Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

VSUK* PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf. 300. szám Ára: 90 fillér 1973. dec. 23. vasárnap Sütőüzem-avatás Soltvadkerten Tegnap délelőtt rendkívüli küldöttgyűlést tartott a Soltvad­­kert és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetke ­zet abból az alkalomból, hogy átadták rendeltetésének új léte­sítményét, a csaknem négymil­lió forint költséggel épített mo­dern sütőüzemet. Az ünnepi ren­dezvényen megjelent dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke. Ott volt Brach­­na János, a MÉSZÖV elnöke, Boza József, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára, valamint a Fővárosi Sütőipari Vállalat és a helyi szervek több vezetője, kép­viselője. A felszólalók között volt dr. Molnár Frigyes is, aki egyebek között a fogyasztáísi szövetkeze­tek idei eredményeiről és jövő­beni feladatairól beszélt, majd köszönetét mondott mindazoknak, akiknek részük van abban, hogy viszonylag rövid időn belül el­készülhetett ez a fontos terme­lőegység. Végül kitüntetéseket, pénzjutalmakat adott át a helyi ÁFÉSZ . legjobb dolgozóinak. A déli órákban került sor az üzemavatásra, ezt követően i a vendégek megtekintették a kor­szerű sütödét, s az ott látottak­ról elismerően nyilatkoztak. Az üzem ezzel megkezdte fo­lyamatos termelését, melynek eredményeként az igényeknek megfelelő mennyiségű friss, ízle­tes kenyér és péksütemény ke­rül majd naponta az ellátási körzetben — Bócsán, Tázláron és Sotvadkerten — levő élelmiszer­­üzletekbe, illetve vegyesboltok­ba. KÖZEL-KELETI KONFERENCIA Külügyminiszterek kétoldalú találkozója A Genfben pénteken megnyílt közel-keleti értekezlet első hiva­talos munkanapját a résztvevő országok külügyminisztereinek nemhivatalos kétoldalú találko­zói tették teljessé. A konferen­ciát tető alá hozó Szovjetunió és Egyesült Államok külügyminisz­tere, Gromiko és Kissinger pén­teken két alkalommal is találko­zott egymással. 1966 óta először folytatott közel másfél órás sze­mélyes megbeszélést a szovjet és az izraeli külügyminiszter — Gromiko és Eban — és magán­jellegű találkozón vett részt Kissinger amerikai és fflhmi egyiptomi külügyminszter is. .Szombaton reggel Kissinger és Eban tartott közös „munkareg­gelit”. Szombaton véget ért a közel­­keleti béke megteremtését célzó nemzetközi konferencia első, külügyminiszteri szintű szakasza. A résztvevő öt ország Waldheim ENSZ-főtitkár elnökletével szom­baton délelőtt zárt ajtók mögött ültek ismét tárgyalóasztalhoz, hogy a konferencia további me­netrendjéről döntsenek. A rövid, mindössze 15 percig tartó ülésen egyhangú határozat született ar­­(Folytatás a 2. oldalon.) • A szovjet delegáció a genfi konferencia üléstermében. Középen Gromiko külügyminiszter. (Telefoto — AP—MTI—KS.) Ülést tartott a Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott Bács-Kiskun megye Tanácsa. A testület tag­jait és a meghívottakat dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd meg­állapította, hogy az ülés határozatképes. Beje­lentette, hogy idő közben elhunyt Horváth Jó­zsef megyei tanácstag. Emlékének egyperces néma felállással adózott a testület. Bejelentet­te továbbá, hogy lemondott tanácstagi tisztsé­géről Farkas Mihály. A lemondást a tanács tudomásul vette és köszönetét fejezte ki Farkas Mihálynak az eddig kifejtett munká­ért. A továbbiakban a megyei tanács elnöke tájékoztatta a jelenlevőket az 1973. december 9-én megtartott időközi tanácsi