Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-21 / 298. szám
Md f t 5'”1 1973. december 21. • PETŐFI NÉPE j, IM* • 3 Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka Tímár Mátyás felszólalása Jövő évi állami költségvetésünk a z. 1973-ban elért eredmények alapján biztató képet nyújt az előttünk álló esztendőre. Természetesen az éves terv és a költségvetés csupán előirányzat, amelynek megvalósításán erőteljesen kell munkálkodnunk. Engedjék meg, hogy a költségvetéssel kapcsolatosan elsősorban az ipar- és építőipar feladataival és problémáival foglalkozzam. Az ipar és az építőipar 1974- ben a nemzeti jövedelemnek mintegy 52 százalékát termeli és az államháztartás bevételeinek ennél valamivel nagyobb hányadát fogja befizetni. Iparágaink termelésének fejlődési ütemében kifejezésre jut kormányunknak az a törekvése, hogy az ellátás szempontjából fontos, rentábilis ágazatokat az átlagosnál nagyobb mértékben fejlessze. Azokban az ágazatokban és vállalatoknál pedig, ahol a termelés szerkezete korszerűtlen. olvan átalakításokra törekszünk. amelyek elősegítik hogy a gazdaságtalan termékeket mind erőteljesebb ütemben gazdaságossal váltsuk fel. Ez természetesen az utóbbi ágazatokban és vállalatoknál mérsékelheti a fejlődés ütemét, de alapjában véve jó célt szolgál, hiszen a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításúval az állami költségvetés mentesül a vállalati támogatások és külkereskedelmi szubvenciók egy része alól és a felszabaduló összegeket más, hasznosabb célokra lehet felhasználni. Az ipar fontosabb feladatai közül néhányról külön is szólt Tímár Mátvás. Az energiatermelés struktúrájának átalakítására kormányunk hosszabb távú tervet hagyott jóvá. amelynek lényege: a szénhid rögének fokozott ütemű felhasználása. a legkevésbé rentábilis szénbányák termelésének csökkentése. az atomenergia meghonosítása hazánkban. Az energiaforrások szerkezetében 1970-ben a szénhidrogének 43 százalékos részarányt képviseltek 1974. évi előirányzatunk szerint ez az arány 51> százalék. Az energiakoncepció megvalósításában tehát jelentős előrehaladást tettünk és továbbra is ezen az úton kívánunk haladni . a ’fcazel'-keisti-.'háborúval kapvj csolatös x>lai válság ellenére sémi szabad elhamarkodott lépéseket tennünk. Ha az olaj magasabb világpiaci árszintie tartóssá válik, célszerű hazai szénbánvászati lehetőségeinket az eredetileg tervezettnél jobban kihasználnunk. Az ipari szerkezet változását elsősorban azoknak az ágazatoknak eredményei befolyásolják, amelyekben a technikai haladás a legnagyobb mértékben fejti ki hatását. Ezek közé tartozik a gépipar több ágazata. Az elmúlt években számottevő volt a gépipari struktúra átalakulása, a tern lékcserélődés. A termékeknek csak mintegy harmadát képviselik a három évvel ezelőtt is gyártott árucikkek. A termékcserélődés és struktúraváltozás következtében a versenyképesebb termékek termelése gyorsabban, mások lassabban növekedtek. Az elmúlt években gyors fejlődési ütemet értünk el az autóbusz, autóbusz-részegységek (motor, hátsóhíd) Zsiguli kooperációs alkatrészek. a számítástechnikai termékek. az orvosi műszerek, a fényforrások, a tartós fogyasztási cikkek. a mikrohullámú berendezések, a fémmegmunkáló szerszámgépek termelésében. Lassúbb volt a termelésnövekedés üteme a vegyipari, élelmiszeripari, az erőművi gépgyártásban, tudatosan visszafej leszt.iük a tengeri hajók, a traktorok és a tehergépkocsik gyártását. A gépipar iránti követelmények növekedése összefügg a külkereskedelemmel is. örvendetesen megélénkül a kelet—nyugati kereskedelem. és ez jelentős tényezője a békés egymás mellett élés politikájának. A szocialista országok egyre több gépet vásárolnak nyugatról is. Ezzel együtt a szocialista országok egymás közötti forgalmában is növekednek a gépek minőségi, korszerűségi követelményei. A versenyképesség fokozása, a minden piacon értékesíthető cikkek előállítása talán egyetlen területen sem olyan fontos, mint a gépiparban. A KGM-nek és gépipari vállalataink vezetőinek e jelenségeket nem szabad szem elől téveszteniük: ennek megfelelően kell alakítani a gyártmánystruktúrát, fejleszteni a technológiát, korszerűsíteni a munka- és üzemszervezést. és a figyelmet elsősorban azokra a cikkekre kell fordítaniok. amelyek a növekvő világpiaci versenyben perspektivikusan is leginkább megállják a helyüket. Ez egyszersmind szükségessé teszi az alkatrészek, részegységek kooperációjának fokozását is. elsősorban a szocialista integráció keretében, de a fejlett tőkés országok és a fejlődő országok tekintetében is. Rendkívül alacsony a gépiparunk termeléséhez felhasznált elemek, alkatrészek aránya; a kooperáció volumene százalékban még fele annyi sincs mint sok, nálunk feileftetfb .* ‘ jpälrä 1 Rendelkező or’ szádban.'' Vflá'jjőS/ TiojijRá’ gazdaságosság követelményeinek csak úgy tehetünk elget, ha nagyobb szériákat gyártunk, kooperálunk, erősítjük a termelési kapcsolatokat. Ipari termelésünk túlnyomó része — mintegv 72 százaléka — a hazai szükségletek kielégítését szolgálja. Már ez a jelentős részarány is megkívánja, hogy valamennyi iparágunk nagy figyelmet fordítson a belső piac igényeinek jobb kielégítésére. Nagy jelentősége van az iparban felhasznált termékek minőségjavításának a pontos határidőre való szállításnak a kölcsönös bizalmon és megbízhatóságon alapuló szoros együttműködésnek. Ipari termelésünk egyik, fő vásárlópartnere a mezőgazdaság. A szállítások között olyan fontos tételek szerepelnek, mint a mezőgazdaság növekvő energiaszükségletének biztosítása, a gépek, az építőanyag-igények kielégítése, a vegyianyag- és műtrágyatermelés, stb. Mezőgazdaságunk növekvő eredményeiben tükröződnek a magyar népgazdaság gerincét jelentő ipar szállításai is. Ipari termelésünk tetemes hányada, .kb. 28 százaléka kerül kivitelre, iparunk export volumene — élelmiszeripar nélkül — 1974-ben kb. 1,7 milliárd rubel és kb. 1 milliárd dollár. Természetesen a nemzetközi piacon fokozódó verseny megköveteli áruink versenyképességének fokozását, a pontbs, színvonalas munkát. Az előretekintés, a piaci viszonyok felmérése rendkívül fontos, mind a szocialista, mind a tőkés piacokon. A szocialista integrációhoz vezető úton még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Ezt bizonyítja a kooperációk előbb említett alacsony volta is. Nem kielégítő vállalataink munkája az importlehetőségek felkutatásában. Sokszor, a könnyebb utat választva, tőkés devizáért szereznek be olyan anyagokat és feldolgozott termékeket, részegységeket és alkatrészeket, amelyeket jobb piacfeltáró munkával, idejében történő megrendeléssel a szocialista országokból is beszerezhetnének. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a piackutató munkára, elsősorban a tőkés piac pénzügyi válságjelenségei és a növekvő nyugati infláció miatt. A tőkés világpiacon az árak emelkednek. Az árstabilitás biztosítására jelentős összegű támogatásokat folyósítunk az állami költségvetésből. Ennek azonban valahol határt kell szabni. Részben mert a költségvetés teherbíró képessége véges, s részben mert ez elszakadást jelent a világpiaci és a belső árviszonyok között és zavarja gazdasági tisztánlátásunkat. A tartósnak bizonyuló árváltozásokat megfelelő mérlegelés után bizonyos mértékben követnünk kell. Ez a tényező még inkább arra ösztönöz, hogy mind teljesebben felkutassuk a sokkal ...stabilabb árakon beszerezhető szocialista importáru-lehetőségeket. Természetesen a tőkés infláció exportunkban inflációs nyereséget is eredményez. E nyereség egy részének lefölözése a költségvetés által, fedezete azoknak a támogatásoknak, amelyeket az árstabilitás érdekében az importcikkeknél nyújtunk. Irányító szerveinknek és vállalatainknak alapvető érdeke — mert ez a népgazdaság érdeke is —, hogy a cserearányok alakulásában a tőkés piac e mozgásait megfelelőképpen kihasználják, nagy figyelmet fordítsanak a cserearányok javítására, tehát arra, hogy exportunkat főleg a számunkra kedvező árfekvésű és gazdaságosságú cikkekben fokozzuk és az árváltozásokat inportpolitikánkban is messzemenően figyelembe vegyük. Nem elég termelni, sőt nem elég gazdaságosan termelni sem. A világpiac változó jelenségeire sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk minden szinten, hiszen jó munkával ebből is előnyökre tehetünk szert.. Fejlesztési elképzeléseink nem valósíthatók meg az építőipari és szállítási-hírközlési tevékenységek bővítése nélkül. Az építőiparral szemben támasztott fő követelmény a termelés olyan ütemű növelése, hogy ki tudja elégíteni a tervben meghatározót szükségleteket. ,A beruházások kivitelezési idejének csökkentésével javítani kell az építőipar gazdasági hatékonyságát. Az építő- és építőanyagipar fontos feladata a lakossági igények kielégítése, az építőanyagellátás további javítása. Nagy figyelmet kell fordítani azoknak az igényeknek a kielégítésére, amelyek a kormány életszínvonal-politikájának (lakásfejlesztési, gyermekjóléti, közművesítési célok) gyakorlati megvalósítását segítik elő. Tisztelt Országgyűlés! Iparunk fő ereje a magyar munkásosztály. A -nemzeti jövedelem nagyobb részét munkásosztályunk termeli. Pártunk és kormányunk határozatai alapján az elmúlt évben béremelést haj/ totiunk végre a nagyüzemi munkásság' körében. Ennék kétségtelenül jelentős szerepe van azokban a termelési eredményekben, amelyeket 1973-ban sikerült elérni. A párt és a kormány természetesen tudatában van annak, hogy még bőven van tennivaló. Éppen ezért az 1974. évi terv- és költségvetés is számos olyan intézkedést tartalmaz, amely tovább növeli a munkásosztály életszínvonalát. Néhányat közülük kiragadnék: Az 1973 márciusi béremelés elveivel összhangban, jövő év áorilisában sor kerül az iparon kívüli ágazatokhoz tartozó vállalatok munkásainak fizetésemelésére. Részesedési alapjuk terhére bizonyos mértékű béremelésre kapnak lehetőséget az OKISZ területén működő szövetkezetek is. Jövő évi életszínvonal-emelő intézkedéseink között a legfontosabb a népesedési helyzetünkre vonatkozó kormány na tározat, amely kihatásában évi körülbelül 2 milliárd forinttal növeli a családok jövedelmét. Mindehhez hozzáteszem: vállalati