Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-05 / 233. szám

Dr. Pesta László, az ország­­gyűlés jegyzője ismertette ezután az országgyűlés ülésszakára in­terpellációt benyújtott' képvise­lők nevét és az interpellációk tárgyát. Ezt követően az ország­­gyűlés elfogada az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a kö­vetkező : 1. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója 2. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és fe­lelősségéről szóló törvényjavas­lat. 3. A Magyar .Népköziárvaság, minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat. 4. A statisztikáról szóló tör­vényjavaslat. 5. Az interpellációk. Ezután napirend szerint Cse­terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára emelkedett szólásra. (A beszámolót lapunk 3. oldalán is­mertetjük.) Cseterki Lajos beszámolóját az országgyűlés jóváhagyólag tudo­másul vette. Napirend szerint ezután a Ma­gyar Népköztársaság Miniszter­­tanácsa tagjainak és az állam­titkároknak jogállásáról és fe­lelősségéről, valamint a Magyar Népköztársaság minisztériumai­nak felsorolásáról szóló törvény­­javaslat tárgyalására került sor. Apró Antal indítványára az or­szággyűlés úgy határozott, hogy e két törvényjavaslatot együtte­sen tárgyalja meg. megyei tanácselnök, Békés me­gyei képviselő, Bartha János nyugdíjas, Hajdú-Bihar megyei képviselő szólalt fel. Miután a vitában több képvi­selő nem jelentkezett hozzászó­lásra, az elnöklő Varga Gábomé a vitát lezárta és megadta a szót dr. Korom Mihály igazságügy­­miniszternek, majd határozatho­zatal következett. Az országgyű­lés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát, majd ezzel együtt a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa tagjai és az államtit­károk jogállásáról és felelőssé­géről szóló törvényjavaslatot ál­talánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ugyan­csak elfogadta az országgyűlés — a beterjesztett eredeti szövege­zésben — általánosságban és részleteiben — a Magyar Nép­­köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavas­latot. Az elnöklő Varga Gáborné be­jelentette : az országgyűlés kül­ügyi bizottsága a parlamenti ta­nácskozás ideje alatt ülést tar­tott és úgy határozott, hogy a chilei katonai junta terrorja el­leni tiltakozásul nyilatkozat­tervezetet terjeszt az országgyű­lés elé. Javasolta, hogy a kül­ügyi bizottság előterjesztése az interpellációk után kerüljön az országgyűlés napirendjére. A ja­vaslatot az országgyűlés egyhan­gúlag elfogadta. Ezután szünet következett. Szünet után Apró Antal elnök­letével folytatta munkáját az or­szággyűlés. Dr. Fekszi István Szabolcs megyei, majd Sas Kál­mán Heves megyei képviselő hozzászólása után — mivel több képviselő nem jelentkezett szó­lásra a statisztikai törvényjavas­lat vitájában — Apró Antal Bá­lint József államtitkárnak, a KSH elnökének adott szót. Bá­lint József hasznosnak ítélte meg a végrehajtási utasítással kap­csolatban elhangzott módosítási indítványokat, s köszönetét mondott az országgyűlés tagjai­nak aktív közreműködéséért. Szavazás következett; az or­szággyűlés először a két módo­sító javaslatot, majd a statiszti­kai törvényt általánosságban, a módosításokkal együtt egyhan­gúlag elfogadta. Az ‘országgyűlés őszi ülésszaka ezután — napirend szerint át­tért az interpellációk megtárgya­lására. Először dr. Csanádi György írásbeli válaszát ismer­tették, melyben Kovács György, Győr-Sopron megyei képviselő­nek a nyári ülésszakon elhang­zott kérdésével kapcsolatban a közlekedés- és postaügyi minisz­ter tájékoztatta az interpellálót a közúti információs és jelző­­rendszer korszerűsítéséről. Dr. Csanádi György válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés egyhangúlag el­fogadta. (Folytatás a 2. oldalon) Befejezte niúnkáját az országgyűlés őszi ülésszaka nek megfelelően — írásban kö­zölte válaszát Kovács Sándor Győr megyei képviselő interpel­lációjára. Az interpellációt és az arra adott miniszteri választ az országgyűlés tagjai írásban meg­kapták. Korszerűsítik a bácsalmási takarógyárat mm \ Sok a betöltetlen állás Pályakezdő pedagógusok Bács-Kiskun megyében A Bács-Kiskun megyei alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyek 1973. tavaszán 123 betöltet­len pedagógus állásra hirdettek pályázatot a főiskolákon, egye­temeken végző hallgatók szá­mára. A legnagyobb ..kereslet” a frissen diplomázott általános is­kolai tanárok iránt volt — saj­nos, a meghirdetett 53 állás kö­zül csak 21 helyen jött létre megállapodás a pályakezdő fia­talok és az igazgatóságok közt. Ezekben az iskolákban tehát ja­vulhatott a szaktanári ellátott­ság, míg sok helyen egy eszten­deig továbbra is a szükségmeg­oldások valamelyikét kénytele­nek alkalmazni. A harmadik pályázati szakaszban, júniusban újabb három iskolában helyez­kedett el szaktanár, de a két pályázati szakasz így is csak fél­­fikerrel zárult. A megye óvodáiban 40 fiatal óvónőre van szükség, ezzel szem­ben mindössze 17-en foglalták el munkahelyüket. Elgondolkoztató, hogy. például a Kiskőrösön meg­hirdetett hét pályázatra 1 (!) fia­tal jelentkezett, s a kiskőrösi járásban is 34 állás maradt be­töltetlenül. Augusztus 21-én 81 szakképzett pedagógus hiányzott az óvodákból, általános iskolák­ból. A betöltetlen nevelői állások viszonylag magas szárnál több tényező okozza. Javulást első­sorban az hozhatna, ha a taná­csok bátrabban adnának társa­dalmi ösztöndíjat a felsőfokú intézményekben tanuló diákok­nak, akik tanulmányaik befeje­zése után meghatározott ideig dolgoznak az ösztöndíjat adomá­nyozó megyében, járásban, köz­ségben. Nehezíti a végzett szakembe­rek elhelyezkedését a szolgálati lakások hiánya, a túl „borsos” albérleti díj is. Szerencsére egy­re több helyen segítenek a mű­velődésügyi osztályok, iskolák a fiatal pedagógusok lakásgondjai­nak megoldásában. A jelenlegi pályázati rendszer megfelelő, ám az eddiginél élőbb, jobb kapcsolatra van szükség a művelődésügyi osztályok és a pedagógusképző intézmények kö­zött. A felsőfokú iskolákban ala­posabban meg kell ismertetni az utolsó éves hallgatókat a diplo­maosztás utáni körülményekkel, a pályázatot meghirdető szer­veknek ugyanakkor arra kell tö­rekedniük, hogy kedvet csinálja­nak a fiataloknak a munkavál­laláshoz. K. Gy. Őszi primőrök Szedik az őszi primőröket a még mindig napfényes Bács- Kiskun megyei zöldségesekben. Piros retek, saláta és friss paraj, sóska bővíti az áruválasztékot. A megyéből, a kertészeti ágazat fejlesztésével, az előző évinél több áru került a fogyasztókhoz. Az országellátó zöldségesek fo­lyamatos termelésre törekszenek. Primőr kertészetüket a nap ener­giájára alapoztzák. Márciusban már árut adnak a fóliás kertek. A műanyaggal védett zöldsége­sekből tömeges, olcsó termék ke­rül a piacra. Tavaszra már több hektárra terjedő fóliaalagút szolgálja ezt a célt. A legnagyobb kiterjedésű fó­liás kertészeteket a tiszakécskei közös gazdaságok alakítják ki, ahol több éves tapasztalat után nagyobb területen alkalmazzák ezt a termesztési formát. Már móst kijelölik, előkészítik a föl­deket, s tavasszal csak a sátra­kat vonják fölé. Beültetésükre fűtött növényházakban nevelik a palántákat. Addig is téli ter­mesztéssel hasznosítják az üveg­házakat. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet „fedett” kerté­szetében rövidesen szedik a ka­ralábét, s érik a paradicsom. Csütörtökön délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt véti Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyu­la, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az- ülésszakot Apró Antál, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Ilku Pál művelődésügyi minisz­terről, a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom régi har­cosáról ; Z. Papp Sándor Vesz­prém megyei képviselőről,* dr. Beresztóczy Miklós c. prépost­ról, az országgyűlés alelnökéről és Vályi Péterről, a Miniszter­­tanács elnökhelyetteséről. Az országgyűlés jegyzőkönyv­ben örökítette meg Ilku Pál, Z. Papp Sándor, Beresztóczy Mik­lós és Vályi Péter emlékét; a képviselők néma felállással adóz­tak emléküknek. Apró Antal ezután bejelentet­te, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rende­letéiről a jelentést — az Alkot­­mány rendelkezésének megfele­lően — az országgyűlésnek be­mutatta. A jelentést a képvise­lők kézhez kapták. Bejelentette Apró Antal, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa tagjái és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről, valamint a Ma­gyar Népköztársaság miniszté­riumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatokat, Bálint Jó­zsef államtitkár, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke pedig a statisztikáról szóló, törvényjavas­latot benyújtotta az országgyű­lésnek. A három törvényjavas­latot az illetékes állandó bizott­ságok előzetesen megtárgyalták és az országgyűlés tagjai kéz­hez kapták. Bejelentette továbbá, hogy dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, aki a leg­utóbbi ülésszakon nem vett részt — az országgyűlés ügyrépdjé-Az idei esztendőben nagysza­bású felújítás kezdődött az 50 éve? Bajai Finomposztó Válla­latnál. Modern fonó-, festő- és szövőgépek váltják fel az el­­avujt berendezéseket. A fejlesz­tés végeredményben azt a célt szolgálja, hogy bővüljön a kor-, szerűbb alapanyagú, Ugyanakkor olcsóbb ruházati cikkek válasz­téka. A változás érinti a vállalat „kihelyezett” üzemét, a bácsal­­'mási telepet is. Itt újabb építke­zésekre van szükség, ezért a je­lenlegi műhelyek mellé további két csarnokot építenek 20—25 millió forintos ráfordítással. A modern gépekből természetesen Bácsalmásra is jut. Valamennyi részleg korszerűsödik, a cérná­­zótol a kikészítő műhelyig. Fo­kozatosan felkészülnek arra, hogy teljes- egészében átveszik a takarók készítését Bajától. Az elképzelések szerint évente nem kevesebb, mint 1 millió négyzet­­méternyi, több színű, mintás és „sima” plédet szőnek a hazai pi­acra és exportra. A bácsalmási telep most tölti be ötödik „életévét”. A követke­ző középtávú tervidőszak köze­pére csaknem megkétszereződik a létszám. Eddig több mint 300 helybeli és a környékről bejáró nő talált itt magának munkát, és nem is akármilyet, hiszen az át­lagkereset eléri az 1900 forintot. Minden tizedik as^ony szülési szabadságon van, vagy kivette a három évre szóló segélyt. Hogy mégse essenek ki az üzemi élet Vérkeringéséből, esztendőnként kétszer is találkoznak a kisma­mákkal, amikor a változásokról esik szó. S van is -miről beszél­getniük. H. F. • Eötvös Ilona a fiatalok KISZ-titkára a láncfonálfelvetö géppel dolgozik. • Virág Mária és Baján Zsuzsa fésűsfonalakat készít további feldol­gozásra. i (Pásztor Zoltán felvétele) § SzeidI Teréz keze alól néhány hete új termék kerül ki, a Kleó nevű kártolt anyagot szövi. . Dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter emelkedett szólásra. (Expozéját a 3. oldalon ismertet­jük.) Ezután szünet következett. Szünet után Varga Gáborné el­nökletével folytatta tanácskozá­sát az országgyűlés. Elsőként dr. Antalffy György, a törvény­javaslatok előadója‘szólalt fel. Dr. Antalffy György egyetemi tanár, Csongrád megyei képvi­selő felszólalása után megkezdő­dött a törvényjavaslatok vitája, amelyben elsőként Sarlós István, a Népszabadság főszerkesztője bu­dapesti képviselő, majd dr. Mátay Pál megyei ügyész, Fejér me­gyei képviselő, Klaukó Mátyás Szünet után Varga Gábomé elnökletével folytatta a munká­ját az országgyűlés. Napirend szerint a statisztikáról szóló tör­vényjavaslat ‘ tárgyalása követke­zett. Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke emelkedett szólásra. (Ex­pozéját lapunk 3. oldalán ismer­tetjük.) Bálint József expozéja után folytatódtak a hozzászólások; Novák Béla, a budai járási párt­­bizottság első titkára, Pest me­gyei képviselő, Novics János nyugdíjas, Baranya megyei kép­viselő, Varga Sándor, Szolnok megyei képviselő szólott hozzá a statisztikáról szóló törvényjavas­lathoz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Perm N É P E AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 233. szám Ara: 90 fillér 1973. október 5., péntek Tanácskozott a megyei népfrontbizottság Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Hazafias Nép­front Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága. Az ülést dr. Bodóczky László, megyei népfrontbizott­ság elnöke nyitotta meg, majd Horváth László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa titkár­ságának munkatársa a népgazda­ság helyzetének jellemző voná­sát ismertette, különös tekintet­tel az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése (1968. janu­ár 1.) óta eltelt időszakra. Ezen belül elsősorban arról szólt, hogy a népgazdaság különböző ágazataiban milyen módszerek­kel és milyen mértékben alakul­tak a termelési mutatók az el­múlt években. Beszélt arról, hogy a harmadik és a negyedik ötéves terv addigi időszakában a nemzeti jövedelem szinte ug­rásszerűen növekedett, s ez a növekedés különösen tapasztal­ható a negyedik ötéves terv ide­jén. Miután az előadó részletesen elemezte a népgazdaság helyze­tét, rátért azokra a feladatokra, amelyek éppen a népfrontbizott­ságokra hárulnak a helyes gaz­daságpolitikai szemlélet kialakí­tása, egységes megteremtése ér­dekében. A színvonalas és nagy érdek­lődéssel kísért előadáshoz töb­ben hozzászóltak, s elmondták egy-egy város, járás, illetve nagyközség lakóinak véleményét, az ott jelentkező gondokat és ismertették az elért eredménye­ket. G. S. Változóan felhős idő, eső nélkül. A hajnali és a' reggeli órákban néhány helyen párásodás, cgy-két helyen auu. jnencKcu, íuunncii. kissé élénkebb északkeleti, keleti szél* Az éjszakai lehűlés kissé erősödik, várható legalacsonyabb éjszakaibő­­méjtséklet 5—10, legmagasabb nappali hőmérséklet is—21 fok kozott. (MTf) IDŐJÁRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents