Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-11 / 264. szám
i m MŰVELŐDÉS • IRODALOM * MŰVÉSZET • IRODALOM • MŰVÉSZET Domby Márton, barátjáról 0 Ecsedi Sámuel CsOkonai- portréja. Az ő szavai, kifejezései is egészen méltók az ő gondolataihoz. Némelyek könnyűk, mint a ze- íir, mások a teher miatt nehezen hömpölygők, mint ama paradicsomi első szentencia, némelyek a szívet átlövellik mint a sebes villám; mások lágyak, szelídek. mint a májusi alkonyodás, némelyek erősen megrezzentenek bennünket, mint a mellettünk lecsapott mennykő, mások édesen csevegnek, szenderítenek, mint a pázsiti patak zörgése, — diaijában pedig ezek a ruhák úgy a gondölatok testéhez vágynak szabva, mintha onnan nőttek volna ki. Vett elő olykor-olykor szokatlan szókat is: de az ő kü- lömben merész, s új ideákkal termékeny lelke új szókat csinálni nem mert, tudván, hogy az ideák az övéi, melyekben szabadon gázolhat, a nyelv pedig a nemzet tulajdona, melyet kénye szerént gyomrozni, vagy rajta erőszakot tenni nem szabad. Mely intő példa ez ezen szó-szülésben-vajúdó időszaknak! ezen logomachiás se- sulumnak! Ezen talentomival öszve volt még köttetve őnála egy más különösebb, mely a legnagyobb ta- lentomoknák sem mindenkor társa, tudniillik az észrevétel ta- lentoma (Beobachtungsgeist). Semmi az ő szeme eleibe nem akadt, amit az ő figyelmetessége még nem ragadott volna. Az előtte levő tárgynak semmi része, porcikája nem maradt, amit ő külön-külön vévén meg nem iszogatott, meg nem rostálgatott volna, s néha egy olyan kicsinységen, mellyet más meg se látott, felakadván, sokáig mélázván, utoljára a költő-tehetség is hozzájárulván, egész anekdotum. s román lett belőle. Ilyen észrevéDOROTTYA, VAGYIS A• DÁMAK' RIADALMA A’ FARSANGON. 0K.I. A/í,' FURTSA VITÉZI-VEBSEZET IV. KÖNYVBEN CS. VITÉZ MIHÁLY Ai.tal. Nsgy-Váradon, és Vátzon, Máia.naroíi (iollUh Anlíf b.iaivel. axa»*ox telekből kerekedett az egész Dorottya; innen volt az is, hogy ö a íüvésztudományban, természeti históriában, s matematikában felettébb gyönyörködött: innen volt az ő fáin pszichológiája, vagyis az emberi léleknek mély esmérése, melyet az ő verseiből láthatni, mert az a legigazabb pszichológus, aki a maga beszédével a vesékig hat. úgy hogy vagy akarom, vagy nem. a lelkemnek magát meg kell adni, meg kell indulnom. Az ő észrevételeit valamely dologról hallgatni merő mulatság, és muzsika volt. ahonnan gyakran, együtt látván valamit, vagy együtt lévén valamely történeten, mihelyt beszélhetésre jöhettünk, mintha jelen sem lettünk volna alig vártuk, hogy sorra tudakozhassuk tőle: — Hát mit observált az úr? Mert ő olyanokat jegyzett, amit ezeredik se látott, vagy ha meglátott is, nem tartotta figyelme- tességre méltónak. aminthogy sokszor nem is volt az magában semmi különös; de az ő lelke, kivált ha kedve volt. megfészkelvén egyszer magát, valamely észrevett csekélységen, addig melengette a két tojást, míg végre egy trójai hadakozás nem költ belőle. Domby Márton a költő baráti köréhez tartozott. Sokat tett műveinek megismertetése, kedrelle- tése érdekében. Elítélte a ras- nalapos, rövidlátó kollégiumi' tanárok magatartását, és az ő beavatkozásának köszönhető, hogy a diákolc részt vehettek Csokonai temetésén. 1817-ben jelent meg a debreceni poétáról írt életrajza, amelyből most egy részletet közlünk. ANAKREONI DALOK CS. VITÉZ M. ÁLTÁL BETŰBEN, HCUI.FR ANTAL IKTVIVFl, »»a;, A költő debreceni lakóháza. A Dorottya es az Anakreoni dalok címlapja. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY A szabadság Szép szabadság! óh, sehol sincs E világon oly becses kincs, Mely tenálad nagyobb volna, Vagy tégedet kipótolna. Te könnyíteti terheinket; Ha bú rágja szíveinket, Biztatsz minket. Az oly madár igen ritka, Melynek kedves a kalitka; Bár arannyal van befedve, Mégsem telik benne kedve. Bár- meg ne kelljen szűkülni, Mégis mindég fog készülni Kirepülni. Mit ér, mit ér a rabságban Kínlódni sok gazdagságban? Mit ér minden, ha köteled Békós lábadon viseled? Ha a kínos szolgabot vér, Ügy a pompa, a nemes vér S a rang mit ér? Minden vágy a szabadságra, Kevés a pénzre s országra; Több vágy szabadon pihenni, Mint pénz közt gazdag rab lenni: Kivált egy bölcs elme mindég, Egy poétái tüzesség Csak ettől ég! Mátyási József úrnak Csokonai Vitéz Mihály az örökös barátságnak szent kézfogását Ezért is sok hálát nyer tőlem Ke’cskemét, Hogy kinek eddig is tiszteltem érdemét, Mátyási barátom s bátyám Apollóba! Veled ő állított legelőször szóba. En úgy bár eddig veled nem is szóltam, De hidd el, mindenkor hív tisztelőd voltam, így tett barátoddá, édes hazámfia! Egy néma, de legjobb korrespondencia. Ügy vagyon! a kedves poéta nevezet Fogatott szívembe legelőször kezet. Bölcs grófod lábánál Múzsám addig jára, Hogy egyszer ráakad egy újabb Múzsára; A tiéd volt, — s mindjárt előtte meghajolt, Vetvén egy tisztelést pecsétlő kaprioli; És mivel tetézett érdemeit látta, Honjában, a Tisza partján túl, imádta. — Hányszor óhajtottam, hogy szemlélhesselek, Tiszteletem felöl tudóssá tegyelek! De hála az égnek! megvan, amit kértem, Megvan; személyedet mivel megesmértem; S még nem csak az, ami után sóhajtoztam, Mert ebédeltem is veled s tarókoztam. — Pestre is egy kocsin, mint szerelmes hazánk Hív fiai, együtt örömmel utazánk. Azolta hány szíves beszédek valának. Melyek szánkból, kölcsön szívünkből folyának! Te tudod azt. Múzsám! és te, ö Múzsája! Mit szót e két barát és poéta szája. En ugyan, barátom habar távol vagyok, Szívemben nevednek egy darab részt hagyok, S bár bele a gondok táborosan járnak. Mégis ott áldozom néked, mint égy Lámák. A többek közt, hogy bészóltál ablakomba, Én is jót kívántam néked; de azornba Múzsáddal játszódván Múzsám, hamarjába E dalocskát zengé kisded hárfájába: Katona József műveinek kritikai kiadása Elődeink sokat szavaltak Katona Józsefről és alig tőitek valamit emlékének, hagyatékának gondozásáért. Évszázados adósságok n"0- masztották a szülővárost és a hazai irodalomtudományt. könyvkiadást. A kecskeméti tanács müvelő- désügvi osztályának a kezdeményezésére több miit egv évtizede rendezett emlékév során a mulasztásokat pótoló programot fogadtak el a vezető megyei és városi testületek. A tervből azóta sok minden megvalósult. Felavatták a drámaíró úi. méltó Szobrát, megnyílt az állandó emlékkiállítás. Megkezdődött a kritikai kiadás előkészítése. Régi adósság A kecskeméti tanács javaslatát 1965. április 15-i ülésén tárgyalta és fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia textológiai munkabizottsága. Akkor úgy látszott, hogy napjainkig az olvasókhoz kerülhet a tervezett, Katona József valamennyi írását tartalmazó. elemző, tudományos szintű kötet. Sajnos, a támogatást felajánló tanács a részletkérdésekben nem talált megoldást, a jelzett csekély anyagi hozzájárulás realizálása sem-sikerült. * Ez év tavaszára sikerült az akadályokat elhárítani és most mái- bizonyossággal ígérhetjük, hogy még ebben az évtizedben elkészül Katona József műveinek kritikai kiadása. Végre hiteles, az eredeti kéziratokkal egyeztetett. a változatokat feltüntető, a forrásokat, tágabb összefüggéseket ismertető magyarázatokkal ellátott szöveg áll rendelkezésünkre. A drámaíró halála után tíz esztendővel Erdélyi József gondolt először arra, hogy össze kellene gyűjteni a tragikus sorsú főügyész lappangó munkáit. így írt a Társalkodó 1840-es folyamának 34. számában: ..Katona József sem történetileg, sem kritikailag nincs a közönség elé állítva.” Rögvest munkához fogott. 1840. június 2-án megállapodott a korán sírba hullt literátor édesapjával a kiadás egves feltételeiről. Hasztalan szorgoskodott. A kecskeméti Csányi János és Szilády Károly is hiába buzgólkodott a kallódó kéziratok összegyűjtése érdekében. Horváth Dörhe adta ki 1856-ban újra a Bánk bánt. hogv költőnk feledésbe ment neve ismertté váljon, összes műveinek megjelentetésére 170 esztendő alatt alig volt vállalkozó. Még az 1953-ban. a Magyar Klasszikusok sorozatban publikált Katona József válogatott művei a legpontosabb, leghasználhatóbb. A drámaíró nevét viselő társasa? 1942-ben hasztalanul kezdeményezte összes írásainak megjelentetését. A szerkesztő bizottság tagjai Az idén tavasszal munkához kezdhetett a kijelölt szerkesztő bizottság. A kiadás alapelveit dr. Orosz László dolgozta ki még 1971 végén. Természetesen mesz- szemenően figyelembe vette a kritikai kiadásokra vonatkozó akadémiai előírásokat és Katona József műveinek kritikai publikálásáról a Kiskunság és a Forrás hasábjain folytatott vita tanulságait. A csoport dr. Orosz László irodalomtörténész irányításával dolgozik, tagjai is ismert kutatók. Bognár András. Oltványi Ambrus és Sütő József eddig is bizonyították, hopv a téma kiváló szakemberei. Oltványi Ambrus kivételével Bács-Kiskun megyében élnek. Dr. Orosz László már említett tervezete szerint néev kötetben lenne célszerű kiadni Katona műveit. Az első háromban drámáit, a negyedikben egvéb írásait (versek, tanulmányok. történelmi jegyzetek, személyi és hivatalos írások) kapnának helyet. Ezt a beosztást az enves műfajokba tartozó művek száma és terjedelme indokolja. A negyedik kötetbe a hivatali írásokból csak részletek, szemelvények kerülhetnek, továbbá a hivatali írások jegyzéke. Katona József drámái közül tizenhárom maradt ránk. A Jeruzsálem pusztulása és a Bánk bán-téma mindkét feldolgozását külön-külön tárgyalja a kritikai kiadás. A tekintélyes kecskeméti irodalomtörténész szerint tizenhat elveszett, vagy lappangó művet tulajdonítanak, részben jogosan, részben jogtalanul Katonának, (Például: Az örökség. Az üstökös. Medve Albert stb.) ,.A felsorolt művek annyiban tartoznak a kritikai' kiadás körébe. ho°,v a rájuk vonatkozó. Katona szerzőségét bizonyító, illetve annak ellentmondó adatokat össze kell gyűjteni, a kétségtelenül tőle származó művek előkerítését pedig meg kell .kísérelnünk. így például tisztázandó, hogy Kotzebue drámája 1834 36-os kassai kiadásába nem kerülhettek-e Katona fordításai.” . Elvek, módszerek A szerkesztő bizottság elkészítette az egyes kötetek beosztását. Ügy gondolják, hogy a drámafordítások kivételével időrendben közölnék a kecskeméti író alkotásait. így a Bánk bán 1815-ös első kidolgozása és az 1819-es végleges szövege a harmadik kötetbe kerülne. Igen érdekes és szerencsés, a kötet használhatóságát növelő módszert javasolnak a szerkesztők. Ne egymás után publikálják a Bánk bán-szövegeket. hanem egymás mellett, szemközti lapokon úgy. hogy a párhuzamos részek pontosan egymás mellé kerüljenek. A kutatók alapos felkészültséggel és részletesen kidolgozott terv szerint fogtak munkához. Ismerjük a Madarason élő Bognár András programját. Már az első lépéseknél kiderül — írja —, hogy miiven sok tisztáznivaló marad a szerkesztőkre. Mindezek alapos könyvtári-levéltári kutatást: a német nvelven kiadott korabeli ' színdarabok feltárását teszik szükségessé. A múlt század harmincas-negvvenes éveiben sok színdarab névtelenül jelent meg. Mindezeket át kellene nézni. Felületes vizsgálódások is azt sejtetik, hogy még lappanghatnak Katona-fordítások. A munka megkezdődött A feladat neheze a kutatókra vár. A filológiai problémákon kívül meg kell küzdeniök az anyag- gyűjtés gondjaival. Több mint sajnálatos, hogv a drámaíró nevét viselő megyei könyvtár csak hiányos Katona József-gvűjtemény- nyel rendelkezik. Nincs használható bibliográfia sem. Szükség van a kiadás befejezéséig a városi tanács által korábban vállalt támogatás rendszeres folyósítására is. Katona József születésének 182. évfordulóján. örömmel írjuk le, hogy belátható közelségbe került a régen várt kritikai kiadás megjelenése. Bízunk abban, hogy az első kötetet már 1975-ben árusítják a könyvesboltok. Heltai Nándor
