Petőfi Népe, 1973. november (28. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vállalatok-az utánpótlásért "Kommunista műszak a Vegyipari Gépgyárban PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJ \ xxviii. évf. 276. szám Ára: 90 fillér 1973. nov. 25., vasárnap Nemrég felhívással fordult a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gép­gyár KISZ-bizottsága a vállalat dolgozóihoz, a fiatalokhoz, ami nem maradt hatástalan. A teg­napi szabad szombatjukon 438-án — főleg a szocialista címért küz­dő brigádok tagjai — vették kéz­be a szerszámokat, hogy a kom­munista műszak bevételét lete- ' gyék a közös asztalra. Az összeg eléri az 55 ezer forint. Ezzel egy­fajta rekordot is felállítottak, mi­vel minden eddigi hasonló alka­lomnál többen jelentek meg. A résztvevők száma meghaladja például egy délelőtti műszak ál­lományát. Mozgósító célként azt tűzték ki, hogy megjavuljanak a Vegyipari Gépgyár KISZ-szervezetének mű­ködési feltételei. A felajánlott munkabérből egyaránt jut az if­júsági klub bővítésére és a ki­emelkedő alapszervezetek munká­jának elismerésére. Kiskunfélegy­háza várossá nyilvánításának kö­zelgő 200. évfordulója alkalmából pedig a város szépítésére, csino­sítására fizetnek be. H. F. • Fiatal lakatosok szerelik a nagy értékű, konzervgyárakban használatos sterilező készüléket. (Mészáros Mihály felvétele.) Todor Zsivkov hazánkba látogat Az MSZMP Központi Bizottsá­gának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Miniszter- tanácsának meghívására a közeli napokban hivatalos baráti láto­gatásra hazánkba érkezik a Bol­gár Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége Todor Zsivkov- nak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárá­nak, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének vezeté­sével. (MTI) Eredménytelen tárgyalások Izrael „kétfrontos” diplomáciai harcra készül Kissinger amerikai külügymi­niszter — közép-európai idő sze­rint a péntekről szombatra vir­radó éjszaka folyamán — fogad­ta washingtoni hivatalában Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát. Több mint egyórás megbeszélé­sükről a világszervezet vezetője így nyilatkozott a sajtónak: „A problémák széles körét vitattuk meg... Megragadtam az alkal­mat, hogy tájékoztassam a kül­ügyminisztert, Robert Guyer (ENSZ-főtitkárhelyettes), Szíriá­ban és Izraelben folytatott — a Szíriái front helyzetével foglal­kozó — tárgyalásairól, a külügy­miniszter viszont volt szíves tá­jékoztatni engem az egyiptomi fronttal és a békeértekezlet ösz- szehívásával kapcsolatos kérdé­sekről ... Amikor arról kérdezték, vajon született-e megállapodás a béke- konferencia helyére, idejére és MEGVALÓSULNAK A MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK Öntözőművek, hizlaldák, terménytárolók épülnek Alig egy hónap múlva véget ér a munkasikerekben gazdag esztendő. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági szövetkezetei a mérlegzáró közgyűlésen a termelést fejlesztő beruházási ered­ményekről is számot adhatnak. A szövetkezetek középtávú tervükben 2 milliárd forintot építkezésre, 1,3 milliárdot gépek vásárlására, 1 milliárd forin­tot pedig egyéb beruházásokra irányoztak elő. A negyedik öt­éves terv 4,3 milliárdos megyei programjából egyedül az 1973- as évben várhatóan 850 millió forintos beruházás valósul meg. Ennek nagyobbik fele a serteshizlalás, a szarvasmarha- és a baromfitenyésztés korszerűsítését, illetve az állattenyésztő te­lepek takarmányellátását szolgálja. 1973-ban tovább folytatódott az öntözőtelepek, a szemestermény- és lucemaszárítók, takarmánytá­rolók építése. Mint ismeretes, Kecskeméten a Magyar—Szovjet Barátság Tsz 600 hektáros öntö­zőtelepet épít, amelynek egyhar- mada elkészült. Vízellátására a megyeszékhely szakszerűen tisz­tított szennyvizét használják fel a városföldi tározó tó mellett fel­állított ideiglenes szivattyúállo­más segítségével. Épül a minden követelménynek megfelelő végle­ges szivattyútelep is, amelynek átadása az új öntözési idény előtt megtörténik. A Duna mentén az ötödik öt­éves terv időszakában több köz­ség határát behálózó nagyüzemi öntözőtelep épül. Ennek előkészí­tésként 30 millió forintos költ­séggel tereprendezés folyik har­madik éve Dunaszentbenedeken és környékén a termelőszövetke­zetek földjén. Az öntözéses