Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

4 • PETŐFI NÉPE « 1973. október 2.

a

GAza^ejípiipiA i számvetés - félidőben

Beváltak az új búzafajták

Kenyérgabonának készít magágyat a nagy teljesítményű NDK gyártmányú ekével és a K—700-as szovjet traktorral Gazdag Béla kiskunhalasi traktoros. (Pásztor Zoltán felvétele)

A Kiskunhalason székelő Kiskunsági TESZÖV körzetében a szántóterület 20 százalékán, öszszesen 11 946 hektáron termesztenek őszi búzát a szövetkezetek. Szántójuknak 45 százaléka homokhátsági föld. amelynek aranykorona értéke nem éri el a -tizenkettőt hektáronként. Humusztartalma pedig jóval egy százalék alatt van. Bár a homokhátsági földekbe vetik el a gazdaságok a búza 20 százalékát, az átlagtermés a szövetség körzetében mégis meghaladta a hektáronkénti 36 mázsát.

Az egyes gabonafajták arányát és átlagtermését vizsgálva az tapasztalható. hogy az új fajták a Kaukáz. az Aurora lényegesen többet adtak a Bezosztája 1-nél, de csak humuszban gazdagabb, jobb tápanyag-ellátottságú talajon. A homokos területeken a Kiszombori 1. a Kompolti 24, valamint a Jubilejnaja és a Rannaja veszi fel a versenyt a Bezosztája 1-g.vel. A Libelulla takarmánybúza kiemelkedő termésátlagával főleg a homokos területeken méltó versenytársa a kukoricának és egyes szövetkezetek, Külöpszálláson és Páhin takarmányozási célra is búzát szándékoznak termelni kukorica helyett.

Az idei. hektáronként 36,1 mázsás szövetségi átlag így oszlik meg: a Kaukáz 40 mázsa, a Rannaja—12 36.25 mázsa, a Kiszombori—1 35.5 mázsa, a Bezosztája—1 34.95 mázsa, a Miranovszkaja—808 31.32 mázsa, a Libelulla 45.46 mázsa lett hektáronként. Ezek az eredmények a területi szövetség körzetében, üzemenként is meghatározzák a termesztendő gabonafajtákat és azok arányát Ezt vetőmag hiányában tavaly még nem sikerült érvényre . juttatni. Az idén lényegesen kedvezőbb a helyzet a vetőmagellátásban. Minden remény megvan

arra, hogy 1974 őszére a körzet szövetkezeteiben létrejön a kívánatos búzaíaitaarány.

A jó fajta, a jó vetőmag, a megfelelő agrotechnika és tápanyag-ellátottság mellett igen jelentős tényező a termőtalaj (homokos. szikes lösz) minősége és humusztartalma. Ezt a harkakötönyi Egyesülés Tsz (homok), a fülöpszállási Kiskunság (szikes tyomok). a jánoshalmi Petőfi Tsz és a mélykúti Alkotmány tmezőségi. lösz) terméseredményei igazolják. A hárkakötönyi szövetkezetben 27.6 mázsa volt a búza üzemi átlaga, a mélykúti Alkotmányban 37.5. a fülöpszállási Kiskunságban 19. a jánoshalmi Petőfi Tsz-ben 40 mázsa.

Jó termést adott a harkakötönyi Egyesülés Tsz-ben a Kompolti 24-es fajta, amelynek hektáronként 37,5 mázsás átlaga homokos területen igen figyelemre méltó. A felsorolt gazdaságoknál lényegesen jobb átlagtermést is takarítottak be egyes tagszövetkezetek. A jánoshalmi Haladás Tsz 477 hektárról átlagosan 43,9 mázsa, a császártöltési Kossuth Tsz 196 hektárról 43,8. a kiskunhalasi Vörös Október Tsz homokterületén 469 hektárról átlagosan 35,7 'mázsa búzát szállított a magtárába.

Az aszályos években élért termésátlagok egyben azt is bizonyítják, hogy a szövetség körzetében a búzatermesztési technológia és gyakorlat jó. és a szóban forgó területen megfelelő technológiával, a helyes fajta megválasztással kimagasló búzatermést lehet elérni. A nemesítőkön a sor. hogy minél előbb, a jelenlegieknél is bővebben termő fajtákat állítsanak elő. s azok is minél gyorsabban köztermesztésbe kerüljenek.

Garas Mihály

BALESETTÉRKÉP

Érdekes munkához fogott a Volán 9-es Vállalatának forgalombiztonsági főelőadója Szabó András, közlekedési üzemmérnök Az elmúlt esztendő közlekedési baleseteinek színhelyét „feltérképezte”, hogy az ennek alapján készült, minden statisztikánál beszédesebb rajzos térképet használhassák fel munkájukhoz a közlekedésbiztonsági és forgalomirányító szakemberek.

A megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának munkatársai rendelkezésére bocsátották a megye közútjain 1972-ben történt valamennyi baleset pontos színhelyének adatait. A fiatal mérnök ezután a megye, illetve Kecskemét és Baja térképére parányi pontokkal berajzolta a balesetek helyét. Az értékelés már viszonylag könynyen ment. A pontoktól feketéilő illetve az „üres” közutak világosan mutatták a veszélyes helyeket.

A statisztikai adatok szerint a megye községeiben és városaiban 556, a közutakon (a külterületen) 506 baleset történt az elmúlt évben. A városok között Kecskemét „vezet” (146), majd Baja (65), Kiskunfélegyháza (51), Kiskunhalas (35), Kiskőrös (19), illetve Kalocsa (11) következik.

A közutak közül az E—5-ös áll az élen: az elmúlt évben nyolcvan baleset történt rajta. A Kecskemét—Jakabszállás közötti 17 kilométeres szakaszon 15 kisebb-nagyobb személy- és járműsérülés következett be. A kecskémét—dunaaföldvári út 17 kilorpéteres szakaszán pedig 19.

Szomorú statisztikát mutat a kiskunfélegyháza—kecskeméti út

A bajai városi pártbizottság üléséről

A IV. ötéves terv időarányos teljesítéséről, időszerű várospolitikai kérdésekről tárgyalt nemrég a bajai városi pártbizottság. A tanácskozás rendhagyó módon kezdődött: a választott testület tagjai és a meghívott párt- és tömegszervezeti vezetők, üzemi, vállalati igazgatók autóbuszba ültek, és csaknem kétórás körutazást tettek a városban.

Megtekintették a fejlődő város új létesítményeit. Az eredményes munkát jelzi, hogy például csak a legutóbbi tanácsválasztások óta új ABC-áruházat emeltek a József Attila lakótelepen, korszerű sportcsarnokot építettek, ahol a Vízgazdálkodási Szakközépiskola gyakorlótermeket is kapott, és új kollégiumba költözhettek a vízügyi főiskola hallgatói.

A felsorolás azonban korántsem teljes, hiszen ugyanez idő alatt korszerűsítettek néhány iskolát, parkokat, játszótereket építettek, köztéri szobrokat állítottak tel a város különböző pontjain. Sőt, a figyelemre méltó helyi, képzőművészeti élet, s így a művészi nevelés céljait is szolgáló kiállítótermet is átadták a rendeltetésének. Nemrégiben pedig felavatták az ország legmodernebb vidéki autótanpályáját.

Akadt tehát látnivaló. A pártbizottsági ülés résztvevői a helyszínen „azonosíthatták” az írásos előterjesztésben szereplő eredményeket. Papp György, a városi pártbizottság első titkára és Kincses Ferenc, tanácselnök felváltva válaszoltak a rögtönzött kérdésekre, s egyben utaltak a városfejlesztés további tennivalóira is. Célszerű, tartalmas konzultáció volt ez, a kollektív vezetés érvényesülésének jó gyakorlata.

Aligha zárulhatott volna méltóbban a városnézés, mint ahogyan történt: a városi pártbizottság tagjainak jelenlétében átadták írendeltetésének a Deák Ferenc utcai óvodát, amelyet a vízügyi igazgatóság, a tanács és a kórház anyagi támogatásával és tekintélyes társadalmi összefogással heztak létre.

A pártbizottság ülésén ezután a tennivalók, a gondok kerültek a figyelem középpontjába. A legfontosabbak közül is első helyen szerepelt a gyerekek ügye: kevés a bölcsődei hely és további napköziotthonos óvodákra van szükség. Követendő példákban nem szűkölködnek, ugyanis a Finomposztó Vállalatot követve a Ganz Villamossági Művek munkás kollektívája, s nemrég a kismotor- és gépgyáriak is saját erőből építettek óvodákat. Egyetértett a pártbizottság hasonló akciók szervezésével, lebonyolításával.

Sokoldalúan megvitatták a lakásépítési program eddigi végrehajtását. A tervidőszakban 1550 lakást kell felépíteni Baján. Eddig kevés híján ezer felépült már. Joggal számítanak tehát a célkitűzés megvalósulására. Megállapították azonban, hogy az anyagi eszközök még jobb összpontosítása mellett továbbra is szükség van az üzemek, vállalatok lakásépítést segítő tevékenységére, a saját erőből törénő építkezések ösztönzésére.

Kincses Ferenc, tanácselnök a feladatokról szólva elmondta: indokolt hamarosan napirendre tűzni egy, a város rangjához méltó művelődési ház megépítését, s a könyvtár és néhány iskola korszerűsítését. Egy újabb sportcsarnok kialakításával és a hagyományos vízi élet feltételeinek meg. teremtésével pedig a spórolási lehetőséget kívánják majd tovább bővíteni.

Nagy felelősséggel tárgyaltak a testület tagjai a város fejlesztésével összefüggő politikai munka tennivalóiról is. Otti Gyula, a Kismotor- és Gépgyár munkása például a tájékoztatás tökélgtesítésére, a városépítés, fejlesztés propagandájának fokozására hívta fel a figyelmet. Találóan mondta: —... ha azt akarjuk, hogy mindenki tegyen valamit a városért, úgy széles körben meg l^ell .ismertetnünk a célkitűzésekét, ’őe a végrehajtás eredményeit is.

A várospolitika szerves része a társadalmi munka megbecsülése. A jobban szervezett propaganda nemcsak a közös feladatok teljesítésére mozgósít, hanem kiváló

lehetőség a társadalmi, munkában élenjárók jogos népszerűsítésére. A tanácskozáson is elhangzott, hogy e fontos módszert a jövőben gyakrabban kell alkalmazni.

Csötönyi István, a Ganz Villamossági Művek munkása azokat bírálta, akik rendszerint legyintenek az apróbb fogyatékosságok láttán, s védekezésül a nagyobb eredményekre hivatkoznak. x

— Tudnunk kell —‘ mondta —, hogy a város lakói, az üzemek dolgozói mindenkor érzékenyen reagálnak a látszólag kisebb jelentőségű, de annál bosszantóbb fogyatékosságokra. És joggal! Mert lehet dolgozni szépségfoltok nélkül is.

A várospolitika egyik mozzanatáról beszélt Kossár Lajos, a Finomposztó Vállalat igazgatója. Javasolta, hogy a munkáslákta kerületek dolgozóival rendszeresen találkozzanak a város vezetői, ismertessék az időszerű feladatokat, válaszoljanak a helyszínen felmerülő kérdésekre. Az eszmecserét követően pedig, a kerület munkásaival közösen tekintsék meg a várost.

Okos javaslat. Hiszen a várospolitika így kap igazi tartalmat. s ugyanakkor, e módszer alkalmazásával hatékonyabbá is válhat. következetesebben érvényesülhet a munkáspolitika. Az ilyen jellegű találkozások, konzultációk a döntések előtt és menet közben is felbecsülhetetlen értékűek lehetnek a vezetés számára.

Sok megjegyzés elhangzott a város tisztaságának megőrzésével kapcsolatban. Elismerőleg beszéltek az üzemek, vállalatok parkvédnökségi akcióiról, de hozzátették: mindez kevés, ha ténylegesen nem válik közüggyé, s benne mindenki személyes érdekédé is e tevékenység. Dr. Lantos Istvánná és a pártbizottság több tagja a tanulóifjúságtól várnak segítséget. Legyenek ők a rend és a tisztaság elsőszámú segítői, vigyázói.

o

A vita tanulságait Papp György első titkár összegezte. A pártbizottság egyértelműen mgállapította, hogy sikerült a városfejlesztés igényeit hozzá igazítani a lehetőségekhez, jó összhangot teremtettek a helyi, a megyei és az országos érdekek között. A tapasztalatokat pedig máris hasznosítják, elkezdték ugyanis az V. ötéves terv helyi célkitűzéseinek kidolgozását.

Sz. A.

Három szakszövetkezetből egy

A kiskunmajsai Jonatán, Kossuth és Rákóczi szakszövetkezet tagsága elhatározta, hogy a következő esztendőben együtt gazdálkodik. A részközgyűléseken már kimondták a döntést és az előkészületedet megkezdték. Az őszi munkák szervezésénél tekintetbe veszik az új helyzetet.

is. Harmincöt, leginkább súlyos sérülés történt rajta. A megye legegyenesebb, a gyakorlott gépkocsivezetők részére szinte unalmas solti úton — az elágazásig — hét karambol következett be. A kecskémét—kiskunhalasi útnak a legszomorúbb a statisztikája: 54 ember, illetve gépkocsi sérült itt meg egyetlen esztendő alatt.

Érdekes képet mutat a fekete pontokkal telerajzolt térkép egyéb szempontból is: a megye déli részén jóval kevesebb baleset történt, mint Kiskunhalas • tói északra. A pszichológusok abban látják ennek magyarázatát, hogy a lankás-dómbos környezetben való vezetés nagyobb figyelmet kíván, mint a sík, egyhangú környezetben.

Kecskeméten, a Rákóczi úton, 12 baleset volt. Az Izsáki úton kilenc, a Kuruc téren négy. A legveszélyesebb átkelőszakasz a Katona József Gimnázium előtti kereszteződés volt: 11, többnyire súlyos baleset történt itt. Az átkelőhelyet azóta korszerűsítették, „villanyrendőr” irányítja most a forgalmat. Bizonyára ezért, az idén már csak a gyakorlatlan vezetők koccanásos balesetére volt példa.

Baján csak négy útvonalon raj zol ódik ki a balesetek színhelye: a Szabadság, a Dózsa György, a Somogyi Béla és a Szegedi úton. Ezek a város legforgalmasabb útszakaszai, illetve terelőútjai.

Szabó András azt tervezi, hogy ezeket a térképeket folyamatosan tovább készíti. A közlekedési vállalat részére így fontos következtetéseket tudnak levonni.

S. K.

Gáspár Benjámin, a Jonatán Szakszövetkezet elnöke így foglalja össze a község életében jelentősnek mondható elhatározás okait:

— Külön-külön már nehezen boldogulhattunk. A bővített újratermelést nem lehetett megvalósítani. Sokat beszélgettünk már erről az elmúlt években is. Érlelődött a gondolat. A három szakszövetkezet kommunistái több esetben tartottak megbeszéléseket, amelyeken ez a téma szerepelt. Vezetőségi üléseken, taggyűléseken többször megtárgyalták az egyesüléssel kapcsolatos teendőket. Az előkészületekben segítséget kaptak a nagyközségi pártbizottságtól is.

Megalakult az egyesülést előkészítő bizottság, amelyben helyet kapott mind a három szakszövetkezet felelős képviselője.

Az együttműködésre való törekvés legrégibb keletű a Jonatán Szakszövetkezetnél. Jó gazdasági kapcsolatot alakított ki más szövetkezetekkel, állami vállalatokkal. Ennek eredménye, hogy a Közép-magyarországi Pincegazdasággal közösen új, korszerű, gépi művelésre alkalmas ültetvényt hoznak létre. A pincegazdaság az állami támogatáson felüli telepítési költségek 49, a szakszövetkezet pedig 51 százalékát viseli. Ez az egyezség az egyesülés utáni időkre is vonatkozik. A pincegazdaság 1980-ig tízmillió forint segftséget ad ilymódon.

• A Jonatán Szakszöv etkezet felvásárolja a tagoktól is a szőlőt, sőt a szomszédos gazdaságokból is hoznak termést.

Szekeres Zoltán borászati ágazatvez^tő elégedett az idei must minőségével. Nemcsak ezzel, hanem a termés mennyiségével is. A Szakszövetkezet közös tábláján 100 mázsa körüli szőlő termett hektáronként.

— A másik nagy beruházást a Magyar Édesipari Tröszt valósítja meg, — tájékoztat a szakszövetkezet elnöke. — Bonbonké-Száz ,,gyerek" Mostohája

Pontosan százan vannak. Egy sem jár óvodába, vagy napközibe. mert ezek a „gyerekek” már kicsit nagyobbacskák.

Szöszkenéni — így becézik öt, akinek gondjaira vannak bízva — anyáskodva jár köztük. Mindegyiket név szerint ismeri, jó, és rossz tulajdonságával együtt.

Sokszor gyerekeimnek szólítja őket, pedig egyik sem az, csupán a hozzá beosztott két bi igád tagjai. Valamennyien a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyárában dolgoznak. Szöszkenéni már negyvenedik évé innen kapja a fizetést.

Tulajdonképpen Mostoha néninek is szólíthatnák, mert a neve Mostoha Istvánná. Aligha van a gyárban még egy asszony, akiben ennyi derű — jókedv raktározódott volna el mint benne. Szeme örökké mosolyog, s ez a mindig vidám asszony az egész csarnokra átruházza a munkakedvvé alakuló optimizmust. A Május 1. és az Ifjúsági brigád száz tagja szinte kivétel nélkül tőle tanulta a szakmát. Ö volt a gyár legelső sztahanovistája és 1959-ben az első — József Attila — szocialista brigád vezetője.

Nincs a baromfi-feldolgozásnak olyan fázisa, amelyiket ne ismerné. Most művezető. Ha ideje engedi 'fellapozza a remekbe készült két brigádnaplót és elé tárulnak az elmosódott dátumok a szocialista cím elnyerését megelőző munkás hétköznapok. Fényképek tanúskodnak a száz .,gyerekkel” töltött kirándulások feledhetetlen perceiről üdülőkből küldött képeslapokon jöttek hazz a melengető kedves szavak: szeretettel gondolunk Szöszkenénire.

Virágcsokorral díszített rajzos oldalon piros betűvel a brigádok kitüntetései. Szöszkenéni nem tagja „csak” patronálója a két brigádnak, de többet tesz értük mintha brigádtag lenne.

A végtelen-láncos pályán megállás nélkül sorakoznak a baromfiak. A jókedvű lányok-aszszonyok ajkáról néha-néha felcsendül egy nóta. Szöszkenéni megáll közöttük, nem megy közelebb nehogy abbahagyják.

Nyugdíjra még nem gondol, pedig már itt kopogtat a hátamögött. Ha rajta múlna megállítaná az időt, hogy mindig együtt maradhasson, a száz „gyerekkel".

Szabó Ferenc

• Megkezdték a talujforgatást a szőlőtelepítéshez.

szító üzemet kíván létesíteni hárommillió forintos segítséggel. Az üzem több száz kiskunmaj, s íi asszonynak, lánynak ad majd megélhetést. A szükséges nyersanyag egy részét, a meggyet, az egyesült szakszövetkezetnek1 kell megtermelni. Ehhez mintegy 90 hektár új meggyültetvényre van szükség.

Számos fejlesztési elképzelés született. Az egyesülés olyan távlatokat nyitott meg," amelyekre azelőtt gondolni sem mertek. 1980-ig mintegy 600 hektár szőlőt és gyümölcsöst telepítenek. Fóliás, öntözéses kertészetet létesítenek. Évente félmillió ba-. romfit nevelnek, mintegy ötszáz szarvasmarhát hizlalnak, hatvan hektár erdőt telepítenek.

Gáspár Benjámin ezzel búcsúzik:

A tervek megvalósítását máris megkezdtük. Egymillió-százezer szőlővesszőt gyökereztetünk a telepítéshez. A talajforgatás jelenleg is folyik. Ha az idő engedi még az ősszel megkezdjük a meggytelepítést.

Még annyit tegyünk hozzá: a három szakszövetkezet egyesülésével több mint 5100 hektáros gazdaság létesül, csaknem 2000 taggal. A közösen művelt terület 4300 hektár lesz.