Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

Folyamatosan szállítják az almát Szabolcs-Szatmár után Bács-Kiskun az ország legnagyobb, mezőgazdasági termékeket exportáló megyéje. Az állami gaz­daságok, szövetkezetek a HUNGAROFRUCT Külkereskedel­mi Vállalaton keresztül értékesítik a gyümölcs- és zöldségfé­lék egy részét. Az idén 6659 vagon árut küldtek más országok­ba a megye gazdaságaiból. A vállalat a tervezettnél ke­vesebb árut tudott 1973-ban kül­földre vinni. Ennek oka egyrészt az, hogy néhány gyümölcsfélé­ből a vártnál kisebb volt a ter­més, másrészt az, hogy a bel­földi piac zavartalan ellátása ér­dekében a szállítmányokat nem­egyszer visszatartották, az áru a hazai üzletekbe vagy a konzerv­gyárakba került. A zöldségfélék közül a paradi­csomból exportáltak legtöbbet — 662 vagonnal — ezután nagy­ságrendben a pritaminpaprika következik. Mivel a megrende­lők egyre inkább a szeletelt árut kérik, az összesen 538 vagon pa­radicsompaprikának csaknem 50 százalékát már előkészítve érté­kesítették. Vöröshagymából 277, görögdinnyéből 117 vagonnal szállítottak a szocialista és tőkés országokba. Kisebb-nagyobb té­telekben csaknem 20 — Bács-Kiskunban termelt — zöldség­féle került külföldi piacokra. A gyümölcsfélék közül a téli al­ma exportálása jelenti a legna­gyobb munkát: eddig 2893 va­gonnal vittek ki a megyéből. Csaknem 800 vagon volt az őszi- és a sárgabarack, több mint 250 vagon a meggy és 344 vagon a szilva. Szőlőből 227 vagonnal si­került eladni, mivel Európa­­szerte nem a legjobb volt a ter­més, így még a sárfehér fajtát is kérték. Kiváló minőségű volt a sárgabarack, amit 6 kilogram­mos rekeszekbe csomagolva szál­lítottak Ausztriába, Svájcba és az NSZK-ba. Az alma exportá­lása pillanatnyilag is folyik. Hosszúhegyről és Kecskemétről indítják szinte naponta az áru­val megtöltött vagonokat. A Kis­kőrösi, Szikrai, Bajai Állami Gaz­daság hűtőtárolóiban, valamint a MEZÖTERMÉK-nél tárolt al­mát január elején kezdik cso­magolni. s küldeni a megrende­lőknek. A HUNGAROFRUCT is igyek­szik biztosítani szerződésekkel az árut. Vissza nem térítendő támogatást nyújtanak az öszi- és sárgabarack, a cseresznye és a spárgaü 11etvenyek kialakításá­hoz. Sárgabarackost Dunavecse, Tiszakécske környékén és Kecs­keméten a Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezetben te­lepítenek, a spárgatermesztés pe­dig várhatóan Bugac határában lendül fel. D. É. (Tóth Sándor felvétele) XXVIII. évf. 294. szám Ára: 90 fillér 1973. dec. 16. vasárnap A békeszerető erők moszkvai világkongresszusának nyilatkozata A békeszerető erők moszkvai világkongresszusát előkészítő magyar bizottság és az Országos Béketanács december 14-i együttes ülésének részvevői kifejezték teljes egyetértésüket a világkongresszus dokumentumaiban, mindenekelőtt nyilatko­zatában foglalt megállapodásokkal, feladatokkal. A nyilatkozat a többi között a következőket mondja: A békeerők világkongresszusát Moszkvában, 1973. október 25— 31. között tartották meg. Ez a társadalmi mozgalmak történe­tében a legszélesebb fórum volt, amely 143 ország, 120 nemzetkö­zi és több mint 1100 nemzeti szervezet és mozgalom képvise­lőit egyesítette. A hét napon át a konstruktív párbeszéd szellemében folytatott őszinte vita — figyelembe véve a különböző álláspontokat — le­hetővé tette, hogy átfogóan meg­vizsgáljuk a jelenkor aktuális és bonyolult problémáit. A világkongresszus forduló­pontot jelentett a népeknek a béke védelméért és megszilár­dításáért folytatott harcában. Felbecsülhetetlen hozzájárulást jelentett az eltérő politikai és egyéb nézetekét valló szerveze­tek közötti jobb megértéshez és együttműködéshez. Ez újabb ösz­tönzést ad a 'közös akcióra. Az elmúlt időkben a nemzet­közi porondon végbement sok esemény reménnyel és bizako­dással tölt el bennünket. Foko­zódik az egyetértés abban, hogy a világ békéjének és biztonsá­gának megteremtése nem lehet csupán a nagyhatalmak szűk kö­rének egyedüli ügye. Ez az egyetértés arra ösztönzi az álla­mokat — a különböző tömbökhöz vagy csoportulásokhoz tartozó vagy el nem kötelezett nagy, közepes vagy kis országokat —, hogy aktívabban járuljanak hoz­zá az enyhülési folyamat elmé­lyítéséhez és ahhoz, hogy az el­lenségeskedést, a konfrontációt és az elidegenedést a jelentős és az egyenlőségen alapuló együttmű­ködés váltsa fel. Ugyanakkor sok minden, ami napjainkban történik, aggoda­lomra és nyugtalanságra ad okot. Míg egyes területeken tért hó­dít az enyhülés, más területeken feszültség — feszültségrobbanás és agresszió — következik be, ami rendkívül káros befolyás­sal van a nemzetközi kapcsola­tokra. Együtt átgondoltuk, hogy — a világ közvéleményének erejével — mit lehetne és kellene ebben a helyzetben a békeerőknek ten­niük. Arra a következtetésre ju­tottunk. hogy szükség van erőtel­jes és egyeztetett akciókra, félre­téve mindazt, ami bennünket megoszt, hogy elősegítsük az elő­rehaladást a békéhez és a bizton­sághoz vezető úton. A kongresszus 14 bizottsága gyümölcsöző munkája alapján összefoglalta az ott folytatott vi­ták pozitív eredményeit és kidol­gozta a következtetéseket és azok­nak a problémáknak a közös megközelítését. amelyeknek sike­res megoldása — és erről meg va­gyunk győződve — garanciát je­lent arra nézve, hogy az 1970-es években elért sikerek földünkön tartós békéhez vezetnek. Elsőrendű fontosságot tulajdo­nítunk az alábbi kérdéseknek: Békés egymás mellett élés és nemzetközi biztonság A békés- egymás mellett éles nem csupán a háború lehetőségé­nek teljes kizárását jelenti, de minden népnek lehetővé teszi, hogy sérthetetlen határain belül fenntartsa függetlenségét és szu­verenitását, ezen az alapon fej­lesszen sokoldalú együttműködést, amely biztosítja a népek kölcsö­nös kapcsolatát és akcióit a béke és a társadalmi haladás érdeké­ben. A békés egymás mellett élés nem jelenti az igazságtalansággal való megbékélést: elleftkezőleg, azt tételezi fel. hogy az agresszi­ót hatékonyan elhárítják, és hogy a népeknek jogukban áll minden szükséges eszközzel harcolni po­litikai. gazdasági felszabadulásu­kért, a társadalmi haladásért, hogy bárminemű külső beavatko­zás nélkül szabadon határozzák meg saját sorsukat. A békés egy­más mellett élés ezért felel meg a népek érdekeinek és azon er­kölcsi eszméinek, amelyekre az igazságos békének épülnie kell. A békés egymás mellett élés kiiktatja az államközi kapcsola­tokból az erőszak alkalmazását, és előre meghatározza a viták és nézeteltérések rendezése külön­böző eszközeinek igazán békés jellegét. Létre kell hoznunk a bizton­ság politikai, gazdasági, társadal­mi, kulturális és pszichológiai biztosítékait. Ez az egyedüli út ahhoz, hogy véget vessünk a vi­lág egymással szemben álló ka­tonai-politikai tömbökre való fel­osztásának. Ezen az úton az Egve­­sült Nemzetek képes lesz arra, hogy — a nemzetközi biztonság hatékony eszközeként — teljes mértékben betöltse szerepét. Indokína A vietnami nép győzelme, amelvet a párizsi egyezmény rögzít, továbbá a laoszi nép győ­zelme, amelyet a laoszi egyez­mény és Jegyzőkönyv foglal ma­gában. nagy sikert jelent a ha­zafias erők számára, amelyek ar­ra kényszerítették az amerikai imperializmust, hogy jelentős en­gedményeket tegyen: hozzájárul­tak ahhoz, hogy a világnak eb­ben a részében megnyissák az utat az igazságos politikai ren­dezés számára. Mindazonáltal e népek közös ellensége nem hagyott fel ter­veivel; a háború Kambodzsában tovább folytatódik: az USA se­gítségével a saigoni kormány és Laosz reakciós erői mindent megtesznek annak érdekében, hogy az aláírt egyezmények vég­rehajtását késleltessék. El kell érni, hogy valamennyi résztvevő • fél szigorúan és maradéktalanul végrehajtsa a párizsi és vientia­­nei egyezményeket. A legnagyobb mértékben tá­mogatni kell Laosz, Kambodzsa és Vietnam népeit* a független­ségért és békéért folyó- — kü­lönböző feltételek között végbe­menő —- küzdelmükben. Közel-Kelet A Közel-Keleten nemrég be­következett katonai robbanás tragikus erővel mutatta meg, milyen veszélyt jelent e térség békéjének és biztonságának hosz­­szú ideje tartó megoldatlansága, amelynek oka Izrael békét fe­nyegető, szűnni nem akaró ag­ressziója. továbbá az hogy Iz­rael makacsul visszautasítja az ENSZ-határozatainak végrehaj­tását, továbbra is megszállva tart arab területeket. Megmutatta azt is, hogy Izrael hajthatatlansága nem vezethet sikerre korunkban. A békés rendezés alapja a Biz­tonsági Tanács 1973. október 22- én, 23-án és 25-én hozott hatá­rozatainak azonnali végrehajtá­sa, az izraeli haderők valameny­­nyi megszállt arab területről va­ló teljes visszavonása az ENSZ Biztonsági Tanácsa 242. sz. hatá­rozatában foglalt követelmények és az ENSZ-alapokmányában ki­mondott alapelvek értelmében, a térség valamennyi állama és né­pe törvényes jogainak és azok biztosításának garantálására, be­leértve a palesztin arab nép jo­gát a hazájába való visszatérés­re és az önrendelkezésre, össz­hangban a vonatkozó ENSZ-ha­­tározatokkal. Európai biztonság és együttműködés Az európai enyhülés sikerei összhangban vannak a világszer­te javuló nemzetközi kapcsola­tok általános tendenciájával. Ugyanakkor az európai enyhü­léssel való .szembenállás szoro­san összefügg a Föld másik tér­ségeiben fellépő konfliktusokkal és feszültséggel. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy mindent elkövessünk az európai biztonság fejlődésének meggyorsítása, bővítése és el­mélyítése érdekében, és vissza­utasítsunk minden olyan kísér­letet, amely ezt a folyamatot lassítani, illetve meghiúsítani igyekszik. Ez a béke szempont­jából oly fontos ügy egyre több aktív erőfeszítést kíván meg nem csupán a kormányoktól, hanem minden néptől, az európai kon­tinens különböző társadalmi szervezeteitől is. Nevezetesen, el kell érni, hogy ésszerű határidőn belül és a lehető legmagasabb szinten aláírják az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia záróokmányait és olyan állandó testületet hozzanak lét­re, amely elősegíti a megkezdett munka továbbfejlesztését és ga­rantálja folytatását. Fel kell lépni annak érdeké­ben, hogy rövid időn belül lét­rejöjjön a megállapodás az európai fegyverkezési verseny beszüntetéséről, továbbá a kö­zép-európai nemzeti és külföldi haderők számszerű csökkentésé­ről. A politikai és katonai biz­tonságra épülő, egyenlőségen alapuló gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttmű­ködés — mind sokoldalú, mind kétoldalú szinten — jelentősen fejlődhetne. Így lehetővé válna, hogy Európában a különböző gazdasági egyesülések között, ne­vezetesen a KGST és az Euró­pai Gazdasági Közösség között hasznos kapcsolatokat és együtt­működést teremtsenek meg. Béke és biztonság Ázsiában Az ázsiai békét és biztonságot mindenekelőtt az agresszió, a felforgató tevékenység és az ázsiai emberek egymás ellen uszításának imperialista politi­kája veszélyezteti. Az ázsiai népek nagy sikere­ket értek el az e politika ellen tolytatott harcban. A hős viet­nami nép győzelme az ameri­kai imperializmus felett, Bangla­desh Köztársaság megszületése, a japán nép fellépése a milita­­rizmus ellen, az indiai szubkon­tinens tartós békéjének biztosí­tását szolgáló lépések .— mipd­­minti hozzájárulás az imperia­listák mesterkedései elleni küz­delemhez. amelynek eredmé­nyeként döntő változás ment vég­be az erőviszonyokban a béke és a szabadság javára. (Folytatás a 2. oldalon.) A Béke-világtanács koszorúja Petőfi szülőházán A BVT és az Országos Béketanács küldöttsége Kiskőrösön A Béke-világtanács évenkén­ti munkaprogramjában mindig kiemelkedő helyet foglalnak el a nemzetközi jelentőségű kul­turális ünnepi évfordulókról való megemlékezések. Ennek je­gyében ünnepelte ebben az esz­tendőben a világ mintegy ötven békemozgalma Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját. A Petőfi-emlékév alkalmából került sor tegnap délelőtt arra a meghitt ünnepségre Kiskőrö­sön, melynek során a Béke-vi­lágtanács, valamint az Országos Béketanács küldöttségei a meg­emlékezés koszorúival rótták le tiszteletüket a forradalmár köl­tő szülőházánál. A békeküldötteket a városi lanácsházán Oláh Pál tanácsel­nök fogadta. Jelen volt a váro­si pártbizottság titkára, Juhász István, a városi népfrontbizott­ság elnöke Csernák József, s a város és megye párt-, tanácsi és társadalmi szervei is képvisel­tették magukat. A békedelegá­­lusok a vendéglátók kíséretében vonultak a Petőfi-ház elé, ahol a Béke-világtanács koszorúját dr. Nagy Gábor. a BVT magyar tit­kára, dr. Káldi Zoltán evangé­likus püspök, a BVT tagja és Hubay Miklós író, a BVT tagja helyezte el. Az Országos Béke­tanács képviseletében Sebestyén Nándorné főtitkár, a BVT tagja, valamint Farkas József, az OBT elnökségének tagja, megyei nép­fronttitkár koszorúzott. Az aktust követően a vendé­gek, a helyiek kalauzolása mel­lett tekintették meg_ a költő szülőházát, s az ott őrzött tár­gyi emlékeket, irodalmi gyűjte­ményeket. Olaj, szén, fa - és az ellátás ESETT A HÓ A hét végére leesett a hó, s mint máskor, amikor mínisz tíz fok alá süllyed a hőmérő higany­szála, a tüzelőolaj-töltő állomá­sokon most is hosszú sorokban állnak kannáikkal az emberek. Az olajellátásról elmondhatjuk, hogy az akadozó szállítások miatt bizony még mindig sok­szor bosszankodunk. A TÜZÉP Vállalat 12 eláru­sító telepén a megyében min­denütt kapható megfelelő meny­­nyiségű fa, szén, s decemberben megkezdte a fűtőolaj-árusítását Baján az új töltőállomás ás. Ha­sonló létesítményt Kiskőrösön augusztusban adtak át, s Kecs­keméten a Vasút utcai telepen kanna- és hordócserés alapon szintén kapható tüzelőolaj. Dr Ács Lászlóné, a tüzelőosztály áruforgalmi előadója, elmondta, hogy náluk is az akadozó szállí­tás, a megrendelések néhány na­pos késése az oka annak, hogy kifogy a készlet. A szénfajták közűi legtöbbször a berentei darabos fogy el bár, ebből min­den mennyiség kevés. A többi szénfajta mindenütt, folyamato­san kapható. Novemberben szin­tén szállítási késés miatt kifo­gyott a lángorsó import kazán­szén, s legtöbb telepeh ríem le­hetett kapni. Az áruforgalmi előadó elmondta, hogy a szállí­tások ismét megindultak, s az elárusító telepeken ismét feltölt­hetik ebből a fajtából a készle­tet. Tüzelőfából minden telepen van elég. s előreláthatóan ez a helyzet nem változik. Cs. K. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents