerűséggel gyűjtött, elemzett adatokra épül. ’T’úlzás nélkül állítható, hogy-* a tudományos igény, a részletekben pontos, az összefüggéseket és a tendenciákat tükröző valóságismeret az eredményes politikai agitáció, tevékenység, cselekvés feltétele. A mai napon az MSZMP Bács- Kiskun megyei Oktatási Igazgatóságán helytörténészek, szociológusok, párt- és tanácsi vezetők, vezető propagandisták tanácskoznak a megye társadalmi szerkezetéről. Egyesztendős előzetes kutatás után 13 szerző tette le a közös asztalra szűkebb hazánk társadalmi struktúrájára vonatkozó dolgozatát. A tanulmányírók és a meghívottak megvitatják az életmód változásával, a szemlélet alakulásával, az iparosítással, az általános műveltség emelkedésével kapcsolatos jelenségeket és igyekeznek minél pontosabban megfogalmazni az adódó tanulságokat Az- anyag ismeretében kijelenthetem, hogy mindenkinek sok újat adnak ezek a dolgozatok. Másként, mélyebben látjuk megyénket, jobban kirajzolódnak az eredmények, a sikerrel biztató kezdeményezések és az aggasztó tünetek. Más példákra is hivatkozhatunk, amikor a valóság hűséges, alapos feltárását szolgáló törekvésekről írunk. A kecskeméti járás kommunistái a műveltségi szint feltérképezéséért fáradoztak sokat, a bajai járási pártbizottság aktívái országosan ismert tudósokkal cserélték ki tapasztalataikat, gondolataikat. A megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztálya hasznos kiadványokkal támogatja, ösztönzi ezt a folyamatot. Legutóbb Bács-Kiskun megye IV. ötéves terve végrehajtásának helyzete és további feladataink címmel adott ki a propagandisták részére kitűnő segédanyagot. A kommunistákat mindig tá** jékozott, az új jelenségekre érzékenyen reagáló embereknek tartották. Ezt a tulajdonságot igyekeznek az egész társadalom szolgálatába állítani, hogy a gyorsan haladó korral szinkronban határozhassák meg kisebb és nagyobb közösségek számára a helyes utat. A valóság alapos ismerete tehát a pártmunka, o társadalmi folyamatok befolyásolásának nélkülözhetetlen feltétele. H. N. Nixon-Dobrinyin-találkozó Washingtonban Nixon amerikai elnök, szerdán megbeszélést folytatott Dobrányin, washingtoni szovjet nagykövettel a „közel-keleti konfliktussal,. a genfi értekezlettel és az energiaválsággal Összefüggő kérdéseikről” — közölte a Fehér Ház szóvivője. A találkozón jelen volt Kissinger amerikai külügyminiszter is, aki ez alkalommal tájékoztatta a szovjet nagykövetet a legutóbb több arab országban és Izraelben tett látogatása során szerzett benyomásairól. (AP, UPI, AFP). 9 Képűnkön: Nixon elnök és Dobrinyin nagykövet. Tcleíoto—AP—MTI—KS.)
