Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-26 / 251. szám
1973. október 26. • PETŐFI NÉPE • 5 Ahol már nem térkép e táj Látogatóban a kecskeméti Czollner téri iskolában összesen ötszáztizenkét tagja van a kecskeméti Czollner téri iskola 369. számú Hunyadi Mátyás úttörőcsaDatának. Tevékenységükről esztendők óta nagy elismeréssel szól a városi, megyei úttörőelnökség. Csapatfalukat a legszebbek között tartják számon: Könyves Aurélné tánárnő irányításával készült. Mit csinál az idén ez a jól dolgozó csapat? Ezt mentünk „közelről” megnézni az elmúlt napokban. — Megismerni hazánkat, —1 mondja Póczonyi Imréné csapatvezető — valóban nagyszerű akcióprogram. Kovács Gergelynével. aki földrajzszakos tanár, kidolgoztuk a túrák útvonalát, a legolcsóbban megoldható, mégis a legtöbbet nyújtó kirándulásokat. (Kovács tanárnő már tavaly, a tanév befejezése után kezdte szervezni a kirándulásokat, felvette a kapcsolatot a turistaházak igazgatóival, egy túrával kapcsolatban több variációs lehetőséget dolgozott ki —. ennek eredményeképpen egy- és kétnapos nagyszerűen sikerült kirándulásokon vettek részt a pajtások.) A pécsi túrára nvolcvanan jelentkeztek az ötödik és a, hatodik osztályból. Úti céljuk Pécs, Harkányi Siklós volt. Kovács tanárnő a résztvevőknek epdiaszkóp segítségével minden, a portyán látható nevezetes épületet, erdőt „és folyószakaszt előre bemutatott. Igv a helyszínen jutottidő a pécsi Uránváros, a tv-torony, az ormánsági házakat, életformát bemutató Néprajzi Múzeum megtekintésére is. Szarvasra. az arborétumba csaknem kétszázan látogattak el. órákig bolyongtak a különleges fák alatt. m§üd megtekintették a Körösnél levő duzzasztót és a rizsföldeket. Békésszentandráson újabb érdekesség várta a kecskeméti úttörőket: a messze földön híres szőnyegszövő műhelyek munkáját nézték meg. A hatodikos pajtások egyik raja Budapesten az úttörővasúttal ismerkedett és Buda nevezetességeivel. Egy csoport a Városföldi Állami Gazdaság vezetőivel vette fel a kapcsolatot —. égy egész napig nézték az itt folvó munkát, a „tökéletesen összehangolt mezőgazdasági nagyüzemet”. Az elmúlt napokban indultak túrára mindazok, akik a megyeszékhely közvetlen környékével akartak megismerkedni, örsi portya keretében látogattak a Műkertbe és környékére. A csapatvezető a 12 ponttal kapcsolatos feladatokat állított össze részükre. Színskálákat készítettek az őszj; levelekből, térképet a Műkerttől. illetve ügyes ajándékokat a Vadaskert környékén található termésekből — gesztenyéből, makkból — a kisdobosok számára. (Képünkön bemutatunk közülük néhányat.) A kirándulás után az úttörőszobában kiállították munkáikat, a gondosan préselt leveleket, apró gesztenveállatokat. A TETTEK BESZÉLNEK — írták a rajzszakkör tagjai a faliújság fölé. Ebben a csápatban valóban tettekkel bizonyították: e táj nekik szülőhazájuk, amit minél jobban szeretnének megismerni. Rejtvényfejtőknek A háromfordulós úttörő rejtvény megfejtéseinek beküldési határideje október 29. Ahogyan előre is jeleztük, csak azoknak a pajtásoknak a megfejtéseit vehetjük figyelembe, akik mindhármat egyszerre küldték be. Most kisdobosok részére közlünk rejtvényt. Az itt közölt képen egy tréfás kedvű szakácsot láthattok. Az elmúlt nyáron az egyik úttörőtáborban főzte a finom ebédeket, vacsorákat. A fazekakra mindig ráírta, mi fő benne. Egyik alkalommal, hogy megtréfálja a gyerekeket össze-vlssza keverte a betűket. Jött három kislány, egy betűt letöröltek, hogy nehezebb legyen a megfejtés. Nézzétek meg figyelmesen a képet, biztosan kitaláljátok. 1. Mit főzött a szakács vacsorára. 2. Ml a három kislány neve? A megfejtéseket levelezőlapon küldjétek el szerkesztőségünk elmére (Petőfi Népe Szerkesztősége 9001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a) november 3-ig. A levelezőlap címoldalára írjátok rá; Kisdobosrejtvény: összeállította: Selmeci Katalin BEMUTATÓ ELŐTTI BESZÉLGETÉS ANGYAL MÁRIÁVAL Győr, Szeged után Kecskeméten A kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött Angyal Mária a szegedi társulat törzstagjai közé számított. Kilenc évadban harmincnál több művet rendezett a Tisza-parti városban. Kedvelték ott, teret és ösztönzést kapott. Érthető, hogy szakmai körökben állásváltoztatása országszerte meglepetést keltett. Kecskeméti bemutatkozása előtt, A szabin nők elrablása című zenés vígjáték főpróbáján kérdeztem elhatározási indokait. — Barátsággal váltunk el. Életem kedves, fontos szakasza kötődik a szegedi Nemzeti Színházhoz. Továbbra is megtisztelnek bizalmukkal. Felkértek, hogy vállaljam el a Faust opera színpadra állítását. .Miért mondtam mégis búcsút csaknem egy évtized után az egyetemi városnak? Nem árt időnként közönséget cserélni a rendezőknek sem. Az új hely új impulzusokat adhat, erőfeszítésekre serkent, felfrissülést jelenthet. Hégi helyemen félálomban is tudtam, hogy rendelkezéseimre miként reagál egy-egy művész. Üj színészekkel dolgozni öröm a rendező számára, feltétlenül segíti képességeinek kibontakozását. Szegeden már ismertek; itt még bizonyítani kell és időnként szükség van ilyen ösztönzésre is. Rokonszenves számomra a kecskeméti színház új vezetőinek művészi programja, szemlélete és ez is hozzájárult ahhoz, hogy ide szerződtem. — Tudjuk, hogy két évtizedes tanulás után került hájom évre a győri színházhoz. Az érettségit követően némi kitérővel jutott a Színházművészeti Főiskolára. Előbb középiskolai tanári diplomát szerzett. Felnőttként döntött úgy, hogy színházi rendező lesz? — Ifjúkori vágy teljesült, amikor a Vas utcai intézetbe kerültem. Szüleim kérték, hogy — miként is mondjam — legyen egy „biztos” szakmám is. Egy ideig kacérkodtam a zenei pályával js. Felsőfokú zenei tanulmányokat folytattam. — Szorgalmas stúdiumait — ha nem csalódom — szegedi operarendezéseiben gyümölcsöztette. — Így van. Nem volt titok, hogy vonzódom a muzsikához, és „papírok” is igazolják viszonylagos jártasságomat. Mégis meglepett Vaszy Viktor főzeneigazgató kérése: rendezzem meg Vantus István első operáját. Kaptam egy nagy és nehéz lehetőséget. A modem hangvételű műnek nem voltak színpadi hagyományai. Itt mindent ki kellett találni. Végül is az előadás jól sikerült. Az idők folyamán sikerült a műfajba bedolgoznom magam, a kitűnő Vaszy Viktor évről évre megtisztelt bizalmával. A legszívesebben Richard Strauss Rózsalovagjára emlékszem. Mi játszottuk először vidéken, de nagyon jó visszhangja volt a Sevillai borbélynak is. Egyik rendezésemet, a . Lammermoori Luciát a télen a kecskeméti közönség is láthatja, hallhatja. — Jó híreket hallottam, elismerő kritikákat olvastam musicalrendezéseiről is. — Szeretem ezt a műfajt. Amikor féléves UNESCO-ösztöndíjjal Európát jártam, sok korszerű előadást láthattam Párizsban. Londonban, Stockholmban. Igyekeztem kinti tapasztalataimat js fölhasználni a My fair Lady és más zenés művek, így a Koldusopera színpadra állításakor, de természetesen vigyáztam önállóságomra. — Bocsásson meg, de A szabin nők elrablása nincs egy súlycsoportban az említett művekkel; másirányú adottságokat követelnek. Egyetért velem? — Maradéktalanul. Schöntan— Kellér—Horváth műve habkönynyű zenés vígjáték. Semmi több. Nincs mély mondandója, bonyolult dramaturgiája. Csak szórakoztatni, nevettetni akarnak a szerzők, de ehhez nagyszerűen értenek. Akkor lennék tehetségtelen, ha nem ezt a törekvésüket szolgálnám. Hálás darab, szeretik a színészek a jól megírt szerepek miatt. Persze — az adott anyag keretei között — igyekszik rendezésem a korszerű színházi követelményeknek megfelelni, de óvakodok bármiféle belemagyarázástól. Nem akarok mást csinálni, mint a bűbájos, helyenként harsány, szünet nélküli jókedvhez a legkedvezőbb feltételeket megteremteni. Bízom abban, hogy Rettegi Fridolin igazgató alakítója, Baranyi László a nagyszerű elődökhöz méltó teljesítményt nyújt. — Köszönöm a szíves válaszait. Búcsúzóul újabb feladatairól érdeklődöm. — Az már bizonyos, hogy én rendezem a Képzelt riport egy popfesztiválról musicalt. Úgy tudom, hogy a Vígszínház után mi játsszuk először. Heltai Nándor Egy kiváló ifjúsági klub Oklevelek a Tiszakécskei Művelődési Központ falán: kiváló ifjúsági klub — 1969—70, 1971—-72, 1972—73... A kitüntető címet a KISZ KB, a Művelődésügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága adományozta. Az ifjúsági klub vezetője Czinege István fiatal tanár. Hét évvel ezelőtt, az egyetem elvégzése után került Tiszakécskére, s hat éve szervezője, irányítója a nagyközség ifjúsági klubjának. — Nehéz volt az út idáig! — mondja. — A kezdet kezdetén a legnagyobb feladat a fiatalok „ideszoktatása” volt. Az idő múlásával kialakult a törzsgárda, s ez sokat segített a munkában. Eddigi eredményeink azt tanúsítják, hogy programunk hasznosnak ■ bizonyult, s az elismerés az elért színvonal megtartására és további emelésére kötelez bennünket ... A régebbi munkatervek pontos dokumentumai a tiszakécskei ifjsági klub életének. Irodalma előadássorozatok, találkozás- Sinkovits Imrével és Mensáros Lászlóval, politikai vitaestek, filmesztétikai sorozat. Emlékezetes maradt a klubtagok számára Putnoki Jenő lélektani előadása, a híres olimpikon. Pólyák Imre élménybeszámolója, s a jugoszlá' viai magyar íróval, Gijjon Nándorral együtt töltött óra is. — Hasznosak voltak a társadalmi és politikai kérdésekről rendezett ankétok — folytatja Czinege István, — ilyeneket a jövőben is szervezünk. Klubunk tágjai között nem.,.egy párttag illetve tagjelölt van. Az a véleményem, a fiatalok helyes világnézetre nevelése az ifjúsági klub fontos feladata. A beszélgetés közben feltűnik, hogy a klub berendezése igen modern és választékos. A klubvezető elmondja, hogy a ktváló munkáért 35 ezer forintos jutalmat kaptak, ennek az összegnek egy részét a felszerelés bővítésére, a helyiség csinosítására fordították. Mit terveznek a közeli jövőre? — kérdem. — Szeretnénk fejleszteni kapcsolatainkat más környékbeli klubokkal, a KlSZ-alapszervezetekkel. Érdemes megjegyezni, hogy kiskunfélegyházi gimnazisták már jártak nálunk. Kirándulásokat, politikai vitaindítót is tervezünk. Verebély Sándor FILMJEGYZET Modern idők Üzleti vállalkozásnak sem volt rossz, hosszú idő után műsorra tűzni Charlie Chaplin tíz filmjét. Elsőként az 1936-ban készült Modern időket vetítik akkora sikerrel, hogy kilométeres sorok állnak a pénztárak előtt. A nézők között szép számmal találhatók javakorbeli férfiak és aszszonyok, akik ifjúságuk feledh^r teilen, nagy moziélményeit kívánják újraélni, de farmemadrágos fiatalok is, akik talán most először értik meg, hogy miért emlegetik szüleik annyi nosztalgiával azokat a régii, szép időket, amikor még a mozi valami csuda volt... A Modern idők ezzel a régi, és megkophatatlan csudahangulattal ajándékozza meg mai nézőit is korra és nemre való tekintet nélkül. Fergeteges jókedvet fakaszt, s meghökkentően aktuális képsoraival egyszersmind elgondolkodtatja az embereket. Potyog a könnyünk a nevetéstől 'és összeszorul a szívünk, amikor a szánalmasan ügyefogyott, ecsetbajúszkás, csodálkozó szemű kis emberkét marionett-bábuként rángatja a túlhajszolt munkatempó, vagy az emberi egyéniséget felfaló, szörnyűséges gépimechanázmus, amelynek frappáns karikatúrája a kiszolgáltatott munkás tragikomikus vlaskodása az- etetőgéppel. Az emberke kénytelen tehetetlenül tűrni, hogy a megvadult szerkezet az arcába löttyintse a levest, a főtt kukoricával kis híján kiverje a fogait, s édesség helyett csavarokat adagoljon a szájába. Íme, a visszájára forduló, és a munkások érejét az utolsó cseppig kifacsaró gépesítés, amely ellen Charlie úgy lázad ahogy tud, vagyis nevetségessé teszi. Mert hiszen nem rajta nevetünk, még akkor sem, amikor a kétbalkezes, lötyögőnadrágos kis figura a legvadabb burleszk helyzetekben keveredik, hanem azokon, akiknek a kizsákmányolásra összpontosított, tökéletes számításait egy parányi „elevencsavar” egészséges tiltakozása, életöröme 'is képes keresztülhúzni. Charlie, a kisember erősebb, mint a fogaskerekek félelmetes mechani zm usa és . rokgnszervesebb, mint a kifogástalan megjelenésű mozisztárok. És miközben akrobataügyességgel táncol a kapitalizálódó társadalom gépesített meredélyein, gomblyukában költészet virít, tekintetében a megszenvedett felismerés szomorúsága: az ember majd csak akkor lesz igazán szabad, ha emberi méltóságát nem fenyegeti semmi veszély, ha érzelmeit nem hajlandó áruba bocsátani. Chaplin igazán értett ahhoz, hogy tehetségével: játékával, humorával, érzelemgazdag mondanivalójával elkápráztassa a nézőit. Kivételesen nagy művész, ez abból is látszik, hogy a Modern . idők ma legalább akkora siker, mint a 30-as években volt. Nem járt el felette a filmeket különösen gyorsan megöregítő idő. V. Zs. (16.) — Kérem, mondja el, milyen ruhában volt a férie, amikor november másodikán reggel elment hazulról ? — Volt egy kopottas sötétszürke ruhája, azt fogta be munkára. amikor a faiparhoz került. Ott ugyanis nem lehet olyan ruhában dolgozni, mint korábban az irodán, megfelelt ez az öltöny is. Ebben ment el akkor reggel is itthonról. — Dohányzik a férje? — Igen, erős dohányos. — Milyen cigarettát szív? — Kossuthot. Ezüst. Kossuthot. De abból napi két dobozzal. (— Tudja, hogy mindezt miért •kérdezem magától — kérdezte a fiatal nyomozó a szép arcú, fiatalos külsejű és igen jól ápolt asszonytól, mert úgy érezte, ez az aszonv nincs tisztában azzal, mivel vádolják, illetve gyanúsítják a férjét. A lehető legnyugodtabb hangen beszélt, nem sírt, nem idegeskedett. — Kérem, én ezt Dávidról nem feltételezem. Határozott meggyőződésem, hogy valami súlyos, félreértésről van szó és biztos vagyok benne, hamarosan önök is belátják, hogy téves nyomon járnak, amikor a férjemet gyanúsítják az Olga esetével kapcsolatban. — Akkor maga szerint hol van a férje, miért nem (jelentkezett .már napok óta sem itthon, sem a munkahelyén?. ;— Erre sajnos, nem tudok magának válaszolni. Talán éppen azért bujdosott el. mert félt, hogy őt fogják gyanúsítani, pedig nem ő követte el ezt a szörnyűséget. Ezt állítom. — És ha mégis az derülne ki, hogy ő a tettes? — Ez kérem nem derülhet ki. Dénes erre képtelen lett volna. — Honnan tudja, hogy elbújdosott a férje? — Én ezt csak úgy mondtam, hogy talán elbújdosott. Nem tudom hol van. máskor nem maradt el napokra. Magam is aggódom. Lehet, hogy a szüleihez utazott Tázlárra. — Nem akarom fokozni az aggodalmát, de ott nem is látták azóta, amióta a nyáron kettesben otthon voltak. Megnéztük... A nyomozó elköszönt a fiatalasszonytól, s míg motorkerékpárjával a megyeszékhely felé tartott, azon gondolkozott, mi kötheti ezt a tiszta, igazán szép aszszonyt egy ilyen iszákos emberhez. Bár nem ismerte Jónás Dávidot, meggyőződése volt, hogy a koma nem érdemel ilyen aszszonyt. Aztán — mintegy befejezve töprengéseit — megállapította: a szerelem útiai kiszámíthatatlanok. XXIII. Az őrnagy elővette a fiókjából a meztelen holttesttel kapcsolatos iratokat. Nem volt valami vaskos az akta. annál több rejtély sorakozott benne. Tartalmazta a doszszié mindenekelőtt Bartos Mihály bejelentését, majd vallomását,. a nyomozás eddigi megállapításait: a holttest megtalálásának körülményeit. Neumann Izidor vallomását, az öreg paraszt ember bejelentését, és a két másik levelet. Ezenkívül ide tették az elhagyott házban talált holmik leírását tartalmazó jegyzőkönyvet. Bartos Mihálvné vallomását férjével kapcsolatban. Ugyancsak ide került Kisistván József kihallgatásáról készült jegyzőkönyv, az autóról — az első sötétszürke Mercedesről — készített fényképek és Walter Konrad igazolványai. A régi és a mostani egyaránt. Az őrnagy most is azért vette elő az iratokat, hogy keresse az esetleges összefüggéseket, noha tudta, az iratokból erre soha nem fog rájönni. Azért mégis átolvasta a jegyzőkönyveket, vallomásokat. bejelentéseket és töprengett: Amit Bartos csinált 1944. október 6-án. azt csak Szekeres Szaniszló látta, csak ő tudta. Bizonyíték erre, hogy zsarolta az agronómust. leveleket küldött neki, nagy összegű pénzt követelt megadott időben és helyen. Ugyanakkor a Szekeres által megjelölt helyen és az általa megjelölt idő előtt néhány félórával találtunk egy meztelen férfihullát, de az nem azonos Szekeressel, mert amint bizonyítást nyert, a hulla Wilhelm Konrad egykori náci katonatiszt, frankfurti lakos. Lehetséges. sőt szinte biztos, hogy Szekeres nem mert Magyarország ra jönni, ezért elmondta az 1944-es esetet ennek a Konradnak, aki vállalkozott az ügy lebonyolítására. De miért vállalt volna ilyen nagy kockázatot ez az egykori fasiszta? Milyen érdeke fűződött hozzá? A pénz aligha. De tegyük fel, hogy igen. Mit csinált volna a pénzzel, ha mégis megkapja? Miért kellett neki 50 ezer forint. Ez az egyik. A másik: ha a Konrad egyedül jött, amint az öreg paraszt élmondta. s amint ezt bizonyítja a határőrtől kapott levél is. akkor Bartoson kívül még ki tudhatott az ügyről? Bartosnak viszont tökéletes alibije van. El tud számolni az ideiével és ezt tanúk is. de a körülmények is igazolják. Kisistván József egyszerű gépkocsitolvaj. Véletlen, hogy éppen a sötétszürke Mercedest lopta el. A második Mercedes tulajdonosának még erősebb az alibije ebben az ügyben, mint Bartosnak: nem követhette el a gyilkosságot, mert abban az időben nem is járt Magyarországon. A kérdések azonban tovább tornvosultak. Miért vetkőztették le az áldozatot, ki vitte a csordakútba a holttestet, ki járt áz elhagyott tanyában? Nyilván, hogy ezt a hármat, vagy négyet ugyan az a személy, a tettes követte el. Egyelőre azonban a legsűrűbb homály fedi nemcsak a gyilkos személyét, de azt is, hogy minderre mi oka lehetett az illetőnek, mi volt a motívum? Ha ezekre a kérdésekre feleletet találnak — gondolta az őrnagy — akkor meg lehet majd fejteni azt a rejtélyt is. hogy ki tette az útra a fahasábot, amelyen a rendőr átesett és súlyosan megsérült? Csengett a házi telefon. — Őrnagy elvtárs. itt van a főhadnagy elvtárs. most jött a kórházból. jelentést szeretne tenni ae őrnagy elvtársnak — búgott a telefonba az előszobából a titkárnő.' — Jó. küldje be! — Őrnagy elvtárs. kérek engedélyt ... — Na mi az ábra fiam? Megtudott valami lényegeset? — Nem nagyon akart kötélnek állni a lány. de alkalmaztam az őrnagy elvtárs módszerét: tapintatos és finom voltam. Aztán elkezdett beszélni. Előzőleg az orvos tájékoztatott, hogy Sunyák Olga háromhónapos terhes. — A lány mit mondott, ki ütötte le? — Azt hiszem egy baklövést csináltam őrnagy elvtárs. Megígértem a lánynak, hogy ha Jónás Dávid volt a tettes, nem esik bántódása a férfinak. — Ezt nem jól tette, de — ne sértődjön meg — a maga szavának nincs annyi ereje, mint a törvénynek. Márpedig, a tettes a törvény előtt fog felelni, függetlenül a maga ostoba ígéretétől. — Jónás volt a tettes. Azon a napon, vagyis november másodikán, amikor kettesben maradtak a ládaszegező üzemben, a lány megmondta Jónásnak, hogy terhes, már harmadik hónapja. Jónás erre éktelen dühbe gurult és követelte, hogy a gyereket vetesse el a lány, aki erre nem volt hajlandó. Ezzel akarta magához kötni a férfit, pontosabban-kiugratni a nyulat a bokorból: tényleg el akarja-e venni Jónás, vagy csak kalandot keresett nála. A férfi azonban a válásról hallani sem akart, a lány pedig ragaszkodott a gyerekhez. Ezen összevesztek és a lány kijelentette, hogy ha nem hajlandó feleségül venni, az egész ügyet jelenteni fogja a szövetkezet elnökének, elmondja Jónásnénak is. (Folytatása következik) A meztelen holttest ' : $1 ■