Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-27 / 277. szám

1973. november 27. • PETŐFI NÉPE # 5

NY 1.1 VÖK

Személyneveink jelentése

A kereszténység felvétele előtti régi magyar neveink között sok az ótörök eredetű, a honfoglalás előtti tartós török—magyar kapcsolatok eredményeképpen. Főképpen törzsi totemállatnév: Ákos (fehér sólyom), Kartal (sas). Magyar eredetű nevek: Megyer, Nyék (mindkettő törzsnév), Bán (méltóságnév), Árpád (az árpa szó kicsinyítőképzős alakja), Előd (elsőszülött vagy ős), Ernőd (anyácska, kezdetben női név volt), Uros (az úr szó továbbképzése), Hódos hód vadász), Béla (a bél szóból), Zámor (a szánt ige továbbképzése). Ügynevezett kívánságnevek: Bódog (régi jelentése: gazdag), Farkas. (A névadás indítéka, hogy viselője gazdag, illetve erős, bátor legyen).

A névmágiával összefüggő óvóneveink az ártó szellemek, a halál félrevezetésére keletkeztek: Mavagy (csak ma van, olyan gyenge, hogy a holnapot sem éri meg), Neméi (nincs is a világon). Ilyen a török eredetű Balmaz is Balmazújváros nevében. ( Jelentése: nem levő). Ismeretlen eredetű neveink nemcsak eredetét, hanem jelentését sem ismerjük (Bátony, Csanád, Kadosa).

A kereszténység felvétele után a bibliai héber eredetű nevek és a keresztény nevek terjedtek el, kiszorítva a régi, pogány neveket. Héber eredetűek: Jónás (galamb), Benjámin (a szerencse fia). Jellemzők az isten névvel alakultak: Dániel (isten abírám), Gábor (isten bajnoka), Mihály (istenhez hasonló), János (Jahve kegyelmes), József (Jahve gya- rapítson).

Görög nevek: Ágnes (tiszta), István (koszorú), Zsófia (bölcsesség), Gergely (éberen őrködő). Latin nevek: Bálint (egészséges), Ignác (tűz). Kelemen (jámbor), Tibor és Tiborc (tiburi, vagyis Tiburból való).

A germán névadás a két elemből összetett neveket kedvelte:

Bernát (erős medve), Adolf (nemes farkas), Hedvig (szent harc) Rudolf (dicső farkas). A Szigfrid név elemei csekély német tudással is megállapíthatók: győzelem -f- béke.

A szláv névadás második eleme többnyire a slav (dicsőség) vagy a mir (béke). A vladiszláv (hatalom+dicsőség) magyar változata, a László nagyon elterjedt. Az elmúlt időkig leggyakoribb nevünk volt. (Ma már a régi magyar eredetű Zsolt van az első helyen.) A Vladimir (hatalom+ béke) régies magyar alakja La- domér volt, a Kazimir (békebon. tó vagy békealapító) magyarosabb alakja a Kázmér.

Néha azzal is számolnunk kell, hogy a név átvételekor hangalakban hasonló egy értelmes közszóhoz. A bibliai arameus eredetű iker jelentésű Theomó-t például a görögök „értelmesítve” Thomasz formában vették át, mert volt egy ilyen alakú csodálatos jelentésű szavuk. Ezt vettük rrii át Tamás alakban.

Vannak egyéb eredetű szavaink is. Az újszövetségi három királyok egyikének, Gáspárnak a neve valószínűleg perzsa eredetű (kincset megőrző). A kelta eredetű szerzetes jelentésű Kilián névnek Kelény, sőt magyarosabb hangzású Gellén alakja is van.

Két név egybeesése is előfordul. A Károly név egyrészt a régi magyar karvaly, turul jelentésű Karuly névből, másrészt a legény, fiú jelentésű germán Kari név latinos Carolus alakjából ered.

Az Endre, András, Andor változatok eredete a görög Andrei- asz (jelentése: férfias). A görög névből magyarosodott Andorjás, András, illetve Andor alakra rövidült. Az Endre pedig a görög név latinos Andreas német End- res változatának rövidülése, esetleg a szláv Andrej magyar módosulata.

Kiss István

M. Krleza: Filip Latinovicz hazatérése

Filip Latinovicz, a festő, huszonhárom év után visszatér arra a „pannonjai tájra”, ahol született. Látogatóba érkezik özvegy édesanyjához, aki annak idején, az átdorbézolt, részeg éjszakák miatt kiutasította a szülői házból.,;,Ez a látogatás azután nem tud véget érni: Filipet elborítják a gyerekkor kínzó emlékei: szerelmes lesz, meghasonlik önmagával és a világgal, elmerül környezetének abban a bomlasztó televényében, amelyet már sem elhagyni, sem művészetével megváltani nem képes többé.

LEGALÁBB 3 ÉVES SZAKMAI GYAKORLATI RENDELKEZŐ

elektrotechnikusokat keresünk

CHIK-MASTER TÍPUSÚ, AUTOMATIZÁLT

keltetőgépeink

karbantartására

MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT, BÁBOLNA.

JELENTKEZÉS: ÍRÁSBAN VAGY SZEMÉLYESEN A SZEMÉLYZETI OSZTÁLYON, TELEFON: BÁBOLNA 1.

I VÁROSFÖLDI SERTÍSHIZLALÖ TÁRSULÁS

megvételre (elajánlja 450 db elektromos malacmelegftö lapját

MŰSZAKI ADATAI: 22—25 mm vastag PVC-Iapra zárt ellenállásfűtős huzallal. 60—110 W teljesítménynyel, hordozható vízszintes kivitelben.

TARTOZÉK: MM—1 típusú 220 24 V áttételű állítható feszültségű kettős szigetelésű biztonsági transzformátor. Egy transzformátorhoz 10 db melegítőlap tartozik.

ÉRDEKLŐDNI LEHET: Telefonon: Kecskemét 11-574

Telex: 26-269. 5792

A regény — a főhős sorsának ürügyén — arról a jellegzetes kelet-európai társada'omról és tájról ad számvetést, amelynek egy történelmileg jól körülhatárolható időszakát annyi más Krleza-mű is magas intellektuális színvonalon ábrázolja. A Filip Latinovicz hazatérése — az író első, 1932-ben írt regénye — voltaképpen esszébe oltott széppróza. Egy kivételes érzékenységű és rendkívül sokoldalúan képzett intellektus „felmérése” önnön történelmi környezetéről, egy hosszú, évszázadokon át fejlődésében megrekedt világról.

Végzős orvostanhallgatók és a félegyházi gimnazisták

T alálkozás a felvételi vizsga előtt

Évente sok izguló diák indul felvételizni az egyetemekre és főiskolákra anélkül, hogy a vizsga menetéről bővebb ismeretei lennének. Könnyebb dolguk volt azoknak, akik részt vettek az évközi tanítási szünetek idején rendezett előkészítő tanfolyomokon. Itt megismerkedhettek a felvételi körülményeivel és a velük szemben támasztott követelményekkel.

Nem mindenki kapta meg a szükséges tájékoztatást, biztatást. A Szegedi Orvostudományi Egyetem ezért kibővítette á közénis- kolás tanulók előzetes felkészítésének a módszereit, és a kapcsolatteremtés új formáit alakították ki. öt középiskolát keresnek fel rendszeresen, köztük a félegyházi Móra Ferenc Gimnáziumot.

Berger Zoltán, az egyetem végzős hallgatója a két intézmény „összekötője”.

— Mi az új forma lényege? — kérdeztük tőle.

— A felvételi vizsga egyszeri alkalmával lehetetlen egy embert megismerni. Elsődlegesen a végzős gimnazisták felvételire való előkészítése a célja öttagú csoportunknak, amely évente hatszor látogat el ide. Különös figyelemmel kísérjük a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek a fejlődését és ösztönözzük őket a továbbtanulásra. Előadásokkal, beszélgetésekkel, majd később tesztlapok kitöltésével tájékozódunk képességeikről és kerülünk közelebb hozzájuk. Nagy Mária

Vietnami aspiránsok Ogyesszában

A Vietnami Demokratikus Köztársaság fiataljainak nagy csoportja fejezte be tanulmányait Ogyessza felsőfokú oktatási intézeteiben. A szovjet kikötővárosban kormányosi, hajógépészi és építő, biológus és hidrometeoro- lógus diplomát szereztek. Az itt tanuló vietnami aspiránsok kutatási eredményeik elismeréseképpen kandidátusi fokozatot kaptak.

Ogyesszán kívül Moszkva, Leningrad!, Kiev és sok más szovjet város oktatási intézményei is képeztek ki szakembereket a VDK számára.

Fürst Sándor hetvenedik születésnapján

1932. július 19-e péntekre esett. Ez volt az a nap, amely egy szégyenletes, világszerte tiltakozást kiváltó bírósági ítélet miatt „gyilkos péntek” néven szerepel azóta is a magyar történelemben.

A budapesti királyi büntetőtörvényszéken Töreky Géza, aki a törvénytelenül megrendezett statáriális tárgyalást vezette, kommunista programbeszédnek minősítette Sallai Imre szavait és a másik vádlottat szólította.

Fürst Sándor ekkor még a huszonkilencedik életévét sem töltötte be. A férfi azonban, aki a vérbíróság elé állt, sokkal idősebbnek látszott. A tárgyalás előtt két teljes héten át kínozták a politikai nyomozó osztály detektívjei. Gumibottal verték a talpát, a veséjét, minden emberi képzeletet felülmúló aljas eszközökkel próbálták vallomásra bírni. És .mindezek után a vádlott, gyűrött vászonöl- tönyben, kéthetes szakállal — a pribékek még borotválkozásra sem adtak engedélyt — arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, öntudatosan kiegyenesedett, végighordozta tekintetét bíráin és így válaszolt:

— Egyáltalán nem érzem magam bűnösnek, mert nem tekintem bűnnek azt. amit tettem!

A személyi adatok felvétele következett, majd a sok válasz nélkül maradt kérdése miatt egyre ingerültebb Töreky bíró kifakadt:

— Ezek szerint semmit sem kíván előadni?!

— De igen — felelte Fürst Sándor. — Július tizenhetedikén éjjel például öt detektív vert órákon keresztül. Ezek közül hármat név szerint is meg tudok nevezni.

— Üljön le! — vágta el a továbbiakat Töreky és ezzel Fürst kihallgatása be is fejeződött. Néhány perc múlva kihirdették a statáriális bíróság ítéletét, amelyről sokan tudták, hogy „legfelsőbb helyről” készen kapták a bírák. Sallai Imrét és Fürst Sándort „a magyar szentkorona nevében a budapesi kir. büntetőtörvényszék, mint rög- tönítélő bíróság, az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló bűntett miatt halálbüntetéssel bünteti” — így szólt a gyalázatos ítélet.

Ki volt Fürst Sándor, hogy Horthyék bírósága a törvényesség látszatát is feladva, lázas sietséggel halálra ítélte? Születésénél, osztályhelyzeténél fogva élete nem úgy indult, hogy a proletárforradalom, a munkásosztály ügyének kiemelkedő harcosa lesz. Kispolgári családban nőtt fel. később pedig tisztviselőként dolgozott. Még tizenhat esztendős sem volt, amikor a Magyar Tanácsköztársaság nagyszerű hónapjainak eseményei a haladás, a forradalom, a munkásosztály mellé állították. A marxizmussal a szociáldemokrata párt baloldalának ellenzéki mozgalmában. majd a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének bololdali vezetői révén ismerkedett meg. A Tanácsköztársaság bukását követő terror évei acéiozták meg a fiatalember jellemét és meggyőződését, s amikor kevesen vállalták az életveszély kockázatát, a gyakorlati harcot, ő az illegális kommunista pártba jelentkezett, amely 1926-ban fogadta tagjai sorába. Ebben az időszakban különös jelentősége volt a legális és az illegális lehetőségek kihasználásának csak így lehetett eredményekre számítani a néptömegek forradalmi nevelésében. Fürst Sándor az illegális tennivalók mellett minden lehetséges legális alkalmat is kihasznált a munltós- tömegek mozgósítására. 1929 tavaszán már az ille- gális kömmunisfá’páítí'títttiáWágáii'ak tagjaként dolgozott.

Fürst Sándor portréja

(MTI-foto — KS)

Akik ismerték, egybehangzóan úgy jellemezték őt, mint aki számára a küzdés, a bátor harc az elnyomottak igazságáért oly természetes volt, akár lé- legzeni, élni. Amikor első ízben került rendőrkézre, majd bíróság elé, bíráinak szemébe vágta, hogy ügyében dönteni nem illetékesek. Csaknem két esztendőt töltött börtönben, s ezalatt is szüntelenül az újabb feladatokra készült.

Kiszabadulása után ott folytatta, ahol bebörtönzése előtt abbahagyta. 1931 tavaszán ezer veszély között is késedelem nélkül nekilátott, hogy segítséget nyújtson a súlyos veszteségeket szenvedett párt újjászervezéséhez. Szóban és írásban is leleplezte a biatorbágyi vasútrobbantás igazi hátterét, nem sejthette, hogy maga is a fasiszta provokáció ürügyén elrendelt statárium áldozatává válik.

A kőbányai gyűjtőfogház udvarán végezték ki, idősebb elvtársával és harcostársával Sallai Imrével együtt. A bitófa alatt is olyan bátran viselkedett, mint egész életében. Utolsó szavai ostorcsapásként érték a gyilkosságra összegyűlt úri hóhérokat:

— A proletariátus bosszút áll értünk!

És 1945 végén csakugyan lezajlott egy másik tárgyalás, amelynek végén igazságos, törvényes ítéletet mondtak ki Sallai és Fürst egykori bírái, hóhérai fölött.

Győzött az igazság, győzött a nagy ügy, amelyért Fürst Sándor az életet áldozta. A szabad független. Magyarország, a népiaatalom, természetes valósággá" vált.

Árkus József

Bemutatjuk

a levéltár új igazgatóját

Beszélgetés Iványosi Szabó Tiborral

Ha valaki ellátogat a kecskeméti ÁL evéltárba, ugyancsak elcsodálkozik. „Még ennyi papír!" „i olvassa el ezt rengeteg iratot?” Vagy: „Ugyan honnan került ide ez a tengernyi iromány?” Országos ügyeket intéző politikusok, írók, hadvezérek s egyéb híres emberek kézírása; községek és városok anyakönyvi kivonatai; marhalevelek, szerződések, bírósági jegyzőkönyvek, nagyon régiek és újabbak; az elmúlt évtizedek, s a messzire tűnt századok emlékét idéző okiratok, okmányok, levelek, összeírások, kimutatások. És mennyi más még! Felsorolni egy vaskos kötet is kevés lenne.

Iványosi Szabó Tibor a kecskeméti Katona József Gimnázium népszerű tanára volt, s megyei szakfelügyelő. Az iskolai történelemtanítás elismert, s megbecsült szakembere. Beszélgetésünk kezdetén mindjárt arról kezdem faggatni őt: miért

cserélte fel a pedagógiai munkát a levéltárosival?

— Eléggé köztudott, hogy csaknem minden történelem szakos tanár szeretett volna vagy szeretne történésszé válni. Ám ismert tény, hogy a pedagóguspálya egész embert kíván. Nos, mi tagadás, bennem is élt mindenkor egy ilyen vágy. Elmélyülni alaposan egy-egy történelmi korszakban.

— Tanári és szakfelügyelői tapasztalatait új munkakörében tudja-e hasznosítani?

— Feltétlenül. Sokfelé tapasztaltam, hogy a szűkebb haza történetét milyen kevesen ismerik. Sokan nem tudják, hogy a levéltár raktáraiban hányféle dokumentum áll az érdeklődők rendelkezésére. Ügy gondolom, hogy a honismereti szakkörök munkáját közvetlenül is támogathatjuk. A helyi örténeti kutatással foglalkozó pedagógusok és más értelmiségiek adatgyűjtő, feltáró munkájához is segítséget nyújthatunk.

— Lapunkban többször írtunk már intézményükről. Most arra

kérem, hogy néhány szóval mutassa be olvasóinknak a levéltárat.

— A levéltár a múzeum édestestvére. A különbség, hogy mi csak írásos dokumentumokat őr- zünk. A legrégibb iratunk egy 1334. október 6-án keltezett cse- revalló levél. A kézzel írt oklevél a királyi kancellár és az erdélyi vajda családjai közötti birtokcseréről szól. Raktárainkban összesen hétezer folyóméter polcon találhatók a feldolgozott, rendszerezett iratanyagok.

— Eléggé köztudott, hogy rendeletileg meghatározott idő után a hivatalok, intézmények, vállalatok, s a különböző egyéb szervek valamennyi megőrzött iratanyaga ide kerül, ahol gondoskodnak a' megőrzéséről, feldolgozásáról, rendszerezéséről. Mi a feladatuk ezeken kívül?

— A kutatók számára hozzáférhetővé tesszük a dokumentumokat. S gondoskodunk arról, hogy zavartalan körülmények között búvárkodhassanak a múlt emlékei között azok, akiket egy adott történelmi időszak vagy egy meghatározott téma érdekel.

— A raktárakban láttam, mennyiféle irat, okmány van a zsúfolt polcokon. Említene néhány érdekességet, kuriózumot?

— Wesselényi Miklós, TI. Rákóczi Ferenc, Katona József, Türr

István, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Kossuth Lajos kézzel írt levelei kincset jelentenek.

— Kérem, szóljon néhány szót azokról, akik munkájukhoz igénybe veszik a levéltár segítségét.

— Évenként átlag ezernél több esetben keresik fel intézményünket azok, akik valamilyen tanulmányhoz, dolgozathoz adatokat keresnek, s akik a legkülönfélébb társadalmi rétegekből kerülnek ki. Többek között pedagógusok, középiskolai tanulók, egyetemisták, orvosok és műszaki értelmiségiek járnak ide; s újságírók, meg jogászok. A feldolgozás alatti témák is változatosak: a gyógyszertárak története, nemzetiségi kérdés, üzemtörténet, munkás- mozgalom, a Katona József Társaság története, állategészségügy.

És természetesen a városok, községek története.

— Ügy tudjuk, hogy öt év óta a megyei tanácshoz tartoznak. Jelent ez valamilyen változást a régebbi időkhöz képest?

— Örömmel mondhatom, hogy igen. Feletteseink közelebbről ismerik a gondjainkat és céljainkat. Segítettek például abban, hogy tizenkettőre emeljük dolgozóink számát. Reméljük, hogy az elkövetkező időben e változás lemérhető lesz a munkánkban.

— Említette a gondokat. Szólna ezekről részletesebben is?

— Szűkén vagyunk, kevés a raktározási helyünk. Nehezíti a munkát, hogy jelenleg az iroda és a kutatószoba egy helyen van. Reméljük, segítenek az illetékesek ebben is. Varga Mihály