takarmányter­mesztésre alapozva, a Duna menti szövetkezetek társulásával Bá­tyán és Hartán szakosított sertés- hizlalda épült. Elkészült a solti Szikra és a Rákóczi Tsz szako­sított sertéstelepe. Ez utóbbi Pan­nonkombi rendszerű, amelynek technológiai módszere iránt a KGST-országok is érdeklődnek. A bajai és a kiskunhalasi já­rás szövetkezetei ugyancsak je­lentős anyagi befektetéssel kor­szerűsítik állattenyésztésüket. Be­fejeződött a bácsborsódi Rákóczi Tsz sertéshizlaldájának építése. Csupán a kisebb javításokat kell még elvégezni^ Kéleshalmán a közelmúltban helyezték üzembe a jánoshalmi tsz-közi vállalko­zás nagyüzemi hizlaldáját, ame­lyet terményszárítóval és takar­mánykeverő üzemmel is felsze­reltek. A borotai Egyesülés Tsz- ben a jelenlegi nyolcezer sertés kibocsátására alkalmas telepet bővítik, hogy 12 ezer sertést tud­janak majd hizlalni. A kisszáilási Petőfi Sándor Tsz megkétszerezi sertéstelepének teljesítőképessé­gét, A szarvasmarhatartás gazda­ságosságát előmozdító kormány- határozat óta nagyobb ütemben fejlesztik a megye szövetkezetei a tehenészetet. Kecskeméten a Kossuth, Kunszálláson az Alkot­mány Tsz a háztáji gazdaságok­ban tovább nem tartott növen­dékállatok felnevelésére vállalko­zott, s több száz borjú elhelye­zésére alkalmas épületeket emelt. Kiskunhalas környékén a kis­szállás! Búzakalász Tsz, a Vörös K. A. • Az épülő nyomásközpont a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz öntözőtelepén. résztvevőire vonatkozóan, Kurt Waldheim nemmel válaszolt. Je­lezte egyszersmind, hogy a kon­zultációk folytatódnak. „Máris biztos azonban — tette hozzá egy másik kérdésre válaszolva — hogy az ENSZ jelentős és fontos szerepet játszik” a konferencia előkészítésében, habár ezzel kap­csolatos későbbi küldetése és hi­vatása még tisztázásra vár. (Folytatás a 2. oldalon) Szikra Termelőszövetkezet bővíti a szarvasmarhatelepet. A bajai járás a bácsbokodi Aranykalász, Kalocsa mellett a bátyai Piros Paprika Tsz létesít szakosított te­henészetet. Igen jelentős a mélykúti Béke, Új Élet Tsz állattartást fejlesztő beruházása. A korábbi évekbe üzembe helyezett szakosított hiz- tal<ákat bővítik, korszerűsítik sa­ját grőből és állami támogatás­sal. A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat kiskunhalasi gyá­rának körzetében tovább folyta­tódik a nagyüzemi baromfitele­pek építése. A rémi Dózsa, a bo­rotai Egyesülés, a kiskunhalasi Vörös Október, a jánoshalmi Pe­tőfi megkétszerezi baromfinevelő­telepeink teljesítőképességét, hogy elegendő „alapanyagot” kapjon a kiskunhalasi feldolgozó a bara­nyai, tolnai körzet elszakadása Rekorderek 3. oldal Egyéni malomra közösségi víz t, oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport 7. oldal „A szakmunkásképzés tartalmi fejlesztése, tárgyi és személyi ellátottságának javítása ... oktatásügyünk alapvető feladata. A szakmunkásképzésre megindult munkálatokat meg kell gyorsítani.” — szögezte le a párt Központi Bizottsága a tava­lyi, június 14—15-i ülésén. Ebben a szellemben azóta több kormányhatározat született. Az egyik legsúlypontibb kérdés­ben így foglalt állást a Minisztertanács: „A képzés korszerű­sítését, ezen belül az anyagi ellátás fejlesztését gyorsítani, a vállalatoknak a kérdésben betöltött szerepét pedig növelni kell. Szükséges, hogy a vállalatok javítsák a gyakorlati oktatás anyagi, tárgyi 'eltételeit.” Sok-sok jel bizonyítja, hogy Bács-Kis­kun az iparilag gyengén fejlett megyék cso­portjából ma­gasabb osztály­ba küzdi fel magát. A mű­szaki és más .feltételek kö­zött az ember, a szakképzett munkásgárda játssza a fősze­repet a fejlő­désben. A III. ötéves terv má­sodik felében és a jelenlegi (tervidőszak el­múlt esztendei­ben kialakult az iskolai há­lózat. Az ipari szakmunkás- tanulók számá­ra 77 úi tante­rem épült fel Kecskeméten. (Baján. Kalo­csán, Kiskun­félegyházán, Kiskunhala­son. Kiskőrö­sön, Kunszent­miklóson és Tiszakécskén. Több helyütt az intézetekhez tartozó központi tanműhelyben kapiák meg a fiatalok a legmagasabb színvonalú alapozó képzést, az is­kolák szakoktatóinak irányításá­val. Mindemellett nagyon fontos feladat hárul a vállalatokra, mun* kaadókra. Az üzemek egész sora ismerte fel, hogy az utánpótlás felneve­lésénél nem nélkülözhetik a sa­ját, jól felszerelt „házi” tanműhe­lyeket A végbement ipartelepí­tés és a rekonstrukciók során er­re is gondoltak egyebek között, a Szerszámgépipari Művek kecske­méti gyárában, vagy Lajosmi- zsén, a Vízgépészeti Vállalatnál. A. Volán 9-es számú Vállalata több millió forintos ráfordítással komplett épületet hozott létre a leendő szerelőknek. Az AFIT fiatal kecskeméti szervizében kü­• Seres Józsefné gyakorlati oktató a felsőrész­készítésbe avatja be a lányokat az Alföldi Cipőgyár kecskeméti tanműhelyében. (Pásztor Zoltán felvétele.) lön üzemrészt rendeznek be a szakmunkástanulóknak. A Hab­selyem Kötöttárugyár a korábbi központi épületét alakította át a célnak megfelelően, ahol 36 mo­dern, egyszerre több műveletet végző varrógépen sajátítiák él a lányok a szükséges ismereteket. AZ Alföldi Cipőgyár a kiskunfél­egyházi és tatai gyáregységek után a kecskeméti üzemben is megindította a képzést, több. mint 30 lány kezdte meg a szakmával való ismerkedést. A vállalat a termelésből elkülönített részleg­ben fogadta a tanulókat. Bács-Kiskunban az ipari szak­munkástanulók 30 százaléka ré­szesül tanműhelyi képzésben, ami körülbelül az országos átlagnak felel meg. A jövőben ennek az arányszámnak emelkedni kell. így diktálja a vállalatok jól fel­fogott érdeke is. Az esztendő végén a parkettagyár Az Épületasztalos és Faipari Vállalat kecs­keméti parkettagyárának dolgozói megelőzték az időt, ugyanis éves termelési előirányzatuk teljesítéséhez már csak alig egy-két hétre van szükségük. Ez azért is dicséretes teljesítmény, mert évközben — a piaci igényeknek megfe­lelően — megemelték termelési tervüket, s az idén először lépik túl a bűvös egymillió négy­zetmétert parkettagyártásból. Tizenkétezer hektoliteres bortárolót épít a soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezet. (Tóth Sándor felvételei.) Ebben az évben új gépet nem helyeztek üzembe, a létszám is alig emelkedett tavaly óta. Ily mó­don a termelésiérték-növekedés 80 százaléka az üzem- és munka- szervezés, a 24 szocialista bri­gád, valamint a brigádokon kí­vül dolgozók jó munkájának eredménye. A kecskeméti parkettagyárban egyébként már évek óta nagy gondot fordítanak az üzem- és munkaszervezésre. A műszaki in­tézkedések bevezetése előtt a dolgozók 10 százalékával közvet­len megbeszéléseket is tart a párt-, a szakszervezet és a gaz­dasági vezetés. Érdemes a kol­lektíva bölcsességére alapozni, mert ily módon eddig a legne­hezebbnek tűnő helyzetben is fel tudták tárni a szükséges belső tartalékokat. Ezek után az sem véletlen, hogy az Építők Szak- szervezetének megyei bizottsága a parkettagyár üzem- és mun­kaszervezési intézkedési ttervét az egyik legjobbnak tartotta. A IV. negyedévben azonban kellemetlen meglepetés érte az üzem vezetőit, ugyánis parkettá­ra a jelzett megrendelések egy része nem futott be. Emiatt az­után egy másik termékükre, a hajópadlóra kerestek és találtak •is vevőket. Hajópadlóból a gyár éves termelési előirányzata 250 ezer négyzetméter volt és jelenleg már; a 320 ezer négyzetmétert is túlhaladták. Így az igények alap­ján már biztos, hogy pótolni tud­ják a parketta miatti termelési érték-kiesést. Keresett gyártmá- h'yuk még a zsaluzó tábla, amely­ből az idén 10 millió forint érték­ben hazai szükségletre, kö­zel 4,5 milljó forint értékűt pe­dig exportra készítenek. Készülnek már a jövő eszten­dőre is, amelynek nagy slágere lesz a három rétegű, lakkozott kivitelben gyártott szalagparket­ta. A 127 millió forintba kerülő automata gyártó gépsort a Né­• Szállításra csomagolják a mozaikparket­tát. • Épül az új műhelycsarnok a parkettagyár­tó automata­gépsor számára. (Pásztor Zoltán felvételei.) ,\ met Szövetségi Köztársaságból vásárolták, ahová november 12- én a gyár 8 műszakija és mun­kása ment négy hétre a techno­lógiai folyamatok elsajátítására. Januárban újabb csoport követi őket a bonyolult gép kezelésének megtanulására. A hatalmas gépsort egy új üzemcsarnokban helyezik el, amelyet már épít és tavaszra be is fejez a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Az új par­kettatípus iránt — amelynek gyártását 1974. második félévé­ben elkezdik — máris nagy az érdeklődés bel- és külföldön egyaránt. Jellemző erre páldául, hogy az automata gépet szállító nyugatnémet cég a berendezés árát is parkettával kéri kiegyen­líteni. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents