Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

« 1973. október 5. • PETŐFI NÉPE • 5 MEGJEGYZÉSNEK EGY FÉNYKÉPHEZ Könyvtárosok koncerten, színészek a múzeumban Kiskunfélegyházán természe­tesnek tartják, hogy a múzeumi kiállítások megnyitóján a könyv­tár és a művelődési köznont dol­gozói is megjelennek. Képzőmű­vészeti kiállításon találkoztam legutóbb a halasi kulturális élet irányítóival. A színház gálaestjén könyvtárosok. írók. képzőművé­szek beszélgettek a szünetben a látottakról, hallottakról. Az V. kecskeméti népzenei találkozó tanácskozásain több megyei kul­turális intézmény vezetője is részt vett. Kalocsán a könyvtár a népművelés területén dolgozók találkozóhelye. A cikkhez mellékelt, fénykép a kecskeméti múzeumban készült Bozsó János kiállításának a meg­nyitóján. Téved, aki különleges szervezésnek tulajdonítja a szí­nészek — valljuk be — szokat­lan érdeklődését. Csupán annyi történt, hogy a társulat vezetői felhívták a tagság figyelmét a színvonalas kulturális eseményre. Jöttek szép számmal a szombat délután más iránvú csábításai el­lenére. (A kénen látható művé­szeken kívül ott volt Gyólai Vik­tória. a társulat primadonnája is.) Kis delegáció belezte a megyei könyvtár dolgozóinak érdeklődé­sét. ott. láttuk a moziüzemi vál­lalat igazgatóját, a Forrás szer­kesztő bizottságának a képviselő­jét. Bizonyára több olvasónk cso­dálkozik a fenti közlések olvasása­kor. Miért örül annak az újság­író, hogy a kulturális intézmé­nyekben tevékenykedő emberek színházba, moziba, könyvtárba járnak. Hiszen, ez a természetes állapot; kik érdeklődjenek az iro­dairól, művészeti, tudományos élet OLVASTUK Kalózkodnak a kalózrádiók Törvénytelenül nyüzsög három kalózrádióval felszerelt hajó — a Veronica, a Carolina és a Ra­dio Nordsee — a tenger és az éter hullámain. Hét tengeri mér­földre Scheven ingen tői," a hol­landi partok előtt horgonyoz a három kalózrádió és ömleszti a forró beat-zenét és a szakadat­lan reklámot a hallgatóknak. Ezzel veszélyeztetik a nemzet­közi rádióforgalmat, mert tör­vénytelen módon hullámsávokat foglalnak le. Mindennek ellenére a Veroni­ca már 1960 óta űzi e?t a mes­terséget. Itt dolgozott; először két jól képzett, fiatal rádiómehcani­­kús, Ervin Meister és Edvin Bollier is. Tíz évvel később azonban önállósították magukat, s bár kemény harcokba és egy millió guldenjükbe (holland fo­rint) került, nem bánták meg. Végül az ir O’Rahilly „Caro­­linájával” trióvá . növelte a ka­lózadók társaságát. Hogy ez a három adó évek hosszú során szembe tudott száll­ni a nemzetközi rádió-törvény­­nyel, azt mindenek előtt az ipar pártfogásának köszönhetik. A há­rom állomás majdnem teljesen le­mondott a zenén és a hirdetésen kívül minden más műsorról, még a hírszolgálatról is. A nem­zetközi konszernek ugyanis egy­perces hirdetésért 18 holland guldent fizetnek. Egyébként a hanglemezgyáro­sok is meleg barátságukkal tün­tették ki a kalózrádiókat, és legjobb szövetségesüknek tekint­­tik őket. Ezek az adók jó pén­zért képesek voltak slágert csi­nálni bármelyik lemezből. A le­mezek rövid idő alatt hasznot­­hozó rékordlemezzé váltak a nemzetközi táncdalpiacon. Június végén azonban kelle­metlen meglepetésben részesül­tek a kalózrádiók. A holland parlament 95 szavazattal 37 el­len kimondta, hogy intézkedést kell hozni a kalózkodás meg­szűntetésére. Ám a Caroline, a Veronica és a Radio Nordsee vezetői nem adták fel a harcot. Sejtették, hogy nem a nemzetközi rádió­­forgalom zavarása volt a legsú­lyosabb gondja a holland par­lamentnek, amikor erre a lépés­re szánta el magát. Sokkal in­kább az bosszantotta a derék holland honatyákat, hogy a hir­detések díja nem az ő zsebük­be folyik. Egyébként a Radio Veronicá­­val kapcsolatban már megin­dult a hivatalos eljárás, hogy a hilversumi rádiónak közép-, vagy ultrarövid hullámon köz­vetítsen. Ez ellen már a holland monopóliumok urai nem emel­nek kifogást. S. I. eseményei iránt, ha nem a köz­­művelődés szakemberei. Másfél évtizedes tapasztalataim alapján állíthatom, hogy Bács- Kiskun megyében — sajnos — nem mindenütt volt így. Az okok * közül csak egy-kettőt. A művelő­dési intézményekben dolgozók közül sokan csak könnvű kereseti lehetőségnek tekintették munka­körüket. Elképzelhetetlen, hogy egy sportegyesületben tisztséget kapjon a sporthoz nem értő, a versenyektől, mérkőzésektől távol maradó ember. Sajnos, a kultu­rális életben gyakran megfeledkez­tek Szabó Pál bölcs szavairól: „Népművelés? Nagyon nagy igé­nyű szó. és már nekem, magam­nak is művelt embernek kell len­nem. ha ezt a szót a számra ve­szem.” A folvtonos önművelés, szüntelen érdeklődés e pályán alapvető követelmény. Mi nép­művelőnek tartjuk a színészt, a könyvtárost, a múzeológust, a művelődési házak munkatársait. Valamennviök feladata együtte­sen és külön, hogy vigyázzák és gyarapítva tovább adják az elő­deink által létrehozott értékeket és tevőlegesen segítsék újak fel­fedezését. örömmel írjuk le. hogy a kul­túra iránti érdeklődés újabban mind hatékonyabban érvényesü­lő szempont a közművelődési in­tézményekben munkálkodó nép­művelők megválasztásánál. Lehet valaki szorgalmas, rendes ember, de nem való művelődési intéz­ménybe. ha nem olvas rendsze­resen. Csak az a könyvtáros tud­ja megfelelően tájékoztatni az ol­vasókat. aki a személyes élmé­nyek hitelével beszél a színházi, • Színművészek a tárlatqm (Pásztor Zoltán felvétele.) a zenei rendezvényekről. Csak az válhat népművelőként hasznára a közösségnek, aki alkalmazása előtt is részt vett kulturális ese­ményeken; nem a pozíció, az ál­lás. hanem benső hajlam köti a művelődéshez. Néhány esztende­je előfordult, hogy személyeske­désnek minősítették, amikor a felügyeleti szerv képviselője meg­kérdezte a leendő művelődésiház­­igazgatót. hogy szokott-e olvasni, kik a kedvenc írói... Napjaink­ban, a jövőben egyre inkább meg­szokottá válnak az efféle előzetes beszélgetések. Olvan közhangula­tot kell kialakítani, hogy akiből hiányzik a kultúra iránti fogé­konyság. aki sajnálja az időt a sokoldalú önművelésre, az ne is kísérletezzen kulturális tisztségek elnyerésével. Utasítással, előírásokkal lehe­tetlen elérni, hogy a kulturális intézmények kísérjék figyelemmel egymás tevékenységét. Természe­tesen szükség van ilyen irányú felsőbb ösztönzésre, útmutatásra, de tartós és tartalmas munka­­kapcsolatot . maguk az érdekelt intézmények kezdeményezhetnek. Kecskeméten mostanában ismer­ték fel igazán az összefogásban rejlő előnyöket, örülünk, hogy beszámolhatunk a szemlélet ked­vező változásait tanúsító esetek­ről. S az a jó. hogy nemcsak egyéni kezdeményezésekről, ha­nem rendszeres ..