Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

1973. november 11. • PETŐFI NÉPE • 3 A KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Növekedett a termelés, javultak az életkörülmények Kő-embereknél (Folytatás az 1. oldalról.) A megyei iparon belül az átla­gosnak megfelelően alakult a ta­nácsi ipar termelése, a miniszté­riumi iparé pedig ennél nagyobb mértékben növekedett. Ugyanak­kor a szövetkezeti ipar termelé­se az egész időszakban egyetlen volt, s az elmúlt évihez mérten 6 százalékkal csökkent. A minisztériumi irányítás alatt álló élelmiszeripar 12 százalékot meghaladó termelésnövekedését részben a jobb hús- és egyéb élelmiszer-ellátásra irányuló, kü­lönböző kormányintézkedések se­gítették elő. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés ösztönzése és a tejipar fejlesztése lehetővé tet­ték, hogy a múlt évinél több tő­kehús- és húskészítmény álljon rendelkezésre, és lényegesen több tej kerüljön a feldolgozó üze­mekbe. Ismét növekvő a megye egyik jellemző termékének, a fű- szerpaprikának a termelése. 3100 vagon fűszerpaprikát őröltek, ami 14 százalékkal több, mint ameny- nvit az előző év első kilenc hó­napjában állítottak elő. A konzervipar a főzelék- és gyümölcskonzerv előző évhez mért 8 százalékos termeléskiesé­sét ellensúlyozta a savanyúság 67 százalékos többlettermelésével. A Közép-magyarországi Pincegaz­daság — a jó termésnek köszön­hetően — másfélszeresére növel­te a hordós bor előállítását. Ugyanakkor évről évre csökken a feldolgozott tojás mennyisége. E tekintetben az elmúlt év első háromnegyedéhez mérten 14 szá­zalékos a visszaesés. Továbbra is a műszer- és gép­iparban a legjelentősebb a ter­melés felfutása. Magnetofonból 74. pneumatikus munkaszerszá­mokból 53 százalékkal haladta meg a gyártás mennyisége a múlt év azonos időszakáét. A megye önálló iparvállalatai és kisipari szövetkezetei tovább növelték exporttermelésüket, és több mint 2 milliárd forint érté­kű terméket adtak át a külkeres­kedelemnek, amely egyharmad- dal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. A párt- és kormányhatározatok alapján ez év március 1-vel végrehajtott munkásbéremelés átlagosan 7,2 százalékkal több bérhez juttatta a megye munkás­ságát. ben. Ugyanakkor 16 százalékkal nőtt a termelékenység, s az egy építőipari munkásra jutó terme­lés átlagosan 26 ezer forinttal emelkedett. Az építőipar erőinek koncent­rációjában számottevő változás nem következett be. Az egy épít­ményre jutó munkáslétszám 19 volt a III. negyedév végén. A megye mezőgazdasági terme­lésén belül a növénytermelési fő­ágazat fejlődése — az aszályos nyári időjárás ellenére — töret­len volt. Az előző évivel megkö­zelítőleg azonos vetésterületről betakarított kalászosod hozama 5 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az állami gazdaságokban 40,7 mázsás, a mézőgazdasági terme­lőszövetkezetek közös gazdaságai­ban 36,9 mázsás hektáronkénti búzatermést takarítottak be, így az elmúlt két évben csökkent az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek termésátlaga kö­zötti különbség. A többi kalászos termésátlaga valamelyest elmaradt az előző évitől. A fontosabb őszi betaka­rításé növények hozama — a ter­mésbecslés és az eddigi betaka­rítási eredmények alapján — az előző évinél kisebb. Kukoricából — amely a megye összes szántó­területének 34 százalékát foglalja el — az előző' évihez hasonló a terméskilátás. A májusi, az augusztusi, majd a szeptemberi aszályt főként a cukorrépa, a burgonya, a zöld­ségfélék közül elsősorban a zöld­paprika és a gyökér, a gyümölcs- félék közül pedig a bogyósok és a kajszibarack sínylették meg. A közepes termésátlagok ellenére a megyében a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása eddig zavar „ - lan volt. A megye szőlőtermelése ez év­ben a várt mennyiségnél lénye­gesen több és az eddigi betakarí­tás eredménye alapján jóval meghaladja az előző évit, sőt az 1969. évi — 263 ezer tonna — addig legmagasabb termésmenv- nviséget is., Az idei termés minő­ségileg is jobb az 1972. évinél. A must cukorfoka átlagosan 16— 17 volt. A Közép-magyarországi Pincegazdasághoz szőlőként be­szállított többlettermés tárolási és feldolgozási gondot okozott. • Jelentős exportot bonyolít le a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, emellett a belföldi kereskedelmet is bőségesen ellátja áruval. Az előző évi mérséklődés után 1973-ban ismét fokozódott a .me­gye kivitelező építőiparának* te­vékenysége. A harmadik negyed­év végéig elvégzett építési-szere­lési munkák értéke összehasonlít­ható áron 8 százalékkal volt több, mint 1972 azonos időszakában. Az építőipar valamennyi állo­mánycsoportban kevesebb létszá­mot foglalkoztatott, mint 1972­A szeptember 30-i állalszámlá- lás adatai szerint a sertésállo­mány az előző évihez képest min­den szektorban jelentősen emel­kedett. A, háztáji,és egyéb gaz­daságok . szarvasmarha-állomá­nyában még mindig tapasztalha­tó némi csökkenés, de már nem olyan mértékű, mint a tenyész­tést ' elősegítő kormányhatározat előtt. Foglalkoztatottság és bérek A különböző népgazdasági ágak­ban átlagosan 2 százalékkal dol­goztak többen, mint 1972. I—III. negyedévben. A foglalkoztatott­ság növekedése számszerűen az iparban továbbra is jelentős (250Ő fő), arányaiban azonban nem ha­ladja meg a kis létszámú közle­kedési, illetve szolgáltatási ága­zatok fejlődési ütemét. Az állami mező, erdő- és víz- gazdálkodásban és a kereskede­lemben lényegében változatlan maradt a létszám. Az építőipar­ban további 3 százalékkal (340 fővel) dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A dolgozók átlagbére kedvező­en alakult, a növekedés kiegyen­súlyozottnak mondható. A szol­gáltatási ágazatban 4, az építő­iparban 5, a mezőgazdaság meg­figyelt területein és a közleke­désben 6, az iparban és a keres­kedelemben 7 százalékkal keres­tek többet, mint egy évvel ko­rábban. Növekedett a béren kí­vüli jövedelem is. A lakosság életkörülményei me másfél százalékkal meghalad­ta az országost. A lakossági hitelállomány a tárgyidőszak végén 1725 millió forint volt, csaknem 15 százalék­kal több, mint a múlt év szep­tember végén. A hitelállomány 83 százalékát képezték az építési, lakásépítési és értékesítési köl­csönök, valamint az ingatlanér­tékesítési hitelek, a többi meg­közelítőleg azonos arányban osz­lott meg az áruvásárlási, a sze­mélyi és a mezőgazdasági terme­lési hitelek között. Az év folya­mán eddig mintegy 4 százalékkal több áruvásárlási, közel 10 száza­lékkal több személyi és 23 száza­lékkal több mezőgazdasági ter­melési hitelt folyósítottak a la­kosság részére, mint az előző év azonos időszakában. • Épül a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat pj munkás- szállása. • A kecskeméti Széchenyiváros