Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-26 / 251. szám

1973. október 26. • PETŐFI NÉPE • 3 SZIBÉRIAI UTAZÁS II. Falu a Jugatt partján Ugut, a Nagy-Jugan partján fekszik — folyóhoz kötődik, mint itt színre minden település. A nagy-messziről idekanyargó folyó magas partján ér földet a repülő­gépkerék, aztán még hosszan fut velünk az agyagossárga lejtőn. Ez a falu reptere — al folyón kívül a másik összekötő kapocs a kül­­világg 1. Él a nyelv Jöttiünkre sokan idesereglettek. Jobbára nők. gyerekek — a fér­fiak nagy része a rendes foglala­tosságát űzi ma is: vadászni jár oda, vagy hálót merít a Juganba. Néhány fiatal chanti nő népvi­seletben jött elénk. Barna bő­rűek. sötét szeműek: szemük fer­de vágású, arcuk kerek. Fejükön színes kendő. Egyikük szőrme­szegélyű kék ruhában, egy másik pirosban. Az öv és a díszítések gyönggyel kivarrva. nagyon szép összhatású az öltözékük. Sétálunk befelé a faluba, Vla­dimir Tirlinnel. az iskolaigazga­tóval beszélgetünk közben. 308 gyerek van az iskolában — mondja. Közülük 202 a chanti. Hogy milyen nyelven tanulnak? Oroszul. Mivel a családban anyanyelvűket beszélik, hatéves korukban előkészítő osztályban sajátítják el az iskoláztatáshoz szükséges nyelvtudást is. Így mindkét nvelven beszélnek a fia­talok. A továbbtanulók magasabb anyanyelvi képzést kaphatnak a felsőbb iskolákban — közülük kerülnek ki a tanítók, mint ő is —. de aki utána vadászni, ha­lászni megv. ugyancsak anyanyel­vét használja. Így a chantiul be­szélők száma Tirlin szerint nem csökkent jelentősen. Él a nyelv, amit hősénekeikben, sorsénekeik­ben. imáikban annyi gazdag ár­nyalattal mutattak föl a rokon­kereső magyar tudománynak. És el a nép • Az olajat szinte járhatatlan mocsarakon keresztül lehet megköze­líteni. Képünkön: épül a betonút az olajkitermelőkhöz. És él, erősen él a nép. Három­négy gyermek egy családban. Ta­valy 22 kisfiú és kislány ment előkészítő osztálvba. idén har­minckettőt írtak össze. A falunak 1600 lakosa van. Ki­tűnő vadászok, s mesterei a hal­fogásnak — ma már mindkét ősi foglalkozást szövetkezetbe tömö­rülve' űzik. Csupa faiház ez az utca. 3e némelyiknek már pala­­teteje van. S a villanyoszlopok, vezetékek jól mutatják a világos­ság terjeszkedését ezen a vidé­ken is. A falu központjába kanyarod­va kőépületekeli is láthatunk. A szovjet épületének egyik helyisé­gében — tágas, szép terem, az ablak alatt radiátorok — részle­tesebb tájékoztatást kapunk. Például arról, hogyan ápolják a népi kultúrát. Májusban, a szurguti seregszemléről az ő tán­­coló-éneklő brigádjuk hozta el az első díjat. Tizennégyen voltak a csoportban: eljátszották a med­­veölés és a medveünnep rítusát is. Tízezer kötetes könyvtáruk van. Az üzletben is bővében van olvasnivaló: köztük Sesztalov, Sulgin kötetei is. Sulgin „Tavaszi reggel”-e chanti eredetiben. „Vadat és halat" Beszámol a halászszövetkezet elnöke: bő halú folyó ez. egy év­ben 38 ezer rubel a kolhoz jöve­delme. A fővadász elmondja, hogy 100 tagja van a szövetkeze­tüknek. egv vadász átlagban 1200—1400 rubel értékű szőrmét , termel” egv szezonban. De a leg­jobb szemű, legbiztosabb kezű „ahotnyikok” 2—3 ezret is meg­keresnek. A ió vadász ott kezdő­dik, hogy szemén vagy füle tö­vén lövi meg az állatot — nehogy kárt tegyen az értékes szőrmé­ben. Miiven vadak élnek erre­vésbé. a vadászok vezetője min­denesetre tüstént kiigazítja: — Hát azt még nem ölték meg, még van belőlük ió néhány, önt nyilván az érdekli, mikor lőttek utoljára medvét, megmondhatom: július 21-én — szól. nagy derült­ség közepette. Megnézzük a falu kollégiumát, Harminchárom ágy a hálószo­bákban. A kis vadászpalánták laknak itt tanév közben. Míg ap­juk odajár, cobolyra les, medvé­vel viaskodik, itt helyet, teljes el­látást kapnak, segítik tanulásu­kat. Egyébként az apák egy része is túltette már magát a sátorcsi­­nálás gondján: vándorútjukon kempingsátrat visznek magukkal a rengetegbe. Három orvos is van Ugutban, s egy 25 ágyas kórház. Jelenleg 10 tüdőbajost ápolnak. Sajnos, a vidékre jellemzőek a légzőszervi megbetegedések — mondja a köz­ségi vb elnöke. Volkov elvtárs. felé? — Coboly, mókus, rozsomák, vidra, medve — sorolja. A va­dászok nagy távolságokat tesznek meg. Néha ötven kilométeren át is üldöznek például egy cobolyt, hogy puskavégre kapják ezt a rendkívül értékes prémű menyét­­féle ragadozót. — Mikor lőtték le az utolsó medvét? — fordítja ,a tolmács egyik útitársunk kérdését. Lehet, hogy csak a fordítás sikerült ke-Táncoló lányok Sétálunk, nézelődünk a falu­ban. Takaros, rendezett porták: krumpli, répa megterem a ház körül. A többi élelmiszert hajón, repülőn hozzák. Az elnök összehívja a népi együttes föllelhető ' tagjait. Egy nyurga fiú harmonikázik, hat lány összefogózva. ringatózva énekel. A hangjuk, mozgásuk és öltözékük szépsége együtt hat a nézőre. Aztán ketten kiválnak és eljár­ják a szarvastáncot. Azt, ahogy dobogva lépked a rén. ahogy a hó alól a zúzmót kikaparja pa­táival. Kezük agancsot formál fe­jük fölé. futnak, szökellnek — megérdemlik a nagy tapsot. Az­tán — micsoda ősi ritmus! — a bogyócskaszedést is ' eltáncolják. — És milyenek a medveünne­pek? — kérdezem kíváncsian, s telhetelenül, hogy milyen • jó is / lenne még egy ilyenen részt ven­ni. Volkov barátunk elmondja, hogy az elejtett „Bundás Nagyúr” fejét levágják, kiteszik egy fehér vászonra, s rendre elébe járul­nak. Énekkel, persze, s minden medvének új dal dukál; nagyon tehetségesen, színesen improvi­zálnak. A költészet tehát még buzog ősi forrásaiból is. Jó ezt hallani, ha A FELADAT: JOBBAN, SZERVEZETTEBBEN... KISZ-kü3döttértekezlet a Bácsalmási Ruhaüzemben ® Nyizsnevartovszk, a Szamotlof-tó körzetének fővárosa. Képünkön: új házak emelkednek az olajbányászok számára. már nem is lehetünk ott a med­vefej-látogatók között. A jövő vázlatai Zúgás a levegőben. Jön értünk a repülő. Búcsúzunk chanti bitrá­táinktól. Jó vadászatot kívánva. S ebbén ‘benne van • ázÁl,’KSgy minden egyéb jót, a kultúra, a művelődés, a jólét új. meg új ál­dásait kívánjuk nekik. S ez több is puszta kívánság­nál. További felemelkedésük a mai szibériai újjászületés kereté­ben — reális lehetőség. Erre gon­dolok másnap is, amikor Nyizs­­nevartovszkban helikopterre szél­iünk. A helikopter ablakából lenézve, mintha csak a formálódó jövőt látná az ember. Füstgomoly és íúrótoropv. daruk erdeje a kikö­tőben. ládák, fa- és acélrakomá­nyok, hatalmas csövekkel rakott gúlák, tartályok. A város új há­zai. melvek szinte hetek alatt születnek, szédületes gyorsaság­gal. S látható, hogy nem valami sima futás ez a cél felé, hanem kemény akadályverseny: elakadt s ottrekedt kocsik a mély mo­csárban. két fölrobbant tartály fekete roncsait is mutatják. Friss foltok, erdőirtások tűnnek elő — kell a hely az olaivárosnak. Ott azok a sárgás területek mohai ed - te veszélyes ingoványok. (Innen lehet igazán megérteni, miért ke­rül vagyonba egy kilométernyi út, vagy vasút ezen a vidéken!) És árkok, csőrendszerek, billenős te­herautók sokasága. És a Szamot - lor — magyarán; halott tó — ez a 18 kilométer hosszan. 14 kilo­méter szélesen elterülő vízterü­let. Közepén vadonatúj mestersé­ges sziget, amit ugyancsak em­ber építetté földnvelv kapcsol a parthoz, s tesz ilyenformán fél­szigetté. Rajta fúrótorony. Már üzemel. Több ilyen szigetet is létesíte­nek majd a másfél-két kilométer mély vízben, hogy megteremtsék a munka feltételeit. S minél gyor­sabban : éz a leggazdagabb lelő­hely. Szibéria jövője — s ezzel a Szovjetunió gazdaságának jövője — itt formálódik, bontakozik az új arculatú tájon. S nagyon gaz­dagnak ígérkezik. A mostani az emberpróbáló szakasz — de az embert szolgáló gyökerezik benne. Simái Mihály Ugyancsak sok dolga akadt a Bácsalmási Ruhaüzem KISZ-kül­­döttértekezletén a jegyzőkönyv vezetőjének. Hogy miért? A vá­lasz kézenfekvő: a beszámolót követő vitában a küldöttek mint­egy 40 százaléka mondott véle­ményt a munkáról, gondokról. De tartsunk sorrendet. I.égrádi Mária csúcstitkári „re­ferátumát” nagy figyelemmel hallgatják a jelenlevők. Sokak tekintetéből kiolvasható az egy­értelmű helyeslés. A szemlélődő vendégnek úgy tűnik, mintha a hallgatóság „betéve tudná” a gé­pelt sorokat, és ezúttal csak egyetlen feladatuk van — ellen­őrizni, hogy a kezdeti enyhe lám­palázat egy-kettőre leküzdő csúcstitkár jól sorolja-e a dolgo­kat. Az alábbi tények bizonyít­ják, hogy mindez miért termé­szetes. Amit elvégeztek A KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére meghirdetett munka­versenyben a ruhaüzem fiataljai megelőzték a járás többi üze­mét. Aztán jött az iskolaköpeny­­program. A KISZ-csúcsvezetőség kommunista műszakot kezdemé­nyezett és a létrehozott terme­lési érték felét napközi otthon bővítésére, 25 százalékát a ta­nács ifjúsági költségvetési rova­tának gyarapítására — a többit pedig klubfelszerelésre fordítot­ták. A X. VIT alkalmából hasonló akciót szerveztek és így tekin­télyes összeggel növelték a VIT- alapot, de jutott pénz arra is, hogy kiránduljanak a Szelidi-tó­­hoz. S hogy a hétköznapokon milyen szorgalommal dolgoznak a lányok? A szalagon levők havi átlaga kétezer körül van. Aligha általános ez a textiliparban. Eredményesen tevékenykedtek a párt utánpótlásának segítésé­ben, biztosításában is. Az utób­bi másfél évben négy fiatalt — a legkiválóbbakat — párttag­nak ajánlották. Ezt a fontos fel­adatukat továbbra is tervsze­rűen, nagy körültekintéssel akar­ják végezni. A beszámoló részlétesen tag­lalja az üzem négy KlSZ-alap­­szervezetének gazdag kulturális és sporttevékenységét. Ezekről csak címszavakban. Részvétel a szegedi kis VIT-en, ott voltak a forradalmi ifjúsági napok járá­si vetélkedősorozatán, de el­jutottak Kiskőrösre is, a Petőíi­­ünnepségekre. A sporteredmé­nyek miatt sem kell szégyenkez­niük. A nemrég megalakított női labdarúgócsapatuk a községi bajnokságban második helyen végzett. Lövészcsapatuk járási elsőséget, Vad Márta pedig egyé­ni bajnokságot mondhat magáé­nak. És a legutóbbi siker: a ha­tárőrség KISZ-fiataljaival közö­sen megrendezett akadályver­senyt a Hámán Kató nevét vi­selő alapszervezet nyerte. A kedvező eredmények mel­lett, Légrádi Mária nem hallgat­ta el gondjaikat sem. Elégedet­lenek a politikai oktatással. Nem­csak, hogy rendszertelen volt, de sokan hiányoztak is. Az idén té­len már másként lesz: a párt­­szervezetek adnak jól képzett propagandistákat. Egy másik probléma. Nem sikerült megvaló­sítaniuk, hogy a közös progra­mokban kivétel nélkül minden­ki részt vegyen. Vannak szem­lélődök, passzívak, akik csak ak­kor jelentkeznek, ha szórakozás­ról van szó... A beszámoló és a legjobban dolgozó KISZ-tagok megjutalma­­zása után, amikor az elnöklő Pá­ka Istvánná (korábban hat évig ő volt az üzem KISZ-titkára) megnyitotta a vitát, nem kellett sokáig várakozni. Egymásnak ad­ták a szót a küldöttek. Dicsértek, bíráltak, javaslatokat tettek, és szép számmal akadt önkritika is. Amiről érdemes vitázni Farkas Zsuzsanna a műveze­tők munkájáról szólt. Szeret­nénk — mondta —, ha nemcsak a szalagon végzett munkát kí­sérnék figyelemmel, hanem a tár­sadalmi, közéleti tevékenységet is. Erdösi Olga, aki különben a focicsapat gólerős csatára — a sportoló lányok nevében köszö­netét mondott a szakszervezeti bizottságnak az anyagi támoga­tásért. Tóth István véleménye szerint kevésszer- rendeznek: ze­nés, táncos összejöveteleket. Ja­vasolta, fíögy alakítsanak egy zenekart, és egyúttal vállalko­zott a szervező munka elkezdésé­re is. Többen elmondták: szerintük a legfontosabb feladat most az, hogy tovább szilárdítsák a szer­vezeti egységet, a fegyelmet. A közösség ellen súlyosabban vé­tők kapjanak fegyelmi büntetést. A KISZ-tagság önkéntes, aki vál­lalta, az csinálja is megfelelően — hangoztatták. Serfőző Anna is erről a prob­lémáról szólt. Van egy lány kö­zöttünk, mindannyian ismeritek — mondta. Nos, ő nagyon példa­mutatóan dolgozik, szinte ég a keze alatt a munka... Am a KISZ-munkában igencsak hátul kullog. A teendő, segítsünk neki, hogy ezen a téren is előbbre ke­rüljön. Csicsák Zsuzsanna szavaira is érdemes volt odafigyelni. Azt a kisebbséget bírálta, akik feltétel nélkül mindennel egyetértenek. Joggal következtethettek rá, hogy e furcsamód „egységes” igenlés olykor közömbösséget pa­lástol. Politizáló közösséget A ruhaüzem MSZMP-csúcs­­titkárának. Szenderák Józsefné­­nek is tetszettek a felszólalások, elégedett volt a vitával, az őszin­te, kritikus hangvétellel. A párt helyi vezető testületének vélemé­nyét így fogalmazta meg: — Fiataljaink eredményesen dol­goznak a párthatározatok vég­rehajtásáért, tevékeny részesei az üzem életének, a jó termelé­si eredményeknek. Örülünk, hogy védnökséget vállaltak az újonnan létesítendő kelebiai te­lephelyünk felett. A mintegy másfél órás vita főbb tanulságait összefoglaló KISZr csúcstitkárnak nem volt nehéz dolga, hiszen alig maradt „nyi­tott” kérdés. A legfontosabb do­log, a közös cél egyértelműen kirajzolódott — a bácsalmási ruhaüzem KISZ-esei vonzó, tar­talmas és mindenekelőtt politi­záló közösséget akarnak kialakí­tani maguknak. E szándék jegyében került le­bonyolításra a csúcsvezetőség összetételét, a titkár személyét és a községi küldöttértekezleten i^zLvgvok ; pgysqrát eldöntő tit­­kós«)s»avazásrarcA várakozásnak megfelelően ismét Légrádi Má­riát választották a csúcsvezető­ség élére. Hogy nem véletlenül, ahhoz semmi kétség nem fér. Szabó Attila Zenei krónika - Zenei krónika Találkozás a zeneszerzővel Vasárnap délelőtt a Kodály­­iskola ifjúzenebarát-csoportja be­mutatót rendezett Károlyi Pál zeneszerző műveiből. Karolyi a ' mai harmincas nemzedék egyik tehetséges tagja, akinek műveivel az utóbbi időben esvre gyakrab­ban találkozunk a hangverseny­életben és. a rádió műsorán. Ze­nei nyelve az elmúlt hat-hét év alatt jelentősen megújult, a leg­modernebb eszközök birtokba vé­telével egyéni mondanivaló kife­jezésére érett meg. Ugyanakkor jelentős anyaggal gazdagította a gyermekeknek szóló újabb ma­gyar irodalmat is. A nagv érdeklődéssel kísért be­mutató két részre tagolódott. Elő­ször az iskola han-«”'eres növen­dékei. valamint kamarakórusa Rozgonyi Éva igazgatóhelyettes vezényletével Károlvi Pál ifjúság­nak írt darabjaiból szólaltattak meg többet. Ezek sorában néhány egészen friss kompozíció . ősbe­mutatóként hangzott el Faragó Zsuzsa. Gátav Tibor (hegedű) és Mészáros Ágnes (zongora) tolmá­csolásában. A továbbiakban bu­dapesti vendégek: Lőrincz Ágnes, a zeneszerző zongorista tanítvá­nya. Berkes Kálmán klarinétmű­vész és Kontra Zoltán zongora­­művész az utóbbi évek termésé­ből adtak elő két jelentős alko­tást. Az egves számok között a jelenlevő zeneszerző és a vendég­­művészek beszélgettek a hallga­tókkal. érintve a mai zene né­hány igen érdekes kérdését. A Varázsfuvola Kecskeméten Hétfőn este a Szegedi Nemzeti Színház operaegvüttese megtar­totta idei első bérleti előadását Kecskeméten. A zsúfolásig meg­telt nézőtér is igazolta, hogy ré­gi kívánsága teljesült a megye­székhely zeneszerető közönségé­nek. A sorozatot Mozart: A Varázs­fuvola című operájával nyitotta meg a vendégeg'úttes. Minden klasszikus remekmű — és külö­nösen Mozart zenéje — óriási Brigádvezetők tanfolyama Űj pécsi—baranyai dokumentum a szabadságharc eseményeiről Csongrád megyében elsőként a Szegedi Kenderfonógyárban in­dítottak speciális tanfolyamot a szocialista briádvezetők tovább­képzésére. Szinte tudományos színvonalon sajátíthatják el, hogyan kell a termelési-, a társadalmi, a pszic­hológiai követelményeket megfe­lelően összehangolni, alkalmazni az ideális szocialistabrigád-ve­zetői tevékenységben. Emellett tapasztalatcseréket is szerveznek \ szamukra, meglátogatják a szak­ma országosan legjobb szocialista brigádjait, hogy elsajátítsák módszereiket. (MTI) Az 1848-ás szabadságharc 125. év­fordulójának szenteli idei évkönyvét a Baranya megyei levéltár. A kiad­ványban számos — eddig ismeretlen — pécsi-baranyai dokumentum lát majd napvilágot, amelyek új megvilá­gításba helyezik az eddig kevéssé is­mert dél-dunántúli eseményeket. A készülő kötet egyik érdekes darabja ‘a közelmúltban került elő a pécsvá­­radi közalapítványi uradalom irat­anyagának rendezése közben: kora­beli tudósítás a horvát csapatok drá­­vai átkeléséről. A terjedelmes irat szerzője a vajsz­­lói uradalom tiszttartója volt. A szem­tanú hitelességével és pontosságával írja le a drávai átkelés eseményeit, a katonák felszerelését és viselkedé­sét. A szabadságharcról szóló egyes feldolgozások arról tanúskodnak, hogy a népből verbuválódott horvát katonák kedvetlenül, ellenséges indu­lat nélkül léptek baranyai földre és a magyarokat testvérnépnek tekintet­ték. feladat elé állítja az előadás va­lamennyi közreműködőjét, látha­tó és láthatatlan szereplőjét. A Varázsfuvola esetében még ma­gasabb a mérce, hiszen ez a tö­kéletes szépségű, emelkedetten tiszta zene számos nagyszerű in­terpretáció. hanglemezfelvétel révén valamennyi részletében közismert. Mindezeket is figyelembe véve, a szegediek.mostani előadása vá­rakozásunk alatt maradt. A szín­ház ió erőit felvonultató szerep­lőgárda általában megbízhatóan énekelt. — közülük elsősorban Sinkó Gvörgv. Bálint Ilona, Gyi­­mesi Kálmán nevét emelhetjük ki — és kidolfiozottan szóltak az együttesek is. Jó színészi alakí­tást viszont alig láttunk, amit nagyrészt a koncepciószegény rendezés számlájára írhatunk. Sajnos, a zenekar számos intoná­ciós és ritmikai pontatlansága, egészéten vérszegény hangzása is hozzájárult, hogy a hétfői Varázs­­fuvola értékes hagyományokkal rendelkező színházelőadásai közt nem a nagv élmények sorában marad meg emlékezetünkben. Ifjúsági hangverseny Kedden délután került sor az Országos Filharmónia idei első ifjúsági hangversenyére Kecske­méten : a Bakfark Consort nevű (lan t—egyen esfuvola—gordonka összeállítású) együttes és Csajbók Terézia énekművésznő a régi ze­ne világába vezette el hallgatóit. Bár a megszólaló zene, s a stílus­hű előadás ■ valóban atmoszféra­teremtő erejű volt. a finom és differenciált hangzás — különö­sen a koncert vége felé — alig tudta felvenni a versenyt a zsú­folt nézőtér nyüzsgésével. Meg­figyelhető volt. hogy a gyérekek azokat a darabokat fogadták a legkedvezőbben, amelyek valami­lyen formában ismerősen hang­zottak előttük, s ez a tény újra felveti, mennyire fontos lenne a műsorszerkesztés és a zenehall­gatásra való felkészítés-nevelés fokozottabb összehangolása. Fúvószenekar az NDK-ból Ugyancsak kedden este a kecs­keméti úttörőházban adott hang­versenyt a Wölfisből (NDK) me­gyénkbe látogatott ifjúsági fúvós­­zenekar. melv az előző napokban a Berkes. Kollégiumban, az Aranyhomok Szálloda előtti té­len. valamint Izsák és Kiskun­halas közönsége előtt is bemutat­kozott. A fegyelmezetten és több­nyire tisztán muzsikáló együttes mind műsörválasztásában, mind a megszólaltatás módjában a szó­nak ió értelmében , vett esztrád­­zene hagyományait követi. Szá­mai között népszerű dalok, in­dulók, táncok, musicalrészletek éppúgy megszólaltak, mint zenei­leg igényesebb darabok, többek között Kodály. Háry-intermezzó­­jának számunkra kissé szokatlan, fúvószenekari átirata. Körber Tivadar

Next

/
Thumbnails
Contents