Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-22 / 299. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. december 22. Egy rendhagyó levél - és ami mögötte van „Várni semmit sem várok, kérni semmit sem kérek. Köszönettel tartozom, hogy segítettek munkámban ..., hogy velem született problémámmal egész embernek érezhettem magam ... Elégedett vagyok.” E sorokat Vankó Józsefné, a Férfi Fehémeműgyár bajai üzemének nyugdíjasa vetette papírra. A hálás asszony írása egy munkahelyi közösséget dicsér, amelynek tagjaként feledni tudta az életét megnehezítő, vele született testi hibáját. Rendhagyó levél a Vankó Józsefnéé, de nem ez az egyetlen ilyen, ami Gyulai Lászlóné szb-titkár asztalán fekszik. Van belőle még jó néhány, pontosan annyi, ahány nyugdíjazott és leszázalékolt dolgozót számon tartanak az üzemben. Gyakran előfordul, hogy egy-egy munkahely vezetőit levélben keresik fel volt munkásaik, köszönetét mondanak, esetleg panaszkodnak, kinek mire van oka. Ezúttal azonban nem ilyen spontán megnyilatkozásokról van szó. PÁRTSZERVEZÉS-PÁRTIRÁNYÍTÁS A reszort és kollektív felelősség — Az ősz elején kaptuk a feladatot szakszervezetünk központjából, hogy mérjük fel nyugdíjasaink szociális helyzetét — tájékoztat Gyulai Lászlóné. — Kérdőíveket használtunk erre a célra, amelyeket a nőbizottság segítségével juttattunk el egykori dolgozóinkhoz. Egy sor kérdésre kértünk tőlük választ, hogy hű képet nyerhessünk arról, hogyan, milyen körülmények között élnek, amióta elkerültek tőlünk. Tudni akartuk, hogy munkában eltelt életük késő délutánján vannak-e megélhetési gondjaik. Aki rászorul, annak segítünk, pénzjuttatással, vagy ha vállalni tudja jövedelme kiegészítésére megfelelő munkát kínálunk fel neki. Senkit sem hagyunk támasz nélkül. Nemes, szinte családi kötelességet vállalt magára a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete, de a helybeliek sincsenek •ötlet, tenniakarás híjával. — Most volt itt nálam az •9 Veréb Istvánné munkaverseny-szervező és újítási előadó méltán elégedett lehet az eredményekkel. A háztartási fűtőolaj ára 1,50 forint s ezt a korszerű tüzelőanyagot nálunk nagyon sokan használják. Igaz. adódik még manapság is a tárolóhelyek környékén sorban állás, ám a több pénzűtek és kevésbé ráérők igénybe veszik a 9-es számú Volán szolgáltatását a házhoz szállítást is. Az előrendelt és házhoz szállított fűtőolaj ára meglehetősen borsos, hiszen a vállalat — a tröszti árszabályozáshoz tartva magát — literenként 30 fillért számít fel, tulajdonképpen a fűtőolaj árának 20 százalékát. Amikor arról érdeklődtünk. hogy vajon miért ennyi, a tröszti rendelkezésre, s arra hivatkoztak hogy Kecskemét közigazgatási határa olykor 6 kilométer távolságra van. s egy kanna — 20 liter — tüzelőolaj elszállítása csak ilyen módon fizetődik ki. Abban talán igazat adunk a vállalatnak, hogy kis tételek esetén ilyen szállítási díjat számolnak fel. de az is tény, hogy ugyanekkora a díjtétel ezer liternél is. Márpedig az egyéb fajta szolgáltatás — villany,, gáz, víz — esetében a nagyobb mennyiséget fogyasztók kedvezményt kapnak, igaz az összeg nem progresszíven csökken. Ügy véljük, erre nem kell külön példát felhozni. Manapság — erre buzdítjuk mi is a lakosságot — legtöbb helyen, ahol gázolajjal fűtenek, egy-két egyik brigád vezetője, és arra kért, segítsek nekik egy támogatásra szpruló idős embert találni' — osztja meg velem legfrissebb gondját Gyulai Lászlóné. — Jelen pillanatban nem ígérhettem semmit, mert akikről tudunk, azokat már más szocialista brigádok gyámolítják. Drégely Gizellát 1969-ben százalékolták le, azóta mozgásképtelen beteg. A Kulich Gyula ezüstérmes szocialista brigád vállalta, hogy minden lehetséges módon könnyít helyzetén. Az Egyetértés brigád tagjai a II. számú szociális otthon lakóival tartanak fenn kapcsolatot. Rendszeresen ellátogatnak hozzájuk, s tarsolyukból sohasem hiányzik a jó szó, és egy kis ajándék sem. A Petőfi Sándor nevét viselő ezüstérmes szocialista brigád Szalontai Ferencnek, az üzem volt portásának gondjait próbálja enyhíteni. Karácsonyra ágyneművel kedveskedik a fékvő beteg idős férfinek. 200 literes hordót, de akad olyan háztartás is. ahol ennél nagyobb tartályt szereztek be. Érthető ez, hiszen az emberek előrelátók, s így csökkentik a tárolóhelyek körüli zsúfoltságot. A már említett tartályok egyszeri feltöltése 1500— 3000 forintba kerül, s ha a szállítási díjat hozzászámítjuk — hiszen a nagy tartályokat mozgatni sem lehet — 300—600 forintot, tehát 200—400 liter gázolaj árát kell kifizetni. Értesüléseink szerint már korábban vita volt a fűtőolaj-szállítási költségeket illetően, de megállapodásra nem jutottak, illetve meghagyták a régi tarifát. Szeretnénk javasolni a következőket, éppen á lakosság, a többet fogyasztók érdekében. A 30 filléres szállítási költséget 200 literig — egy hordónyi mennyiség — hagyják meg, de az ennél többet vásárlók számára a szállítási költség felét engedjék el. Indokunk csupán annyi: 20 liter tüzelőolaj elszállítása adott helyre ugyanannyiba kerül mint ezer literé. s nem indokolja semmi sem a többletfuvardíjat, azért sem, mert az már tartálykocsit igényel. A fűtési szezon közepén vagyunk, érdemes lene tehát ezen nemcsak elgondolkodnia, de intézkednie is a Volán Trösztnek, hiszen a szállítás szolgáltatás is, de nem a jelenlegi áron! Gémes Gábor A titkárnő újabb példa elmondásába kezdene éppen, amikor belép Veréb Istvánné munkaverseny-szervező és újítási előadó. A Felsőszentiváni Gyermeknevelő Intézet gondozottainak akarnak egy kis örömet szerezni karácsonyra, azt jött megbeszélni a szakszervezeti vezetővel. A játékokra, könyvekre és édességre úgy gyűjtik össze a pénzt önkéntességi alapon a dolgozóktól. Nem kell attól tartaniuk, mondják, hogy üres kézzel mennek Szentivánra. Veréb Istvánné útja egyébként a szocialistabrigád-vezetők értekezletéről vezetett a szakszervezeti irodába. A tanácskozáson időszerű feladatok kerültek terítékre. A kollektívák első számú emberei tanfolyam keretében sajátítják majd el azokat az ismereteket, amelyek birtokában még jobban helyt állhatnak munkájukban. Természetesen nem csak ők képezik magukat tovább. Az 1300 munkást foglalkoztató üzemből 686-an vesznek rés2t az oktatás valamilyen formájában. — Dolgozóink zöme nő — teszi még hozá Veréb Istvánné. — Közülük a legtöbb egy személyben asszony, anya, brigádtag és „tanuló”. Elmondhatjuk, hogy igyekeznek valamennyi szerepükben elfogadható alakítást nyújtani. A fiatalasszony szavai Vankó Józsefné levelét juttatják eszembe. Egész embernek érezhette magát az üzemben, ahogyan írja, s ezt el is hiszem neki. Akikkel együtt dolgozott, maguk is teljes emberként próbálnak élni és dolgozni. A. Tóth Sándor Szakmunkásképzés a fóti gyermekvárosban • A fóti gyermekvárosban a szakmunkástanuló-oktatást házon belUl oldották meg. Jól felszerelt tanműhelyekben, jól képzett oktatók segítik a fiatalokat. Képünkön autószerelők gyakorlati oktatása. (MTI- foto: Balaton József — KS) Vita 'kerekedett a beszámoló taggyűlésen az egyik vezetőségi tag munkájának értékeléséről. „A reszortjából eredő feladatokat jól ellátja, a politikai oktatást gondosan megszervezte, s most is állandóan figyelemmel kíséri, hogy minden rendben menjen, meglegyenek a feltételek a foglalkozások lebonyolításához” — hangzott az egyik vélemény. Egy másik felszólaló viszont úgy vélekedett: bár mindez igaz, mégsem lehet az értékelés egyértelműen kedvező, mert az illető elvtárs csupán a reszortfeladataival törődik, s a vezetőség kollektív munkájából nemigen veszi ki a részét. A megállapítás valódiságát nem is vonta kétségbe senki: a vita e tény megítélése körül forgott. Más pártszervezetekben is feltették e kérdést most az évi munka értékelése kapcsán önmaguknak és egymásnak a vezetőség tagjai, s szóltak róla nem egy helyen az őket megválasztó párttagok is. S hadd tegyük mindjárt hozzá: azokkal lehet egyetérteni, akik nagyobb igénnyel léptek fel, akik többoldalú tevékenységet vártak el a vezetőség tagjaitól. Épp abból kiindulva, hogy ezeket az embereket nem valamilyen részterület irányítására választották meg (hiszen nem termelési, gazdasági, ágit. prop. felelőst választ a párttaggyűlés), hanem egy kollektív vezető testület tagjaivá. Mondani sem kell, a reszortfeladat ellátása természetesen elengedhetetlenül fontos dolog, s éppen ezért a vezetőségi tag tevékenysége megítélésének alapvető mércéje. Ahol ez is hiányos (s mi tagadás, éppen-A felszabadulás utáni közművelődés nagy vívmánya a korszerű magyar könyvtári hálózat kialakítása. Szervezettség tekintetében a legjobbak között vagyunk. A honi könyvtárügy az azonos feladatkörű könyvtárak hálózatba tömörítésén alapszik. Ennek az volt a célja és eredni ínye, hogy a könyvet mind nagyobb mértékben népünk szocialista nevelésének, a tudomány és a termelés fejlesztésének, az egész társadalom tájékoztatásának a szolgálatába állítsa. A múlt és a jelen Az 1956-ban elfogadott alaptörvény megszabta a közművelődési könyvtárak rendszerét, feladatait, művelődési elveit. A tanácsi hálózat az ország közigazgatási rendszerének megfelelően jött létre. Központjaik a megyei könyvtárak, a megyei ta iá csők intézményei. Nagyabb egységeik a járási, városi intézmény ék, a főfoglalkozású szakember által vezetett községi könyvtárak. Az 1949-ben megkezdődött és lényegében 1953-ra befejeződő átszervezés különösen az olyan, kulturális szempontból elmaradt területen hozott jelentős eredményeket, mint Bács-Kisku i "negye. A korábban alapított intézményeket 'kevés olvasó látogatta, állományuk szegényes, hiányos volt. A megyeszékhelyen például a második világháború befejezése előtt a városi könyvtár nem nyitotta meg kapuit a lakosság széles rétegei előtt. Teljesen megoldatlan volt — néhány kivételtől eltekintve — a tanyákon élők jó irodalommal, szakkönyvekkel való ellátása. Megyei adatok Szinte lehetetlen a huszonötharminc esztendővel ezelőtti viszonyok összehasonlítása a mostani .állapotokkal, olyan óriási a fejlődés. A rendelkezésre álló kötetek száma megsokszorozódott és a könyvtárügy a közművelődés fontos tényezőjévé vált. A gyarapodás 1960-tól lelassult, de így is figyelemre méltó. Tizenhárom esztendeje a megyében levő 346 tanácsi könyvtári egységben 410 ezer kötet állt 56 ezer olvasó rendelkezésére. A külterületi kölcsönzést egy művelődési autó segítette. Az intézmények alapterülete 4265 négységgel akad még ilyen alapszervezet), s ahol emiatt a titkárra hárul a közvetlen szervezőmunka nagy része, ott a kollektív munka elemi alapjai gyengék. Ha komolyan vesszük a pártmunkában is a személyes felelősséget, ha valóban törekszünk arra. hogy a tevékenység ne megfoghatatlanul általános vagy szétfolyó legyen — akkor igényelnünk kell a pártmunka valamennyi területének gondos és felelősségteljes irányítását. Enélkül a vezetőség nem tehet eleget hiánytalanul a rá háruló feladatoknak, s az alápszervezet egészében sem töltheti be megfelelőképpen szerepét. Am bármennyire szükséges is ez. mégsem elegendő. A pártszervezetek politikai jellegű munkát végeznek, s ezzel nem egyeztethető össze valamiféle hivatali munkastílus. A vezetőségi tag nem lehet puszta „ügyintéző”, aki ellátja a reá bízott területen a feladatokat, megoldja az itt jelentkező gondokat, s ezzel eleget tett kötelességének. Már csak azért sem, mert ha bezárkózik reszortjának határai közé, valójában nem is tudja jól megoldani közvetlen munkaterületének problémáit sem. Hiszen a propagandamunka felelősének például nemcsak a pártoktatás megszervezése a dolga, hanem a propagandisták folyamatos tájékoztatása és a foglalkozások tapasztalatainak rendszeres elemzése is. Ehhez pedig már ismernie kell az alapszervezeti munka egészét, a gazdasági-termelési kérdéseket is. De ilyen ismeretek nélkül hogyan irányíthatná jól az agitációs felelős a felvilágosító munkát. a szervezőtitkár a pártzetméter volt. Tavaly 417 helyen egymillió-százezer könyv közül választhatóit 107 ezer olvasó. 86 főfoglalkozású dolgozó 3 milliókétszázezer kötetet kölcsönzött. Csaknem megkétszereződött az olvasótábor és a tanyák kulturális ellátását hat autó könnyíti. A könyvvásárlásra fordítható összeg lakosonként évente mintegy 3,50 Ft, csaknem kétmillió forint. A közelmúltban kidolgozott fejlesztési irányelvekben meghatározott követelményekhez viszonyítva némileg csökken örömünk, elégedettségünk. Kevés az intézmények alapterülete, nem emelkedik a, kívánt mértékben az állomány, gyarapítására fordítható összeg. Hiány van felsőfokú végzettségű;* nagy gyakorlattal rendelkező szakemberekben. Az új lakónegyedekben levő fiókok áldatlan állapotok között dolgoznak. Az országban sok új könyvtár épült. Bá-’s-Kiskun megyében csupán Kiskunhalason és — átalakítással — Kalocsán. Kecskeméten és Baján a helyszűke az alapvető szolgáltatásokat nehezíti, A kecskeméti intézmény alapterülete a szükségesnek egytizede. A bajai gondokról a közelmúltban írtunk. Eredmények és gondok A könyvtárait tevékenysége egyenetlen színvonalú. A kiskunhalasi könyvtár belső rendjét, a kalocsai közművelődési kezdeményezéseket országszerte ismerik és méltányolják. A bácsalmási intézmény helyismereti gyűjteménye, mind a beszerzés tervszerűségét, mind a feldolgozás alaposságát tekintve a legjobbak közé sorolható. Tiszakécskén az olvasottság már-már városi arányú. Folytathatnók a jó példákat, de nem feledkezz hetünk meg a fogyatékosságokról. Hiányos és részben feltáratlan a megyei könyvtár helyi állománya. Kodály Zoltán szülővárosában nincs az intézménynek zenei részlege. Általában kifogásolható a hírlapok és folyóiratok hasznosítása, a tájékoztatási rendszer is további javításra szorul. Megnéztük tíz — nem kiemelt — megyeszékhely könyvtárának 1972-es beszerzési adatait. A népességszámában Kecskemét áll az élen. Az állomány növelésére fordított összeg „rangcsoportokat, vagy a tömegszefvezetben dolgozó kommunistákat? Az információs munka vagy a politikai oktatás tapasztalatfii a termelési felelős számára is szükségesek, de még az alapszervezet gazdasági munkáját sem lehet a szélesebb óíszett. - gések ismerete nélkül jól kézben tartani. Vagyis, ha a vezetőségi tagok ismerni, érteni és valóban irányítani akarják pártszervezetük munkáját, ha eredményes helyi politikát akarnak „csinálni”, akkor már nem csupán a közvetlen rájuk bízott résszel kell törődniük, hanem az egésszel is. De a vezető testület tagjaiként felelősek is az egészért — s nem csupán a részért. Együttesen kell gondoskodniuk arról, hogy az alapszervezeti munka megfelelően haladjon, a pártszervezet betöltse azt a szerepet, amelyet a szervezeti szabályzat és a különféle határozatok értelmében el kell látnia. Ha a munka lényegét illetően hiányosságok vannak. hiába mondja a gazdasági felelős: „kérem. a tagdíjakkal mindig pontosan elszámoltunk, én teljesítettem a kötelességemet”. Joggal válaszolhatja neki bárki; ..nem teljesítetted, mert nemcsak ennyi volt a dolgod, választott vezetőként a munka egészéért felelősség terhel”. Helyesen tették tehát, akik azon a bizonyos taggyűlésen igényelték, hogy minden vezetőségi tag lásson túl reszortja határain. Lásson túl — s ennek megfelelően cselekedjék is, vagyis ilyesféle módon legyen a közös döntések és az együttes végrehajtás szervezője, részese. Gy. L. listáján” a nyolcadik. Csupán Békéscsabát és Egert előzi meg. Nyíregyházán kétszer annyi pénzt költenek lakosonként számolva új könyvekre mint Bács- Kiskun megye székhelyén. E vonatkozásban Baja, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas sem büszkélkedhet. Olyan helységek „mögött” foglalnak helyet mint Kisvárda, Keszthely, Mohács, Tata, Gödöllő, Mátészalka, stb. A könyvtárosok többségének lelkes munkájával magyarázható, hogy a viszonylag kedvezőtlen adottságok ellenére a forgalom eléri az országos átlagot. Az említett tíz megyeszékhely között Kecskemét 1972-ben kölcsönzött 454 ezer kötettel ötödik helyen van. A hat városban — ezekoen él a lakosság mintegy 35 százaléka — egymillió-kétszáznegyvenezer kötetet, a többi 105 helységben valamivel több mint egymillió-hétszíázezret kölcsönöztek tavaly. Távlati fejlesztési terv Elnézést kérünk olvasóinktól a sok számadatért, de szeretnénk, ha minél többen tudnának a tanácsi könyvtárakban végzett munka nagyságáról, jelentőségéről. Tudjuk, hogy a statisztika olykor torzít, talán itt-ott szépít is, de a lényeget fejezi ki: Bács-Kiskun megye könyvtárügyének legfontosabb területe számottevően fejlődött az utóbbi években. Külön foglalkozunk majd a szakszervezeti és iskolai könyvtárakkal. Most csak annyit róluk, hogy ezek is hatékonyabban dolgoznak mint bármikor korábban. Az eddigiek is bizonyítják, hogy a megyében felismerték a könyvtárügy fontosságát. Néhány héttel ezelőtt színvonalas elemzés után a megyei tanács végrehajtó bizottsága elfogadta a távlati fejlesztési tervet. Lapunkban részletesen ismertetjük majd az előremutató, gondosan kimunkált határozatokat. Most a megnyilvánuló szemlélet érzékeltetésére dr. Gajdócsi Istvánnak, a megyei tanács elnökének zárószavaiból idézünk: „Egészen nyilvánvaló, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődés indokolja, a tudományos, technikai forradalom pedig egyenesen követeli, hogy felismerjük a könyv szerepét, fontosságát. A legfontosabb információs eszközt kapjuk a könyvben.” Heltai Nándor ÚJ FOLYTATÁSOS REGÉNYÜNK: Lépcső az Hétfői számunktól kezdjük cl közölni Papp Zoltán kalandos történetét feldolgozó írását, melynek címe: „Lépcső az alagsorba”. A história a harmincas években kezdődik egy vidéki alföldi városban, és ott is fejeződik be 1970 nyarán. A folyóparti villanegyedben hat, különös stílusban épült villa áll egymás mellett. alagsorba Hogyan kerültek ide? Miért lengi körül őket a titokzatosság építésük után még jó három évtizeddel is? E villákkal emberek sorsa kapcsolódik össze — vajon miért? Erre ad feleletet a fordulatokban bővelkedő írás, amely remélhetőleg felkelti majd olvasóink érdeklődését. • A Petőfi Sándor ezüstérmes szocialista brigád, amelynek tagjai Szalontai Feri bácsira, az üzem volt portására is gondolnak a jó munka mellett. (Szabó Ferenc felvételei.) A szállítás szolgáltatás is! Tanácsi könyvtárak Bács-Kiskun megyében
