Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

1973. október 30. • PETŐFI NÉPE • 3

KÉSZÜL AZ ÚJ TV-ADÓ

I A Közúti Gépellátó Vállalat szerelőcsarnokaiban készítik az új 150 méter magas széchenyihegyi tv-adó vasszerkezetét.

(MTI foto — Ruzsonyi Gábor — KS)

Szovjet

szakemberek

segítenek

Szovjet szakemberek is részt vesznek a Testvériség földgázvezeték építésében, amely a Szovjetunióból szállítja majd az értékes energiát hazánknak. A Testvériség vezeték, amely 1975- re készül el, 800 milliméter átmérőjű lesz, azaz 200 milliméterrel meghaladja a Magyarország eddig legnagyobb átmérőjű csővezetékének számító Barátság II- őt. A Testvériség vezeték átmérőjének jelentős növekedése különleges gépek, berendezések alkalmazását teszi szükségessé, ezért a magyar beruházók a megfelelő berendezéssel rendelkező szovjet vezetéképítők segítségét kérték. A szovjet szakemberek vállalták, hogy a Testvériség vezeték országhatártól Leninvárosig terjedő szakaszát öszszehegesztik, szigetelik, árokba fektetik. A megállapodás értelmében 200 szovjet vezetéképítő vesz részt a munkában.

Nincsenek elfeledve

Szót érteni a párttagokkal, felkeresve őket a munkahelyükön és a lakásukon — hozzátartozik a pártélethez a kecskeméti járás alapszervezeteiben. Napjainkban, a beszámoló taggyűléseket megelőzően szinte minden párttaggal tanácskoznak a pártvezetőségek tagjai és a bizalmiak. E találkozásokon szó esik az időszerű'politikai kérdésekről éppúgy, mint arról, hogyan él az illető elvtárs, milyen gondok, problémák foglalkoztatják és hogyan teljesíti a párt iránti kötelességeit. Számos helyen, főként a nagy létszámú alapszervezetekben a pártcsoport-értekezletek szolgálnak alkalmul az ilyen beszélgetések-Áruforgalom, kereskedelem Kiskunhalason

Az elmúlt években Kiskunhalason is új áruházak és boltok nyíltak. A kereskedelmi hálózat fejlődésével együtt emelkedett az áruforgalom is. Ezt a folyamatot jói példázza, hogy a bolti kereskedelem 1970-ben 343, a vendéglátás pedig 51,8 millió forint forgalmat bonyolított le. Ezek az adatok 1972-ben már 29 százalékkal magasabbak: a bolti kereskedelem forgalma 451,3, a vendéglátásé pedig 57,8 millió forint volt.

Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy az egy lakosra jutó évi forgalom miként alakult, az eredmények már nem ilyen fényesek, ez az összeg ugyanis alig magasabb 17 ezer forintnál. A megye más városaihoz viszonyítva Kiskunhalas ebben a tekintetben az utolsók között áll. A város kiterjedt külterületein a kereskedelmi ellátás színvonala még igen alacsony, s

ez az egyik igen súlyos ok. A tanács ezen külterületi házi boltok nyitásával akar segíteni.

Az idén az élelmiszerekből az ellátás — kisebb-nagyobb döccenőktől eltekintve — megfelelő volt. de tőkehúsból az év elején a kínálat alacsonynak bizonyult. Sokszor nem lehetett elég töltelékárut kapni- az üzletekben. A legnagyobb zavarokat talán az okozza, hogy kenyérből és tejből nem folyamatos a szállítás még ma sem. s határozott intézkedésre van szükség, hogy ez a helyzet megszűnjön. A zöldség-gvümölcs ellátás javítása Kiskunhalason a legnagyobb gond. A menynyiség kevés, a választék alacsony, nincsenek megfelelő zöldségüzletek az új lakónegyedekben és az idén emiatt is magas volt az árszínvonal. A városi tanács a helyzeten úgynevezett kiskert-szövetkezet szervezésével

szeretne segíteni. A Vörös Október, a Vörös Szikra és a Kinizsi Pál Termelőszövetkezet a tervek szerint összesen 70 hold zöldségtermesztésre alkalmas területet ad bérbe, amit az igénylők között 2—300 négyszögöles parcellákra osztanak fel. Az itt termelt zöldségféléket a Vörös Október Termelőszövetkezet és a helvi ÁFÉSZ vásárolná fel, hogy saját boltjaikban értékesíthesse.

Ami- a ruházati, vegvesiparcikk- és a tüzelőanyag-ellátást illeti, az idén javult a kínálat. Néhány árucikkből nem tudtak többet csak a legszükségesebb mennyiséget beszerezni. A negyedik ötéves tervben az egyik legfontosabb kereskedelmi feladatnak azt tekintik, hogy zöldség-gyümölcsből. valamint a sütőipari és a tejtermékekből megteremtsék a folyamatos ellátás feltételeit.

Cs. K.

re.

A járási pártbizottság apparátusában dolgozók a közelmúltban — személyesen felkeresték otthonukban a felszabadulás utáni alapító párttagokat. A velük folytatott beszélgetés — mivel ilyenre először került sor — szinte adatgyűjtés számba ment.- A találkozásoknak egyik legjellemzőbb tapasztalata, hogy az elvtársak többségét — még a hetvenéseket is — munkában találták. Szüreteltek kukoricát törtek, az erdőben dolgoztak, vagy éppen éjjeli őri szolgálatba készülődtek.

Akik mozgásképesek, rendszerint ott találhatók a párt rendezvényein és a munkában, a közélet minden területén. A párt-, állami és tömegszervezeti vezetők igénylik a véleményüket, számítanak a ténykedésükre. Ezt tanúsítja az is, hogy a járásban több mint százan viselnek tisztséget, választott funkciót a pártós a tömegszervezetekben, illetve a helyi tanácsokban.

Külön tisztelettel veszik őket körül a szövetkezetek negyedszázados jubileuma alkalmából, mint az például az orgoványi Sallai- és a városföldi Dózsa Tsz közgyűlésén is megnyilvánult. Az alapítóknak kijáró elismerő szavek mellett pénzjutalmat is kapták, a pártonkívüli társaikkal együtt.

A járásban mindössze kétszáznegyvenhatan vannak, akik 1945. óta tagjai a pártnak és 70 százalékuk túl van a 60 éven. Nő viszonylag kevés, alig félszáz van közöttük. Az alapító párttagok aránya mindössze 6 százalékos a járás párttaglétszámában, politikai befolyásuk azonban jelentős a párton belül épp úgy, mint a társadalmi élet más területein.

Mai tekintélyükre életükkel, személyes példájukkal a csaknem harmincéves történelmünk folyamán többször is rászolgáltak. Társadalmi fejlődésünk szinte valamennyi fordulóján ők vitték a zászlót, megértve és hirdetve a párt politikáját. Egyszerű szavakkal és tiszta szívvel agitáltak, amikor a pártot, a szövetkezeteket, vagy éppen a munkásőrséget szerveztük. A negyvenötösök közül ma is vannak még aktívan dolgozó iskola-, állami gazdasági és áfész-igazgatók termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok. Bár a számuk egyre csökken, hiszen az iskolájuk kevés és a koruk is közelít a nyugdíjkorhatárhoz.

A nyugdíjasok havi jövedelme 800—1000 forint közötti. A járadékosok — és sajnos, ők vannak többségben — 400—500 forintban részesülnek, ami bizony, nagyon kevés a megélhetéshez. A járás termelőszövetkezetei példá-Munka- és üzemszervezési tapasztalatcsere

AZ ALKOHOLIZMUS ÉS KÖRNYÉKE

Huszonhárom éves fiatalember. Nagy áldozatot követelt tőle az ital, de sikerült mégis megkapaszkodnia. Családját már nem tudta megmenteni, felesége elvált tőle.

— Csak jaffát iszik?

— Azt uram, de sokat, nagyon sokat. A munkatársak előtt szégyellem, mert mindig van kéthárom üveggel a táskámban és csúfolnak, ugratnak, hogy majd megbetegszem, meg ilyenek... De kell, mert szedem a tablettákat

— és nem tudom, más hogy van,

— én kiszáradok tőle.

— Még mennyi ideig, kell szedni? — kérdezem.

— Egy év. Még egy év. Én soha többet nem iszom. Egy kortyot sem, különben tudom, hogy elvesztem, tisztában vagyok vele..,

*

Bács-Kiskun megye öt városában szervezték meg eddig az alkoholelvonó rendeléseket. (Kalocsán szünetel a rendelés, mert nincs orvos.) Kecskeméten, Kiskunhalason és Baján napi kettő, Kiskunfélegyházán napi egy óra a rendelési idő, de általában kéthárom naponként fogadnak az orvosok kettő-négy órát. A munka tárgyi és személyi feltételei nem megfelelők. A rendelők rosszul felszereltek, kicsik. nincsenek gondozónővérek sem. Zárt osztály csak Baján van. Az ide beutaltaknak két-három hónapot kell várni. A zsúfoltságot némileg csökkenti, ha jövőre megkezdi munkáját az újonnan épülő kiskunhalasi kórház.

A küzdelem tárgyi, személyi feltételei tehát gyengék, így különösen fontos a megelőző felvilágosító propagandamunka. Dr. Mándoky Antal, SZOT ellenőrző főorvos a megyei egészségügyi akcióbizottság májusi ülésén, hozzászólásában a következőkre hívta fel a figyelmet:

„Mind a megelőzésben, mind a gyógyításban az összes illetékes szervek munkáját összehangoltan, tervszerűen kell végezni. Ezért feltétlenül szükséges a központi irányító szerv, a megyei Alkoholellenes Társadalmi Bizottság munkáját aktívvá tenni, hogy a küzdelemnek valóban lehessen vezérkara. Bács-Kiskun megyében évek óta nem működik mégfelelően ez a bizottság, pedig az

országban számos megye van, ahol jól dolgozik, és kiemelkedő eredményeket érnek el. Érdemes lenne a tapasztalatokat kicserélni, s a leghatásosabb munkamódszereket megyénkben is bevezetni.”

Érdemes lenne. Azért is, mert nagyon szerények az egészségügyi küzdelem lehetőségei, az orvoshiány, a gondozóhiány stb. miatt, viszont az ország legnagyobb megyéjében közismert, hogy bőven terem a pálinkának, bornak való, s nem dicsekedhetünk azzal sem, hogy a szociális nívót illetően az első helyen állunk. Az alkoholelvonó rendelések forgalmi adatai a következőket tükrözik: 1972. második félévben Kecskeméten 1145, Kiskunfélegyházán 324, Kiskunhalason 943, Baján 1245 volt a kezelések száma. 1973 első félévében Kecskeméten 1484-re, Kiskunfélegyházán 449-re, Kiskunhalason 1140-re emelkedett, Baján 945-re csökkent. A kezelési idő sajnos, a kezelések számának növekedésével csökken: 14—28 percről 12—19 percre. Nehéz az orvosnak megismerni a betegét, s a munka egyik legfontosabb része a nevelő befolyásolás szinte lehetetlenné válik.

A kezelt alkoholisták számának alakulása csekély eredményt tükröz. 1971-ben összesen 746, 1972- ben 740 alkoholistát gondoztak (a csökkenés 6 fő). Kedvezőbb a helyzet — s bizonyára itt érezteti hatását a megélénkült propagandamunka — mert a kezelésre önkéntesen jelentkezettek aránya megváltozott: 1971-ben

299, 1972-ben 420 fő. A kényszerelvonásra kötelezettek száma —

1971- ben 447, 1972-ben 320 — 73-mal csökkent.

Tehát 1973. első félévében a bajai alkoholelvonó rendelés kivételével minden helyen jelentősen megnőtt a kezelések száma.

1972- ben valamennyi alkoholelvonó rendelésen megnőtt az önkéntes elvonásra jelentkezők száma: összesen 121 fővel.

Ez az utóbbi biztató, s ez a tény is kéri, sürgeti, hogy az egészségügyi szervek ezután még jobban hangolják össze tevékenységüket az alkoholizmus elleni küzdelemben. Emberi sorsokról és ezen keresztül a társadalmi előbbrejutásról van szó.

Csató Károly (Vége.)

Gál Sándor festőművész alkotásaiból rendeztek kiállítást a solti művelődési házban. A vasárnap délelőtt 10 órakor megnyitott tárlatot november 7-ig tekinthetik meg a képzőművészet iránt érdeklődő látogatók.

Az ágazati minisztériumok, az érintett kutatóintézetek szakembereinek háromnapos, munka- és üzemszervezési tapasztalatcseréje kezdődött meg hétfőn reggel — a Munkaügyi Minisztérium rendezésében — az MTESZ székházában. A nagy jelentőségű tanácskozáson részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Az eszmecserét Karakas László munkaügyi miniszternek a témára vonatkozó pártéi kormányhatározatok végrehajtását, és az irányító szervek további feladatait elemző előadása vezette be, amelyet dr. Bakos Zsigmond könnyűipari, Kazareczki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Szabó János, az építésügyi és

san gondoskodnak az idős párttagjaikról. Rendszeresen kiegészítik a járadékot a lakiteleki Szikra, a tisztakécskéi Űj Élet, a szabadszállási Lenin Tsz-ben, és még lehetne sorolni az ilyen közös gazdaságok neveit. A háztáji gazdaságot megváltják pénzben, s ennek egy hónapra eső hányadát szintén megküldik idős tagjaiknak. Évente általában hatvanan kapnak fejadagot, s ennél is többen tüzelőt a szociális alap terhére. Számos helyen létrehozták az öregek napközi otthonát és alkalmaznak házi gondozónőket, akik rendszeresen látogatják a magukra maradt, segítségre szoruló embereket.

' A társadalmi gondoskodás sokféle formája egészíti ki a felnőtt gyermekek törődését. Ez utóbbival kapcsolatban itt-ott azt is tapasztaltuk, hogy évente csak egyszer-kétszer látogatják me£ a szülői -,házat. Tizenöt elvtársunkat találtuk nehéz anyagi körülmények között. A látogatás óta a tanácsok és a szövetkezetek egyszeri, jelentősebb összegű támogatásban részesítették őket. így nyugodtabban várják a telet, amely viszont tovább nehezíti eljutásukat az orvoshoz, nem is szólva a számukra alig elérhető szakrendelésekről, pedig erre is fokozottabban rászorulnának. Lakásgonddal csak hárman küzdenek a meglátogatott elvtársaink közül, .s az illetékes vezetők ígérete szerint remélhető a gondok mihamarabbi megoldása.

A figyelmesség és a gondoskodás minden embernek jólesik. Sokszorosan így van ez túl a 60. életéven, különösen ha az alapítókról, a nagy idők harcosairól van szó. Helyesen cselekszenek, a kötelességüknek tesznek eleget azok a pártszervek és pártmunkások, akik nem feledkeznek meg róluk. Horváth Ignác

Konferencia az ellenőrzésről

A vállalati ellenőrzési munka hatékonyságának növeléséről, távlati lehetőségeiről tanácskoztak hétfőn a szákemberek a Technika Házában. A Gépipari Tudománvos Egyesület rendezésében kezdődött Vezetés, ellenőrzés, 73. című konferenciát Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes nyitotta-még,-maid dr. Varga; József. a KOM főosztályvezetője tartott előadást az ágazat ellenőrzési módszereinek továbbfejlesztéséről. Mint egyebek között rámutatott: érvényesíteni kell a gazdálkodásban az állam tulajdonosi érdekeit. Ennek megfelelően szükséges rendszeresen és átfogóan értékelni a vállalati és vezetői tevékenységet. (MTI)

Tóth István kiállítása

,,Drámai küzdelemként érzékeli az emberi sorsot’

városfejlesztési miniszter első helyettese, valamint dr. Trethon Ferenc NIM főosztályvezető korreferátuma egészített ki.

A tanácskozás keddi programját dr. Kiss Ernő, KGM miniszterhelyettes korreferátuma nyitja, amelyet az Országos Tervhivatal, a központi Statisztikai Hivatal, az érintett szervezési intézetek, továBfcá a különböző nagyvállalatok vezetőinek kiegészítő tanulmányai, illetve előadásai követnek. Kedden tovább folytatódik az előadások sora, az elhangzottakat vita, filmvetítés követi, s az esemény alkalmából kiállítás is nyílik a fő témával, továbbá a vezetőképzéssel kapcsolatos hazai és külföldi irodalomból. (MTI)

KÉPERNYŐ

Gyönyörű kiállítással köszöntötte ötvenedik születésnapján Cegléd városa Tóth Istvánt, a Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagját. A Kossuth Múzeum termeiben Pillanatok címmel mutatták be a 150 kiállítási díjjal jutalmazott világhírű fotóművész legszebb alkotásait. Kürti András. Cegléd tanácsának elnöke méltatta a vasárnap délelőtti megnyitón a „pillanatot megállító” Tóth István életművét: tiszteletbeli tagi a több külföldi szövetségnek, elnyerte az E. FIAP-kitüntetést. önálló kiállítása volt több magyar, osztrák, brazil. bolgár nagyvárosban, Hamburgban. „Mi a titka Tóth Istvánnak?” — kérdezi a szép katalógus bevezetőiében Szilágyi Miklós múzeumigazgató. Válasza: „Az emberi sors a központi témája. legfőbb mondandója. Még pontosabban az emberi színjáték. mert Tóth István drámai küzdelemként érzékeli az emberi sorsot.”

Szülővárosában óriási érdeklődéssel fogadták a gyűjteményes kiállítást. A megnyitó ünnepségen a művész sok kecskeméti ismerőse. baráti a is részt vett. Tóth István félig-meddig idetartozónak vallja magát: egy évtizede a Zöldségtermesztési Kutató Intézet fotólaboratóriumának a vezetője. Ügy véljük, hogy Bács- Kiskun megye székhelyén is sokan megtekintenék a Pillanatok című kiállítást. Megrendezésével régi adósságot törlesztene Kecskemét.

A ceglédi tárlat november végéig tart nyitva.

—i —r

Nevek dömpingje Jó színészi

teljesítmények

# Üttörők köszöntik a művészt.

(Pásztor Zoltán felvétele)

A tv-néző — mennél igényesebb. annál inkább — kiváncsi arra. ki írta. rendezte a számára kedves, vagy kifogásolható műsort. Sőt, arra is — s ez örvendetes —. hogy ki a szerkesztő, ki az operatőr, á fordító stb. A közreműködők nevére is kíváncsi, s a különböző szakmai filmeknél szívesen veszi, ha tudatják vele, hogy ki a szakértő. Az sem felesleges, ha megtudja, a közönség, ki a gyártásvezető, bár ez is már inkább a filmesek, tvsek belső világát érinti.

Ez idáig rendben van, Igenárn, de egy idő óta azt látja a néző, hogy a filmek, műsorok elején, vagy végén a nevek ugyancsak elszaporodtak. Oda került a rendező munkatársa — néha több is — a vezetőoperatőr neve mellé a többi operatőré, a díszlet- és jelmeztervezőé mellé a kivitelezőké. a berendezőé, a trükkmesteré. és még tovább folytathatnánk a sort.

Nem értjük, miért kell ezzel a közönséget terhelni? Hisz napjaink szédületes információözönében amúgy is a fejét kapkodja szinte mindenki. Ki győzné megjegyezni a sokszor csak a felvillanás idejéig látható neveket?

Jól jegyezte meg a minap valaki, ha így haladunk, előbbutóbb azt is olvashatjuk a képernyőn, hogy a forgatás idején ki volt az ügyeletes portás, ki főzte a kávét a rendezőnek a film készítésekor. s ki vezette a forgatócsoport autóbuszát.

A nevek dömpingje a képernyőn — amit naponta tapasztalunk — egyáltalán nem segíti elő. sőt nehezíti, hogy az egyes filmek, vagy más műsorok alkotóinak nevét megjegyezzük.

V. M.

Németh László Irgalom című művének televíziós változatáról e hét végén foglaljuk össze véleményünket. Az eddigi négy közvetítés már bizonyította, hogy Hintsch György — ezúttal is- — jó szemmel válogatta ki a szereplőket és nagyszerű ..színészvezető”.

A regény olvasásakor valahogy ilyennek képzeltük az irgalmas szívű Kertész Ágnest, amilyennek Széles Anna láttatja. Sugárzik erről a nőről a tisztaság, a jóság. Tud a világ farkastörvényenői, az érdekek vad hajszájáról, de ő tudatosan a maga egyéniségéhez igyekszik szelídíteni környezetét és óvó szeretetébe burkolni hányatott sorsú édesapját. A sokat szereplő Mensáros László igazi Németh László-i apa. és emlékezetes figurát formál Törőcsik Mari is, aki ráérzett az író szándékaira, ök és a külön nem említettek egységes., némileg visszafogott stílusban játszanak. Éreztetik, hogy fegyelmezett vonásaik mögött nagv indulatok feszülnek. Udvariasan, olvkor keresett finomkodással fogalmazott mondataikban tragikus konfliktusok csíráznak.

Hintsch kitűnő filmrendező. Tudván tudia — szerencsére —, hogy a tv-film egyaránt különbözik a mozifilmektől és a lefényképezett színháztól.

A szüzek városa szombaton este kellemes szórakozást jelentett, üde. ízléses, helyenként szellemes zenés iátékot élvezhettünk a tv jóvoltából. Ügy érzem, hogy az elismerésből bőven iut a felszabadultan. jókedvűen mókázó, a mű stílusát érző színészeknek, akik között örömmel láttuk Székhelyi Józsefet, a kecskeméti színház tagját.

H. N.

III. A számok tükrében

Gál Sándor tárlata Solton