Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
« 1973. október 5. • PETŐFI NÉPE • 5 MEGJEGYZÉSNEK EGY FÉNYKÉPHEZ Könyvtárosok koncerten, színészek a múzeumban Kiskunfélegyházán természetesnek tartják, hogy a múzeumi kiállítások megnyitóján a könyvtár és a művelődési köznont dolgozói is megjelennek. Képzőművészeti kiállításon találkoztam legutóbb a halasi kulturális élet irányítóival. A színház gálaestjén könyvtárosok. írók. képzőművészek beszélgettek a szünetben a látottakról, hallottakról. Az V. kecskeméti népzenei találkozó tanácskozásain több megyei kulturális intézmény vezetője is részt vett. Kalocsán a könyvtár a népművelés területén dolgozók találkozóhelye. A cikkhez mellékelt, fénykép a kecskeméti múzeumban készült Bozsó János kiállításának a megnyitóján. Téved, aki különleges szervezésnek tulajdonítja a színészek — valljuk be — szokatlan érdeklődését. Csupán annyi történt, hogy a társulat vezetői felhívták a tagság figyelmét a színvonalas kulturális eseményre. Jöttek szép számmal a szombat délután más iránvú csábításai ellenére. (A kénen látható művészeken kívül ott volt Gyólai Viktória. a társulat primadonnája is.) Kis delegáció belezte a megyei könyvtár dolgozóinak érdeklődését. ott. láttuk a moziüzemi vállalat igazgatóját, a Forrás szerkesztő bizottságának a képviselőjét. Bizonyára több olvasónk csodálkozik a fenti közlések olvasásakor. Miért örül annak az újságíró, hogy a kulturális intézményekben tevékenykedő emberek színházba, moziba, könyvtárba járnak. Hiszen, ez a természetes állapot; kik érdeklődjenek az irodairól, művészeti, tudományos élet OLVASTUK Kalózkodnak a kalózrádiók Törvénytelenül nyüzsög három kalózrádióval felszerelt hajó — a Veronica, a Carolina és a Radio Nordsee — a tenger és az éter hullámain. Hét tengeri mérföldre Scheven ingen tői," a hollandi partok előtt horgonyoz a három kalózrádió és ömleszti a forró beat-zenét és a szakadatlan reklámot a hallgatóknak. Ezzel veszélyeztetik a nemzetközi rádióforgalmat, mert törvénytelen módon hullámsávokat foglalnak le. Mindennek ellenére a Veronica már 1960 óta űzi e?t a mesterséget. Itt dolgozott; először két jól képzett, fiatal rádiómehcanikús, Ervin Meister és Edvin Bollier is. Tíz évvel később azonban önállósították magukat, s bár kemény harcokba és egy millió guldenjükbe (holland forint) került, nem bánták meg. Végül az ir O’Rahilly „Carolinájával” trióvá . növelte a kalózadók társaságát. Hogy ez a három adó évek hosszú során szembe tudott szállni a nemzetközi rádió-törvénynyel, azt mindenek előtt az ipar pártfogásának köszönhetik. A három állomás majdnem teljesen lemondott a zenén és a hirdetésen kívül minden más műsorról, még a hírszolgálatról is. A nemzetközi konszernek ugyanis egyperces hirdetésért 18 holland guldent fizetnek. Egyébként a hanglemezgyárosok is meleg barátságukkal tüntették ki a kalózrádiókat, és legjobb szövetségesüknek tekinttik őket. Ezek az adók jó pénzért képesek voltak slágert csinálni bármelyik lemezből. A lemezek rövid idő alatt hasznothozó rékordlemezzé váltak a nemzetközi táncdalpiacon. Június végén azonban kellemetlen meglepetésben részesültek a kalózrádiók. A holland parlament 95 szavazattal 37 ellen kimondta, hogy intézkedést kell hozni a kalózkodás megszűntetésére. Ám a Caroline, a Veronica és a Radio Nordsee vezetői nem adták fel a harcot. Sejtették, hogy nem a nemzetközi rádióforgalom zavarása volt a legsúlyosabb gondja a holland parlamentnek, amikor erre a lépésre szánta el magát. Sokkal inkább az bosszantotta a derék holland honatyákat, hogy a hirdetések díja nem az ő zsebükbe folyik. Egyébként a Radio Veronicával kapcsolatban már megindult a hivatalos eljárás, hogy a hilversumi rádiónak közép-, vagy ultrarövid hullámon közvetítsen. Ez ellen már a holland monopóliumok urai nem emelnek kifogást. S. I. eseményei iránt, ha nem a közművelődés szakemberei. Másfél évtizedes tapasztalataim alapján állíthatom, hogy Bács- Kiskun megyében — sajnos — nem mindenütt volt így. Az okok * közül csak egy-kettőt. A művelődési intézményekben dolgozók közül sokan csak könnvű kereseti lehetőségnek tekintették munkakörüket. Elképzelhetetlen, hogy egy sportegyesületben tisztséget kapjon a sporthoz nem értő, a versenyektől, mérkőzésektől távol maradó ember. Sajnos, a kulturális életben gyakran megfeledkeztek Szabó Pál bölcs szavairól: „Népművelés? Nagyon nagy igényű szó. és már nekem, magamnak is művelt embernek kell lennem. ha ezt a szót a számra veszem.” A folvtonos önművelés, szüntelen érdeklődés e pályán alapvető követelmény. Mi népművelőnek tartjuk a színészt, a könyvtárost, a múzeológust, a művelődési házak munkatársait. Valamennviök feladata együttesen és külön, hogy vigyázzák és gyarapítva tovább adják az elődeink által létrehozott értékeket és tevőlegesen segítsék újak felfedezését. örömmel írjuk le. hogy a kultúra iránti érdeklődés újabban mind hatékonyabban érvényesülő szempont a közművelődési intézményekben munkálkodó népművelők megválasztásánál. Lehet valaki szorgalmas, rendes ember, de nem való művelődési intézménybe. ha nem olvas rendszeresen. Csak az a könyvtáros tudja megfelelően tájékoztatni az olvasókat. aki a személyes élmények hitelével beszél a színházi, • Színművészek a tárlatqm (Pásztor Zoltán felvétele.) a zenei rendezvényekről. Csak az válhat népművelőként hasznára a közösségnek, aki alkalmazása előtt is részt vett kulturális eseményeken; nem a pozíció, az állás. hanem benső hajlam köti a művelődéshez. Néhány esztendeje előfordult, hogy személyeskedésnek minősítették, amikor a felügyeleti szerv képviselője megkérdezte a leendő művelődésiházigazgatót. hogy szokott-e olvasni, kik a kedvenc írói... Napjainkban, a jövőben egyre inkább megszokottá válnak az efféle előzetes beszélgetések. Olvan közhangulatot kell kialakítani, hogy akiből hiányzik a kultúra iránti fogékonyság. aki sajnálja az időt a sokoldalú önművelésre, az ne is kísérletezzen kulturális tisztségek elnyerésével. Utasítással, előírásokkal lehetetlen elérni, hogy a kulturális intézmények kísérjék figyelemmel egymás tevékenységét. Természetesen szükség van ilyen irányú felsőbb ösztönzésre, útmutatásra, de tartós és tartalmas munkakapcsolatot . maguk az érdekelt intézmények kezdeményezhetnek. Kecskeméten mostanában ismerték fel igazán az összefogásban rejlő előnyöket, örülünk, hogy beszámolhatunk a szemlélet kedvező változásait tanúsító esetekről. S az a jó. hogy nemcsak egyéni kezdeményezésekről, hanem rendszeres ..összedolgozásról” van szó. A Városi mozi előcsarnokában rendezett tárlatok, a tanácsi és a szakszervezeti megyei központi könyvtárak együttműködése. a kamaraszínház és az amatőr csoportok alakuló kapcsolatai bizonyítják. — többek között — megállapításomat. Reméljük, hogy nemes verseny bontakozik ki az intézmények között, hogy melyik tesz többet az együttműködés, a munkakapcsolatok gazdagítása, erősítése érdekében. Heltai Nándor BEMUTATÓ ELŐTT Meditációk rendezés közben Shakespeare legalább akko^ ra kérdőjelet hagyott hátra, mint amilyen hatalmas a - remekmívű-életmű. Nemcsak ő maga kérdőjel részleteiben és egészében, hanem művei is mind kérdőjelek, egy-egy kérdés bonyolult hieroglifái. Harmincnyolc éves volt — állítólag — amikor a Troilus és Cressidát megírta. Állítólag egy évvel a Hamlet után írta. Állítólag tragédia, de van, aki azt állítja, hogy tragédia. A rutin szerkesztés a színművekhez sorolja: lényegében praktikus és egyértelmű megoldás. Keserű és szatirikus mű, bár Troilus utolsó monológjait a Hamletéihez szokták hasonlítani. Ha az ember a műben próbálkozik kiigazodni, nyugtalan lelki-y, ismerettel fordul az elemzések és kritikák tömegéhez, de onnan vissza, ismét nyugtalan lelkiisnierettel a műhöz, s rádöbben arra, hogy jobb ráhagyatkoznia saját érzékeire, arra a tolmácsra, amely bár a legszubjektivebben, de végül mégis csak a legérzékletesebben képes a művet egy egyszerű történetté alakítani, és ha már történetről lehetséges elmélkedni, érvényessé válik az a spontán etikai értékskála, amelyért az ember eddigi éveit adta és kapta, lett légyen, az. addig húsz, vagy éppen harminchat év. Nem is oly régen azt hittem még, hogy Jan Kott katekizmust adott Shakespeare-hez. Ma már tudom, hogy nem: ő is csak megpróbálta. Nem szeretem, amit erről a műről mond. Az első döbbenetes felismerésem: ebben a műben mindenkinek igaza van, vagy van valami igaza. Thersitesnek, Troilusnak, sőt mi több: Achillesnek is, aki megöli, valóban ocsmányul öli meg Hektőrt; és Cressidának is, aki pedig valóban ocsmányul hempereg Diomedessel, holott Troilus kendőjét még ott gyűrögeti a keblében; de még Pandarusnak is igaza van, aki arról panaszkodik, hogy miért használják oly előszeretettel a kerítőket, ha munkájuk' sikeres végezte után semmibe veszik, sőt megátkozzák őket. És ■ valóban: tehet grról Pandarus, hogy Cressida hűtlen lett?! A kerítők soha nem szerelemre kerítenek! Erkölcsi vonatkozásban Pandarusnak nincs igazán fenkölt „foglalkozása”, az igaz, — de logikailag semmi köze „foglalkozásának” a tragikusan ocsmány hűtlenséghez. No és, éppen ezért, mert úgy érzem, itt mindenkinek igaza van, két világháború után könynyű mindent a háborúra kenni és könnyű a művet pacifistának érezni. Valóban van igazságos háború, és igazságtalan, de végülis minden háború szörnyűséges; lehetőleg ki kell kerülni. Ez ma minden józan gondolkodású ember meggyőződése. De! Hector józanul mégis amellett dönt, hogy ezt a teljesen értelmetlen és ocsmány háborút folytatni kell. Szeretem Hectort és igazat adok Hectornak. Tehát nem mondhatom, hogy a művet pacifistának érzem. Itt nem szimplán a háborúról van szó, és nem „ilyen” vagy „olyan" háborúról! Ebben a történetben minden adott szó megszegetik, minden eszmény elárultatik és minden fonákjára fordul. (Kétségkívül valóban úgy, mint egy szatírában.) De itt a háború csupán alkalom a maga rendhagyó törvényeinek érvényességével arra, hogy az emberi magatartás természetrajzának teljes plasztikájában elénk rajzolódhasson — nemcsak maga a háború, — hanem „az emberiség önbecslésének szinte apokalaliptikus méretű nagy elárultatása”, ahogyan ezt a mű egyik méltatója megnevezte. Itt a harc — kinek-kinek a maga karaktere szerint és helyzete alapján — az emberi önmegbecsülésért, az emberi méltóságtudat jogos birtoklásáért folyik! És ebben senki sem kivétel. S mert Shakespeare ezt a művet — nála talán sehol másutt nem tapasztalt — tárgyilagossággal és a veleérzés keverékével írta meg: kegyetlen tükröt tart elénk, amelybe nagyon kínos belenézni, mert még a költői igazságszolgáltatásnak azt a jóságos és reményt keltő kozmetikáját sem nyújtja vigaszul, amit pedig nála megszoktunk. Vajon miért? Újra egy kérdőjel. Talán mert, — Thomas Mann szavaival élve' —: „ ... hogy valakinek fantáziája van, nem azt jelenti, hogy valamit ki tud gondolni: azt jelenti, hogy komolyan veszi a dolgokat...” És ezt eddig ilyen kegyetlenül én még Shakespeare egyik művében sem éreztem. Az emberi méltóságért folytatott háború, azt hiszem így tudom megfogalmazni magamnak a Troilus és Cressida lényegét. Remekművek világában élni különösen szép, bár néha szorongó életérzés. Remekműveket alkotni: példa és mérce életünk korlátáira és határtalanságára. Egy remekmű érvényessége nem egyszerűen történelmi kategória, történelmi" kategória úgy is mennyire vagyunk képesek ma megismerni és igazolni magunkat, felfedezni emberi méltóságunk mai és örökérvényűségét a remek művek világában; ha nem így van, nincs katarzis, akkor sem jöttünk sehonnan, akkor nem haladunk sehova, akkor egyszerűen csak vagyunk. Ruszt József Hírközlő műhold az oktatás szolgálatában 1975-ben kezdi meg adását az amerikai ATS—F hírközlő mesterséges hold. Az első kísérlet során az ATS—F televíziós adást közvetít Alaszka mintegy húsz, egymástól távoleső, ritkán lakott vidékén levő iskolája számára. Hasonló kísérletre kerül sor a Sziklás Hegység környékén, ahol kb. 50 iskola' 60 héten keresztül minden hétfőn 90 perces televíziós adást kap a mesterséges holdról. Televíziós párbeszédet is terveznek a diákok és tanárok között Montana államban. Amennyiben az említett amerikai kísérlet sikerül, valószínűleg még szintén 1975-ben olyan pályára állítanak egy ATS—F holdat, hogy India területén mintegy 5000 televíziós készüléken lehessen venni a hold adását. így 3000 szétszórt indiai falu kap a világűrből iskolai oktatást, ezenkívül mezőgazdasági, táplálkozási, higiéniai tanácsokat és a születésszabályozással kapcsolatos felvilágosításokat. „Kecskeméten kivételes állapotok voltak, mert a munkástanács működését a kormányzótanács felfüggesztette. Mikor a románok Szolnokot elfoglalták a város munkástanácsa és intéző bizottsága ugyanis úgy fejét vesztette, hogy gazda nélkül maradt volna a város, ha a románok elől visszavonuló vöröscsapatok közt 'nem lett volna egy fiatal pesti kommunista is, a mostani városparancsnok.” Sinkó Ervin Optimisták című, önéletrajzi elemekkel átszőtt regényéből idéztük a fenti sorokat. A regénybeli Blaha elvtárs nem más, mint az akkor huszonegy esztendős, költőnek készülő Sinkó Ervin. Ö az, akinek kritikus órákban, napokban égy csaknem százezer lakosú város sorsa nehezedett a vállára. Ö volt az, aki „elment a laktanyába, s beszélt az emberekkel, s vagy ötvenet mindjárt elvitt magával őrségnek a városháza elé.” ö volt az „aki megszövegezett egy plakátot, melyben mindenkit, aki a diktatúra rendjét megbontja, halállal fenyegetett meg. S ő akinek az volt a meggyőződése, hogy csak a legvégső esetben szabad fegyverekét használni, aki „csírájában” elfojtotta Kecskeméten az ellenforradalmat, anélkül, hogy egy csöpp vérnek is hullani kellett volna. Ez az ő módszere. Reggeltől-estig mindenkit, akinek kérelme vagy panasza van a, minden embernek kijáró jóakarattal fogad. Minden egyes esetben megmagyarázza, hogy egyegy rendelet miért szükséges a proletariátus ésjvégül az emberiség érdekében, melynek tagja a polgár is, aki épp a rendelet alól szeretne kibújni.”, > Az Apáti n községben ma 75 esztendeje született Sinkó Ervin nek is voltak későbbi életútja során 1967-ben bekövetkezett haláláig, a proletárdiktatúra időszakában is tévedései, illúziói. Soha nem hagyta azonban cserben azt az ügyet, melyre az életét tette: harc mindenfajta dogma, fétis, visszahúzó erő ellen, küzdelem, a sohasem elég szabadságért, a forradalmi eszmék valóságos, a közélet szintjén és az emberek gondolkodásában, életmódjában testesülő szüntelen térhódításáért. Az olyan politikáért, mely megszűnik forradalmi lenni, ha elsikkad erkölcsi, eszmei tartalma. Kitartott a proletariátus ügye, a korszerű, értelmes emberi társadalom gondolata mellett, noha — a harmincas években — őt is annak a zászlónak a nyelével csapták fejbe, melyet az elsők között emelt magasba. A két világháború között regényeivel, tanulmányaival bizonyította roppant műveltségét, alakító, formáló, megjelenítő tehetségét. A Nyugatban az elsők között ismertette a nagy szovjet realistá hullám kimagasló, korszakos alkotásait, többek között Gladkov, Biok műveit. Múlhatatlan érdemeket szerzett a jugoszláviai magyar kulturális élet szervezésében. Személye: mérce és példa volt. Nevéhez fűződik az újvidéki egyetem magyar tanszékének a létrehozása. A kedvezően alakuló viszonyok lehetővé tették, hogy idős napjaiban többször ellátogasson Magyarországra, ahol mindig személyének, életművének, a következetes forradalmárnak kijáró tisztelettel fogadták. Epikurosz hervadt kertje című kötetben gyűjtötte össze legfontosabbnak vélt tanulmányait, a címadó írás Anatole France szemléletének a változásaival foglalkozik. „Ő az a polgár — kicsit magára is gondol Sinkó — aki belátta, hogy a polgár világa elvesztette történelmi létjogosultságát.” Ebből, a közvetlenül a második világháború előtt írt fejtegetésből idézünk a forradalmár születésének évfordulóján, világnézetének, magatartásának jellemzésére néhány gondolatot! „A XX. század elején úgy látták, hogy ami jön, az nem probléma, a probléma csak az, hogy a rossz, ami van, eltűnjön, átalakuljon. De, hogy épp a rossz halálra érése, a polgári termelési rend fenyegető összeomlása a rosszabbat szülheti, az apokaliptikus rosszat, a fasizmust . .. erről a XX. század elejének polemikus reform-szocialistái éppoly kevéssé tudtak, mint azokról a problémákról, melyek nem a vár ostromából, hanem a vár győzelmes bevételéből adódnak... És amit a Fehér kövön nem álmodtak meg, azt láttuk tűzben és vérben megvalósulni, látjuk élni és nem egyszer önmaga ellen is vétkezve, mégis győzni és hatalmasodni nap-nap után, egy új történelemnek, az emberiség i^azi történelme kezdetének kezdetét, melynek neve a szocializmust építő, a szocializmus építésének útjait kereső győztes proletárforradalom. Anatole France, mert kételkedett, szocialista lett. Aki ma harcos, annak, hogy élni és harcolni tudjon, hitre van szüksége.. . France-nak elég volt tagadni, hogy forradalmárnak hasson. 1917. óta csak az lehet forradalmár, aki mindennek ellenére feltétlen állításra képes.” Mikor hirdeti valami emlékjel Kecskeméten Sinkó Ervin forradalmi tetteit? H. N. Úttörőélet Híradás a bácsszőlősi úttörőkről A halasi járás kisközségében, Bácsszőlősön működik a 2547 számú Petőfi Sándor úttörőcsapat. Esztendők óta nagyon jól dolgoznak. Az idei tanévnyitón saját isko- / Rpítvpnvfpitoknpk larádiójukon köszöntötték pajtásaikat! De nézzük csak sorjában a csapat tevékenységét. Az elmúlt esztendőben határozták el, hogy reggel a közös éneklés után szavalni is fognak. Ezután minden hétfőn a Himnuszt, szombaton a Szózatot mondták el közösen, illetve a befejező verssorokat egy felsőtagozatos pajtás egyedül szavalta el. A közbeeső napokon hazánkról, az ember; munkájáról, megváltozott életünkről mondtak verseket. Minden bizonnyal ennek a hatására szerepelt az iskola több tanulója sikeresen a szavalóversenyeken. Az iskolai ünnepélyeket a rajok felváltva rendezték, vállalták a felelősséget egy-egy esemény teljes lebonyolításáért. Évenként mindig két alkalommel tartanak szüreti, illetve farsangi mulatságot. Erre meghívják a szülőket. sőt a rokonokat is. Minden esetben nagyszerűen sikerül az ünnepély! Valamennyien méltán büszkék arra, hogy csapatkrónikájukkal az elmúlt esztendőben elnyerték a Magyar Úttörők Szövetsége Bács-Kiskun megyei bizottságának első díját. A pénzjutalomból vásárolták meg a csapat névadójának Petőfi Sándornak a szobrát. Ünnepélyes körülmények között került sor a szobor leleplezésére. Már két esztendeje övék a ..Tiszta iskola” cím. Ezt nem csupán annak köszönhetik, hogy fedett hideg-meleg zuhanyozójuk van, amit valamennyien használnak, hanem annak is, hogy nagyon vigyáznak az iskola, a/ udvar tisztaságára. Ném dobálják el a szemetet, hulladékot. Üttörőotthonuk négy esztendővel ezelőtt készült el, az úttörőpark már hét esztendős, a pajtások egyedül tervezték, — maguknak. Az otthonban a foglalkozásokat tartják, a parkban pihennek olvasnak, illetve télen a hozzátartozó dombtetőről vidám szánkázásokat rendeznek, kinek a szánkója borul fel kevesebbszer. Az idén pedig egy párját ritkító esemény történt náluk: iskolarádiót avattak. Szeptemberben megalakították a stúdió-őrsöt, azok a pajtások kaptak itt helyet akik a rádió műsorát összeállítják, felélnek annak sikeréért. Reggel a friss napi hírekkel kezdik az adást, közük a helyi időjárást (!) majd fontos, az iskolai élettel kapcsolatos tennivalókról tájékoztatják a hallgatókat. Minden nap köszöntik a névnapjukat ünneplőket, zeneszámot játszanak le hanglemezről a tiszteletükre. Készítenek rádió- és televízió műsorajánlatot, sporthíreket, könyvismertetést. Külön helyet kapott az úttörőhiradó. Ennek a műsornak a keretében szólal meg az iskola énekkara és hangzik el — magnóról — az előzőleg elkészített néhány perces riport. Nagyszerű lehetőség ez a bácsszőlősi pajtásoknak, a gondos, pontos munkát szokják, szeretik meg az iskolarádió ifjú munkatársai. Szeretettel köszöntjük őket, az úttörőélet minden tudósítója nevében. Üttörőknek szánjuk az új háromfordulós rejtvényt. A megfejtéseket a harmadik rejtvény közlése után küldjétek el szerkesztőségünk címére. SZÓJATÉKRKJTVÉNY p 0 N r F A L u S Z á R K A P A / A K 0 S S 1 M A a baloldali tábla négybetűs szavaiból egy betű elhagyásával új, hárombetűs értelmes szavakat kaptok. Írjátok ezeket a tábla jobb oldali megfelelő sorába. A megmaradt egy betűt pedig írjátok be a különálló /jszlop kockájába. Ha helyesen oldottátok meg a feladatot, a különálló oszlop betűi felülről lefelé olvasva egy magyar feltaláló nevét adják megfejtésül. Ezt a nevet kell majd beküldeni. Kisdobosok! A következő héten közöljük kinek kedvezett a szerencse, ki kap helyes megfejtése jutalmául könyvet. összeállította: Selmeci Katalin X „A proletariátus és az emberiség érdekében” Hetvenöt éve született Sinkó Ervin
