Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-04 / 283. szám

1973. december 4. • PETŐFI NÉPE • 3

Todor Zsivkov életrajza

Todor Zsivkov, a Bolgár 'Kommunista Párt Központi Bizottágának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke 1911. szeptember

7-én született — szegény paraszti családból — Pravec faluban, Szófia megyében. 1928-ban lépett be a Komszomolba, 1932-től a BKP tagja.

Az 1934—41-es időszakban a bolgár fővárosban különböző pártszervezetekben pártmunkás és a párt Szófia megyei bizottságának tagja, majd 1941—44-ben a szófiai pártszervezet vezetője volt. Aktívan részt vett a hitlerista megszállók és a bolgár fasiszták elleni harcban. 1943-ban az első (szófiai) partizán hadműveleti

zóna egyik szervezője volt. 1944. szeptemberében a párt megbízta a Szófiában és környékén összpontosított partizánalakulatok és harci csoportok parancsnoki tisztségével.

A népi hatalom megalapítása után számos felelős párt- és állami funkciót töltött be. 1948— 49-ben a BKP szófiai városi bizottságának első titkára, a hazafias front városi bizottságának elnöke, és a fővárosi tanács elnöke volt. A BKP KB Vili. plénumán (1945) megválasztották a BKP KB póttagjává, a BKP V. kongresszusán (194&P a BKP KB tagjává. 1950-ben a PB póttagja és a BKP KB titkára lett, s egyidejűleg a szófiai városi bizottság és Szófia megyei bizottág titkára is. 1951-től a politikai bizottság tagja, a párt VI. kongresszusától (1954) a BKP KB első titkára.

1962. novemberében a minisztertanács elnöke lett. A BKP X. kongresszusa, 1971. áprilisában ismét a központi bizottság első titkárává választatta. 1971 júliusától a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke.

A fasizmus és a kapitalizmus elleni harcban, a szocializmus építésében való aktív részvételéért többször kapott magas állami kitüntetéseket. 1971-ben 60. születésnapja alkalmából, megkapta a „Bolgár Népköztársaság Hőse” kitüntetést. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Todor Zsivkovot a Lenin-renddel tüntette ki. (MTI)

Sztanko Todorov életrajza

Sztanko Todorov, a BKP PB tagja, a minisztertanács elnöke, 1920-ban Klenovik faluban, Peruik megyében született. 1936-ban lett a Munkás Ifjúsági Szövetség tagja, 1943-tól a BKP tagja. 1943- ban megszökött a hadseregből és illegalitásba ment. A Munkás Ifjúsági Szövetség szófiai megyei bizottságában és Szófia megye harci csoportjainak parancsnokságában fejtett ki tevékenységet. 1944 februárjában a rendőrséggel vívott tűzharcban megsebesült, letartóztatták, de a börtönből sikerült megszöknie. Aktívan bekapcsolódott az 1944 szeptemberi népi antifasiszta felkelés előkészítésébe és végrehajtásába.

1944. szeptember 9. után felelős ifjúsági, párt- és állami funkciókat töltött be; volt a Dimitrovi Népi Ifjúság Szövetség KB tagja, a BKP Szófia megyei Bizottságának titkára, a Burgasz megyei pártbizottság első titkára, a BKP KB osztályvezetője. 1952— 57-ig földművelési miniszter.

A BKP VI. kongresszusán (1954) a BKP KB tagjává, a KB (1957. júliusi plénumán a KB titkárává választották. A KB 1959 szeptemberi plénumán PB-póttagnak választották, kinevezték a minisztertanács elnökhelyettesévé.

1959-től 1962 szeptemberéig az állami tervbizottság elnöke volt és a BNK állandó képviselője a KGST-ben.

A KB 1961 novemberi plénumán beválasztották a politikai bizottságba, a BKP IX. kongresszusa óta (1966) ismét a KB titkára. A párt X. kongresszusán PB-taggá és a KB titkárává választották. A nemzetgyűlés 1971. júliusában választotta meg a minisztertanács elnökévé. (MTI)

■BH

I

Kellér Dezső szerzői estje

Minden kiderül az önálló előadói esteken. Lelepleződnek a rutinfogások. a modorosságok, kirajzolódnak a sajátos, egyéni vonások. a tehetséget, eredetiséget, sokoldalúságot bizonyító jelek. Sokat nyerhet és veszíthet a művész.

Szombaton este is tapasztalhattuk. Az én kabarém adása alatt. A műsor nem volt rossz. Kellér Dezső tehetséges, sok tapasztalattal rendelkező humorista. Könynyed csevegő, a világhíres pesti kabaréstílus utolsó képviselője. Sajnos, az efféle kabaré varázsa halványult. Ma már más dolgokon. másként nevetünk mint évtizedekkel korábban. Kellér Dezső nem vette észre az ízlés, a körülmények változását és a régi recept szerint dolgozik. Ragaszkodik az elszürkült formulákhoz, a

„bemondásokon” alapuló szerkesztéshez. A vicceken érződik, hogy a szórakoztatóipar termékei. Megcsináltatnak ezek tisztességgel, csak éppen a változtatás szenvedélye hiányzik belőlük.

Kellér fölényes tudású, kiváló mestere szakmájának, csak éppen az eredetiség csipetnyi fűszere hiányzik, csak nem ismeri eléggé a mai magyar társadalmat, a sokszor nevetséges, vagy szatirikus ábrázolás után kiáltó visszáságokat, konfliktusokat. Az úgynevezett körúti humor rossz hagyományaival terhes sítlusa olykor egyenesen bosszantó. Egy író, még a könnyű műfajban sem mondhatja milliók előtt, hogy „átbeszél’’ egy témát. A legnagyobb baj azonban az. hogy a képernyő az efféle intim, sok beszédre alapozott humort nem szíveli.

Hová lett a dalárda?...

Már a címből kitetsző riporteri szándék felkeltette érdeklődésünket. Hová lett a dalárda?... Mi lett a kórustagokkal, miért bomlott föl a közösségi társadalmat építő országban egy nagy múltra visszatekintő falusi kórus. A téma — sajnos — országos érvényű. Sok régi falusi énekkarról ma már csak múlt időben beszélhetünk.

A dokumentumfilm alkotói, a

hajdan a János vitézt is bemutató műkedvelő csoport sorsát kutatva tulajdonképpen azt vizsgálták: hová lett a dalárdát összetartó szellem, az a felismerés, hogy a kórusban mindenki egyformán fontos, a sikerért mindenkit dicséret illet, a „mi” fontosabb az „én”-nél.

Izgalmas, valóban gondolatébresztő alkotást láttunk vasárnap délután. A bemutatott képsorok

Fejlődik a lakásépítő szövetkezés

Interjú a megyei takarék- és lakásszövetkezeti titkárság vezetőjével

Bács-Kiskun megyében nemcsak hagyományai vannak a lakosság lakásszövetkezeti mozgalmának, hanem jelentős sikerei is. Felkerestük Bercsényi Józsefet, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetőjét, s megkértük tájékoztassa lapunkat az eddig elért eredményekről és szóljon a további célkitűzésekről.

— Mindennapi életünk szóhasználatában a „szövetkezeti lakás” fogalma jóval régebbi keletű mint a „lakásszövetkezet”'. Ügy tűnik tehát, hogy a tartalom megelőzte a formát. Legyen szíves ezzel kapcsolatban legalább vázlatos áttekintést adni a lakásszövetkezetek létrejöttének előzményeiről, a lakásépítés, -fenntartás szövetkezeti kereteinek kialakulásáról.

— A lakásépítés szövetkezés

útján történő lebonyolítása valóban megelőzte a jogi szabályozást megyénkben. Egykori dokumentumok ugyanis azt bizonyítják — s a szövetkezeti alapítótagok visszaemlékezései is alátámasztják —, hogy közvetlenül a felszabadulás után jelentkeztek először e -szövetkezés kezdeti formái. Szakmár-Csornapusztán

például a szövetkezet tagjai részére 1948-ban már lakásépítő csoportot szerveztek, hogy 33 családi házat építsenek fel. 1950 júliusában Balotaszálláson a DÉFOSZ helyi szervezete és a földművesszövetkezet összefogott, hogy kislakásépítési szövetkezetét szervezzenek, s ők építették fel a jelenleg meglevő házak jelentős részét a faluban.

E nagyszerű kezdetnek azonban elmaradt a folytatása, s már csak a 20/1959-es korm. számú rendelet megjelenése után hallhatunk ismét lakásszövetkezésről. Kecskeméten a Hunyadivárosban alakult meg 1961 novemberében a megye első lakásfenntartó szövetkezete 37 taggal. A mozgalom elindítása nem ment könnyen. A város akkori vezetőinek úgy kellett rábeszélni a lakásra váró jogosultak közül néhány embert, hogy bérlakás helyett szövetkezetit fogadjanak el.

Ezt követően lassú fejlődésnek indult a mozgalom először Kecskeméten és csak néhány évvel később a megye többi városaiban. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt egy rendelkezés a lakásszövetkezeteket a fogyasztási szövetkezeti rendszerbe helyezte. E döntés után valamelyest meggyorsult a fejlődés, de a jelenlegi ütem lényegében az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány 1970. évi együttes határozata után következett be. A Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalása ismét újabb lendületet adott a mozgalomnak.

— Hol tart napjainkban a megye lakásszövetkezeti mozgalma? Mit tart működésükben a legprogresszív vonásnak?

— A megye lakásszövetkezeti mozgalma a lakásprogram megcselekvésre, állásfoglalásra, maga tartásunk felülvizsgálatára' kész. tetnek. A film együttérző öröm

mel ábrázolta az anyagi gyarapodás folyamatát, de nem titkolta a mai falu gondjait az igények és az adottságok között feszülő ellentmondásokat! a falusi urbanizáció ártalmait, a tanács tömegkapcsolatainak gyengülését, a fiatalok túlhajtott, egyoldalú szórakozásmániáiát. A műsor végső tanulsága, hogy Mezőszentgyörgy csak akkor haladhat együtt a korral, ha „minden agy működik”, ha megfelelő kották állnak a nagy-nagy dalárda rendelkezésére és mindenki megkapja, megtalálja az őt illető helyet.

Minél . több ilyen pártos filmet szeretnénk látni. Soha nem feledjük a kamerák előtt könnyező parasztembert. Egy basáskodó karrierista túrta ki évtizedek munkájával megszolgált posztjáról és megcsúfolt igazságérzete kergette a városba, segédmunkásnak. Sovány vigasz, inkább másokat biztat, hogy a film befejezése után a műsorközlő bejelentette: elküldték azt a bizonyos „protektort”. Miért kellett ehhez egy ország nyilvánossága? Ki adja vissza az igazságtalanságot elszenvedett ember hitét. Arra kell törekednünk, hogy mindenütt megerősödjenek, ha kell, újjáalakuljanak a valóságos és jelképes dalárdák, amelyek kizárják az egyéni túlkapásokat, leleplezik a fülsértő kivagyiságot. Harmonikusan összedolgoznak a szólamok! Ezt a szándékot erősíti, segíti Moharos József és Nádasy László dokumentumfilmje.

Heltai Nándor

valósítása terén a IV. ötéves terv időszakában alapvetően két területen érdekelt:

— az egyik a célcsoportos állami beruházásokból megvalósuló tanácsi értékesítésű, szövetkezeti lakások tulajdonosainak megszervezése, a lakások üzemben tartása lakásfenntartó szövetkezeti formában. Ebben a keretben a fejlődés a növekedés, a tanácsi értékesítésű lakások átadásának függvénye. Jelenleg Bács-Kiskunban 14 fenntartó szövetkezet működik, amelyek több, mint 2000 lakás tulajdonosát, bérlőjét fogják össze,

• Láncházak Kiskunfélegyházán, amelyeket a móravárosi KISZ lakásépítő szövetkezet épít.

• Ezeket a házakat a Népfront Lakásépítő Szövetkezet építette Kecskeméten.

— A másik terület — ahol lényegesen nagyobb és bonyolultabb feladataink vannak — a lakásépítő szövetkezeti mozgalom. Ezek természetesen úgy alakulnak, hogy később a fenntartó szövetkezeti feladatokat is ellátják. Megyénkben kísérleti jelleggel már 1970 áprilisában — tehát még a jogi szabályozás előtt — megalakult Kecskeméten az első lakásépítő és fenntartó szövetkezet „Hazafias Népfront Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet” — néven. Ezt hamarosan követtéka többiek, úgy, hogy ez idő szerint 21 lakásépítő szövetkezet működik • a megyénkben. Ebből 18 a városokban, három pedig a községekben — Tiszakécskén, Lajosmizsén és Slikösdön — található.

A lakásépítő szövetkezetek szervezése a megyei program célkitűzéseinek megfelelően a jelentkező igények alapján történt. Az építkezések természetesen telepszerűen valósulnak meg. Elmondhatom, hogy a megye IV. ötéves terve 1058 lakás építésével bízta meg a szövetkezeteket, amit hamarosan meg is valósítunk. A műszakilag átadott szövetkezeti lakások száma ugyanis eddig 430, építés alatt áll további 541 lakás és rövidesen újab 200 lakás építését kezdjük el. December 5-én ünnepélyes keretek között indítjuk be Baján a „DÁV-KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet” közreműködésével az ezredik szövetkezeti lakás építését. Mindent egybevetve még az idén megvetjük alapjait annak, hogy a IV. ötéves tervben ránk háruló lakásépítési kötelezettségeinknek eleget tegyünk. Természetesen mindez nem jelenti a?rt, hogy ezután a szervező munkát leállítjuk.

Kedvezőnek mondható az építő szövetkezeti tagság összetétele, ugyanis több mint 60 százalékuk munkás és mintegy 75—80 százalékuk 35 éven aluli fiatal. A lakásépítő és fenntartó szövetkezeteken kívül a megye négy városában tíz garázsszövetkezet működik, mintegy 600 garázs építésére. Eddig több mint 300 garázs készült el.

A legprogresszívebb vonása a szövetkezésnek az, hogy az egyéni erőfeszítéssel és az állam anyagi támogatásával létrejött lakásvagyon kezelése szervezetté vált. Az sem közömbös, azonban, hogy a lakásprogram megvalósításában maguk a tagok is részt vesznek, ami nemcsak olcsóbbá

Elkészültek a Rádió zenei népművelési rovatának 1974-es tervei. Rendszeresen jelentkezik majd a „Hanglemez világsiker” című többrészes adás. „Zene és interpretáció” címen pedig másik' érdekes sorozat kezdődik, amelynek lényege: híres előadók felfogásának. művészi alkotó munkájának egybevetése és elemzése.

Szabolcsi Bence születésének 75. évfordulója alkalmából, a jövő év augusztusában a nagy zenetudós tiszteletére megismétlik a „Válaszúton” című műsort. A Smetána-jubileumra két külön előadással emlékeznek míg Prokof jev zeneszerzői arcképét szovjet muzikológus, Akszjuk proteszi az építkezést, hanem erősíti is a tagokban a tulajdonosi tudatot. Megteremti feltételét a későbbi együttélésnek, módot nyújt a különböző formában nyújtható vállalati támogatás felhasználására, a különböző szövetkezetek, szervezetek, együttműködési lehetőségeinek kiaknázására, s a legérdekeltebbek számára biztosítja a» közreműködési és beleszólási jogot az ügyek intézésébe.

— A lakásszövetkezeti közösségek tevékenységét létrejöttétől kezdve sok féle tényező befolyásolja — például a helyi tanácsokkal, a pénzintézettel való együttműködés stb. — Milyen esetleges még meg nem oldott gondokkal küzd a lakásszövetkezeti mozgalom?

— Mint minden .fiatal szervnek a lakásszövetkezeteknek is az a fő problémája, hogy nem rendelkeznek még elegendő tapasztalattal és tevékenységük jogi keretei itf\h&ftyosak: így többek között még j nem jelent meg: a Szövetkezeti érvény ágazati végrehajtási utasítása. Ez egymagában ugyan még nem gátló körülmény, de sok esetben megnehezíti az eligazodást. Hadd említsek meg néhányat a gátló körülmények közül.

— A szövetkezetek nagy többségénél nincsenek meg az alapszabályszerű testületi tevékenység feltételei. (Közösségi helyiségek, ahol a választott vezetőség kifejthetné alapszabályszerű tevékenységét, a tagok, ügyes-bajos dolgainak intézését. Ilyenek létesítéséről eddig intézményesen sem a tanácsi értékesítésű lakások átadásánál sem a lakásépítő szövetkezeteknél nem gondoskodtak, jóllehet terveznek és átadnak helyiségeket, amelyeket nem

fesszor mutatja be a hallgatóknak.

Nagy érdeklődést vált ki bizonyára a Rádió zenei népművelési rovatának 1974-ben induló két Kodály-sorozata is. Breuer János „Kodály Zoltán g világsiker útján” címmel hat alkalommal ismerteti a nyilvánosság előtt nagy zeneszerzőnk határainkon túli felfedezésének történetét, míg Kecskeméti István „A dal Kodály Zoltán költészetében” címmel készít hét részből álló műsort.

Újdonságnak szánják a szerkesztők ,a „Vers és dal” című adásokat, amelyeket az irodalmi főosztállyal közösen készítenek majd a következő év folyamán.

az eredeti célnak megfelelően

használnak. Emellett a szövetkezetek ügyeit általában társadalmi munkában végzik.)

— A lakásépítő szövetkezetek bár jogi személyek, közvetlen hiteligényük nem megoldott.

— Jogszabályilag nem rendezett még a lakásépítő szövetkezetek gazdálkodási és nyilvántartási rendje.

Ilyen körülmények között esetenként és helyenként súrlódásokra kerül sor az OTP-fiókokkal. E súrlódások a megyei igazgatóság közreműködésével természetesen megszüntethetek. Hogy a vázolt eredményeket a mozgalom elérhette, jórészt annak a megértő támogatásnak köszönhető, amelyben a megyei városi és községi párt- és tanácsszervek kezdettől fogva részesítették. Külön kiemelem a KISZ megyei és városi bizottságainak a szövetkezetek szervezése terén nyújtott segítségét.- — Végezetül a lakásszövetkezeti mozgalom további terveiről, az ötödik ötéves tervre való előkészületekről szeretnénk hallani valamit.

— Örülök ennek a kérdésnek, mert úgy gondolom, a Petőfi Népe olvasótáborát érdekli, hogy a nyomasztó lakásprobléma megoldásában mit adhat a viszonylag legkedvezőbb pénzügyi feltételeket nyújtó lakásszövetkezeti mozgalom. Elmondhatom, eddigi tárgyalásaink alapján, hogy kedvező kép bontakozik ki. Az építő szövetkezeti tevékenység megkezdéséhez mindenekelőtt az alapfeltételeket kívánjuk, biztosítani. Ezek: közművesített (vagy hamarosan közművesítésre kerülő) telkek, kivitelező kapacitás és tervek biztosítása.

Az elkövetkező tervidőszakra a megye hat városának és néhány nagyközségének tanácsa, mintegy 2000—2500 lakás beépítésére alkalmas telket helyezett kilátásba. Kedvező azonban a kép a kivitelező kapacitás vonatkozásában is. E tekintetben eddig fő partnerünk a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat volt. A következő tervidőszakban is szeretnénk velük tovább együttműködni. Emellett az OKIS.T—SZÖVOSZ, illetve KISZÖV—MÉSZÖV közötti megállapodások alapján több ipari szövetkezet is kapacitás-nyilatkozatot adott. Ily módon a tervezett lakásszám reálisnak látszik. A tervdokumentációkat a SZÖVTERV bocsátja majd a rendelkezésünkre. Vállalták azt is, hogy az eddigi tapasztalatok alapján minőségben még jobb lakóépületeket terveznek.

Az építkezés módját illetően a házgyári termékektől a többszintes blokkos építkezésig, a kétszintes, családi jellegű lakóházakig minden variációt számításba veszünk. Továbbra is fő célkitűzésünk, hogy mindenekelőtt a munkások és fiatalok telepszerű építkezéseinek szervezését segítsük. Ezután is számításba veszszük a tagság személyes közreműködését, hogy ezzel hozzáférhetővé váljon az építkezés olyanok számára is, akik a vállalati munkás-lakásépítkezési kedvezményekhez nem juthatnak hozzá. Szövetkezeti szervezetünk hajlékonyságára jellemző, hogy egy szövetkezet keretén belül tag lehessen az is, aki munkás-lakásépítkezési kedvezménnyel rendelkezik és olyan is, aki egyéb forrásokból szerzi meg a szükséges pénzösszeget.

Befejezésül csupán egy megjegyzés, tovább kívánjuk fejleszteni a megépített lakások kezelésének, karbantartásának színvonalát, megfelelő szervezetek létrehozásával.

Vasúti személykocsik Dunakesziről

A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalata az idén 50 új vasúti személykocsit épít. Ezenkívül 80 régi szerelvényt felújítanak. Képünkön: Átadás előtt a felújított Aatípusú vasúti személykocsi. (MTI-foto: Koppány György felvétele — KS)

Kodály-sorozatokat indít a Rádió