legújabb lakóházai. A megye lakossága az év első kilenc hónapjában 9 százalékkal több készpénzbevételhez jutott, mint egy évvel korábban. A nö­vekedés üteme azonos volt az or­szágossal. A lakosság takarékbetét-állo­mánya a harmadik negyedév vé- £én 2970 millió forint volt, 13 százalékkal több. mint 1972. szep­tember 30-án. A növekedés^üte­Az 1973. évi áralakulást az elő­ző évekénél nagyobb emelkedés jellemzi. Ez részben azzal függ össze, hogy a IV. ötéves tervidő­szakra tervezett központi árin­tézkedések többsége 1973, év ele­jére tevődött. Ezek hatása érvé­nyesült a fogyasztói árindexek alakulásában is. Az idényjellegű élelmiszerek viszonylag magas árindexe, amely a szabad piacon és a bolti el­adásban egyaránt jelentkezett már nem központi intézkedések következménye. Az előző éviSzoí nos hónapjaihoz viszonyítva ápri­lisban volt legmagasabb az idény­árak növekedése. A cikkcsopor­tok közül a burgonyánál mutat­kozott tartós áremelkedés. A megye kiskereskedelmi háló­zata 1973 első kilenc hónapjában folyóáron 6.2 milliárd forint for­galmat bonyolított le, mintegy 11 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ez. az or­szágosnál közel 2 százalékkal gyorsabb növekedési ütem. Elté­rő viszont az áru főcsoporton- kénti fejlődés. Míg országosan az élelmiszerek és iparcikkek forga­lomnövekedési üteme az év fo­lyamán megegyezett, addig a me­gyében az iparcikkeké csak há­romnegyedét képezte az élelmi­szerek forgalomnövekedésének. A fontosabb cikkekből eladott mennyiséget vizsgálva szembetű­nik. hogy több mint 10 százalék­kal csökkent a tej és a tojás, va­lamint 20 százalékkal a vaj vásár­lása. Helyettük majdnem másfél- szeresét adták el étolajból és margarinból, de jelentősen nőtt a rizs. .száraztészta, cukor, kávé és sör eladása is. A gázprogram megvalósulása érződik a fűtőberendezések ela­dásának átcsoportosulásából, va­lamint a szén- és lignitforgalom csökkenéséből. A személygépkocsi és a Moped robogó kivételével visszaesett eb­ben az évben a járműkereslet. Né­hány tartós kulturális cikkre is ez jellemző, számottevően csak az el­adott magnetofonok száma növe­kedett. A bolti kiskereskedelem átlag­készlete az első háromnegyedév­ben alig 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A készletalakulás árufőcsoporton­ként részletezve is együtt járt a forgalom változással. A megje idegenforgalmát to­vábbra is a külföldi vendégek számának növekedése jellemezte, akik főként a szállodákat vették igénybe, ahol mintegy 15 ezer külföldi szállt meg, 18 százalék­kal több, mint 1972 első három­negyedévében. A belföldi szálló- vendégek száma mintegy ötezer­rel csökkent. Kedvezőek az első háromne­gyed év lakásépítési eredményei: 1924 új családi otthon készült el, 10 százalékkal több, mint egy év­vel korábban. Az átadásra került lakások 15 százaléka (277) épült állami erőből. Ezen belül a ta­nácsi bérlakásokból az előző évi­nél. 42 százalékkal kevesebb, míg tanácsi értékesítésű és egyéb ál­lami lakásból közel háromszor több épült, mint egy évvel koráb­ban. A magánerős építkezéseken be­lül jelentősen visszaesett az OTP- beruházású lakásépítés, a többi építési formában 5 százalékos növekedésre került sor. A megyében épülő lakások nagysága — az országoshoz ha­sonlóan — felülmúlja az előző időszakokét. Ez év első kilenc hónapjában az egyszobás új la­kások aránya — 1972-höz hason­lóan — 5 százalék, a kétszobá­soké 66-ról 64 százalékra csölt- ... kent, a két és fél és több szobá­soké viszont 29-ről 31 százalékra javult. A lakásátadások üteme gyor­sult. Az új lakások 42 százaléka a hat városban létesült. A köz­ségekben szeptember végéig 7 százalékkal kevesebb lakás került átadásra az előző évinél, csak a kecskeméti járásban volt jobb a helyzet. Az első háromnegyed évben 1029 lakást bontottak le a megye területén. 65 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A la­kások négyötöde avulás miatt szűnt meg, a településrendezés miatti szanálás az összes meg­szűnéseknek mindössze 4 száza­léka. (Jelentős volt ezenkívül a még lakásként nyilvántartott, de már elhagyott tanyák törlése a nyilvántartásból.) A 9. sz. Volán Vállalat szállí­tási tevékenysége kiegyensúlyo­zottan fejlődött az év első kilenc hónapjában. 28,3 millióan utaztak a vállalat autóbuszain, 1.6 millió­val (6 százalékkal) többen, mint egy évvel korábban. Ezen belül évek óta a helyi közlekedés a dinamikusabban fejlődő ágazat: a 15.8 millió helyi utas 9 százalék­kal több az 1972. évinél, míg a távolsági járatok forgalma csak 2 százalékkal növekedett. A teherszállítások újra elérték az 1971-es színvonalat, 1972-ben ugyanis az áruszállítási tevé­kenységet is visszavetették a be­ruházási korlátozások. Nap utca 1. szám. E hangulatos, sokat ígérő cím alatt a Kecske­méti Községgazdálkodási Vállalat kőipari részlege búvik meg. Ud­varán piramisokat fölidéző, óriás kőtömbök láthatók. Kemény és türelmes munka árán készül be­lőlük síremlék, emléktábla, vagy más egyéb. S olykor — ha kellő vigyázat nélkül bánnak vele — milyen gonoszul fizet a természet adta nyersanyag a neki formát adó embernek! A fizetség neve: szilikózis. A műkő sem sokkal szelídebb. nem adja meg magát csak porszemenként, s részecskéi óhatatlanul beszállingóznak - a megmunkáló léjíijárataiba. Nehéz kenyérkereset a kő-embereké. A nagv csiszolóban jókora te­nyerű gépekkel márványlapok arcát simogatják tükrösre a gu­micsizmás. köténves munkások. Az avitt. rozoga ajtó üve^szemei hiányoznak, helyükön a szél ked­vére ki-be nyargalászhat. (Ilyen hidegben nem a legkézenfekvőbb megoldás a friss levegő pótlásá­ra!) Benn szennyes falak, vihar­vert mennyezet, tisztítatlan abla­kok — védelmükben régen nem szállott szembe senki a vasfogú idővel. A műhely végében kály­ha-matuzsálem áll — dísze lehet­ne bármelyik ócskavastelepnek —. hasát betapasztották, hogy ne potyogjon belőle ki a tüzelő. Lá­ba előtt lankásan leitő salakdom­bocska terül el. Itt tölti — kime­ntő munkában — napjait egy tu­catnyi munkásember. Delet kongatnak. A csiszolók leállítják gépeiket, ebédhez készü­lődnek. Kezet mosnak a gumi­slagból. majd az elemózsiás tás­kák után néznek. Végül a kályha körül megvackolnak maguknak, s az ölükbe tett kosztot falatozni kezdik. Vendégek is jönnek má­sik műhelyből, mivel itt viszony­lag meleg van. — Jól esne ilyenkor délben tiszta helyen, rendesen megmos­ni a kezünket, és meleg szobában kényelmesen megebédelni. De az étkezőhelyiség olyan, mnt a pin­ce. (Én is benéztem a hideg és nem, túl tiszta ebédlő tört üvegű ajtaján.) — Van egy kis fürdő is. de épp olyan piszkos, mint ez a mű­hely, és kályha sincs benne. Igaz, ha lenne, akkor sem fűtene ott senki. Tavaly se gyújtottak be, csak egyszer-kétszer. hogy éppen», neve legyen a gyereknek. Kinelc van kedve levetkőzni ilyenkor egy hideg kamrában? Így járunk ha­za. morcsosan. (A fürdő állapotá­ból nem lehet kitalálni, hogy mi­kor használhatták utoljára. Der­mesztőén hideg és piszkos. A te­lepvezető azt mondja, hogy egy lakatos — akit a szakszervezeti bizalmival mi nem találtunk — most javítja a kályhákat, pedig ő idejében kérte a központtól. Egyébként felújításra nemigen kap pénzt, mondván, hogy öt év múlva úgyis elköltöznek innét. Igaz. tíz éve már. hogy ez a nóta járja, s ki tudja, most is mi lesz még.) — Itt se égne ám a tűz, ha mi magunk be nem gyújtanánk... — Nincs rá lehetőség, hogy sza­lonna helyett meleg ételt ebédel­jenek? — állítom meg a pana­szok áradatát. De igen. hoznak főtt ételt az Expressz étteremből. Csak az a baj, hogy mire ilyen hűvösebb időben a telepre érnek vele, ak­korára kihűl, és itt nincs lehető­ség a felmelegítésére. Nem is fi­zet be csak nvolc-tíz fő a har- mincegynéhánvból. (A telepveze­tő azt mondja, egyelőre semmit nem tehet ebben az ügyben.) — Minket évek óta nem kér­deznek meg. van-e valami pana­szunk. esetleg javaslatunk. Pedig úgy gondoljuk, a vezetőknek kö­telességük lenne megtudni, hogy mi fái nekünk. Amikor meg el­lenőrzés jön. csak az irodán ér­deklődnek a hiányosságokról. (A telepvezető úgy tudja, legalább öt éve nem volt itt semmiféle el­lenőrzés. Ö három és fél éve ve­zeti a részleget.) — Akkor persze tudnak jönni, ha hajrázni kell mint most félév előtt is. Dobiunk rá egy pár la­páttal, emberek, had szóljon a munka! Ha jól zárjuk a félévet, .jutalomosztás lesz. Hajtottunk, de a pénzt azóta se láttuk. No, a ve­zetők. azok felvették a maguk prémiumát időben. (Augusztus el­seje óta új igazgatója van a vál­lalatnak — mondja a telepvezető. A személycserével iáró nehézsé­gek miatt késik a jutalom kifi­zetése. de nem marad el. Ez le­hetséges, ám a dolgozók úgy ér­zik. becsapták őket. mert szerin­tük a vezetők csak saját prémiu­muk bebiztosítása végett biztatták őket fokozott termelésre.) — Kérdezés nélkül is szót emel­hetnek „megrövidítésük” miatt! — Ha az ember kinyitja a szá­ját, nyomban a feiér,e ütnek — mondják többen is. A szakszervezetre terelem a szót. Megtudom, hogy a vállalat­nál két évig pangott a szakszer­vezeti élet. Ez év februárjától már fizetik újra a bélyeget — mondják. Mit tett a telep bizal­mija munkástársai ,és a maga ér­dekének védelmében? A válaszért a műkövesek csiszolóműhelyébe kell mennem. Az épület korábban raktár volt. Hullámpala tetejű, mennyezet nél­küli. benne hamar „verebet fog” az ember orra. Középen fűrész­poros kályha áll — tűz nem ég benne. A füst elvezetését ugyan­is még nem oldották meg. bár a telepvezető mór kért erre kő­művest a központtól, csak nem kapott. Négyen dolgoznak itt, ki­vörösödött arccal, közülük ketten hatvan év körüliek. A tenyerüket mutatják, amely olyan cserepes, mint egv kiszáradt tófenék. — Ha megnyomom a kezem, nézze, kicsordul a vér a repedé­seken. Hiába ide a kenőcs, ez a vége. De az fái nekem igazán, hogy nem mehetek nyugdíjba, mi­korra számítottam. Két éve csak, hogy műköves vagyok, azelőtt gránittal dolgoztam, azt szikkó- zisveszélvesnek minősítik. Azt mondják, a mükőpor nem ártal­mas az egészségre. így nem ka­pom meg a két év kedvezményt. Figyeljen ide. kérem. — Fogja a kézi csiszológépet, s végigjáratja párszor a készülő műkőlépcsőn. A keletkezett porfelhő több mé­terre állva is mellbe vág, kifelé kívánkoznék. Porelszívó berendezés nincs se­hol, csak az egyik csiszolóműhely­ben van egy ventillátor, de az nem ér semmit. Védőitalt kap­nak. mondják keserű nevetéssel. Szódavizet De a szódapatronokat is saját pénzükből kell megven­niük. a vállalat csak utólag fizeti ki az árát. blokk ellenében. — Én nem tehetek itt semmit! — tör ki a bizalmiból. — Ha az ember kiveri a huppót. ő maga fázik rá. Aki előttem volt, az is ezért mondott le. Olyan, mintha nem is lenne itt szakszervezet! Amint, látható, a gondoskodás napja jobban is süthetne a Nap utcabeli kőfaragókra, csiszolókra. Ezt bárki beláthatja, különösen, ha a Munka Törvénykönyvét is tanulmányozza, és a fentiekkel összeveti annak utasításait a dol­gozók szociális és egészségügyi ellátásáról. A. Tóth Sándor GONDOLATOK EGY VETÉLKEDŐRŐL Csak dicsérni lehet a KISZ me­gyei bizottsága által kezdeménye­zett és november 7-én véget ért „Testvérmegyénk, Krím” vetélke­dőt, mely biztosan elérte célját: felkeltette megyénk ifjúságának érdeklődését a Krím-félsziget la­kóinak élete, hősi történelme és nagyszerű eredményei iránt. A vetélkedő haszna nyilvánvaló. Ho­gyan lehetett volna még tömege­sebb és tartalmasabb, ezt is ér­demes fontolóra venni. Nem tudom, hogy a szervezők számoltak-e a körülménnyel, mely több KISZ-szervezetet távol tar­tott a versengéstől, ugyanis a fel­készüléshez rendelkezésre álló anyag bizoríy szegényes volt. Egyik gimnáziumunk vetélkedőre készülő csapatának tagjai mesél­ték, két hétig kerestek anyagot a felkészüléshez, de csak felszínes ismeretekhez juthattak. Felmerül a kérdés, ha egy kevésbé kutató hajlamú megyénkfia szeretné megismerni azokat, akikkel test­véri barátságot kötöttünk, hogyan juthat átfogóbb tájékoztatáshoz? Testvérterületünkön már 1965- ben megjelent egy nagy példány- számú, képekkel gazdagon illuszt­rált könyv Kecskemétről. Azóta három hasonló jellegű kiadvány megjelenéséről szereztem tudo­mást, nem beszélve' a szimfero- poli televízió több részeg Bács- Kiskun életét bemutató filmjé­ről, mellyel aligha versenyezhet­nek a rendelkezésünkre álló fil­mek. Megyénkben nem egyszerű könyvet kiadni. Területeink ba­rátsága azonban megérné azt, hogy az ismert nehézségek elle­nére, megyénk felszabadulásának 30. évfordulójára az ügy jelen­tőségéhez méltó kiadványból ala­posabban megismerhess^ a köz­vélemény testvérterületünket. Igaz, területeink kapcsolatai — felelős szovjet és magyar párU vezetők véleménye szerint is — példamutatóak, de egy ilyen kiad­vány csak tovább mélyítené ba­rátságunkat. Több segítséget nyújthatna a Magyar Rádió és Televízió is a testvérmegyei kapcsolatok propa­gandájához. Magyarországon szin­te minden megye rendelkezik testvérterülettel. Akár egy jól szervezett, gondosán előkészített vetélkedő keretében is módot le­hetne adni az egyes megyék kép­viselőinek, hogy testvérterületük­ről szerzett ismereteiket meg­osszák a televízió nézőivel. A testvérmegyei kapcsolatok sokszorosan igazolták létjogosult­ságukat, gyakorlati hasznuk is bebizonyosodott. Ezért keresik a területeink életét irányító testüle­tek az együttműködés bővítésé­nek lehetőségeit. — eredménye­sen. Ügy gondolom, a fenti ja­vaslatok megvalósítása gyümöl­csöző befektetés lenne több mint egy évtizedes testvéri kapcsola­taink továbbmélyítése érdekében. S. B. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents