Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-27 / 252. szám
A jelenleg 3017 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezetnek több. mint ezer tagja van. A dolgozók száma 650, a többi nyugdíjas, járadékos. A FEJLŐDÉS BIZONYÍTÉKAI A gazdálkodás színvonalának növelését elősegíti az egyre nagyobb szaktudás. Jelenleg a függetlenített vezetők között 13 mérnököt, egv felsőfokú végzettségűt, ezenkívül 18 technikust találunk. Ketten tanulnak a főiskolán, hárman járnak középiskolába, két ösztöndíjasuk van. Az utóbbi években elért fejlődést jól bizonyítják a számok. Míg 1966-ban a már említett csaknem 5 millió forint mérleghiánnyal zárták az évet, addig tavaly megközelítően 9 millió forint nyereséggel. A szövetkezeti bruttó jövedelem ennyi idő alatt háromszorosára, 24 millió forintra emelkedett. Sokat fejlődött az állatállomány. A szarvasmarhalétszám több, mint kétszeresére nőtt. Ezen belül a tehenek száma 60-ról 212-re emelkedett. A kertészetből is érdemes egy-két számot megemlíteni. A télialmatermés 18 vagonra emelkedett. Természetesen a többi gazdasági mutatő is hasonló fejlődésről tanúskodik. A közös vagyon 34,5 millióról 80 millióra, a tiszta vagyon 12,5 millióról 46 millióra nőtt. A forgóalap csiKnem megháromszorozódott. Az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 1966-ban csak valamivel haladta meg a 12 ezer forintot, tavaly már 25 ezer forint volt. Mindehhez szükséges hozzátenni, hogy a szövetkezet gyenge termőhelyi adottságú. A tagság szorgalma, igyekezete, munkaszeretete eredményeként a közös gazdaság tavaly elnyerte a Kiváló szövetkezet címet. Ezek után érdemes részletesebben foglalkozni néhány termelési ágazattal. TELJES VERTIKUM Kezdjük a szőlőtermesztéssel és a borászattal. A lakiteleki Szikra borait sok helyen ismerik, szeretik. A különböző borversenyeken is sikerrel szerepelnek a szövetkezet italai. Az elmúlt hat esztendő alatt ezek a borok 59 arany-, 65 ezüst-, 23 bronzérmet és 20 oklevelet nyertek a vetélkedőkön. Ebből a nemzetközi versenyeken három arany-, három ezüstérem és hét elismerő oklevél illette őket. Az országos vetélkedőkön pedig 16 arany-, 19 ezüst-, 3 bronzérem, valamint 5 elismerő oklevél. A szőlőterület jelenleg 257 hektár, ebből 200 hektár a nagyüzemi telepítés. Tavaly 74 mázsa volt a hektáronkénti termés, ez évoen elérték a 100 mázsát. Arra törekednek, hogy a szőlőtermelés és a borászat teljes vertikumát megteremtsék. Ezért több gazdasággal együttműködési szerződést kötöttek. Legjelentősebb eboől a Szikrai Állami Gazdasággal létrejött megállapodás. Együttműködnek a szőlőfeldolgozásban, bortárolásban és értékesítésben. Ennek alapján építették a Szikrai Állami Gazdaság pincészeténél a két 5 ezer hektoliteres bortirolót, és a szövetkezet palackozóját is ide telepítették. Több mint 7 ezer hektoliter bort tároltak az elmúlt esztendőben a Szikrai Állami Gazdasággal együttműködve. Kooperáció alakult ki a jakabszállási Népfront Szakszövetkezettel is, ugyancsak bortárolásra és értékesítésre. Ez az együttműködés a termelőszövetkezetnek már korábban birtokában levő bortárolók kihasználására irányul. A belföldi kereskedelemben forgalomba kerülő palackokon a termelőszövetkezet címkéit láthatjuk. Az exportra történő szállításoknál a címkézés közös megállapodás alapján történik. A legkeresettebb borok: a Cirfandli, a Hárslevelű és a Rizling. A távlati tervek szerint kialakítják a zárt rendszerű szőlőtermesztést. A következő években 180—200 hektáron létesítenek korszerű ültetvényt. Rövidesen megkezdik a terület előkészítését. Fontos ágazat: a gyümölcstermesztés. Az összes ültetvény 180 hektár. Ebből/ 68 hektár a kajszi, amely az idén kiváló termést hozott. Jól fizetett az 55 hektárnyi almáskert is. A termelőszövetkezetnek saját hűtőháza van, amelyben 30—40 vagon almát tárolnak a télen. Jelentős mennyiséget szállítanak a kereskedelem és az üzemi konyhák részére. A termés nagyobb hányadát pedig exportálják. További tervek: 90 hektáron kajszit, és ugyanekkora területen almát telepítenek. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezettel összefogva kialakítják a zárt rendszerű kajszitermesztést. TÍZMILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ ÁRU Egyik fontos céljuk a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztése. Az elmúlt esztendő végén, december 31-én készült el a 384 férőhelyes szakosított tehenészeti telep, amely 16 millió forintba került. Az állattenyésztés fejlesztésénél figyelembe veszik a gyenge termőhelyi adottságokat, azt, hogy a talajerő-utánpótlásra nagy szükség van. Kettős hasznosításra szakosítják a telepet, vagyis a tejtermelésre és a hizlalásra. Évente 120—130 szarvasmarhát hizlalnak. Az idén a hízott állatok létszáma eléri a 200-at. A tenyésztéshez az alapanyagot a termelőszövetkezet saját szaporulatból teremti elő, de vásárolnak fel a háztáji gazdaságokból is. A háztáji üzemággal kialakult jó együttműködésnek egyébként számos eredménye van. Az elmúlt esztendőben 8,5 millió forint értékű gyümölcsöt, szőlőt, állatot és állati terméket vásároltak fel, ez több, mint 3 millió forinttal haladja meg az előző évit. Az idén mintegy 10 millió forint értékű áru várható a kisgazdaságokból. Az üzemággal külön háztáji agronómus foglalkozik, aki segít abban, hogy az állatállomány részére elegendő takarmányt biztosítsanak a közösből. Közreműködik az értékesítésben is. GUMI, CSOMAGOLÓANYAG, TÉGLA Érdemes még szólni a termelőszövetkezet egyéb tevékenységéről. Kezdjük a gumiüzemmel. Műszaki gumiárukat készítenek. Partnereik elégedettek termékeikkel. Számos megrendelést kapnak a legnagyobb ipari üzemektől, de kisebb megrendeléseket is ki tudnak elégíteni. Ez az üzem egyébként elősegíti a munkában megrokkant, idősebb szövetkezeti tagok állandó foglalkoztatását. Jónak ítélhető az a gazdasági együttműködés, amelyet a megyei MEZÖTERMÉK szövetkezeti vállalattal, valamint az Örkényi Béke Szakszövetkezettel alakított ki a lakiteleki Szikra. Ennek keretében műanyag flakonokat gyártanak. Az úgynevezett kemény pévécéből készült csomagolóanyagokat sok üzem keresi. Csak egy példa: a Szerencsi Csokoládégyárral 5 millió forint értékű csomagolóeszközre kötöttek megállapodást. Azelőtt ezeket a csomagolóanyagokat külföldről importáltuk, most csak a nyersanyag egy részét kell határainkon túlról beszerezni. A termelőszövetkezet itt is az idősebb, rrv.nkában megrokkant tagokat foglalkoztatja. A termelőszövetkezet téglagyárát azért is érdemes megemlíteni, mert közreműködik a környék kislakásépítésének anyagellátásában. A termelésszerkezeti és később a vezetési problémák 1964-től kezdődően a szövetkezet fejlődésében megtorpanást idéztek elő. A gondok 1966 végén csúcsosodtak ki, amikor a termelőszövetkezet csaknem 5 millió forint mérleghiánnyal zárt. Ez az esztendő egyúttal határkőt is jelentett a közös gazdaság életében. Űj vezetőséget választottak, amely igyekezett megszüntetni mindazokat a hibákat, amelyek előzőleg akadályozták a további fejlődést. Négymillió tégla az évi teljesítményük. A kecskeméti TÜZÉP Vállalatnak szállítják az építőanyagot. Termékük nagy része elsőosztályú. Fontos feladatnak tartják, hogy tovább javítsák a minőséget. TÖRŐDÉS AZ EMBEREKKEL Mind jelentősebb szerepe van a termelés fejlesztésében a munkaversenynek. Tavaly 18 brigád, az idén már 21 küzd a megtisztelő szocialista címért. Az elmúlt évben 1 millió 200 ezer forint túlteljesítést értek el a versenyben résztvevők. Érdemes azt is megemlíteni, hogy vállalásuk értéke 900 ezer forint volt. A vetélkedő nemcsak a termelési eredmények növelését szolgálja, hanem a község fejlesztését is segíti. Közreműködnek a kommunális beruházások megvalósításában, s a brigádok minden tagja részt vesz az egy nap Lakitelekért mozgalomban. Ez azt jelenti, hogy mindenki egy teljes napi munkával járul szűkebb hazájának fejlesztéséhez, szépítéséhez. A termelőszövetkezet vezetősége anyagilag is elismeri a jó munkát. Tavaly 131 ezer forintot kaptak a legjobb teljesítményt elért brigádtagok. Az idén szintén pénzjutalomban részesülnek azok, akik munkájukkal hozzájárultak a termelőszövetkezet jó hírnevének öregbítéséhez. Nagy gondot fordítanak a jó munkahelyi közérzetre, törődnek az emberekkel. A termelőszövetkezet mindig élen járt idős, nyugdíjas és járadékos tagjainak támogatásában; Tavaly az öregségi járadék kiegészítésére 261 ezer forintot fizettek ki, amely 41 százalékkal több az előző évinél. Emelkedett az idős, munkaképtelen gazdák háztáji területének megváltására fordított összeg is. 193 ezer forintról 237 ezer forintra. Betegségi segély címén a tagoknak 578 ezer forintot fizettek ki, ami 25 százalékkal magasabb az előző évben folyósított összegnél. Ez évben és a jövő évben is igyekeznek még inkább segíteni az idősebbeket. Külön szociális ügyintéző foglalkozik ügyes-bajos dolgaikkal. Az idei tervükben magasabb támogatási összegeket állítottak be, mint tavaly. Érdemes szót ejteni a kiváló női népdalkórusról, a Szikra énekkarról és a citerazenekarról is. A fiatalok szórakozását pedig a futball- és az íjászszakkör szolgálja. * Ha a termelőszövetkezet gazdálkodását tanulmányozzuk, megállapíthatjuk, hogy jellemző a kezdeményező készség, a korszerű módszerek alkalmazása. Évről évre gyorsabban lépnek előre. Terveik reálisak. Figyelembe véve adottságaikat, elhatározták, hogy az állattenyésztésből származó árbevételeket fokozatosan emelik. Míg 1972-ben az állattenyésztés árbevétele az összesnek 10 százalékát tette ki, addig az idei tervben már 15 százalékot képvisel. Másik jellemző adat, hogy a növénytermesztésből származó bevétel aránya 20 százalékról 16-ra csökkent. Ez azért van, mert az utóbbi ágazat termékeit mind nagyobb mennyiségben feldolgozzák vagy tárolják. Az állatállomány értéke kereken 1 millió 800 ezer forinttal növekszik. AZ EREDMÉNYEK TITKA Küzdelmes utat járt be a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága, míg eljutottak idáig. 1966 óta a gazdálkodás felfelé ível és várhatóan ez az ütem a jövőben még gyorsulni fog. Biztosíték érre az egyre növekvő szaktudás, hozzáértés, jobb munkaszervezés, a korszerű módszerek alkalmazása, az együttműködés más gazdaságokkal és nem utolsósorban a tagság szorgalma és munkaszeretete. Mindez együtt eddig is elősegítette, hogy a mostoha vidéken, a kedvezőtlen termőhelyi adottságok mellett is kialakuljon egy virágzó gazdaság. (x) a lakiteleki Szikra Tsz-ben Felfelé ívelő gazdálkodás Immár 11 esztendeje, hogy Lakiteleken egyesült a község két közös gazdasága Szikra Termelőszövetkezet néven. A hagyományos homokhasznosítási módszereknek megfelelően már 1962- ben, de főként a következő esztendőtől kezdve megindult a nagyüzemi ültetvények létrehozása. A későbbiekben ez folytatódott, bizonyos fokig az egyéb beruházások rovására. Kezdetben’ csak a legszükségesebb szerfás közös istállók épültek fel. Csak 1964-ben létesült egy magtár és egy szarvasmarha-istálló. A férőhelyek növelésének lassú üteme azt eredményezte, hogy a szövetkezet nem tudta tartani azt a területtel arányos állatlétszámot, amely többek között a homokterületek megfelelő talajerő-utánpótlását megteremtette volna. A termelési szerkezet fokozatosan a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint az öntözéses zöldségtermesztés felé tolódott. I itITíto nini
