Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-13 / 240. szám
Korszerű kertészet az Izsáki Állami Gazdaságban • Első kép: A szőlő művelése alkalmazkodik a gépi szedés követelményeihez. Fokozatosan az egész ültetvényt alkalmassá teszi a korszerű szüretelésre. • Második kép: Munkában a szüretelőgép, amely naponta száz ember munkáját végzi el. • Baloldalt: A tőkék levelének egy része műanyag tartályokba kerül Az Izsáki Állami Gazdaság megalakulásakor a kertészet fejlesztését tartotta legfontosabb feladatának. A homok hasznosításának egyik legkézenfekvőbb lehetősége a szőlő- és gyümölcstelepítés. A gazdaság létrejöttekor már hagyományai voltak ennek a két ágazatnak. A község területén már 1873-ban több, mint 400 hektár szőlőültetvény yölt. A filoxeravész után pedig igen nagymérvű szőlőtelepítés kezdődött meg. A megalakulás óta eltelt több, mint 20 esztendő alatt a szjőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztése maradt a fő cél, de a termelés tartalmát tekintve jelentős változások történtek, hiszen a technika fejlődése, a művelési módszerek korszerűgödése új helyzetet teremtett. Mindenekelőtt a régi __ kisparcellákat, a gyenge termőképességű szőlőültetvényeket számolták fel, illetve fokozatosan korszerű telepítésekkel váltották fel. A rekonstrukción kívül, az addig mezőgazdasági művelésre alig használt homokterületek előkészítésével és betelepítéséivel korszerű nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvények létesültek. A második ötéves terv időszaka alatt a gazdaságban csaknem 700 hektár szőlőt telepítettek. Ebből mintegy 220 hektár korszerű, magasművelésű ültetvény. A gazdaság létrehozta a gépesítés feltételeit. Olyan nagyüzemi szőlőkultúrákat teremtett, amelyek alapul szolgátak a szőlőtermesztési ágazat vertikális fejlesztéséhez. Eközben tervszerűen törekedtek a termelés állandó fejlesztésére. Hozzájárultak a lakosság élelmiszer-ellátásának javításához oly módon, hogy olcsón előállított szőlőt és gyümölcsöt, váamint palackozott bort juttattak a vásárlók asztalára. Érdemes néhány számmal alátámasztani a fejlődést. A megalakulás utáni 10 év átlagában évente 25 ezer mázsa szőlőt takarítottak be 50 mázsa hektáronkénti átlagtermés mellett. Tavaly az elmúlt 20 esztendő legnagyobb termését, 50 ezer mázsát szüretelték le. Az idén még nagyobb termés várható. A növekvő hozamokkal számolva 1967-ben befejeződött a gazdaság Agárdytelepén 60 ezer mázsa szőlő feldolgozására alkalmas üzemrész építése, itt létesült a bortároló is. Ez utóbbi bővítését szolgálták az elmúlt években felállított korszerű, műanyag és alumínium szabadföldi tárolótartályok is, melyek befogadóképessége meghaladja a 20 ezer hektolitert. A korszerűsítést segítette a nagyteljesítményű palackozógépsor. 1971- ben kezdték el a gyöngyöző és a habzóborok palackozását. A különböző típusú palackozott italok ma már az egész ország kereskedelmében és vendéglátó hálózatában megtalálhatók. Ezen túlmenően jelentős mennyiségű az export is. Minderről azonban a későbbiekben még szólunk. Szükséges ismertetni néhány adattal a másik fontos kertészeti ágazatot, a gyümölcstermesztést is. Jelenleg 340 hektár gyümölcsöse van a gazdaságnak, amelynek nagyobb része alma. Említést érdemel, hogy a megyében elsőként kezdték meg a korszerű nagyüzemi gyümölcsösök kialakítását, és ezzel párhuzamosan felszámolták a szőlők közötti szórvány gyümölcsfákat. A termőkarós almások telepítését még 1958-ban megkezdték, mintegy 15 hektáron. A gyümölcsösök egy részén alkalmazták az esőztető öntözést is. Érdekes szám: 1954-től 1964-ig számított 10 év átlagában 6600 mázsa almát termeltek, jelenleg viszont már 36 ezer mázsát évente. A gyümölcstermés 70 százalékát küldik exportra. A kertészeti ágazatok rövid áttekintése után érdemes néhány témával részletesebben foglalkozni. Közismert, hogy Izsák község speciális szőlőfajtája a sárfehér. A fajtát Koska László, alapos természettudományi képzettséggel rendelkező gyógyszerész honosította meg. Űj termelési rendszert vezetett be, és abban az időben rendkívül magas terméseket ért el. Az 1920-as évektől kezdve hódított fokozatosan teret ez a fajta. Étkezési szőlőként ismerték és exportra is nagy mennyiséget szállítottak. A statisztika szerint a külföldre szállított étkezési szőlő nagyobb részét a sárfehér adta. 1959—1962 között 8500 tonna izsáki sárfehért szállítottak hazánkból külföldre. Ez az összes szőlőexportunk 46 százalékát tette ki. A legnagyobb felvevőpiac a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, majd Csehszlovákia. Mint érdekességet, érdemes megjegyezni, hogy egyes években az Izsáki Állami Gazdaság adta az összes sárfehérexport 20—25 százalékát. A sárfehérre jellemző a magas sav-, az alacsony alkoholtartalom, és az, hogy kiválóan házasítható. A Német Szövetségi Köztársaságban pezsgő-alapanyagnak használták. Mint szőlőnek, előnye, hogy jól szállítható. A sárfehér magas terméshozamai fajta, tehát a termelőnek biztos jövedelmet teremtett. Többször felvetődött már a kérdés, hogy érdemes lenne itthon hasznosítani a fajtát pezsgőgyártásra. Az Izsáki Állami Gazdaság vezetői ennek érdekében számos erőfeszítést tettek, amelynek meglett az eredménye, t Érdekes története van a pezsgőgyártásnak. ötlete még 1670- ből származik Perignontól, a Haut ' Villiersi apátság pincekezelőjétől. Hosszú ideig az apátság titka maradt. Fogyasztása 100 évvel később, 1780 körül kez• A kiváló hármas: a kétféle pezsgő és a habzóbor. dett elterjedni, először Franciaországban, később a szomszédos államokban. Hosszú ideig Champagneban készítettek pezsgőt és bár a gyártás ma már a legtöbb bortermelő államban meghonosodott, még ma is ez a hely a pezsgőgyártás hazája. Haánkban a Törley pezsgőgyár Budafokon 1881-ben létesült 1888- ban ugyanott a Louis Francois, Pécsett pedig a Littke pezsgőgyár volt nevezetes.' Jelenleg is folyik a gyártás a boripari tröszt üzemeiben, Budafokon és Pécsett. Az állami gazdaságok közül viszont csak áz izsáki gyárt pezsgőt. A gyártásnak feltétele az alapbor termelése. A pezsgő készítéséhez jelleg nélküli, könnyű, vékony, tisztaízű, könnyen kezelhető, 10—11 százalék alkoholfokú bor felel meg. A gazdaságban a pezsgőgyártás alapját nagy részben az izsáki sárfehér, a kövidinka és a mézesfehér fajtákból származó borok adják. A fő fajta természetesen a sárfehér, amely a gazdaság szőlőültetvényének 35 százalékát teszi ki. 1971-ig, a palackozóüzem megépítéséig a gazdaság bortermésének nagy része került a Német Szövetségi Köztársaságba exportra a tankpezsgőgyártás alapboraként. Jelenleg már más a helyzet. A tavaly létrehozott pezsgőüzemben mód nyílt arra, hogy a fajta adta páratlan lehetőséget felhasználják pezsgő és szénsavas borok gyártásához. Tankpezsgőt gyártanak Izsákon is. Lényege ennek a módszernek, hogy olcsóbb, nagyobb tömegben lehet előállítani és a fogyasztóközönség számára szélesebb választékú, olcsóbb ellátást tesz lehetővé. Míg a klaszszikus eljárás két-három évig tart, addig a tankpezsgő készítése 3—4 hét alatt befejeződik, a teletöltött palackokat csupán 2—3 hónapig tárolják. Mi a gyártás lényege? A következő: a teljesen kierjedt bor cukor és fajélesztő hozzáadásával újra erjesztésre kerül. Ez a folyamat zárt térben palackban, vagy tankban történik. Ily módon a keletkező szénsav a borban visszamarad. Pezsgőszerű a habzóbor is. Ez szénsavval mesterségesen telített bor. A habzóbor gyártását 1971 elején kezdte meg a gazdaság. Ismertessük most az idei termékeket, amelyek máris igen kedveltek a fogyasztóközönség körében. Pompadour pezsgő félédes (demi doux) Kellemes, elegáns kiszerelésű Egészséges borzamatát a gyenge pezsgőbor, amely a hazai és a muskotálykompozíciójú likőrökülföldi ízléseknek is megfelel. zés harmonikusan kiegészíti. Pompadour pezsgő száraz (dry sec) Az idei típuskialakító munka eredményeként ebből 100 ezer palack kerül gyártásra. Kelem.es savegyensúlya, egészséges borzamata harmonikus pezsgőbor érzetét kelti. Az idén a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíját! nyerte. Megjegyzendő, hogy mind a két pezsgő a IV. országos borversenyen — amelyet a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban rendeztek — első díjat nyert. A szőlőtermelő állami gazdaságok országos vetélkedőjén a szakemberek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak mind a két italról. Bolero habzóbor félédes (demi doux) Kellemes, jóminőségű ital. Finom savaival párosuló gyenge muskotályos zamata, megfelelő szénsavtartalma igen kedveltté teszi. A tavalyi borvilágversenyen II. osztályú díszoklevelet nyert. Mind a három termék kiváló áru minősítést kapott. Az idei tervek szerint összesen 1 millió 350 ezer palack pezsgőt gyártanak. Ennek nagyobb része, 1,2 millió palack a Német Demokratikus Köztársaságba és a Szovjetunióba kerül exportra. A Bolero habzóborból 1,2 milliót küldenek külföldre, 200 ezret pedig belfödi fogyasztásra szánnak. . A borexportot az ÁGKER Kft. közreműködésével a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat bonyolítja. A belföldi fogyasztókhoz a kereskedelem és a vendéglátóipari vállalatok közvetítésével kerülnek a fimon izsáki italok. • Kedvelt italok a könnyű homoki borok. Képünkön az izsáki fehér és a homoki borfröccs. Budapest egyik kerületében, Pesterzsébeten a Bolero eszpresszóban kimérve is fogyasztható a hasonló nevű habzóbor, valamint a Pompadour pezsgő. Sok-sok erőfeszítés eredményeként sikerült elérni a kertészeti termesztésben ezt az előrehaladást. Szükséges megemlíteni azt is, hogy a gazdaság ma már több kooperációt alakított ki a környező termelőszövetkezetekkel. Az izsáki Aranyhomok, valamint az orgoványi Sallai jó partnereknek bizonyultak. Az egyszerű gazdasági együttműködésben a közös tevékenység kiterjed a szőlőfeldolgozásra, a borkezelésre, tárolásra, a folyó-, a palackos, a gyöngyöző, a habzóbor és a pezsgőkészítésre, valamint ezek forgalmazására. A kertészeti termelés határozza meg a gazdaság jellegét. A kertészeti ültetvények az összterületnek nem érik el a 20 százalékát, a termelési értékből való részesedésük azonban 35 százalék. A szőlő, illetve a borvertikum kiépítésével a termelési értékből való részesedés több, mint kétszeresére nőtt, és megközelíti a 75 százalékot. Az Izsáki Állami Gazdaság az elmúlt évi szocialista munkaversenyben elért eredményei alapján elnyerte a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevélét. A tavalyi vállalati eredmény 15,5 millió forint nyereségben jelentkezett, ami az előző évekének a többszöröse. A sikerek alapja a jó munka. A gazdaság megbecsüli a törzsgárdát. Igyekszik kedvező munkafeltételeket biztosítani. Az anyagi ösztönzők mellett gondoskodik a szociális, kommunális, kulturális feltételekről is. Így törekszik kellemes munkahelyi közérzetet teremteni, s egyben érdekeltté tenni a dolgozókat a jobb munkavégzésben. (x) Ahol a Pompadour és a Bolero születik