vezetőinknek megkülönböztetett figyelmet kell szentelniük annak, hogy a rendelkezésre álló béremelési lehetőségeket a legésszerűbben Használják fel. Egyszer s mindenkorra szakim ü kell a napjainkban még élő -;s érvényesülő egyenlősdi szemlélettel. Határozottan érvényt kell szerezni annak az elvnek,. hogy akik erejükhöz és felkészültségükhöz mérten többet tesznek a társadalomért, azok m ndenben többet kapjanak. Továbbra is méltó megbecsülésben kell részesíteni a munkahelyükhöz hű, hosszú éveken át tisztességgel dolgozó törzsgárdatagoKat. Az ipar előtt álló legfontosabb feladatok megoldásában eddig is komoly részt vállalt műszaki és közgazdasági értelmiségünk. Céljaink o'yaa területek fejlesztését kívánják meg, amelyek leginkább megfelelnek hazai adottságainknak, a rendelkezésre álló kutató, tervezési és fejlesztő bázisok adta lehetőségeknek, és összhangban vannak a piaci igényekkel. A kormány megkülöiböztitett gondot fordít legjelentősebb 50 ipari nagyvállalatunkra. Ezek között sok olyan kiváló egység van, amely nemcsak belfölfön, de határainkon túl is tekintélyt vívott ki termékeivel. Az iparról szólva sohasem szabad a fától szem elől téveszteni az erdőt — és iparunkat csupán a nehéz szerkezeti, problémákkal küzdő tucatnyi vállalat alapján megítélni. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy energiát szolgáltató iparágaink már jó r.éhány év óta zavartalan ellátást biztosítanak, amivel még a nálunk fejlettebb országok között sem mindzgvik dicsekedhet. Közismert a magyar alumíniumipar nemzetközi híre. Növekszik nehéz- és könnyűvegyiparunk, esen belül a gyógyszeripar tekintélye. Ma már egy sor olyan gépip r't üzemünk van. amelynek termékeit itthon, a szocialista táborban és a hyugati pia- 1 rokon is nagyra).'értékeli ki- f-N ö* - véli fejlődésének dinamikáját és az árucikkek skáláját a magyar lcönriyűirar és az élelmiszeripar. Az ipari termelés növekedésének évek óta fő forrása a termelékenység emelkedése. És bármennyi kritika is éri építőiparunkat. szemmel látható, hogyan építünk évről évre lényegesen többet és jobb minőségben mint azelőtt. A magyar iparra büszkék lehetünk! Az üzem- és munkaszervezés javítása, a vállalatok bel-ő rendjének korszerűsítése változatlanul fontos feladat. Határozott intézkedésekre van szükség a munkaerő-gazdálkodás, az anyaggazdálkodás, a rezsigazdálkodás, a belső szállítás, a technológia javítása érdekében. A munka- és üzemszervezés legfontosabb területe maga a termelés, a műhely, az üzem. de nem becsülhetjük le az ügyvitel szervezését sem. A folyamatos anyagellátás biztosítása, a belső szállítás és rakodás gépesítése, az állásidő csökkentése mind sürgető feladat. Számos jó példát sorolhatnék, de szeretném felhívni a figyelmet árra: még nagyon sok helyen tapasztalható, hogy a konkrét munka helyett csupán az irányelvek általános hangoztatása van napirenden. Az üzem- és munkaszervezés nem kampán.vieladat. azt a vállalati vezetés mindennapi tevékenységének részévé kell tenni. Az üzemi demokráciáról szólva Tímár Mátyás aláhúzta: a munkások érdemi bevonása a műhely, az üzem, a vállalat irányításába olyan ichetőcég, amellyel mindeddig nem éltünk eléggé. Elemi érdeke gazdaságunknak az, hogy vállalataink a munka- és üzemszervezés problémáinak megoldásába is bevonják a rátermett munkásokat. Hiszen elsősorban a munkás látja azt, hogy milyen károkat okoz a folyamatos anyagellátás hiánya. a termelés ebből adódó „kényszerpihenői”, a ligás, a belső szállítás szervezetlensége és más negatív tényezők. Ezzei persze nem merülnek ki az üzemi demokrácia lehetőségei. A tervezési, a fejlesztési, a piaci kérdések is olyanok, amelyek a munkásosztály széles rétegeit érintik és érdeklik, amiről tudniok kell és amiben véleményt kell nyilvánítaniok. Természetesen mások az üzemi demokrácia keretei egy műhelyben, egy gyáregységnél és az egész vállalatnál. Más és más kérdésekkel kell foglalkozni a műhelyértekezleten, az üzemek és gyáregységek értekezletein, a vállalati értekezleteken. Ennek rendjét, tartalmát vállalatonként kell pontosan körvonalazni és megszabni. Mérlegelni kell, hogy melyek azok a témák, amelyek egy-egy műhely, üzem vagy vállalat összdolgozói elé kívánkoznak és melyek azok, amelyeket a választott munkások szűkebb körével kell megvitatni. A jó vezetők »élnek is ezekkel a lehetőségekkel,. i. de korántsem mondhatjuk el, hogy ez a gyakorlat már általános. Tisztelt országgyűlés! Az ipar és az államháztartás között rendkívül szoros a kapcsolat. Eddigi eredményeink szilárd alapot teremtettek a jövő évi feladatok sikeres végrehajtásához. Ügy vélem, magabiztosan munkálkodhatunk a IV. ötéves terv, az 1974-re kijelölt feladatok megvalósításán. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1974. évi költségvetésről szóló törvényben javasoltakat, amelyek megfelelnek szocialista céljainknak, fogadja el. Cinka Panna: A Csínom Palkó — Keleti Mállón utolsó műve, "Sólyom Ágnes III éves főiskolai hallgatónak élete első filmszerepe. Jogos tehát a kérdés: Boldog? Néz rám, tágra nyílt szemekkel, tanácstalanul. Vékony kis alakja eltűnik a bő, meleg kubaiban. Vacog, pedig meleg van idebent. A hatalmas, cirmos prémgallérból mókásan áll ki a feje: arca testetlen, fehér; hosszú, fekete hajából csak egy feltűzött kis dudorodás látszik a feje búbján, szeme bánatos és óriási. Kortyolgatja a colót és beszél, mert melegítik a szavak, feloldják, megnyugtatják. Fél. Ezért is jelentkezett csaknem négy éves késedelemmel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára — félt a kudarctól. Attól tartott, észre sem veszik majd, mert olyan kicsi. — Azóta megtanultam, hogy az ember akkorára nőhet a színpadon, amekkorára a tehetsege engedi, de amikor felvételiztem, folyton az járt a fejemben: nem is látnak belőlem semmit. Ady Endre: Sírni, sírni, sírni — című verse után azt kérték a tanárok, hogy mondjak valami vidámat. Erre elkezdem mondani A falusi randevút és határtalan döbbenettel hallom: nevetnek. Nem értettem, hogy miért nevetnek, hogy ez jó jel, hiszen vidám verset mondok, s r egen rossz, ha senki a száját sem húzza el. csak rémített a nevetésük, mert azt hittem, rajtam nevetnek. Azon, hogy mit keres itt ez a kis egér? r Sólyom Agnes Most már együtt nevetünk ezen a régi, tragikomikus tévedésen, de rögtön bevallja: a nyugtalanság, hogy valamit nem jól csinált, ma is erősebb benne, mint a diadal, hogy lám, ő még erre is képes! Két mondatért összes energiáit, szívét, eszét, képzeletét mozgósítja, de azonnal letörik, ha igazságtalanul bántják, vagy kutyába sem veszik az igyekezetét. Nehéz tulajdonságok ezen a pályán, ezt ő is tudja. — Mégsem tudnék más lenni! Mégsem tudnám abbahagyni. Pedig úgy jöttem ide, hogy ha nem sikerül, többé nem kísérletezem. Akkor most lehet, hogy szedő lenne a kecskeméti nyomdában. Ezt a szakmát tanulta ki, mint a Katona József Gimnázium növendéke. Vagy könyvelő lenne — volt is tíz hóngpig —, esetlek táncdalénekes, sokan például így emlékeznek rá. — A hangomnak köszönhetem a filmszerepet is. A próbafelvételen cigánydalokat énekeltem, és máris megkötötték a szerződést. Marci bácsi nagyon szeretett, csakhát még hat napit sem forgattam vele, amikor meghalt. — A szerep milyen? — Életemben nem láttam még filmforgatást, így aztán sokszor váratlanul ért, le is hangolt, hogy itt nem lehet úgy összerakni egy figurát., mint a színpadon. Volt például egy tömegverekedés, ahol a következő feladatot kaptam: ijedten nézzem, hogyan rontanak rá a labancok a kurucokra. Próbáltam elmagyarázni, hogy ez a Cinka Panna, a kurucok kémje, nem egv ijedős, anyámasszony katonája, és amikor a barátait páholják, mi sem természetesebb, mint hogy ő is csépeli a labancokat. Az ötletemből nem lett semmi. Bánatomra még a ló is ledobott, arról nem Beszélve, hogy mit kínlódtam, amíg belejöttem a vonó kezelésébe. Ugyanis folyton hegedülök!... A forgatás legnagyobb öröme volt, amikor Keleti Márton külön az ő számára kért egy korabeli cigánydalt Farkas Ferenctól. Örült a dalnak, és hogy igazán kifogástalanul szólaltassa meg, Bari Károly költőt hívta segítségül. Fontosabb életrajzi adatai: Kiskőrösön született, Kecskeméten érettségizett, édesapja a Rács megyei Lapkiadó Vállalat munkatársa. Jelenleg Shaw: Caesar és Cleopatra című darabjában Cleopatra szerepére készül a főiskolán, ezzel vizsgázik. Kíváncsian várja azt is, hogy melyik színházhoz kerül gyakorlatra? — A Nemzetinek azért örülnék, mert ott van Törőcsik Mari. Csodálatos színésznő, úgy hiszem, sokat tanulhatnék tőle.. Törékeny, de nem gyenge, szép, de nem gödröcskés babaszépség, nem is a naiva szerepköre csábítja, hanem tragikának készül. Irigyli a fiúkat, mert olyan szerepet is eljátszhatnak, mint a Hamlet! Utálja a hangsúlyozottan „nőies” szerepektt. Megveti a képmutatást, a hazugságot, az érdekkedveskedést és -barátkozást. Nem szólok közbe, hagyom villámlani. Kedves, elown-areú Johanna, az indulatok máglyáján. Saját fiatalsága érdemtelenül lekicsinyelt főszerepében. Cinka Panna, aki szíve szerint karddal tenne igazságot, mégis dalával fegyverzi le az embereket. Vadas Z:uz a „Befejezték” az évet Egyre több üzem ad számot arról, hogy végrehajtotta az idei évre kitűzött gazdasági feladatait. A sort a Kecskeméti Konzervgyár hyitotta meg. Az örvendetes tényről először párttaggyűlésen adtak tájékoztatást. Ugyanakkor szép eredményeket mutathat fel a Kalocsai Kaloplasztik, a Tőzegkitermelő vagy a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat is ... Legutóbb a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyáregységének pórttitkára, Király Lajos közölte a város vezetőivel, hogy az üzem dolgozói 18-án teljesítették az 1973-as esztendőre szóló 138 millió forintos termelési értéket. Az elkövetkező munkanapok már a terv túlteljesítése jegyében telnek el. Nyestezők a Bakonyban Ismét hó borítja a Bakonyt, kivonulhattak az ősi vadászati ág, a nvestezés utolsó művelői. Már csak néhány erdei ember ismeri a nvest és a nvuszt elejtésének módját. A rókánál is ravaszabb prémes állatok nyomát csak a hóban lehet követni. A nyestezők még ma is a hagyományos módon. hurokkal és vastag kesztyűvel fogják el az értékes prémű állatokat.