Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

1973. október 14. • PETŐFI NÉPE • 3 ITÁLIAI PILLANATKÉPEK 6. Ami Pompejiből maradt... A Pompejibe látogató turista elkerülhetetlenül a nukleáris kataszt­rófával társítja élményeit, benyomásait. Még akkor is, ha tudván tudja: az időszámítás utáni 79. év augusztus 24-én nem a sugárzó elemből kiszabadított titokzalos erő, hanem „csak” a Vezúv gyom­rából előtörő tűz okozta a pusztulást. Van valami kísérteties — ha úgy tetszik: fantasztikus — abban, hogy a hirtelen kihalt város utcáit a majd kétezer évvel későbbi földlakók járják unos-untalan, üvegszemű kis szerkezetekkel a nyakukban, amelyekkel jobbra-bal­­ra kattintgatnak. A 20—30 ezer lakosú ókori város élete pár óra le­forgása alatt örökre megdermedt, de mintha most is arra várna, hogy folytatódjék ... Őszi gondok és tervek Éjjel-nappal dolgoznak az emberek és a gépek a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben. Az őszi munka sikeres el­végzése a legfontosabb tennivaló ezekben a napokban. Való­sággal versenyt futnak az idővel. Babics Antal elnök így tájé­koztat : — Az idén előrébb vagyunk, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Október 20-ig szeret­nénk befejezni a kukoricabeta­karítást, a szüretet valamint a búzavetést. Négy szovjet gyárt­mányú kombájnunk két műszak­ban dolgozik, naponta mintegy 25 vagon tengeri kerül bizton­ságba. A tavalyinál valamivel jobb a kukoricatermés. Az Egyesülés a bácskai körzet egyik legjelentősebb kukorica­­termő gazdasága. A legutóbbi öt év átlagában — az idei esztendőt még nem számítva — 51 má­zsa hektáronkénti átlagtermést takarítottak be, májusi morzsolt­­ban. Az idén beléptek a nádud­vari termelőszövetkezet által kezdeményezett termelési rend­szerbe. Jövőre már amerikai gép­sorral törtéAik a kukorica mű­velése. A nádudvari módszerhez a körzet tíz gazdasága csatlako­zott. — Nagy a hajtás ilyenkor. Jól esik a mezőn dolgozóknak, kü­lönösen éjszaka, a meleg ital. Forró teáról és kávéról az üzemi konyhánk gondoskodik — mond­ja az elnök. Természetesen a kiegészítő munkafolyamatokat is hozzáiga­zítottuk az éjjel-nappali betaka-, rításhoz, — teszi hozzá. — A szárítónk is két műszakban dol­gozik. Gondoljuk, hogy amíg a fran­cia kukoricabetakarító adapter, amelyet az SzK—4-es kombájnra szereltek, kiválóan dolgozik, ad­dig a francia licenc alapján gyártott magyar berendezésekkel sok baj van. Hamar felmondják a szolgálatot. Egyes alkatrészeik gyártási hiba miatt gyorsan'tönk­­remennek. Javításuk lassítja a betakarítást. Más^ nagy bosszúságuk, hogy nem működik a júniusban fel­szerelt granuláló üzemük. A be­rendezést a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár készítet­te és része a szárító, valamint lucernaliszt-készítő gépsornak. — Több százezer forint a ká­runk máris a hibás berendezés miatt. A gyár szerelői gyakori vendégek nálunk, de még eddig nem tudták rendbehozni az egy­millió forintba került gépet — panaszkodik Babics Antal. A musti'llatú pirtcébe özönlik az idei termés. Háromszáz em­bert foglalkoztat naponta a sző­lőszedés. A m:nőség kiváló, hi­szen 22 cukorfokos mustot is préseltek. A mennyiséggel elé­gedettek, 85 mázsára számítanak hektáronként. — Jövőre a szőlőművelésben is előbbre lépünk. A Kunbajai Állami Gazdasággal kötött meg­állapodás szerint helikopterük a mi szőlőnk növényvédelmét is el­látja. fgy a szedéshez szükséges munkaerő előteremtése okoz majd csak gondot. Most is be­vontuk az állattenyésztőket, akik szabad idejükben szüretelnek, valamint a kőművesbrigád tag­jait. A szőlő nagy érték, a bor értékesítéséből számottevő jöve­delmünk van. Közvetlenül a ven­déglátóiparnak szállítunk. Mindent mérlegelve az aszály és egyéb gondok ellenére bíznak abban, hogy a tervezett 12 mil­lió forint évi nyereség meglesz. K. S. Összecsukható ernyők gyártását kezdte meg a Zala me­gyei Kézműipari Vállalat. Az er­nyők összecsukható vázát a Né­met Demokratikus Köztársaság­ból importálják. A vállalat az idén 20 000 ernyőt ad át a ke­reskedelemnek,'ezek ára 30—40 forinttal lesz alacsonyabb, mint az importból származó esernyő­ké. Ha sikere lesz a piacon, a vállalat jövőre nagyobb tételt szállít. Szilveszter Borovecen Megkezdődött az őszi és téli társas­­utazások szervezése a megye IBUSZ irodáiban. Valószínűleg nagy érdek­lődést váltanak majd ki a novemberi ötnapos kirándulások a Magas-Tát­­rába. Akik a karácsonyt külföldön kívánják tölteni, 8 napos zakopánei társasutazáson vehetnek részt. Ezen­kívül 9 napos bulgáriai utat szervez­nek, amelynek résztvevői Borovecen szilvesztereznek. A téli Leningrad megtekintésére januárban és február­ban 6 napos utazást rendeznek. Új szálló a Krímben Jugoszláv építők érkeztek a Krím-f élsziget ismert üdülőhe­lyére — Jaltába. A jugoszláv szakemberek részt vesznek egy IS szintes, 3 ezer személyes szálloda építésében. % % Előkerültek a különböző pózokban heverő holttestek, pontosabban azok üregei — „negatívjai" — amiket gipsszel kiöntve megkapták az eredeti testformákat. így, egymás mellé fektetve egy iszonyú tömeg­sír feltárására emlékeztetnek. Az egyiket alvás, a másikat menekü­lés közben lepte be a forró hamu és kőomladék. A katasztrófa következményeképp a történelemtudomány jutott felbecsülhetetlen értékű információkhoz. Évezredek múltán bepillan­tani egy város mindennapi életébe — világviszonylatban is egyedül­álló lehetőség. A társadalmi tagozódás pontos rajza, a köznapi esz­közök használata, a táplálkozás módja, a különböző mesteremberek műhelyei, a vallásos és a társasági élet — és nem szólva most a ki­sebb és nagyobb intimitásokról — mind-mind plasztikusan, tapintha­tó közelségben érezhető. Akárcsak a képen látható, az egyik gazdag patrícius házának előszobáját díszítő, fekvő ló alakját ábrázoló mo­zaik. Igazi művészi munka, amit sem a láva, sem a tizenkilenc év­század. nem tudott megsemmisíteni, sőt igazából megrongálni sem. Hogy ennyi idő múltán a mai városokból mi marad meg, senki nem tudhatja előre. Tizenvalahány évvel ezelőtt nem egyszer volt okunk attól tartani, hogy az egész földkerekség egyetlen, hatalmas Pompejivé válik. De ebből mit sem nyert volna a történelem, mint­hogy az emberrel együtt az is megszűnt volna. Ha e felismeréshez csak egy tapodtatnyit vitte is közelebb az em­beriséget Pompeji pusztulása, akkor az nem volt hiábavaló. (Vége.) Hatvani Dániel „Gyöngyöző” borok Kiskunhalasról Óránként ötezer palackot töltő olasz gyártmányú berendezés kezdte meg a termelést a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság bo­rászati üzemében. Ezzel a gazda­ság bortermelésének hatvan szá­zaléka kerülhet palackozva a fo­gyasztókhoz. A gépsort a tajói borászati központban, az új 85 000 hektoliteres pincészetben szerel­ték fel, a már meglevő palacko­zó berendezés mellé, s így na­ponta — 12 féle borral — hat­vanezer üveget töltenek meg. Az újabb palackozó gépsor szaturáló berendezéssel van ellát­va, s alkalmazásával boraik egy részét szénsavval dúsítva kínál­ják eladásra. A „gyöngyöző” bo­rokra hazai és külföldi megren­delés is érkezett. Évadnyitó hangversenyek A budapesti zenei versenyek három fiatal díjnyertes magyar művésze lépett fel a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar kísé­retével az évad első koncertjén Kecskeméten. A Szalatsy István vezényletével megtartott hang­verseny szólistái Bálint Mária (a Szigeti József emlékére rendezett hegedűverseny III. díjasa). Barta Mihály (a hegedűverseny II. dí­jának nyertese) és Onczay Csaba (a Pablo Casals tiszteletére meg­tartott gordonkaverseny első he­lyezettje) voltak. Barta Mihály Brahms D-dúr koncertjét adta elő. Játéka jelen­tős hangszeres készségről, a vir­tuozitás «iránti érzékről tanúsító«» dott. Fiatal korával magvaráz’ft^j, tó. hoev a darab mélységeit még nem sikerüli mindenhol meghó­dítania, teljes mértékben össze­fognia a zenei folyamatot. Inkább egv-eey szépen sikerült részlet jelezte kiváló adottságait. Bálint Mária Beethoven ver­senyművét tolmácsolta. Rokon­szenves egyszerűséggel, hajléko­nyán mintázta meg Beethoven dallamait. Nem túl nagy. de szén hangszínnel játszik. Ezek a tulaj­donságai teszik alkalmassá arra, hogv hegedülésével még sok örö­met szerezzen hallgatóságának. Koránál, gyakorlottságánál fog­va is Onczav Csaba tűnt hármuk közül a legérettebbnek. Sosztako­­vics 1959-ből való gordonkaver­senye alkalmas arra. hogv az elő­adó mind virtuozitását, mind pe­dig dallamjátszó készségét repre­zentálja. Fontos ténvezőíe e sz.éo és mutatós Sosztakovics-műnek a lüktető már-már zakatoló, miskor iát«leos ritmikusság. On­czav játékában ezek a momen­tumok is igen jól érvényesültek. Szalatsy István vezénylése egv kicsit több hajlékonysággal iob­­ban sooríthette volna a zenekart és a-’ ifjú szólistákat a muzsiká­lásban. A zenekari együttesből ezúttal a kürtszólistát kell ki­emelni: Sosztakovics versenymű­vének nagy számú és fontos szó­lóiét kitűnően játszotta. Az ecész estéről elmondhatjuk, hogy meg­érdemelten nagy sikert hozott a versenydíjas szólistáknak, s hogy egészében méltó nyitánya volt az idei hangversenyévadnak. A kamarahangversenyek sorát pénteken a Nagytemplomban Margittay Sándor orgonaestje nyitotta meg nagy létszámú hall­gatóság előtt. Margittayt. méltán tartják számon legkiválóbb orgo­naművészeink sorában. Mostani, Bach és Liszt műveiből összeállí­tott műsora is jól jellemezte ki­váló hangszínérzékét. a nagyvo­nalú formaépítkezésre való tö­rekvését. Játékában azonban itt­­ott a ritmus „fegyelmezetlensége” zavaró volt. A meg-megszaladó .tempónak, .ritmusnak-fő oka ..bi­zonyára a művész számára isme­retlen hangszer mechanikai., prob­lémáiból (nagy késéssel megszó­laló hangok!) adódott. Műsorából a Pastorale című Bach-darab 3. és 4. tétele (Ária és Gigue) emel­kedett ki áhítat és táncosság meg­győző szembeállításával, valamint a monumentális Liszt-mű. a Weinen. Klagen ... részletei em-Nagy örömünkre szolgált, hogy Pavlánszky Edina énekművésznő előadásában megismerkedhettünk Liszt gyönyörű, megrázó hatású 137. zsoltárával. Drámai hatások­ra törekvő énekét egy-egy szö­vegrészlet elmosódó, csúnván for­mált magánhangzói zavarták meg. ~ A vonósnégyesnek nem ad ideá­lis megszólalási keretet a vissz­­hangos templom. A hangzást sok­szor összemossa, a szólamok plasztikus kibontását megakadá­lyozza. Ennek ellenére örömét lelhette a hallgatóság Haydn B- dúr (Napfelkelte) kvartettjének előadásában. A Kecskemét Vo­nósnégyes feilődéséről adott hírt. Az ougonaművek között elhang­zott- vonósnégyes-darab mind a tagok ÍPalotás József Róbert Gá­bor Lakó Sándor. Héjjas Pál) égvéni teliesítménvét mind pedig eövíittn-mzsikálácát métáén s las­sú teteiben emelkedett a legma­gasabb szintre: igazi haydni adagio volt! Ittzés Mihály MEGNYÍLT a Szolgáltató Vállalat rádió­éi* tele vízió javító részlege Kecskemét, Beloiannisz tér 1. sz. alatt. (a Nyomda volt helyiségeiben) Ugyanitt nyílt meg a szolgáltatást felvevő iroda is, ahol építő-építőszakipari. burkoló, festő, parkettás, víz-, villanyszerelő, bádogos új munkák és javítások kárpitos, asztalos, lakatos iránti igény jelenthető be a lakosság részéről. 5083 L i MEGÉRDEMLIK AZ ELISMERÉST A megyeszékhely áruellátását segítik • A termelőszövetkezet üzletsora a megyeszékhely piacán. Kapható itt sült kolbász, hal, lángos, friss kenyér. A kecskeméti városi pártbi­zottság végrehajtó bizottsága a helyszínen tartott ülésén dicsé­rettel emlékezett-meg a Magyar —Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet vezetőinek erőfeszítései­ről, amellyel igyekeznek előse­gíteni az üzlethálózat bővítését. Szecsei Teréz a termelőszövet­kezet pártszervezetének titkára elmondja: — A kereskedelmi ágazat év­ről évre számottevően fejlődik. 1967-ben csak 600 ezer forint ár­bevételi hozott, három év múl­va, 1970-ben viszont csaknem 12 millió 400 ezer, tavaly már 18 milli > 350 ezer forint volt a for­galom. Az idén 25 millióra szá­mítunk. Termelőszövetkezetünknek két i saját élelmiszerüzlete van. Ezen­kívül az AGROKONZUM nevű társuláson belül nyitottunk, a megyei állatforgalmi és húsipari vállalattal, valamint a MEZÖ­­TERMÉK-kel közösen egy bol­tot Az üzletet Kecskemét új, épülő negyedében, a Széchenyi­­városban hoztuk létre, ahol tő­kehúst. felvágottakat, zöldséget, gyümölcsöt, élelmiszereket áru­lunk. A forgalom gyorsan nő, hi­szen az új lakótelep növekedésé­vel mind több a vásárlónk. Három terményboltja is van a közös gazdaságnak. Ezenkívül két virágüzlete, Az egyiket örö­költe a kecskeméti Boldogulás Termelőszövetkezettel történt egyesülés után. A másikat a Szé­­chenyivárosban nyitotta. A boltok ellátását túlnyomó­részt saját termelésből oldják meg. Termesztenek többek kö­zött 15 hektáron szamócát, 36 hektáron paprikát, 20 hektáron petrezselvemgyökeret. Termő gyümölcsösük — kajszibarack, alma és meggy — meghaladja a 100 hektárt. Számottevő a kösz­méte és a ribizke ültetvényük. Kialakulóban a zárt, rendszerű meggv- és kajszitermesztés. Az ősszel és a következő tavasszal Csaknem 80 hektárnyit telepíte­nek a kétfajta gyümölcsből. Ismeretes, hogy a Magyar— Szovjet Barátság. Termelőszövet­kezet létesítette az első szövet­kezeti péküzemet. Jelenleg is na­ponta mintegy 50 mázsa kiváló # Mindig van forgalom a közős gazdaság élelmiszerüzleteiben. (Tóth Sándor felvételei.) kenyeret sütnek, amelyet bolt­jaikban hoznak forgalomba. Ez év december 31-re tervezik malomcsárdájuk megnyitását. Ti­­sza.sason vásároltak egy 120 éves szélmalom-berendezést. Már be is szerelték az új épületbe. A stilizált bútorokat saját műhe­lyükben készítik. A malomcsárda és a hozzá tartozó presszó meg­nyitásával a Szegedi út mentén nagy szolgálatot tesznek az arra utazóknak. Közismert, hogy ez az útvonal idegenforgalmi szem­pontból is jelentős. A város élelmiszer-ellátásának javítására számos határozat szü­letett és több értekezleten vitat­ták meg a gondokat, segítségül hívták a mezőgazdasági üzeme­ket. A legtöbbet ebben a témá­ban ez a termelőszövetkezet tette. Kosa Antal elnök erről a kö­vetkezőt mondja: — Tudom, hogy nem elsődle­ges feladatunk , a kereskedelem fejlesztése. A megyeszékhely la­kossága viszont olyan gyorsan növekszik, hogy ha nem igyek­szünk, nem tudunk lépést tartani a vásárlási igények emelkedésé­vel. Ezért határoztuk el, hogy segítünk az állami és a szövetke­zeti kereskedelemnek. Termelési a'aoiaink erre megadják a lehe­tőséget.

Next

/
Thumbnails
Contents