összedolgozás­ról” van szó. A Városi mozi elő­csarnokában rendezett tárlatok, a tanácsi és a szakszervezeti me­gyei központi könyvtárak együtt­működése. a kamaraszínház és az amatőr csoportok alakuló kapcso­latai bizonyítják. — többek kö­zött — megállapításomat. Reméljük, hogy nemes verseny bontakozik ki az intézmények között, hogy melyik tesz többet az együttműködés, a munkakap­csolatok gazdagítása, erősítése ér­dekében. Heltai Nándor BEMUTATÓ ELŐTT Meditációk rendezés közben Shakespeare legalább akko­­^ ra kérdőjelet hagyott hát­ra, mint amilyen hatalmas a - remekmívű-életmű. Nemcsak ő maga kérdőjel részleteiben és egészében, hanem művei is mind kérdőjelek, egy-egy kér­dés bonyolult hieroglifái. Harmincnyolc éves volt — ál­lítólag — amikor a Troilus és Cressidát megírta. Állítólag egy évvel a Hamlet után írta. Állí­tólag tragédia, de van, aki azt állítja, hogy tragédia. A rutin szerkesztés a színművekhez so­rolja: lényegében praktikus és egyértelmű megoldás. Keserű és szatirikus mű, bár Troilus utolsó monológjait a Hamletéihez szokták hasonlítani. Ha az ember a műben próbálko­zik kiigazodni, nyugtalan lelki-y, ismerettel fordul az elemzések és kritikák tömegéhez, de onnan vissza, ismét nyugtalan lelkiisnie­­rettel a műhöz, s rádöbben arra, hogy jobb ráhagyatkoznia saját érzékeire, arra a tolmács­ra, amely bár a legszubjektiveb­­ben, de végül mégis csak a leg­érzékletesebben képes a művet egy egyszerű történetté alakítani, és ha már történetről lehetséges elmélkedni, érvényessé válik az a spontán etikai értékskála, amelyért az ember eddigi éveit adta és kapta, lett légyen, az. ad­dig húsz, vagy éppen harminc­hat év. Nem is oly régen azt hittem még, hogy Jan Kott katekizmust adott Shakespeare-hez. Ma már tudom, hogy nem: ő is csak megpróbálta. Nem szeretem, amit erről a műről mond. Az első döbbenetes felismerésem: ebben a műben mindenkinek igaza van, vagy van valami igaza. Thersitesnek, Troilusnak, sőt mi több: Achillesnek is, aki megöli, valóban ocsmányul öli meg Hek­­tőrt; és Cressidának is, aki pe­dig valóban ocsmányul hempe­reg Diomedessel, holott Troilus kendőjét még ott gyűrögeti a keblében; de még Pandarusnak is igaza van, aki arról panaszkodik, hogy miért használják oly elősze­retettel a kerítőket, ha munká­juk' sikeres végezte után semmi­be veszik, sőt megátkozzák őket. És ■ valóban: tehet grról Panda­­rus, hogy Cressida hűtlen lett?! A kerítők soha nem szerelemre kerítenek! Erkölcsi vonatkozás­ban Pandarusnak nincs igazán fenkölt „foglalkozása”, az igaz, — de logikailag semmi köze „foglalkozásának” a tragikusan ocsmány hűtlenséghez. No és, éppen ezért, mert úgy érzem, itt mindenkinek igaza van, két világháború után köny­­nyű mindent a háborúra kenni és könnyű a művet pacifistának érezni. Valóban van igazságos háború, és igazságtalan, de vé­­gülis minden háború szörnyűsé­ges; lehetőleg ki kell kerülni. Ez ma minden józan gondolkodású ember meggyőződése. De! Hector józanul mégis amellett dönt, hogy ezt a teljesen értelmetlen és ocsmány háborút folytatni kell. Szeretem Hectort és igazat adok Hectornak. Tehát nem mondhatom, hogy a művet paci­fistának érzem. Itt nem szimp­lán a háborúról van szó, és nem „ilyen” vagy „olyan" háborúról! Ebben a történetben minden adott szó megszegetik, minden eszmény elárultatik és minden fonákjára fordul. (Kétségkívül valóban úgy, mint egy szatírá­ban.) De itt a háború csupán alkalom a maga rendhagyó tör­vényeinek érvényességével arra, hogy az emberi magatartás ter­mészetrajzának teljes plasztiká­jában elénk rajzolódhasson — nemcsak maga a háború, — ha­nem „az emberiség önbecslésének szinte apokalaliptikus méretű nagy elárultatása”, ahogyan ezt a mű egyik méltatója megne­vezte. Itt a harc — kinek-kinek a maga karaktere szerint és hely­zete alapján — az emberi ön­megbecsülésért, az emberi mél­tóságtudat jogos birtoklásáért folyik! És ebben senki sem kivé­tel. S mert Shakespeare ezt a művet — nála talán sehol má­sutt nem tapasztalt — tárgyila­gossággal és a veleérzés keveré­kével írta meg: kegyetlen tükröt tart elénk, amelybe nagyon kí­nos belenézni, mert még a köl­tői igazságszolgáltatásnak azt a jóságos és reményt keltő koz­metikáját sem nyújtja vigaszul, amit pedig nála megszoktunk. Vajon miért? Újra egy kérdőjel. Talán mert, — Thomas Mann szavaival élve' —: „ ... hogy va­lakinek fantáziája van, nem azt jelenti, hogy valamit ki tud gondolni: azt jelenti, hogy ko­molyan veszi a dolgokat...” És ezt eddig ilyen kegyetlenül én még Shakespeare egyik művé­ben sem éreztem. Az emberi méltóságért folytatott háború, azt hiszem így tudom megfogal­mazni magamnak a Troilus és Cressida lényegét. Remekművek világában élni különösen szép, bár néha szoron­gó életérzés. Remekműveket al­kotni: példa és mérce életünk korlátáira és határtalanságára. Egy remekmű érvényessége nem egyszerűen történelmi kategória, történelmi" kategória úgy is mennyire vagyunk képesek ma megismerni és igazolni magun­kat, felfedezni emberi méltósá­gunk mai és örökérvényűségét a remek művek világában; ha nem így van, nincs katarzis, akkor sem jöttünk sehonnan, akkor nem haladunk sehova, akkor egyszerűen csak vagyunk. Ruszt József Hírközlő műhold az oktatás szolgálatában 1975-ben kezdi meg adását az amerikai ATS—F hírközlő mes­terséges hold. Az első kísérlet során az ATS—F televíziós adást közvetít Alaszka mintegy húsz, egymástól távoleső, ritkán lakott vidékén levő iskolája számára. Hasonló kísérletre kerül sor a Sziklás Hegység környékén, ahol kb. 50 iskola' 60 héten keresztül minden hétfőn 90 perces televí­ziós adást kap a mesterséges holdról. Televíziós párbeszédet is terveznek a diákok és tanárok között Montana államban. Amennyiben az említett ame­rikai kísérlet sikerül, valószínű­leg még szintén 1975-ben olyan pályára állítanak egy ATS—F holdat, hogy India területén mintegy 5000 televíziós készülé­ken lehessen venni a hold adá­sát. így 3000 szétszórt indiai falu kap a világűrből iskolai oktatást, ezenkívül mezőgazdasági, táplál­kozási, higiéniai tanácsokat és a születésszabályozással kapcsola­tos felvilágosításokat. „Kecskeméten kivételes álla­potok voltak, mert a munkásta­nács működését a kormányzóta­nács felfüggesztette. Mikor a románok Szolnokot elfoglalták a város munkástanácsa és intéző bizottsága ugyanis úgy fejét vesztette, hogy gazda nélkül ma­radt volna a város, ha a romá­nok elől visszavonuló vöröscsa­patok közt 'nem lett volna egy fiatal pesti kommunista is, a mostani városparancsnok.” Sinkó Ervin Optimisták cí­mű, önéletrajzi elemekkel átszőtt regényéből idéztük a fenti soro­kat. A regénybeli Blaha elvtárs nem más, mint az akkor huszon­egy esztendős, költőnek készülő Sinkó Ervin. Ö az, akinek kri­tikus órákban, napokban égy csaknem százezer lakosú város sorsa nehezedett a vállára. Ö volt az, aki „elment a laktanyá­ba, s beszélt az emberekkel, s vagy ötvenet mindjárt elvitt magával őrségnek a városháza elé.” ö volt az „aki megszöve­gezett egy plakátot, melyben mindenkit, aki a diktatúra rend­jét megbontja, halállal fenyege­tett meg. S ő akinek az volt a meggyőződése, hogy csak a legvégső esetben szabad fegyve­rekét használni, aki „csírájában” elfojtotta Kecskeméten az ellen­­forradalmat, anélkül, hogy egy csöpp vérnek is hullani kellett volna. Ez az ő módszere. Reg­­geltől-estig mindenkit, akinek kérelme vagy panasza van a, minden embernek kijáró jóaka­rattal fogad. Minden egyes eset­ben megmagyarázza, hogy egy­­egy rendelet miért szükséges a proletariátus ésjvégül az emberi­ség érdekében, melynek tagja a polgár is, aki épp a rendelet alól szeretne kibújni.”, > Az Apáti n községben ma 75 esztendeje született Sinkó Ervin nek is voltak későbbi életútja során 1967-ben bekövetkezett ha­láláig, a proletárdiktatúra idő­szakában is tévedései, illúziói. Soha nem hagyta azonban cser­ben azt az ügyet, melyre az éle­tét tette: harc mindenfajta dog­ma, fétis, visszahúzó erő ellen, küzdelem, a sohasem elég sza­badságért, a forradalmi eszmék valóságos, a közélet szintjén és az emberek gondolkodásában, életmódjában testesülő szünte­len térhódításáért. Az olyan po­litikáért, mely megszűnik forra­dalmi lenni, ha elsikkad erköl­csi, eszmei tartalma. Kitartott a proletariátus ügye, a korszerű, értelmes emberi társadalom gon­dolata mellett, noha — a har­mincas években — őt is annak a zászlónak a nyelével csapták fejbe, melyet az elsők között emelt magasba. A két világháború között re­gényeivel, tanulmányaival bi­zonyította roppant műveltségét, alakító, formáló, megjelenítő te­hetségét. A Nyugatban az elsők között ismertette a nagy szov­jet realistá hullám kimagasló, korszakos alkotásait, többek között Gladkov, Biok műveit. Múlhatatlan érdemeket szerzett a jugoszláviai magyar kulturális élet szervezésében. Személye: mérce és példa volt. Nevéhez fűződik az újvidéki egyetem ma­gyar tanszékének a létrehozása. A kedvezően alakuló viszonyok lehetővé tették, hogy idős nap­jaiban többször ellátogasson Ma­gyarországra, ahol mindig sze­mélyének, életművének, a követ­kezetes forradalmárnak kijáró tisztelettel fogadták. Epikurosz hervadt kertje cí­mű kötetben gyűjtötte össze legfontosabbnak vélt tanulmá­nyait, a címadó írás Anatole France szemléletének a változá­saival foglalkozik. „Ő az a pol­gár — kicsit magára is gondol Sinkó — aki belátta, hogy a polgár világa elvesztette törté­nelmi létjogosultságát.” Ebből, a közvetlenül a máso­dik világháború előtt írt fejte­getésből idézünk a forradalmár születésének évfordulóján, világ­nézetének, magatartásának jel­lemzésére néhány gondolatot! „A XX. század elején úgy lát­ták, hogy ami jön, az nem probléma, a probléma csak az, hogy a rossz, ami van, eltűn­jön, átalakuljon. De, hogy épp a rossz halálra érése, a polgári termelési rend fenyegető össze­omlása a rosszabbat szülheti, az apokaliptikus rosszat, a fasiz­must . .. erről a XX. század ele­jének polemikus reform-szocialis­tái éppoly kevéssé tudtak, mint azokról a problémákról, melyek nem a vár ostromából, hanem a vár győzelmes bevételéből adódnak... És amit a Fehér kövön nem álmodtak meg, azt láttuk tűzben és vérben meg­valósulni, látjuk élni és nem egyszer önmaga ellen is vétkez­ve, mégis győzni és hatalmasod­ni nap-nap után, egy új törté­nelemnek, az emberiség i^azi tör­ténelme kezdetének kezdetét, melynek neve a szocializmust építő, a szocializmus építésének útjait kereső győztes proletár­forradalom. Anatole France, mert kételke­dett, szocialista lett. Aki ma harcos, annak, hogy élni és har­colni tudjon, hitre van szüksé­ge.. . France-nak elég volt ta­gadni, hogy forradalmárnak has­son. 1917. óta csak az lehet for­radalmár, aki mindennek elle­nére feltétlen állításra képes.” Mikor hirdeti valami emlék­jel Kecskeméten Sinkó Ervin forradalmi tetteit? H. N. Úttörőélet Híradás a bácsszőlősi úttörőkről A halasi járás kisközségében, Bácsszőlősön működik a 2547 számú Petőfi Sándor úttörőcsapat. Esztendők óta nagyon jól dolgoznak. Az idei tanévnyitón saját isko- / Rpítvpnvfpitoknpk larádiójukon köszöntötték pajtásaikat! De nézzük csak sorjában a csapat tevékenységét. Az elmúlt esztendőben határozták el, hogy reggel a közös éneklés után szavalni is fognak. Ezután minden hétfőn a Himnuszt, szombaton a Szózatot mondták el közösen, illetve a befejező verssorokat egy felsőtagozatos pajtás egyedül szavalta el. A közbeeső napokon hazánkról, az ember; munkájáról, megváltozott életünkről mondtak verseket. Minden bizonnyal ennek a hatására szerepelt az iskola több tanulója sikeresen a szavalóversenyeken. Az iskolai ünnepélyeket a rajok felváltva rendezték, vállalták a felelősséget egy-egy esemény teljes lebonyo­lításáért. Évenként mindig két alkalommel tartanak szü­reti, illetve farsangi mulatságot. Erre meghívják a szü­lőket. sőt a rokonokat is. Minden esetben nagyszerűen sikerül az ünnepély! Valamennyien méltán büszkék arra, hogy csapatkró­nikájukkal az elmúlt esztendőben elnyerték a Magyar Úttörők Szövetsége Bács-Kiskun megyei bizottságának első díját. A pénzjutalomból vásárolták meg a csapat névadójának Petőfi Sándornak a szobrát. Ünnepélyes körülmények között került sor a szobor leleplezésére. Már két esztendeje övék a ..Tiszta iskola” cím. Ezt nem csupán annak köszönhetik, hogy fedett hideg-me­leg zuhanyozójuk van, amit valamennyien használnak, hanem annak is, hogy nagyon vigyáznak az iskola, a/ udvar tisztaságára. Ném dobálják el a szemetet, hulla­dékot. Üttörőotthonuk négy esztendővel ezelőtt készült el, az úttörőpark már hét esztendős, a pajtások egyedül ter­vezték, — maguknak. Az otthonban a foglalkozásokat tartják, a parkban pihennek olvasnak, illetve télen a hozzátartozó dombtetőről vidám szánkázásokat rendez­nek, kinek a szánkója borul fel kevesebbszer. Az idén pedig egy párját ritkító esemény történt ná­luk: iskolarádiót avattak. Szeptemberben megalakítot­ták a stúdió-őrsöt, azok a pajtások kaptak itt helyet akik a rádió műsorát összeállítják, felélnek annak si­keréért. Reggel a friss napi hírekkel kezdik az adást, közük a helyi időjárást (!) majd fontos, az iskolai élet­tel kapcsolatos tennivalókról tájékoztatják a hallgatókat. Minden nap köszöntik a névnapjukat ünneplőket, zene­számot játszanak le hanglemezről a tiszteletükre. Készí­tenek rádió- és televízió műsorajánlatot, sporthíreket, könyvismertetést. Külön helyet kapott az úttörőhiradó. Ennek a műsor­nak a keretében szólal meg az iskola énekkara és hang­zik el — magnóról — az előzőleg elkészített néhány per­ces riport. Nagyszerű lehetőség ez a bácsszőlősi pajtásoknak, a gondos, pontos munkát szokják, szeretik meg az iskola­rádió ifjú munkatársai. Szeretettel köszöntjük őket, az úttörőélet minden tu­dósítója nevében. Üttörőknek szánjuk az új háromfordulós rejtvényt. A megfejtéseket a harmadik rejtvény közlése után küld­jétek el szerkesztőségünk címére. SZÓJATÉKRKJTVÉNY p 0 N r F A L u S Z á R K A P A / A K 0 S S 1 M A a baloldali tábla négybetűs szavaiból egy betű elha­gyásával új, hárombetűs értelmes szavakat kaptok. Írjátok ezeket a tábla jobb oldali megfelelő sorába. A megmaradt egy betűt pedig írjátok be a különálló /jszlop kockájába. Ha helyesen oldottátok meg a fela­datot, a különálló oszlop betűi felülről lefelé olvasva egy magyar feltaláló nevét adják megfejtésül. Ezt a nevet kell majd beküldeni. Kisdobosok! A következő héten közöljük kinek ked­vezett a szerencse, ki kap helyes megfejtése jutalmául könyvet. összeállította: Selmeci Katalin X „A proletariátus és az emberiség érdekében” Hetvenöt éve született Sinkó Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents