Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-20 / 297. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 297. szám Ára: 90 fillér 1973. dec. 20. csütörtök 600 millió forint értékű áru a kisgazdaságokból A háztáji gazdaságokból, kiskertekből piacra kerülő termé­kek túlnyomó többségét az általános fogyasztási szövetkeze­tek vásárolják fel és hozzák forgalomba. Emellett segítik is a kisgazdaságokat a termelésben. A támogatás legbeváltabb szervezeti formája a mezőgazdasági szakcsoport. Ezek a szak­csoportok a fogyasztási szövetkezet keretein belül működnek. A megye fogyasztási szövetkezetei az idén több árut vesz­nek át, mint az elmúlt esztendőben. Ferenc Ernőtől, a MÉ­SZÖV titkárhelyettesétől nyert információ szerint 1972-ben 467 millió forint értékű különböző cikket vásároltak fel. Az idén már 10 hónap alatt elérték ezt a mennyiséget és de­cember végéig várhatóan megközelítik a 600 millió forint ér­téket. Néhány fontosabb áruval ér­demes részletesebben foglalkozni. Zöldségből — ide tartozik a burgonya is —, valamint gyü­mölcsből a nyári aszály ellené­re a múlt évihez hasonló meny­­nyiséget, több mint 3 ezer va­gonnal vesznek át. Nagy tétel a baromfi. 1972-ben 129 vagon volt az összes felvá­sárlás, az idén mintegy 200-ra számítanak. Ennek nagyobb ré­sze hízott liba. Ez utóbbi iránt nemcsak belföldön, hanem kül­földön is változatlanul nagy az érdeklődés. A libamáj nagy ré­szét exportálják. A hagyomá­nyos körzetekben, elsősorban Kiskunfélegyházán és környékén az idén rendkívül fellendült a libatömés. Kiskunmajsán a fo­gyasztási szövetkezet az idén több mint négyszer annyi hízott libát vesz át, mint az elmúlt évben. A jó tömési módszerek­nek köszönhetően itt a legma­gasabb a máj átlagsúlya, álta­lában meghaladja a 40 deka­grammot. A fogyasztási szövetkezetek segítik a helyi hús- és töltelék­áru-ellátást. A sertéstenyésztő szakcsoportok az idén mintegy €0—65 ezer jószágot hizlalnak. Kilenc helyen folyik feldolgo­zás. Ezek a kis vágóhidak sokat segítenek a választék bővítésé • ben. az ellátás javításában. A jövő évi költségvetésről tárgyai az országgyűlés téli ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, s ott voltak a kor­mány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Világszerte nő a kereslet a könnyebben emészthető, fehérjé­ben gazdagabb húsfélék iránt. A fogyasztási szövetkezetek a nö­vekvő exportigények kielégítésé­re évről évre több nyulat és galambot vésznek át. Az idén például nyúlból 20 vagonnal többet vásárolnak fel, mint ta­valy. Ugyancsak jelentősen emelkedik a húsgalamb-felvá­sárlás is. Érdemes említést tenni a me­gye egyik természetadta kin­cséről. a mézről is. Az idén ked­vező időjárás volt az akácfavi­rágzásra, s ennek köszönhetően az idei mézfelvásárlás eléri a 120 vagont. A fogyasztási szövetkezetek anyagi segítséget is nyújtanak a szakcsoportoknak. Az úgyneve­zett modellszövetkezetek támo­gatják az állattenyésztést, a kertészeti termesztést. Kiskunfél­egyházán és Kiskunmajsán a libahizlalást, Kecelen és Lajos­­mizsén a csonthéjasok termesz­tését. Tiszakécskén a háztáji gazdaságokban, a fólia alatti zöldségtermesztést. A SZÖVOSZ, a MÉSZÖV és a helyi szövet­kezetek együttesen az utóbbi egy esztendő alatt mintegy két­millió forint támogatást adtak az említett célokra. K. S. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavak­kal emlékezett meg a legutób­bi ülésszak óta elhunyt Darvas József kétszeres Kossuth-dí.as íróról, az Elnöki Tanács tagjá­ról, országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felál­lással adózott Darvas József emlékének, s emlékét jegyző­könyvben örökítette meg. Apró Antal ezt követően be­jelentette, hogy az országos vá­lasztási elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló je­lentését. A jelentést az oíszág­­gyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága tudomásul vette, s a választási jegyzőköny­vek alapján megvizsgálta Kor­pái Jánosné, Tóth József és Pethő István országgyűlési kép­viselők megbízólevelét. Megálla­pították, hogy az okmányok, a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért javasolták a képviselők igazolá­sát. Szavazás következett: az or­szággyűlés az országos válasz­tási elnökség jelentését tudo­másul vette, s a három új kép­viselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal az országgyűlés új tagjainak eredményes munkát kívánt. Az elnök ezután bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bi­zottságától és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsától együt­tes indítvány érkezett az or­szággyűléshez a megüresedett alelnöki tiszt betöltésére. Az át­irat — amelyet dr. Pesta László ismertetett — Péter Jánost Ja­vasolta alelnöknek. Az ország­­gyűlés a javaslatot elfogadta, s Péter János képviselőt egyhan­gúlag alelnökké választotta. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa javaslatot terjesztett elő egyes bizottsági tagok — idő­közben kapott új beosztásuk miatti — felmentésére, valamint a bizottságokban felmentések és elhalálozások folytán megürese­dett tagsági helyek betöltésére. Az országgyűlés a jayasl tnak megfelelően Karakas László kép. viselőt miniszterré választása miatt külügyi bizottsági tagsá­gából, R. Beckl Sándor és Gácsi Miklós képviselőt pedig — ál­lamtitkári' kinevezésük miatt — külügyi, illetőleg ipari bizottsá­gi tagságukból egyhangúlag fel­mentette. Eredményes bizottsági tevékenységükért az országgyű­lés nevében Apró Antal mondott köszönetét. Az országgyűlés a benyújtott javaslat szerint az ipari bizottság tagjává Fáik Miklós és Gorjanc Ignác képvi­selőt, a külügyi bizottság tagjá­vá pedig Bencsik István, Ispá­­novits Márton és dr. Káldy Zol­tán képviselőt választotta meg. Apró Antal ezt követően be­jelentette, hogy az Elnöki Ta­nács, az alkotmány rendelkező-Paprikás rekord Kalocsán A malmok egész éven át őröl­nek, folyamatosan készül a tö­mény kivonat az oleorezinüzem­­ben is. Az alapot szolgáltató nyers fűszerpaprika felvásárlása és szárítása a napokban fejező­dik be a kalocsai vállalatnál. El­érkezett az idei nagy szezon vége. Az elsőrendű fontosságú, hírne­ves magyar exportcikk „nyers­anyagából” 1700 vagonnal vásá­rolt fel a vállalat, ami százzal meghaladja a tervezettet. A fenn­maradó. több mint ezervagonnyi mennyiséget a közeli fajszi. dus­­noki. miskei és bátvai termelőszö­vetkezetek dolgozzák fel. az ipar­ral közös beruházásban épített szárítóberendezésekkel. Ezekről a helyekről már őrlésre kész formá­ban érkezik be a termés. Beváltotta a reményeket az összefogás, amely az új fajták ne­mesítésében és elterjesztésében, a művelés és a betakarítás gépesí­tésében bontakozott ki a kutatók, az állami és közös gazdaságok, valamint a vállalat között. A Du­na menti körzetben az eddigi leg­nagyobb területről 4100 hektár­ról gyűjthették be a termést — nem utolsósorban kombájnok se­gítségével Növekedtek a hoza­mok. A minőséget meghatározó beltartalmi értékek is messze fe­lülmúlják a tavalyit. A/ ipar ko­raisági felárral honorálta a kora tavaszi vetések és ültetések koc­kázatvállalását. Ezzel az ösztön­zővel gyorsabbá, ütemesebbé tet­ték a feldolgozást is. • Félig már kész a termék, miután elhagyja a Binder-rendszerű szá­rítóberendezést — mondja a munkásnő, Pálmai Jánosné. (Tóth Sándor felvétele) Az 1973-as év rekordterméséből csaknem 500 tonna ételízesítő őr­lemény készül Kalocsán. Az üz­letekben már szeptemberben meg­jelent az idei újdonság, amely ti­­zenkétféle minőségben kerül piac­ra. A csomagolási kultúrát egy nyugatnémet automata gép beállí­tásával javították meg. amely tar­tós. hosszabb tárolásra alkalmas alufólia tasakokba tölti a piros aranyat, a magyaros konyha messze földön ismert fűszerét. Az egyéb cikkekkel — hagyma, uborka, gyümölcs, zöldbab, tészta — együtt az össztermelési érték már novemberben elérte a tavalyi egész éves szintet. Azóta tervsze­rű ráadásként dolgoznak a Kalo­csai Fűszerpaprika- és Konzerv­ipari Vállalat központjában és telepein. Szép eredményt, várha­tóan 360 millió forintos bevételt könyvelhetnek el az esztendő zá­rásával. H. F. seinek megfelelően, bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény­­erejű rendeletéiről szóló jelen­tést. amelyet az országgyűlés tu­domásul vett. Közölte Apró An­tal azt is, hogy több képviselő interpellációt nyújtott be. Az in­terpellációk tárgyát dr. Pesta László ismertette. Az országgyűlés ezután elfo­gadta az ülésszak tárgysoroza­tát: 1. A Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. Interpellációk. Ezután napirend szerint meg­kezdődött a jövő évi költségve­tésről szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter emelkedett szólás­ra. (Expozéját lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A pénzügyminiszter expozéja után Kurucz Márton (Csongrád megye, 11. vk.), a terv- és költ­ségvetési bizottság előadója szó­lalt fel, majd megkezdődött a költségvetési törvényjavaslat vi­tája. Dr. Havasi Béla Borsod me­gyei, dr. Kaposvári Júlia buda­pesti Hevét Lajos Heves me­gyei képviselő számolt be szű­­kebb hazájának feladatairól és gondjairól. Ezután ebédszünet következett. Szünet után az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a szü­netben az országgyűlés ipari bi­zottsága ülést tartott; tagjai kö­zül a bizottság elnökévé válasz­totta Csépányi Sándort, az Özdi Kohászati Üzemek vezérigazga­tóját, Borsod megye 13-as szá­mú választókörzetének képvise­lőjét. Ezután Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Gáspár Sándor felszólalása Gáspár Sándor felszólalásának bevezetőjében reagált a pénz­ügyminiszteri expozéban el­hangzott számokra és tényekre; az előterjesztett javaslatot — mint mondotta — az MSZMP Központi Bizottsága megalapo­zottnak és végrehajthatónak tartja. Ennek alapján — a nem­zeti jövedelem, az ipari terme­lés növelésével — lehetővé vá­lik, hogy az életszínvonal eme­lésére ismét egy sor konkrét in­tézkedést tegyünk. Célunk, hangsúlyozta Gáspár Sándor, az élets ? ínvonal olyan emelése, amelyben a párt politikája sze­rint mindenkor a dolgozó ember érdekében alakulnak és érvé­nyesülnek a helyes jövedelmi és szociálpolitikai arányok. A költségvetés elfogadása után azonban egy még bonyolul­tabb feladat következik: a vég­rehajtás. Ebbén különleges sze­repe van a kormánynak, a gaz­dasági és társadalmi szerveze­teknek, ezért külön kell szólni a vezetők felelősségéről és fe­gyelméről. A mi vezetőink túlnyomó többsége a munkásosztály, a dolgozó parasztság soraiból ke­rült felelős posztokra és megbí­zatását tisztességgel, becsülettel, felelőséggel igyekezett ellátni — hangsúlyozta a SZOT főtitkára A mai rohanó életben nem könnyű helytállni, lépést tarta­ni a technika valóban forradal­mi fejlődésével. S mivel társa­dalmi fejlődésünk az irányítás jelenlegi gyakorlatában rejlik, szocialista típusú vezetőkre van szükség, akik nem csudán szak­tudással, hanem politikai fel­­készültséggel és érzékkel is ren­delkeznek, akarnak és tud'ak együtt dolgozni a tömegekkel, képesek demokratikus módon vezetni. Kevés, ha egy vezető csak felső utasításra képes dol­gozni : önálló döntésre, intézke­désre is szükség ván. Legyen vezetőinknek véleménye, merje­nek állást foglalni — mondotta Gáspár Sándor beszédében. A pártfunkcionárius, a szak­­szervezeti tisztségviselő, a gaz­dasági vezető — a szó nemes ér­telmében — „egy cél”, közös cél érdekében munkálkodik, a hibákról éppen ezért idejében szólni kell. Nem vagyunk ellen­drukkerei egymásnak, hanem éppen felelősek vagyunk egy­másért — hangsúlyozta Gáspár Sándor. Ügyünk megvalósításának leg­fontosabb hajtóereje a fegyel­mezett, hatékony munka Olyan közszellemet kell kialakítani, amely az' embereket alkotókész­ségük kibontakoztatására, a kö­zös célokért vállalt erőfeszítésre serkenti. Ezért van a munkahe­lyi demokratizmusnak alapvető szerepe ebből a szempontból. Az üzemi demokrácia fejlődése mégis elmarad a dolgozó töme­gek igényei mögött. Az üzemi életben, a vezetés­ben érvényesülő kettősség nem csorbítja az egyszemélyi veze­tést, sőt segíti, megsokszorozza erejét, csökkenti a tévedések és hibák lehetőségét. A magyar munkásosztály nagyobb része már szocialista társadalmunk időszakában nevelkedett, így po­litikai, kulturális érettsége, köz­életi érdeklődése nagymérték­ben megnőtt. Ezt az érdeklődést, tenniakarást a feladatok' meg­oldására kell mozg sítani. Ne higgye egyetlen vezető sem, hogy nincs ráutalva a munkások vé­leményére, tanácsaira. Az üzemi demokrácia meg­valósulásának és fejlesztésének ná'unk fontos tényezői a szak­­szervezetek. A konkrét gazdasá­gi feladatok meghal árazásánál a gazdasági vezetőknek mindenütt figyelembe kell venniük dönté­­. seik politikai hatását, és ebben a párt-, a szakszervezet és a KISZ-szervezetek — élve jogaik­kal — segítsék őket. Gáspár Sándor felemelte sza­vát a kispolgári szemlélet, a közösségtől való elszakadás, a bezárkózás ellen. Az ideológiai életben — mint mondotta — nem tehetünk engedmények :t. A társadalmi morált úgy kell alakítanunk, hogy csak a közös­ség iránt elkötelezett, a sajá? érdekeit ennek alárendelni ké­pes embert övezze a megbecsü­lés. Ilyenek máris nagyon sokan vannak közöttünk: a szocialis­ta brigádok legjobbjai: a társa­dalmi tisztségviselők százezrei. A tennivalókat — fejezte be Gáspár Sándor felszólalását — most az országgyűlés határozza meg, foglalja törvénybe. Ezután már a mind eredményesebb, cselekvő megvalósítás kerül sorra. A beterjesztett költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom, és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Gáspár Sándort követően fel­szólalt Tóth Géza Szabolcs-Szat­­már megyei, majd Kelemen Sán­dor Bács-Kiskun mtgyei képvi­selő, a kiskőrösi szakszövetkezet elnöke, aki a kisgazdaság knak a szerepéről beszélt az ország gyümölcs-, sertés-, tojás- és ba­romfiellátásának biztosításában. Mint mondotta, hazánkban a friss zöldségfélék 50 százaléka házi kertekben, kisegítő gazda­ságokban, szakszövetkezetekben terem meg. Nemcsak ma, de hosszabb távon is szükség van tehát a háztáji és kisegítő gaz­daságom munkájára, s termelé­si lehetőségeiket tudatosan és szervezetten kell hasznosítani. Bács-Kiskun megyében több mint 138 ezer kisüzemi terme­léssel foglalkozó család él, amely szükségleteinek nagy ré­szét saját maga fedezi. Akik a kisgazdaságokhoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak, a megye lakosságának több mint kétharmadát alkot ák. A megye kisüzemi gazdssú aihoz csak­nem 149 ezer hektár földterület tartozik, ami a gazdaságok égisz területének 22 százaléka. Ezért az eddigieknél nagyobb gondot kellene fordítani) a kisüzemek, a kisegítő gazdaságok korszerű eszközökkel való ellátására. A lakosság ellátásában betöltött szerepük feltétlenül indokolja igényeik kielégítését, többek kö­zött kisgépekből, praktikus, ol­csó kéziszerszámokból. Lehetővé kellene tenni a kisgépek na­gyobb arányú behozatalát, gyár­tását és forgalmazását. Kelemen Sándor után felszó­lalt Pályi Sándorné Veszprém megyei, Káli Ferenc Fejér me­gyei, dr. Lukács János Zala me­gyei, Oláh János Szolnok megyei, Weiszböck Rezsőné G őr-Sopron megyei, Kapiller Imre Vas me­gyei, Bálint Istvánná Eékés megyei, Sümegi János Nógrád megyei és Riss Jenő budapesti képviselő. Ezzel az országgyűlés szerdai tanácskozása befejeződött. Ma délelőtt 10 órai kezdettel a jö­vő évi költségvetés feletti vitá­val folytatja munkáját az ülés­szak. (MTI) Ülésezett a HYDSZ megyei bizottsága A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének Bács- Kiskun megyei Bizottsága Kovács Ernő megbízott titkár vezetésével tegnap ülést tartott Kalocsán. A napirend fő pontjaként két beszámolót hallgattak meg. Az előadók — a Kalocsai Fém- és Villamosinari Vállalat és a Bács- Kiskun megyei Műanyag- és Gu­mifeldolgozó Vállalat igazgatója ■*— az üzemi demokrácia vállala­tukon belüli helyzetéről, fejlődé­séről. valamint a központi bérin­tézkedések végrehajtásának ta­pasztalatairól adtak számot. A Fém- és VillamoS’pari Vállalat­­nál az üzemi demokráciát a mun­kahelyi légkör javításával, a ve­zetők és beosztottak közötti infor­mációcsere fokozásával, a dolgo­zók észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével igyekeztek elmélyíteni. A kö:ö3 vállalati fel­adatok megoldásában nagy szere­pet juttattak a különféle tanács­kozásoknak. Közülük a legszéle­sebb körű vitafórummá a terme­lési tanácskozásokat tették, ame­lyeken a dolgozók a téma előzetes ismeretében felkészülten adhat­tak hangot véleményüknek. Eze­ken az összejöveteleken sok hasznos ötlet, javaslat hangzott el a munkáskolle’<t;vi részéről a termelési feladatok végrehajtásá­ra vonatkozóan. A szocialistabri­­gád-vezetői. az újítói értekezletek, valamint a műszaki konferenciák és a közgazdasági kollégiumok szintén az üzemi demokrácia el­mélyítésének jegyében zajlottak le a vállalatnál. Keresték az üze­mi demokrácia gyakorlati meg­valósításának lehetséges formáit, de emellett gondot fordítottak a tudatformáló politikai nevelő­munkára is. A Bács-Kiskun megyei Mű­anyag- és Gumifeldolgozó Válla­lat a dolgozók szocialista tulajdo­nosi tudatának kialakításában döntő szerepet szánt a szakszer­vezetnek. Amint a' beszámolóból kitűnt, az eredmények ellenére jócskán akad tennivalója az ér­dekképviseleti szervnek. Gyakori jelenség, hogy a termelési tanács­kozásokon az előadók beszámoló­ját néma csend követi, a kollek­tíva életbevágó feladatainak meg­vitatása helyett egyéni ügyek ke­rülnek a középpontba. A munka­helyi vezetőknek a problémák iránti érzéketlenség, passzivitás megszüntetéséből a dolgozók tü­zetesebb tájékoztatásával kell a részüket kivenniük. A beszámolók értékelése után egyéb kérdések megvitatásával zárult az ülés. A. T. S.

Next

/
Thumbnails
Contents