választásról, s elmondta, hogy ez alkalommal —> a megürese­megyei tanács dett helyekre — összesen öt megyei tanács­tagot választottak: Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát, Lengyel Imre al­ezredest, a megyei kiegészítő parancsnokát, dr. Kovács Jenő alezredest, Kovács Gézát kalo­csai érseki helynököt és Nagy Józsefet, a Szik­rai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét. Gajdócsi István a továbbiakban javaslatot tett a tanácsülés napirendjére, amelyet az ülés elfogadott, majd felkérte dr. Vidmann Mihályt, a pénzügyi osztály vezetőjét, hogy az első napirendi ponttal kapcsolatban — Bács- Kiskun megye és tanácsai 1974. évi költségve­tési és fejlesztési alapjának jóváhagyása — tartsa meg szóbeli vitaindítóját. A Névnap sikere a Vajdaságban 3. oldal Karácsonyi műsorok a tévében és a rádióban 3. oldal Életünk minősége 4. oldal Doboz a fenyőfa alatt 4. oldal összegezés és előretekintés 9. oldal Gondtalan, vidám gyermekek 5. oldal • Az ülés elnöksége. Dr. Gajdócsi István üdvözli a tanácstagokat. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ezután került sor dr. Vid­­mann Mihály előterjesztésére, amelyet lapunk 3. oldalán is­mertetünk. Az előterjesztést tartalmas hozzászólások követték. Bogár János, a megyei tanács szám­­vizsgáló bizottságának titkára a bizottság véleményének hangot adva elmondta, hogy jónak, át­gondoltnak, részleteiben is elő­remutatónak ítélték meg a vi­taindítót. Ugyanakkor szükséges­nek tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy egyes ágazatokon be­lül — véleménye szerint — a szakigazgatási szervnek több gondot kellene fordítani a gaz­dálkodásra. Szendrei Sándor, a kecskemé­ti járás megyei tanácstagjáinak nevében- kért szót. Felszólalásá­ban a járás kulturális, szociális, egészségügyi ellátottságáról, az ilyen célokra 1974-ben fordítan­dó összegekről beszélt, s kérte, hogy fordítson a megyei vezetés nagyobb gondot a járás gyer­mekjóléti intézményeinél az el­látás javítására. Geri István volt a következő felszólaló. Arról beszélt, hogy többet kell foglalkozni a váro­sok vonzáskörében levő kisebb települések lakóinak, a városba bejáró dolgozóknak gazdasági, kulturális, szociális ellátásával, annak javításával. Kalocsán e feladatok megoldására koordi­nációs bizottságot alakítottak. Fülöp Gyula a közalkalma­zottak szakszervezetének megyei bizottsága nevében szólva el­mondta, hogy egyre inkább meg­valósulnak azok a törekvések, amelyek a közszolgálatban dol­gozó emberek jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését célozzák. Utalt az országgyűlésen és a Mi­nisztertanács legutóbbi ülésén elhangzottakra, beszélt a jubi­leumi jutalmakról, az üdülési lehetőségekről stb. Dr. Pataky József a jövő évi költségvetésnek az egészségügyet érintő részéhez szólt hozzá. Be­szélt a megyei kórház immár évek óta tartó felújításáról, a megye gyógyszertárainak állapo­táról, felújításuk, s néhány he­lyen pedig új gyógyszertár épí­tésének szükségességéről. A vitában elhangzottakra dr. Vidmann Mihály válaszolt, a napirenddel összefüggésben pe­dig dr. Gajdócsi István tartott rövid összefoglalót, majd sza­vazásra került sor. Bács-Kiskun megye Tanácsa az 1974. évi költ­ségvetési és fejlesztési alapot 1 milliárd 327 millió 515 ezer forint bevétellel és ugyanilyen összegű kiadással jóváhagyta. Ezután szünet következett. A szünet után a megyei tapács és a végrehajtó bizottság 1974. évi munkatervét hagyta jóvá a testület, majd a kecskeméti já­rási hivatal munkájáról szóló be­számolót vitatta meg a megyei tanács. Ehhez Bene András, a járási hivatal elnöke fűzött szó­beli kiegészítőt. A témához hoz­zászólt dr. Csenki Ferenc, a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára, aki elmondta, hogy a megyei tanács és szak­osztályai a közelmúltban vizs­gálatot folytattak a járásnál, s ennek alapján javasolta: foko­zottabb figyelmet kell fordítani a megye legnagyobb járására. Magony Imre, a járás megyei ta­nácstagjainak nevében szólva méltatta a járási hivatal sokol­dalú és eredményes szervező munkáját. A megyei tanács ülése ezt kö­vetően tudomásul vette azt a tájékoztatót, amely a végrehaj­tó bizottság 1973. évi munkájá­ról készült. Elfogadta a megyei tanács ülése azt a tervezetet is, amely a megyei tanács szerve­zeti és működési szabályzatát tartalmazza, s amelynek előadó­ja dr. Posváncz László, az ügy­rendi bizottság elnöke volt. Ugyancsak jóváhagyta a megyei tanács a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1974. évre szóló munkatervét, majd bejelentések következtek. Az ülés végén a tanácstagok interpellációira került sor. Har­­math Lajosné a kalocsai MÁVAUT-állomás fűtése és kör­nyezetének rendezése tárgyában, Pusztai Ferenc a pusztai kézbe­sítés jobb megoldása érdekében, Magony Imre a tiszaalpári laká­sok vízbekötése tárgyában in­terpellált. Idős Csabai Jónásné azt kérte a megyei tanácstól, hogy az V. ötéves terv során tá­mogassa Tasson egy művelődési ház kialakítását. Trisztyinszky Pál a Tázlár—Pirtó—Kiskunha­las közötti út burkolatának sür­gős kijavítását kérte. Boromissza lgnácné köszönetét fejezte ki azért a támogatásért, amelyet a megyei tanács a Szakmar köz­ségben épülő művelődési ház megépítéséhez nyújtott. A tanácstagok interpellációik­ra harminc napon belül írásban kapnak választ az illetékes szak­­igazgatási szervtől. Bács-Kiskun megye Tanácsá­nak tegnapi ülése dr. Gajdócsi István zárszavával ért véget. G. S. Az 1974. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági tervet, amelyet a negyedik ötéves tervben meg­határozott gazdaságpolitikai célok és az 1973. évi gazdasági eredmények alapján dolgoztak ki. A terv figyelembe veszi az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács érvény­ben levő társadalom- és gazdaságpolitikai határozatait, bizto­sítja ezek folyamatos végrehajtását. A Minisztertanács megállapította, hogy 1973-ban a kitűzött feladatok túlnyomó része sikerrel megvalósult, és a népgaz­daság a tervben kijelölt irányban fejlődött. Növekedett a munka társadalmi hatékonysága, tovább javult a gazdasági egyensúly. A nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabban, 6—7 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasz­nálása ennél mérsékeltebben, 4 százalékkal emelkedett. A fel­halmozás, a beruházások és a készletek növekedése nem érte el a tervezettet, míg a fogyasztás a tavalyihoz hasonlóan az előirányzott ütemben, mintegy 4,5 százalékkal növekedett. A termelő ágazatok a negye­dik ötéves tervben meghatáro­zott irányban, többségükben az előirányzottnál gyorsabb ütem­ben fejlődtek. Az ipari termelés 6,5—7 szá­zalékkal, a tervezettnél gyor­sabban emelkedett. A negyedik ötéves terv céljaival összháng­­ban az átlagosnál erőteljesebb volt a vegyipar, a könnyűipar és a villamosenergia-ipar termelé­sének növekedése. Az iparban foglalkoztatottak száma a tava­lyi csökkenés után mérsékelten, 1 százalékkal emelkedett. Az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés a vártnál gyorsabban nőtt. Eredményes évet zár a mező­­gazdaság. Eredményei kedvezőb­bek a számítottnál. Termelése 5—6 százalékkal meghaladta még az 1972. évi magas szintet is. A növénytermelés — első­sorban a kedvező gabona- és szőlőtermés eredményeként — 7—8 százalékkal növekedett. A gabonatermés elegendő a lakos­ság ellátásához, a növekvő ál­latállomány takarmányszükség­letének kielégítéséhez és export­ra is lehetőségét ad. A gyü­mölcs- és zöldségtermelés a ta­valyi szinten alakult, a burgo­nyatermés azonban kisebb volt az elmúlt évinél. Az állatte­nyésztés eredményei — a vágó­sertések számának első félévi átmeneti csökkenése következ­tében — elmaradtak a tervezet­től, de 2—3 százalékkal megha­ladják az előző évi szintet. A sertésállomány jelentősen növe­kedett, a szarvasmarha-állomány ebben az évben hosszú idő óta első ízben nőtt. A lakosság jövedelmei — jó­részt az év közben hozott bér- és szociálpolitikai intézkedések hatására — a korábbinál gyor­sabban emelkedtek. A lakosság • Az 1974. évi költségvetés 117—118,5 mil­liárd forintot irányoz elő be. ruházási célok­ra. Térképünk a legfontosabb nagyberuházá­sokat tünteti fel. A beruházá­sok közel 50 százaléka álla­mi erőből, a többi pedig vállalati és szö­vetkezeti erő­forrásokból va­lósul meg. Cél: a folyamatban levő kb. 40 egyedi nagybe­ruházás terv­szerű határblé­­re való kiké­szítése. egy főre jutó reáljövedelme 4^4 százalékkal, az egy keresőre ju­tó reálbér 2,3 százalékkal ma­gasabb az 1972. évinél. A kiskereskedelmi forgalom 8—9 százalékkal emelkedett. A lakosság áruellátása számos ter­mékből tovább javult, az áruel­látás színvonala, néhány áru ki­vételével (sertéshús, zöldség, burgonya), mindvégig kielégítő volt. 1973-ban á tervezettnél 4 ezer­rel több, mintegy 85 ezer lakás készült el. Ezen belül állami erőből 33 ezer lakás épült fel, 3 ezerrel több, mint 1972-ben. A beruházások mérsékelt nö­vekedése mellett javult a be­ruházási egyensúly és a beruhá­zások szervezettsége. A kivitel ez évben is gyorsan növekedett, összességében 17—18 százalékkal múlta felül az 1972. évit. A kül­kereskedelmi forgalom egyenle­ge aktív. Az idei esztendővel túljutot­tunk az ötéves tervidőszak felén.' A népgazdaság 1971—73. közötti fejlődésének tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a negyedik öt­éves terv gazdaságpolitikai cél­jai reálisak és megvalósíthatók. Az elért eredmények jó alapot teremtenek a népgazdaság to­vábbi tervszerű fejlődéséhez. A Minisztertanács határozata szerint — a negyedik ötéves terv. gazdaságpolitikai céljaival összhangban és az abban foglalt célok teljesítése érdekében — a fő feladat 1974-ben is a társa­dalmi termelés hatékonyságá­nak növelése. Fenn kell tartani és részleteiben is erősíteni kell a népgazdasági egyensúlyt. A vállalatok — különösen a feldol­gozó iparban — törekedjenek erőteljesebben a termelés szer­kezetének javítására és a gaz­daságosság növekedésére, hogy így biztosítani lehessen a belföl­di kereslet még jobb kielégítését, és az exportképes áruk arányá­nak növelését. Az ötéves terv­ben előirányzottnál gyorsabb ütemben növeljék a munka ter­melékenységét, ennek érdekében gyorsítsák meg az elavulf álló­eszközök kicserélését, javítsák tovább a munka- és az üzem­­szervezést, segítsék elő a mun­kaerő ésszerű átcsoportosítását, törekedjenek a termelési eszkö­zök jobb hasznosítására, a tár­sadalmi tiszta jövedelem gyor­sabb növelésére. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents