Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE JLZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJ \ xxviii. évf., 281. szám Ára: 90 fillér 1973. december 1. szombat Az Elnöki Tanács ülése * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghallgatta és tudomásul vette Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének beszámolóját a Nigériai Szövetségi Köztársaságban, a Ghánái Köztársaságban és a Sierra Leonei Köztársaságban — 1973. november 11—23. között — tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács — népesedéspolitikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében — módosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39 sz. törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A módosítás bővítette a gyermekápolásig táppénz igénybevételének lehetőségeit, kiterjesztette az anyasági segélyre jogosultak körét és meghatározott körben felemelte a gyermekágyi segélyt. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, gül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) ve-Novemberi lendület pereken egy év telt el pártunk vezető testületének múlt év novemberi, emlékezetes határozata óta, így a minap lezajlott tanácskozás számot vethetett mindazzal, ami azóta az országban, a gazdaság, a társadalom, a kultúra fejlődését, különösképpen pedig az emberek mindennapi életét nézve, végbement és — végbemegy. Az említett esztendő egy izgalmas, sokat ígérő folyamat része, amely az MSZMP X. kongresszusával vette kezdetét, és egyben bizonyság az is, hogy e folyamatban testet öltő nagyszabású program nemcsak a közelebbi s távolabbi jövőt készíti elő, hanem a jelenben is erőteljesen hat és — ma sem mér fukar kezekkel. A nyilvánosságra kerüli határozat teljes körképet ad a korábban hozott sokoldalú intézkedések jó hatásáról nemzetközi kapcsolatainkban Ás belső helyzetünkben. Elemzi a meglett intézkedések hatását és kijelöli a további teendőket. Ám közeledvén az év vége, megtárgyalta a Központi Bizottság a következő év népgazdasági tervét és költségvetését is. f'supán kiragadva, néhány tény: a tervezettnél gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelem, tovább javult az ország külkereskedelmi mérlege. Rendkívüli fontosságú energiaszolgáltató és ipari báüzisok léptek üzembe, nőtt a mezőgazdasági termelés és mindezzel párhuzamosan mintegy 85 ezer lakás épült, és nem csupán a reáljövedelem, hanem az egy keresőre jutó reálbér is érzékelhetően — 2,3 százalékkal, nagyüzemi munkásoknál 5,8 százalékkal — nőtt! És a jövő évi terv: szolid biztonsággal tervezett — éppen ezért túlteljesíthető — nemzeti jövedelem, illetőleg termelésnövelés, ám a reáljövedelem, illetve az egy keresőre jutó reálbér-növekedés mutatószáma még űz ez évit is felülmúlja! A la. kásépítésben meg kell ismételni az idei, kimagasló 85 ezret, de úgy, hogy ebből 36 ezer lakás állami beruházásban kerüljön tető alá. Ami pedig a meginduló termelő és egyéb beruházások listavezetőit illeti: a paksi atomerőmű 1. üteme, adriai kőolajvezeték, újabb cementgyár, vegyi és könnyűipari üzemek, valamint egy új Kossuth-adó — ezek alighanem önmagukért beszélnek. Részletes irányelveket szab a Központi Bizottság az életszínvo\ nal emelését szolgáló — béremeléssel, szociális és egészségügyi, valamint kereskedelempolitikai intézkedésekkel kapcsolatos — további teendőkre. Ezek lényeges vonása, hogy még szélesebb* körre terjeszti ki a központi jellegű béremelést, igen nagy anyagi erőfeszítést tesz a népesedési helyzet javítása érdekében, nagy lépéssel javítja a betegellátást és energikusan visszaszorítja az áremelés lehetőségét. A biztató tervek, célok mögött jól kidolgozott gazdasági szervező, irányító és ellenőrző munka körvonalai bontakoznak ki. Ez alapozta meg a már nyugtázható eredményeket, de még nagyobb szükség lesz minderre a továbbiakban. Ezért is tűzte napirendre a Központi Bizottság a kádermunka fejlesztésének és az utánpótlás felkészítésének kérdéseit. A tennivalók meghatározásából — a megállapításokból — a józan közvélemény hangja és bizakodása csendül ki. Ami azt igazolja, hogy továbbra is nagy figyelem irányul közös dolgainkra. S főleg, hogy egyre jobban látjuk — mondhatjuk ki bátran: Merüs. a 1átóhatár! B. J. A KÍSÉRLETI sorozatok sikere Ismeretterjesztés falun A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun megyei elnöksége tegnap délelőtt ülést tartott. Az első napirendi téma megvitatása előtt dr. Gerő János alelnök emlékezett meg a TIT volt főtitkáráról, a közelmúltban elhunyt Mód Aladárról. Ezt követően Major Imre, a társulat megyei titkára ismertette „A. mezőgazdasági termelőüzemekben végzett ismeretterjesztés helyzete, problémái” című témát. Ismeretterjesztésünk nagyobb része, mintegy 60 százaléka, mezőgazdasági területen hangzik el, ami évente 2800—3200 előadást jelent Ez az arány országosan csupán 33—38 százalék — mondotta az előadó. A nagyon alapos előzetes felmérés alapján készült írásbeli tájékoztató is felelősségteljesen vizsgálja az eddigi munkát, a tennivalókat. Az őszinte hang, a tapasztalt fogyatékosságok feltárása, az összefüggések és az okok kutatása nagy érdeme a jelentésnek. Az előadó részletesen szólt az ismeretterjesztés tartalmi kérdéseiről. Megállapította, hogy a falusi ismeretterjesztés legfontosabb része a nemzetközi politikai tájékoztatás, a pedagógiai és az egészségügyi tudnivalók népszerűsítése. Legfőbb fogyatékossága Átadták a megyei művészeti díjakat Harmadízben ítélte oda a Bács- Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a megyei művészeti díjakat azoknak, akik az elmúlt esztendő során kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki megyénk kulturális életének fellendítése érdekében. Legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy az idén öt személynek adományozza a díjat. Tegnap délelőtt dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök fogadta irodájában a kitüntetetteket, s az ötezer forintos pénzjutalommal együtt átadta a díj odaítéléséről szóló oklevelet. Az új megyei művészeti díjasok: Baloghné Boros Ilona festőművész (Kecel), Major Pál színművész, Bozsó János festőművész (Kecskemét), Vígh László karnagy, a Liszt Ferenc Énekkar művészeti vezetője (Baja) és Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese (Kecskemét). Madarász Lászlónak betegsége miatt már előbb átadták a díjat a megyei kórházban. Dr. Gajdócsi István hangsúlyozta: az új művészeti díjasok hosszú évek óta kimagasló tevékenységet fejtenek ki megyénk kulturális, művészeti életében. Színvonalas áldozatkész munkájukkal kiérdemelték a társadalmi megbecsülést. A meghitt hangulatú eseményen — melyen Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára és Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője is részt vett — a kitüntetettek nevében Bozsó János festőművész mondott köszönetét. V. M. Üj vezetőséget választott az agrártudományi egyesület pedig az alapozó természettudományos előadások kis száma és a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésben mutatkozó következetlenség. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták az elmúlt hetekben szerzett kedvező tapasztalatokról adott beszámolót. Major Imre nagy elismeréssel hivatkozott a kunszentmiklósi Szabadság, a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet és a lajosmizsei Kossuth szakszövetkezet vezetőinek példás, segítőkészségére. Tíz új összetett sorozatot „próbálnak ki” a bajai és a kecskeméti járás öt-öt községében. Az első benyomások nagyon kedvezőek. Lajosmizsén például a tervezett egy sorozat helyett kettőt rendeznek. A tartalmas tájékoztatóhoz a megyei elnökség tagjain kívül a meghívott termelőszövetkezeti vezetők is hozzászóltak. Az élénk, színvonalas tanácskozás remélhetően meggyorsítja a falusi ismeretterjesztés fellendülését. Hasonló figyelemmel kísérte az elnökségi ülés második témáját: „Irányelvek a társulat előtt álló időszerű politikai és ideológiai feladatokra” című, az országos elnökség által kidolgozott öszszefoglalót. A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete pénteken tanította vezetőségválasiztó közgyűlését. A jelentős eseményre Kecskeméten, a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karának épületében került sor. Az elnökségben helyet foglalt Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság .titkára, György Károly, a Miagyar Agrártudományi Egyesület főtitkára, a társadalmi szervezetek vezetői, közéleti személyek. A megyei szervezet elnöke, dr. Mészöly Gyula akadémikus betegsége miatt nem [vehetett részt a tisztújító közgyűlésen. A résztvevők tisztelettel emlékezitek munkájáról és táviratilag (kívántak gyors gyógyulást. Dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, az egyesület megyei alelnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Váncsa Jenő, miniszterhelyettes adott áttekintést az ország élelmiszergazdaságának jelenlegi helyzetéről, és vázolta a további tennivalókat. Rámutatott, hogy az utóbbi esztendőkben a mezőgazdasági termelés rendkívül gyorsan fejlődött. A búza átlagtermése tíz év alatt megkétszereződött, a kukoricáé is megközelítőleg kétszeresére emelkedett. Megszűntek kenyérgabona-gondjaink, sőt, exportra ás van lehetőségünk. A fejlődés nem egyértelmű, mert például a rét- és legelőgazdálkodósban még mindig az 1938-as szinten mozgunk. Megoldatlan egyes zöldségfélék termesztésének gépesítése, burgonyából' pedig importra szorulunk. Ezek a gondok egyúttal meghatározzák a további tennivalókat. Az állattenyésztésről szólva a miniszterhelyettes különösen a szarvasmarha-ágazat fejlesztését emelte ki. A kormány erre vonatkozó intézkedéseinek eredményei már jelentkeznek, de még csak az elején tartunk az elképzelések megvalósításának. A mezőgazdasági termelésben egyik legfontosabb tennivaló a termelés hatékonyságának növe-A felső képen: Váncsa Jenő miniszterhelyettes összefoglalta az élelmiszer-gazdaság eddigi eredményeit és ä főbb tennivalókat. A közgyűlés résztvevői. lése, a termelékenység emelése. Számítanunk kell arra ugyanis, hogy a következő években tovább csökken az állami gazdaságokban és szövetkezetekben dolgozók száma, az eddiginél jóval kevesebb munkáskézzel kell magasabb eredményeket elérni. Ehhez szükséges a gépesítés további fokozása. Az előrehaladásnak egyik fontos feltétele a szakemberképzés. Csak jólképzett vezetőkkel tudjuk nagyszabású terveinket megvalósítani. A miniszterhelyettes beszédét követően dr. Matos László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, a MAE megyei alelnöke adott áttekintést a szervezet ötéves tevékenységéről és a további feladatokról. Rámutatott, hogy az egyesület taglétszáma több mint kétszeresére emelkedett fél évtized alatt. Jelenleg ez a megyei szervezet taglétszámát tekintve az országban a legnagyobb. e • Ülést tartott a Minisztertanács • A művészeti dijak átadása után dr. Gajdócsi István és Erdélyi Ignác beszélget a művészekkel. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését az 1974. évi népgazdasági tervről és meghatározta a végrehajtás feladatait. A pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1974. évi állami költségvetés részletes előirányzatait' és úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztést tett a népgazdasági tervbe foglalt célok megvalósítását szolgáló hitelpolitika irányelveire és az 1974. évi hitelkontingensekre. Az ideinél nagyobb összegű beruházási hitelkereteket elsősorban a kiemelt fejlesztési programokra, a szocialista gépimport fokozására, a konvertálható export-árualapokat növelő kapacitások létrehozására, a folyamatban levő beruházások gyors befejezésére, valamint a lakásépítkezésekre és a tanácsok kommunális céljaira összpontosítják. A kormány az előterjesztést elfogadta. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1974. évi árszabályozás feladatait, és úgy határozott, hogy a fogyasztói árszínvonal növekedése a jövő évben nem haladhatja meg a 2 százalékot. A belkereskedelmi miniszter tájékoztatta a kormányt a lakosság idei áruellátásáról és a kereskedelem jövő évi felkészüléséről. 1973-ban a kereskedelem — a aurgonya és a zöldség kivételével — a múlt évinél kedvezőbb irukínálatot biztosított. Várható, hogy 1974-ben a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom az eddiginél nagyobb ütemben növekszik. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Ta_ nácsának főtitkára, a munkaügyi miniszter és az igazságügy-miniszter javaslatot terjesztett elő a népesedéspolitikai feladatokról szóló kormányhatározat társadalombiztosítást érintő intézkedéseinek végrehajtására. A Minisztertanács a korábban hozott két rendeletét módosítva előirányozta az állami szociális juttatások 1974-től mintegy évi 1 milliárd 660 millió forinttal történő növelését, és úgy határozott, hogy azt az 1974. évi költségvetési törvényjavaslatban az országgyűlés elé terjeszti, A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter. a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és az egészségügyi miniszter előterjesztését a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések és eljárások kisebb módosításáról. Az intézkedéseket az 1974-es népgazdasági terv keretében a Minisztertanács a jövő évi állami költségvetés törvényjavaslatában terjeszti az országgyűlés elé. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és az Országos Vízügyi Hivatal elnöke javaslatot terjesztett a Minisztertanács elé a ráckevei Duna-üdülőkörzet regionális rendezési és vízgazdálkodásfejlesztési tervéről. A terv célja, hogy biztosítsa az üdülőkörzetben a tervszerű területfelhasználást, a vízgazdálkodási és közlekedési viszonyok rendezését, a terület üdülési és idegenforgalmi, valamint vízi sportolási célokra történő hasznosítását és az ehhez szükséges létesítményekkel való ellátást. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (Tóth Sándor felvételei.) A közgyűlésen az egyesület kiváló aktivistái elismerést kaptak. Váncsa Jenő kitüntetéseket, György Károly aranykoszorús jelvényeket, okleveleket és pénzjutalmat adott át. Ezt követően a vezetőség lemondott és sor került az új tisztségviselők megválasztására. A megyei szervezet tiszteletbeli elnöke továbbra is dr. Mészöly Gyula maradt, elnöknek dr. Matos Lászlót választották. A titkár ismét Suba Sándor lett. Egyúttal megválasztották az országos vezetőségválasztó értekezlet megyei küldötteit is. Az új vezetőség nevében dr. Matos László mondott köszönetét a bizalomért. A vezetőségválasztó taggyűlés Miklós Jánosnak, az Állami Gazdaságok Központja megyei főosztálya vezetőjének, a MAE újonnan választott vezetősége megyei alelnökének összefoglalójával "árult. K. S. Újabb erdők Kecskemét környékén A MEDOSZ elnöksége pénteki ülésén dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást az erdőgazdaságok átszervezésével kapcsolatos tapasztalatokról és ismertette az erdőgazdaságok fejlesztési terveit. Az erdőgazdaságokban a következő években új technológiai módszereket vezetnek be és fokozott mértékben gépesítik a termelést. Ezenkívül nagyszabású fűrészüzemi rekonstrukció kezdődik az országban. Budapest, Kecskemét és más városok környékén erdőtelepítési programot hajtanak végre, ennek keretében összekapcsolják a termelés, a természetvédelem és az üdülés-pihenés érdekeit, szempontjait. (MTI) Az ellenőrök névjegye 3. oldat Kapkodás nélkül az élvonalban 3. oldal Nőmunka — pártmunka 4. oldal A tv és a rádió jövő heti műsora Sport 5. oldal -7, oldal l
