Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-06 / 260. szám
• Az elszáradt és már semmire sem hasznosítható száraz növényzettel borított területen is remekül érzik magukat a Hereiord- tehenek. 1972—73-as tanévben. A gazdaság saját hatáskörében is tanfolyamokat szervez és kiképzést, vagy továbbképzést nyújt. Tavaly borászati valamint laboránsképző és gépi fejtő tanfolyamot is lebonyolítottak. Az idén növényter- mesztőgépész-tanfolyamot szerveztek, amelyen harminchatan végeztek. Nagyon helyesen, és mások számára is példamutatóan arra is gondolnak, hogy a műszaki színvonal fejlesztése nemcsak szakmai igényeket táplál, rendkívül fontos az általános műveltség fokozása is. A gazdaság felmérte a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező dolgozók körét, és megfelelő tervszerűséggel szorgalmazza a 8 általános iskolai végzettség megszervezését. Ebben az évben a gazdaság 71 dolgozója járt az általános iskola különböző osztályaiba. A szakmai utánpótlás nevelésének még sok részletét lehetne elismeréssel említeni, többek között azt, hogy nyolc fő tanul középiskolában, és tízen a különböző egyetemeken folytatnak tanulmányokat Még az is említésre méltó, hogy a gazdaság elsősorban törzsdolgozóinak tovább tanulni akaró gyermekei részére ösztöndíjat ad, s így most is 6 egyetemi hallgatójuk, 2 középiskolás és 4 szakmunkástanulójuk készül hivatására az üzem- ösztöndíjábóL A Kiskunhalasi Állami Gazdaság a termelés műszaki színvonalának állandó növelése, a sárt termelési technológiai rendszer erősítésé, és egyes fázisainak biztosítása érdekében élő kapcsolatot tart a különféle kutató intézetekkel. Elsősorban a Kertészeti Egyetem szőlőtermesztési tanszékével, a Kertészeti Kutatóintézetekkel, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel, az Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomásával és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel kooperál, főleg -azért, hogy nagy teljesítményű szőlőfajták szaporítása biztosítható legyen, hogy a borpalackozás műszaki fejlesztését elősegítsék, hogy kialakuljon a valóban tudományos tápanyag-utánpótlás, és a korszerűség színvonalára emelkedjék a metszési munkák gépesítése. Az eddig elmondott sokoldalú üzemi tevékenységnek az eredménye a borértékesítés alakulásában is mérhető. Amíg az elmúlt évben az exportra küldött palackos bor hektolitere 18 ezer volt, ebben az évben meghaladja a 24 ezer hektolitert. (Hordós borból aa export 1972-ben 60 ezer hektoliter, 1973-ban 77 ezer hektoliter.) Az értékesítés végeredménye az, hogy a tavalyi 121 ezer hektoliterrel szemben az idén 15 ezer hektoliterrel több kerül a borpiacra. Ezek aa adatok természetesen összefüggnek a feldolgozott szőlő mennyiségével is. Amíg 1969-ben saját termésként valamivel több mint 100 ezer mázsát dolgoztak fel, ez a szám ebben az évben 130 ezer mázsa fölé emelkedett. Az előbbi adatból kifejezésre jutó átlagtermés-növekedés a megtermelt egy mázsa szőlő önköltségének alakulását is kedvező irányban befolyásolta. Talán nem unalmas pontos számokkal ennek bizonyítása. Amíg egy mázsa szőlő önköltsége 1969-ben 672 forint volt, 1972-ben már 472 forintra csökkent. Ez természetesen kifejezésre jut az 1 hektárra jutó nyereség szempontjából is. Ha csak a szőlőt vesszük szemügyre, akkor 1969-ben 1540 forint, 1972- ben 4928 forint volt a nyereség. De ha együtt vesszük a szőlőt a már piacon értékesített bor 1 hektárra jutó nyereségével, akkor az arány még kedvezőbb, mert 1969-ben 3540 forint, 1972-ben pedig 17 267 forint volt a nyereség. A gazdaság távolról sem elégedett ezekkel az eredményekkel. Úgy tervezik, hogy a szőlőtermelési vertikum fejlesztésére 1973— 85 között összesen mintegy 350 millió forintot fordítanak. Ez magában foglalja az ezer hektár új telepítést, a szaporítóanyag-telep létrehozásának, az erjesztő-, hűtő-, bortárolótér kialakításának és a szőlőtermesztési géprendszer teljessé tételének költségeit. Nem véletlen, hogy a gazdaságról szóló tájékoztató elsősorban a szőlőtermesztés és annak zárt rendszere kialakításával foglalkozik. Ez a gazdaság fő profilja és az előrelátók szerint az is marad. Mégis szükséges szólni a gazdaság egy állattenyésztéssel kapcsolatos tervéről is. Nevezetesen a szarvasmarha-tartásról. A gazdaság távlati fejlesztési tervében a kettős hasznosítású szarvasmarhatartás helyett az egyhasznú, hústermelő, úgynevezett Hereford-fajta tenyésztését határozta el. Miért? A nagy kiterjedésű homoki, szikes legelők amivel a gazdaság mintegy 1500 hektáron rendelkezik, csak az ilyen extenzív igényű szarvasmarha tenyésztését, illetve tartását képes kielégíteni anélkül, hogy a legelők megjavítására, termőképességük növelésére nagyobb összegeket kellene fordítani. Tehát meg kell teremteni éppen a gazdaságosság szempontjából az összhangot, az adottságok és a szarvasmarha-fajta megválasztása között. Köztudott, hogy a legelő csak eszköze a hústermelésnek, ezért a szarvasmarhát csak a legelőre fordított költség terheli, illetve télen a szénázás anyagköltsége. A közgazda- sági számítások szerint valameny- nyi egyéb költséget is figyelembe véve, (gondozó, éjjeliőr, legelőberendezés, állatgyógyászat) az igazolódik, hogy ezekre az egyéb célra teljesen hasznosíthatatlan legelőkre a Hereford a légalkal- masabb. Az üzem ezzel kapcsolatos várakozásai minden bizonynyal igazolást nyernek, és megfelelő méretű állomány kialakításával fontos tényezőként vehetnek részt az országos hús-, illetve szavasmarha-programban, és állandóságának biztosításában. Sok apró részletet lehetne még felsorolni és adatokkal bizonyítani, hogy mit jelent a Hereford szarvasmarha-tenyésztési ágazat bővítése a gazdaság számára. Ezek közül csak egyetlen adatot: bár a program megvalósításának az üzem még csak az elején tart, de már ebben az évben is meghaladja az ágazati eredmény a 630 ezer forintot. Éppen ezért megalapozott az az elképzelés, hogy 1981-re a teljes állomány 1500 tehénből és annak teljes szaporulatából áll, és a gazdaság kétezer hízómarha piacra hozatalát garantálja. A gazdaság ezzel kapcsolatos tervei között is szerepel annak az alapvető koncepciónak az érvényesítése, hogy a tsz-ekkel — mint a szőlőtermesztésben is — a Hereford- program megvalósításában hasonló kooperációt fognak kialakítani. A megye közvéleménye előtt még emlékezetesek azok az idők, amikor sokan kétkedéssel, előítélettel tekintettek a mezőgazda- sági nagyüzemek, így az állami gazdaságok tevékenységére is. Az idő azonban az optimistákat, a nagyüzemi termelésben bízókat igazolta, és a jövőben még inkább igazolni fogja. A Kiskun- halasi Állami Gazdaság kétségtelenül jó példája annak, hogyan kell viszonylag rossz adottságok között is jó, példamutató eredményeket produkálni, hogyan kell a mezőgazdaság emberi feltételeit is kulturáltan megteremteni, és egyáltalán miként kell egyre inkább közelíteni az európai és világszínvonalhoz okosan, megfontoltan és tudatos előrelátással dolgozva. (X) Illat, íz, zamat!... Kérje az üzletekben a Kiskunhalasi Állami Gazdaság fajborait! Kitűnő minőség. Nagy választék. • Olasz Bertolaso C. E. M. cégek által gyártott és szerelt nagy teljesítményű borpalackozó vonal került üzembe helyezésre a közelmúltban. bertolaso ivenoNA) ZIMELLA italia • Extrakttartalom-vizsgálat a laboratóriumban.
