Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-16 / 294. szám
T PETŐFI NÉPE • 1973. december 16. CIKKÜNK NYOMÁN A törvény kötelez A Petőfi Népe november 23-i számában „A terhes nők védelmében” címmel cikk jelent meg. Ebben említés történt néhány megyénkbeli gazdasági egységről, amelyek vezetői nem, vagy csak vonakodva hajtják végre azt a törvényerejű rendelkezést, |r»ely szerint a dolgozó terhes nőknek terhességük bizonyos szakaszában könnyebb munkalehetőséget kell biztosítani. Cikkünkre való hivatkozással a napokban levelet kaptunk a városföldi Petőfi Termelőszövetkezet elnökének aláírásával. A levélből kitűnik, hógy az általunk említett terhes dolgozó nőnek időközben könnyebb munkakört teremtettek, sőt egy másik betegeskedő, kisgyermekes -édesanyán is segítettek úgy, hogy gondozót fogadtak mellé. Mindezek örvendetes tények, s ■egyúttal igazolják azt a megállapításunkat, hogy csekély jóakarattal igenis lehet megoldást találni, érvényt szerezni a törvénynek. Válaszolnunk kell azonban a tsz vezetőségének arra a kitételére, hogy lapunk „egyoldalú tájékoztatásnak ült fel”, vagyis olvasóit helytelenül informálta. Minderre csupán annyit mondhatunk. hogy a tájékoztatást a megyei kórház szakorvosi rendelőintézetétől kaptuk, amelynek birtokában van a Petőfi Tsz-nek a könnyebb munkalehetőséggel kapcsolatos nemleges levele. Felveti továbbá a tsz vezetősége azt a problémát is: „Helyes lenne a könnyű munka fogalmát ... tisztázni”. Ez — az illetékesek véleménye szerint is — megoldhatatlan, hiszen mindenkor az adott lehetőségekből kell kiindulni, amelyek pedig üzemenként, munkáltatóként változóak. A követendő helyes eljárás: a terhes nő munkaadója közölje esetenként a területileg illetékes rendelőintézet munkaalkalmasságot megállapító orvosával, hogy milyen könnyebb munkaköröket tud biztosítani. Az orvos ennek alapján legjobb belátása szerint dönt. Amennyiben ezzel a döntéssel akár a ■dolgozó, akár a munkaadó nincs megelégedve, fellebbezéssel élhet a területileg illetékes — kecskeméti vagy bajai — elsőfokú munkaképesség-csökkenést véleményező orvosi bizottsághoz. amely a vitában végérvényes döntést hoz. Arra is hivatkozik még a termelőszövetkezet, hogy „a inat gazdasági életben, amikor nyereségcentrikus irányítás, vezetési szemlélet szükséges, nem nagyon lehet dobálózni ráfizetéses munkahelyek létesítésével”. Különös, és szocialista társadalmunktól idegen szemlélet az, amely a korszerű gazdaságirányítást szembeállítja a rendszer alapvető céljával, a humanitással. Nem kétséges, hogy a terhes nők érdekében és javára létesített „kímélő” munka nem mindig gazdaságos. A törvény azonban kötelező erejű, s rendelkezéseivel szemben latolgatásnak, mérlegelésnek, vagy kibúvók keresésének helye nincs. Mint láttuk, végül a városföldi Petőfi Tsz is talált megoldást, sőt egyéb jó példával is bizonyságot adott arról, hogy a humánummal párosult jóakarat „hegyeket mozdíthat”, —a —r JAVÍTJÁK A TALAJT Szőlőt telepítenek Soltszentimrén A plakátragasztó monológja Soltszentimréhez elég szűkmarkú volt a természet, amikor a bőtermő földeket elosztotta. A község lakossága azonban a gyenge homoktalajon is megteremtette megélhetéséhez a biztos alapot. Anyagi áldozatokkal, szorgalommal virágzó szőlőkultúrát létesített, évek során át. 1961-ben, amikor az Ezerjó Szőlő-, Gyümölcstermelő Szakszövetkezet megalakult, már félezer hektár szőlőt művellek a soltszentimrei határban. Ezt egészítette ki a második ötéves terv időszakában megkezdődött közös telepítés, amelynek végén 100 hektárra emelkedett a szakszövetkezet nagyüzemi ültetvénye. Az ezerjó gazdái törődtek a talajerő pótlásával is. Így történt, hogy a sivár homokon, ahol a telepítés előtt három-négy mázsa kalászost csépeltek, a szőlőből ennek a mennyiségnek a tízszeresét szüretelték, sőt a hektáronként 70—80 mázsás szőlőtermés sem volt ritka. A zamatos soltszentimrei ezerjó borfajtára a külföldi fogyasztók is felfigyeltek. Ennek feldolgozására, palackozására. értékesítésére alkuit meg a társulás 1970-ben. két szövetkezet és két vállalat összefogásából. A tízszeresét termelték Két esztendeje avatták fel a soltszentimrei feldolgozó és palackozó üzemet, amelynek létesítéséhez az ezerjó 11. a csengődi Aranvhomok Szakszövetkezet 3, a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ, valamint a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat 6—6 millió forinttal járult hozzá. Az Ezerjó Szakszövetkezet 42.3 százalékát teremtette elő a társulás induló alapjának, s évente 700 ezer forint részesedést kap annak a jövedelméből. Ez nem kis összeg. A visszatérítés azonban korántsem éri el azt a mértéket. amelyet a mezőgazdasági beruházások gazdaságosságának követelményeként a hitelpolitikai irányelvek megszabnak. Az Ezerjó 11 millió forintos társulási hozzájárulása, anyagi befektetése még tíz év alatt sem térül meg ilyen részesedési arány mellett. A szakszövetkezet ellenőrző bizottságának kezdeményezésére most revizorok vizsgálják az eszközhatékonyságot. Keresik az okát a beruházás 7 százalékosnál alacsonyabb megtérülésének. A közeljövőben átdolgozzák a társulási szerződést, mert az eddigi forma szerinti tevékenységből, elosztásból a tervezett nyereséget nem érte el a szakszövetkezet. Az Ezerjó más gazdálkodási ágat is fejleszt. Legfőképpen a sertéstenyésztést és a juhászatot. E kettőre van á legjobb lehetőség. A nagyüzemi közös hizlalás a közfogyasztásra értékesített vágósertés bevételén kívül egyéb haszonnal jár. A hizlaldából származó. tőzeggel kezelt szervesanyag szinte nélkülözhetetlen a laza homoktalaj javításához, amelyet a közeljövőben kezd a szakszövetkezet. Még 60 hektár erdőt is ültetnek a mezőgazdasági művelésre legkevésbé alkalmas talajra. Önkéntes földcsere — önkéntes földcserékkel, egyetértésben a tagsággal már kialakítottuk a nagyüzemi' szőlőnek alkalmas területet. A táblásított területen megekezdődött a tagsági szőlő felújítása. Az engedélyt a szakszövetkezet kérte és a munkát támogatja A majdani gépesített művelésre, betakarításra alkalmas szőlő1 ültetése előtt a talajforgatást, a szerves- és a műtrágyázást közösen, a telepítést a vállalás arányában a tagság egyénileg végzi. Eddig tizenkét szakszövetkezeti gazda ültette el így a szőlőjét, amely örökölhető, átíratható annak ellenére, hogy nagyüzemi ültetvénynek megfelelő a telepítés módja. Az Ezerjó tagsága azonban megértette, hogy csak így gépesíthető a munka, ötszázötven család dolgozik a szövetkezetben, közöttük százharminc özvegyasszony és száztíz idősebb házaspár akiknek hozzátartozói, gyermekei nem a mezőgazdaságot választották élethivatásul. 17 •• •• r r. ffi • f i Közös epitobngad Az elnökhelyettes megemlítette, hogy az Ezerjó a szomszédos kaskantyúi Homokgyöngye Szakszövetkezettel összefogva közös építőbrigádot alakított. Kaskantyún és Soltszentimrén két 12 ezer hektoliteres pincét építenek, a társulás teljesítőképességét meghaladó bortermés tárolására. 1964-ben mindössze 404 ezer forint nyeresége volt az Ezerjónak a borászatból. Tavaly már 2 millió 120 ezer. az idei eredmény még nincs összesítve. Annyi bizonyos, hogy a nagyüzemi közös és a szakszövetkezeti tagok saját kezelésű ültetvényének termése eléri, sőt meghaladja az elmúlt esztendeit. K. A. 9 A soltszentimrei feldolgozó, palackozó, értékesítő társulás 12 ezer hektoliteres borpincéje. Kettős műszakban naponta 140—160 hektoliter ezerjót palackoznak és csomagolnak az üzemben. (Tóth Sándor felvételei.) Képzőművészeti szakkör kiállítás Kiskőrösön Az új kiskőrösi művelődési központ képzőművészeti szakköre sokat hallat magáról. Kecskeméti István irányításával dolgoznak és a rövid idő ellenére érzékelhető fejlődés mutatkozik munkájukban. A kör tagjai idei tevékenységükről a vasárnap délelőtt 11 órakor, a kiskőrösi művelődési központban megnyíló kiállításon adnak számot. A megyei téli tárlaton szereplő Kecskeméti István, Simonné Dulai Mária, a szakkör tagjai több munkájukat is bemutatják. A tárlaton Baloghné Boros Ilona két, Tóth Vendel fafaragó egy alkotása látható. Többen most jelentkeznek először a nyilvánosság előtt. A kiállítás december 31-ig tekinthető meg. r■ Étkeztető szakrendelés Hát ide jutottunk... Enni se tudunk rendesen, vagy ha úgy tetszik, helyesen. A sajtó, rádió, tévé után már csak az hiányzik, hogy azon a sok vihart megért nagy magyar égbolton jelenjenek meg a bibliai szózat lángbetüi: „Megmérettünk, és nehéznek találtattunk!” Mi, legszebb „férfikorban” járó fiúk. lányok és a nálunknál öregebbek még más időkre is emlékezünk. Amikor legalább hárommillió magyar embernél azért volt baj az étkezéssel, mert nem Volt mit enni. Gondoltuk volna akkor, hogy egykoron azért égeti a magyarság millióit a bánat, mert lesz mit enni?! Csak azt nem hittük volna senkinek, hogy nem is lesz olyan egyszerű és könnyű: egészségesen élni az ehetőségekkel. Sok embernek valamiféle líraion vonalas felmentő érv jut az eszébe. Hogy tudniillik azért esznek teméntelen mennyiségeket a magyar dolgozók, mert ösztönösen pótolják az elmulasztottakat. Eleget koplaltunk a múltban, hadd egyék csak le magukat a sárga földig — kelnek a testesek védelmére. De mikor egyből megkontrázzák az ilyen magyarázat helyénvalóságát olyan duci ifjak, akiknek a múltja is már a szabad jelen kezdete után indult a jövőnek! Sose éheztek, nincs hát mit behozniok illetlen mértékű kajapusztitással. Micsoda végleteket kellett megélnünk! A fotó- és filmművészet egykoron — kivált így karácsony, a szeretet ünnepének környékén,. valamint a reménykedés jegyében induló új esztendőre — azzal próbált a jobb érzésű emberek szívére hatni, hogy megrázó felvételeket tárt a világ elé. Sovány, didergő, rongyos, hajléktalan éhezőkről. Ma pedig azzal ríkatják meg úgy átabotában jóllakott népünket, hogy klubokba, egyletekbe tömörült pufók teremtéseket nyilatkoztatnak hullámhosszon, s képernyőn egyaránt. Ugyan árulják már el, miként sikerült azt a 120 dekát leadni egyetlen hét alatt a 120 kilóból? Hadd tudja meg a többi sorsüldözött, jóhúson is túljutott magyar, hogy a szörnyű önmegtartóztatások ellenére, a súlyveszteségtől is sújtva legalább úgy érzi magát, mint Marci Hevesen. Jól tudjuk, népünk közérzetéi feldobhatnák az olyan eszmék körüli nyilvános viták, fórumok, mint a munkatermelékenység, érdekeltség, demokratizmus, közéleti tehervállalás — és se vége, se hossza nem lenne, ha minden szférát felsorolnánk, amelyben kimutathatnánk magunkat. De nem; sokak számára hasuk termelő- és teherbíróképessége a legvonzóbb közügy. Azon az elvi bázison, hogy jó férjet is hasán keresztül foghat a leányzó, mi is megnyitjuk tömegkommunikációnk kapuit: hadd fogyassza magát kedvére elnehezedett társadalmunk azzal is, hogy folyton az evésről cseveg, vitatkozik, elemez, fejteget, tanácsol s állít össze megváltó tízparancsolatokat. Kezdetben odaállt az előadó, őt követte a kerekasztal. S ma már teremsorokat tölt be a gömbölyű arcúak, egyebűek tábora, akik fáradhatatlan ülésezéssel tesznek hitet amellett, hogy egy picivel több mozgás azért jót tenne. De hát ahhoz fel kellene állni. De ne csúfolódjunk már csak magunkon, magyarokon. Mint olvasom, az NDK-ban is baj van az evéssel. Márpedig ez az ország napjainkra világviszonylatban sportnagyhatalom lett. A lakosság majdnem egyharmada ott is helytelenül táplálkozik. „Evés és teljesítmény” és „Tanuljon meg enni” címek alatt a Freie Welt azt fejtegeti, hogy mindenki csak annyi kalóriát fogyasszon, amennyire munkájához szüksége van. Elképesztő kifejlet! Barlanglakó, de még a népvándorlásban sétalovagló őseink sem ismerték a kalóriái. Közelebbi elődeink se tudták, eszik-e azt vagy isszák, de evészetük, ivá— Berkes Gábornak hívnak, a Magyar Hirdető kecskeméti kirendeltségén dolgozom, mint plakátragasztó. A munkámmal én is úgy vagyok, mint más: elvárom, hogy megbecsüljék. Tudom, hogy ehhez nem kell nagy észbeli adottság, de ennek is megvan a szépsége, mert ha úgymond, plakátokkal földíszítem a várost, nem mindegy, hogyan? Tessék-lássék munkát nem lehet végezni; hogy nézne az ki, ha az oszlopokon, hirdetőtáblákon, házfalakon, kerítéseken ferdén állnának a plakátok, vagy az egyiktől nem lehetne elolvasni a másikat. Van egy kerékpárom. azzal járom az utcákat. A kormányon a ragasztós vödör, hátul a csomag: mozi- és színházműsorok, politikai és reklámplakátok, különböző hirdetmények. A legfontosabb az elhelyezés, de a ragasztásra is ügyelni kell, különben néhány óra múlx-a fölpúposodik a papír, az eső szét(Tóth Sándor felvétele) áztatja, a szél meg leszaggatja. Volt-e kedvenc plakátom? Volt. Többet is tudnék említeni, de nekem, ami a legjobban tetszett, az a bolgár tengerpartot reklámozó színes, idegenforgalmi plakát. Nekem is a színesek tetszenek jobban. Mutatósak, szinte vonzzák az ember tekintetét, s felélénkítik az utcát, ha egymás mellé kiragasztok mondjuk négyet vagy ötöt. Még egy rossz fakerítés is megszépül tőle. Vannak tépkedök. Nem tudom megérteni őket. Unatkoznak vagy jódolgukban nem tudják, mit csináljanak? Egy kézmozdulattal tönkretesznek mindent, s mire újból kijutok oda ragasztani, eltelik egy-két hét, s addig kénytelenek az emberek a lefejezett alakokat nézni, az összefüggéstelen szövegeket olvasgatni... Ez rosszul esik nekem, én is úgy vagyok — mondtam már az elején —, elvárom, hogy megbecsüljék a munkám.. I,ejegyezte: Csató Károly A POSTAIGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÓJA Az év végi csúcsforgalomról szaluk szakszerűségében nem volt ennyi bizonytalanság, mint a ma emberének. Bizonyíték rá, hogy bennünket is, meg a körülöttünk levő világból is sok mindent prímán „megalapoztak”. Mi meg lassan ott tartunk, hogy lakó- és munkahelyünkön külön orvosi szakrendelést kell megnyitni, mert csak szaktanácsadásukkal tudunk étkezni. De felhívom a figyelmei. Már most elejét kell venni nálunk olyan különös fogyókúra elterjedésének, amilyet a nottinghami kórház orvosai alkalmaznak a 25 éves, 160 centiméter magas és 108 kilós Shirley Turner aszszonynál. Számára cementből és acélkapcsokból állandó szájzárat készítettek. A kövér nő önként viseli a kínzóeszközt, s eddig két hét alatt 7 kilóval könnyebbült meg. Legkésőbb júniusig 44 kilót akar leadni. Nem, nem, ilyen kúrából, orvosi segítségből nem kérünk. Ennél sokkal humánusabb lesz az általam kilátásba helyezett étkeztető szakrendelés. Bemegy az ember fiú fia. leadja az ebédjegyét, s beleül a csinos doktornő ölébe. Ö pedig kedvesen nyakunkba köti a partedlit, vesz egy kanállal a sárgarépafözelékböl és gyöngéden a szánkba tuszkolja. — Lássuk, milyen angyal lesz a bácsika, mire ezt a finomat megpapizza ... Ettől női igazán a termelékenység. Tóth István Az idén már december első hetétől élénkülni kezdétt a posta szokásos év végi forgalma. A postaszervek felkészültek erre, újságokban, televízióban, rádióban kéréssel fordultak szolgáltatásaikat igénybe vevő közönséghez. adják fel időben — s ne az ünnepek előtti napokban — küldeményeiket — levelet, pénzt, csomagot, táviratot —. s akkor azok csúcsforgalom közepette is időben eljutnak a feladótól a címzettig. A postai csúcsforgalom nyitánya lényegében december közepére esik. Ezekben a sok erőfeszítést igénylő napokban kértünk információt a Szegedi Postaigazgatóság postaforgalmi osztályától: milyen intézkedésekkel segítik a postai forgalom zökkenő nélküli lebonyolítását? Mint elmondották: a többletmunkára megfelelő szervezéssel felkészültek, de ennek tökéletes működése nem kis mértékben függ attól, hogy sikerült-e hatásosan kérni az igénybe vevőktől a küldemények korábbi feladását, az irányító számok pontos használatát. feltüntetését. Saját munkáját csak részben tudja megszervezni ez a szolgáltató intémény, hiszen nem szabályozható ki. mikor és menynyi küldeményt ad fel. Ezért kap hangsúlyt a posta propaganda munkája, melvnek egyik célja. széthúzni a csúcsforgalom időtartamát, s így eleget tenni a postai szolgáltatás iránt fokozódó igényeknek is. Ezekben a napokban a Szegedi Postaigazgatóság területén levő nagyforgalmú postahivatalaiban megerősítették a felvételi szolgálatot, növelték a küldemények továbbításában, irányításában részt vevők számát, szükség esetén gyorsítják a szállítást, több gépkocsit állítanak be erre a célra. Mivel a karácsony előtti héten a csomagforgalom az átlagosnak nyolc-tízszeresére növekszik, ezért kéri a posta: a csomagokat minél előbb adják fel akiknek ez szándékában áll. s a romlandó tartalmúakat is legkésőbb -december 19-ig. hogy azok ünnep előtt, kellő biztonsággal eljussanak a címzettekhez. Egy hasznos tanács: a postahivatalokban plakátok, hirdetmények tájékoztatják a lakosságot a csúcsforgalnrnmal járó változásokról. célszerű ezekre felfigyelni. de szóbeli felvilágosítást is készséggel adnak minden hivatalban. S e helyen hadd hívjuk fel az újságolvasók figyelmét arra. hogy az ünnep előtti utolsó hétköznapok zavartalan forgalma , érdekében december 23-án és 30-án a városokban levő nagyobb forgalmú, felvevő postahivatalok szolgálati ideje az egyéb munkanapokra megállapított nyitvatartási rend szerint lesz. vagyis nem zárnak be hamarabb. Ezekben a napokban a postás dolgozók — a szállítás és a kereskedelem dolgozóival együtt — a közfigyelem fókuszába kerülnek. Vegyük észre, hogy igyekeznek a megnövekedett igénybevételnek udvariasan, figyelmesen eleget tenni. S ebben legyünk valamennyien segítségükre! B. Gy. Az ünnepi csúcsforgalomban szeretnénk elkerülni a torlódási és a sorbaállást. Ezért kérjük kedves utasainkat, hogy elővételben váltsák meg menetjegyüket Az elővételt már 30 nappal az utazás előtt a vasútállomásokon is biztosítjuk. Köszönjük utasainknak, hogy idejekorán gondoskodnak menetjegyükről, helyjegyükről. UTAZÓKÖZÖNSÉGÜNKNEK KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS JÓ UTAT KÍVÁNUNK a Magyar Államvasutak Szegedi Igazgatósága. 2025/ MÁV
