Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-03 / 231. szám

1973. október 3. • PETŐFI NÉPE • 3. A RÁDIÓ MELLETT Vasárnapi riportok Közlekedési gondok a fejlődő Baján Pillanatkép az 55-ös út és a bajai vasúti sorompó keresztező­désében. Vagy elhiszem, hogy Hidason átlagon felüli a közművelődés -Színvonala — vagy nem hiszem el. A kételkedő rádióhallgató mondja a fenti mondatot. Kétel­kedik, mert Asperján György „vitaműsora” módot ad erre, hi­szen sajnálatos egyoldalúsággal próbált képet adni egy község művelődéséről. Kerek vagy akár saögletes asztal mellől elvont tételeket és sommás nyilatkoza­tokat, formás megállapításokat kaphattunk ugyan, de a megszó­laltatott hidasi ' szakemberek és a riporter mondatai nem győz­tek meg bennünket. Még valamit erről a műsorról. Az ember (még mindig, elég makacsul) úgy tudja, egy vitá­ban vélemények és ellenvélemé­nyek csapnak össze, néha szelí­den, néha szenvedélyesen. Ha Egy nyáron át vártunk rá — nem hiába. Ugyanolyan marad-e, mint az előző évadban, vagy megújul? Ez a kérdés izgatta a hallgatók százezreit, néhány hónapig. Hét­főn este megoldódott a talány, és ezért nem vártunk hiába: a kabaré ugyanolyan maradt... A humoristák nem „szálltak le” a labdarúgásról (okkal), ám félő, hogy egyszercsak a focisták foglalkoznak majd hasonlókép­pen a kabarészínház gondjaival — foci helyett. Lehet, hogy a mindenki egyfajta állásponton van, az nem vita, hanem beszél­getés. És ez nemcsak a vasár­napi „vitára” vonatkozik. A „Jelenidőben”-ről sokkal kedvezőbb benyomást szerezhe­tett a hallgató és a kritikus. Gácsi Sándor „ügyészi” műsor­vezetése az emlékezetes petőházi üzemi baleset okait kutatta; nagyvonalúan és ugyanakkor a legteljesebb hitelességgel. A megszólaló munkások, vezetők pontosan emlékeztek mindenre, s úgy látszik, minden érdekelt levonta az eset tanulságait. Er­re tehát nem is érdemes egen a helyen kitérni. Feltétlenül meg kell említeni viszont, hogy a kutató riporter mesterien végezte munkáját. Nagy felkészültséggel, szaksze­rűen, és mindvégig a kellő „hő­fokon” tartva á témát. közönség ezt a produkciót job­ban megtapsolná... Néhány fiatal szerző mutatko­zott be az évadnyitó műsorában, több, kevesebb sikerrel. Java­részt a „törzsgárda” szerepelt, a tőle megszokott színvonalon. Tetszett Tímár György szel­lemes képaláírás-sorozata, és so­kakat megnevettetett a Szilágyi György—Bárdi György szerző— előadó páros magyamóta-„fesz­­tiválja”. A műsor rendezői jó pszichológusnak bizonyultak, hogy ezt a számot tették a ka­baré végére. Kontra György Valószínűleg nem mondunk újait egyetlen bájainak, vagy a városon sűrűn áthaladónak, ami­kor azt állítjuk: megyénk máso­dik legnagyobb városában az egyik legégetőbb gond a közleke­dés. Nem arra a jelentős út- és csatornaépítésre gondolunk, ame­lyet az 51-es út városba behaladó szakaszán már korábban meg­kezdték. s amelynek üteme jónak mondható, hanem néhány olyan csomópontra, amely régen és ma is sok várakozást, késedelmet, bosszúságot okoz. Köztpdomású. hogy Baja dina­mikusán fejlődő város, al megye déli részének gazdasági, kulturá­lis centruma. A különböző köz­­intézményekhez irányuló forga­lom jelentős, de ennél sokkal na­gyobb az átmenő járművek szá­ma. Az északról délre, a herceg­­szántói határátkelőhelyre és az onnan Budaíoest és Dunántúl felé irányuló járműáradat a városon keresztül halad. Még ennél is sű­rűbb a nyugat—kelet irányú tran­zitforgalom, amely Pécs és Szeged között bonyolódik le Baja érin­tésével. Tulajdonképpen Solt és az országhatár között csak Baján van lehetőség átkelni a Dunán — ide torkollnak a(z utak is —. ért­hető ezért nagy a forgalom. Az 55-ös úton —. amely Szege­det köti össze a 6-os számú fő­közlekedési úttal. Bátaszékkel — illetve — annak 120 kilométeres szakaszán csupán egy természetes akadály van. a Duna. Igaz, hogy a széles folyót híd íveli át. mely­nek keskeny volta, nagy terhe­lése már nem felel meg a mai forgalom követelményeinek. Vizsgáljuk meg ezt a helyzetet közelebbről. Mint már említet­tük. a híd keskeny, s rajta nem­csak a közúti, hanem vasúti for­galom is bonyolódik. A híd egy­irányú. tehát szemben nem köz­lekedhetnek járművek. Emiatt aztán a közúti járművek általá­ban 20, de olykor 40 percet is várakoznak. Sokkal súlyosabb a helyzet, amikor szerelvény köz­lekedik a hídon. A Baja felől ha­ladó vonatnak Pörbölyig — a híd­tól tíz kilométer távolságra van — kell elhaladnia, ahonnan a szémbe érkező vonatot kerüli el. Amíg a Pörbölyről érkező vonat Bajára ér. a közúti járművek ve­zetői egy órát is várakozhatnak. Ez ma jelenleg a helyzet a bajai hídon, de gondoljuk csak el, mi lesz még néhány év múlva — a híd szélesítésére kidolgozták már a tervet —. amikor a járművek száma jelentősen felszaporodik. Még mindig az 55-ös útról be­szélve egv mesterséges akadályról kell szólnunk. Ezt a jelentős for­galmat a nao minden félórájában elakasztja a bajai vasútállomás előtt levő sorompó. Tudomásunk van arról, hogy az állomás dol­gozói mindent megtesznek annak ér dekében, hogy a várakozási időt a minimálisra csökkentsék, ám a nemrégiben elkészült rakodó, a mezőgazdasági és ipari üze­mek növekvő szállítási igénye óriási feladatokat rónak az állo­más személyzetére. A sorompót tehát le kell engedniük, ha sze-_ relvénveket akarnak összeállítani, ez azonban azt eredményezi, hogy kilométer hosszú kocsioszlopok várakoznak egyrészt a városban, másrészt pedig a sorompó túlsó oldalán. Feltétlenül megfontolás tárgyává kellene tenni a vasúti átjáró felül-, vagy aluljáróval való kikerülését, hiszen a je­lenlegi állapot már-már tarthatat­lan. Erre vonatkozólag születtek már elképzelések, tervek, ám a megvalósítás a távoli jövő ködé­be vész. A teljesség igénye nélkül, csú­­pán a legégetőbb közlekedési gondokról.' beszéltünk, s bár jói tudjuk, a város vezetői sokat tet­tek és tesznek e problémák eny­hítéséért. a költségvetés szűk ke­retei behatárolják az ő elképzelé­seik. terveik megvalósítását. A fe­­lettes, az országos szerveknek kellene tehát .segíteniük a város közlekedési gondjain, amely tu­lajdonképpen enyhítené, biztonsá­gosabbá tenné az ország déli ré­szének vérkeringését is. Gémes Gábor Évadnyitó kabaré t AZ IDÉN ELKÉSZÜL az SZTK új szárnyépülete A kecskeméti SZTK-épület bővítésétől a beteg­­ellátás jelentős javulását remélik betegek és orvo­sok egyaránt. Ezért a kivitelező — a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat — a szer­ződés alapján még az idén átadja rendeltetésének az új épületszárnyat. Az ÉPSZER Vállalattól az utóbbi években meg­szoktuk, hogy határidőre — sőt több esetben még korábbán — a beruházó rendelkezésére bocsátja a létesítményeket, mint például legutóbb a hunyadi­városi iskolát. Az SZTK bővítési munkája is jól halad, szorgos kezű munkások dolgoznak mind az épületen belül, mind a homlokzaton. Az új ka­zánház átadását — ahonnan az egész SZTK-t fűtik már az idei télen — szeptember végére irányoz­ták elő. Az építők tartották szavukat, a város vezetői pedig felkérték a DÉGÁZ helyi üzem­egységét, hogy soron kívül kösse rá a gázkazáno­kat a gerinchálózatra. A DÉGÁZ üzemegység-vezetője — Németh László — szem előtt tartva, hogy az SZTK rendelő­­intézetben naponta 7—8 ezer beteg fordul meg, s bármelyik időszakban beköszönthet a hideg idő­szák, legjobb szakembereit mozgósította a munká­ra. Megoldást keresett arra is, hogy a bekötés idő­szakában ne kelljen — esetleg napokra — a fél vá­ros lakosait, üzemeit kikapcsolni a gázszolgáltatás­ból. A bonyolult technológiát igénylő munka ide­jére a rendőrség és a tűzoltóság is messzemenően segített a szerelést végző szakembereknek azáltal, hogy biztosította, illetve lezárta a forgalom elől a munkahely mellett haladó útszakaszt. A DÉGÁZ dolgozóinak pedig dicséretére legyen mondva, hogy a tervezett négy nap helyett másfél nap alatt végeztek a munkával. Sajnos azonban nem minden építkezésben részt vevő vállalat teljesítette eddig vállalt kötelezett­ségét. A budapesti GÉPSZÖV által szállított ka­zánokból például jó néhány szerelék hiányzik, pedig azokat kompletten rendelték meg. A Budapesti Javító és Szerelő Vállalat azt ígérte, hogy szeptem­ber 27-re megszerzi a hiányzó szerelékeket a GÉP­­SZÖV-től és működőképes állapotban átadja a kazánokat. Jelenleg még mindig csak a vita’ folyik a két cég között, de a hiányzó szerelékek nincse­nek meg. Ily módon a négy közül csak egy ka­zánt tudnak határidőre üzembe helyezni. A példa: az ÉPSZER Vállalat és a DÉGÁZ kecskeméti üzem­egységének összefogása remélhetően a GÉPSZÖV-öt és a Javító és Szerelőipari Vállalatot is jobb együttműködésre sarkallja. N. O. • A DÉGÁZ szakembere a gödör mélyén meg­lehetősen kényelmetlen helyzetben hegeszti össze a bekötővezetéket, miközben a tűzoltók kötéllel biztosítják munkájának elvégzésében. Októberi filmbemutatók a tv-ben Október filmújdonságai közül a legnagyobb örömet a tv-né­­zőknek bizonyára a kiváló szov­jet filmrendező, Grigorij Csuh­­raj produkciói szerzik. A televí­zió most sorozatban mutatja be a neves művész négy filmjét. Első alkalommal október 6-án A negyvenegyedik kerül képer­nyőre Ezt a továbbiakban majd a Tiszta égbolt című, 1960-ban készített alkotása követi, illetve az egy évvel korábbról való Ballada a katonáról. A sort a Volt egyszer egy öregasszony és egy öregember gárja majd. Vittorio Gassman, Renatö Sal­­vatori, Claudia Cardinale, Toto, Marcello Mastroianni a főszerep­lői a Palimadarak című olasz produkciónak. Űj epizódokkal jelentkezik az Egy hölgy arcké­pe című angol filmsorozat is, amely Henry James magyarul is megjelent regénye nyomán ké­szült. A továbbiakban négy epi­zódot láthatunk az NSZK-stú­­dióban készült Salto Mortale cí­mű kalandos cirkusztörténeti al­kotásból. Ismét vetítik a Minden lében két kanál című angol film­sorozat új részét, Itt az alkalom címmel. A kísérleti 2-es műsoron ke­rül a nézők elé a Falak között című lengyel tv-film, illetve a Furcsa játék című francia alko­tás. Ez utóbbi Roger Vailland regénye nyomán készült. Talajtérkép készül az öntözött területekről • Fodor János, az EPSZER dolgozója az elektro­mos berendezéseket szereli az SZTK új gáz­kazánjaira. • Év végére elkészül az SZTK új szárnyépülete is. (Pásztor Zoltán felvételei.) Különleges módszer készül a mezőgazdasági öntözőterületek talajváltozásainak vizsgálatára, az eljárást a Tisza II. vízlépcső­nél kiépülő öntözőrendszernél hasznosítják, amely több, mint félmillió hold termőföldet lát majd el vízzel. A módszert az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének munkatársai dolgozzák ki, alkalmazásával megóvják a talajt a túlöntözés­­től, hatékonyabb a növényter­mesztés. A „talajfigyelő” kialakítását az teszi szükségessé, hogy az ön­tözött földek néhány év alatt gyakran elszikesednek. A rend­szeresen öntözött területen ugya­nis a talajvízszint megemelke­dik, s így bizonyos talajösszeté­telnél nátriumsók halmozódnak fel. Ez a folyamat pedig talaj­­romlást okoz, mert a sók gátol­ják a növény élettani tulajdon­ságainak fejlődését, silányabb a termés. A Tisza 1. vízlépcsőből táplált öntözőterületen ennek következtében 100 ezer holdon romlott meg a talaj minősége. 1 Éppen ezért a szakszerű öntö­zés kialakításának érdekében Kiskörénél már feltérképezték a talaj összetétele alapján az ön­tözésre kijelölt területet. A tér­képről leolvasható az öntözéshez vidékenként változó „használati utasítás”. Tájékoztató a diákok sorkatonai szolgálatáról A közvélemény tájékoztatásá­ra — az érdeklődők kívánságára — a Honvédelmi Minisztérium közzétette a diákok sorkatonai szolgálatáról annak elhalasztásá­ról, illetve félbeszakításáról ed­dig megjelent jogszabályokat. A középfokú oktatási intézmé­nyek tanulóira vonatkozó szabá­lyok egyebek között kimondják: a gimnáziumok és a szakközép­­iskolák három napon belül kö­telesek az állandó lakhely sze­rint illetékes kiegészítő parancs­nokságot szóban, vagy írásban értesíteni, amennyiben a hadkö­teles tanuló iskolai viszonya bármilyen okból megszűnt — és ugyanerre a kötelezettségre fel kell hívniok a tanulók figyel­mét is. A gimnáziumok és szak­középiskolák ugyanakkor , min-, den év május 31-ig kötelesek hirdetmény útján' figyelmeztetni azokat a hadköteles tanulókat, akik középiskolai tanulmányai­kat a sorozás évében még nem fejezhetik be, hogy kérjenek szolgálathalasztást, ugyanígy az Állami Balettintézet és az Álla­mi Artistaképző Iskola is köte­les a középiskolai végzettséggel rendelkező végzős hadköteles diákjait erre hasonlóképpen fi­gyelmeztetni. Ebben a hirdet­ményben közölni kell, hogy a hadkötelesek sorkatonai szolgá­latuk elhalasztását minden év­ben legkésőbb szeptember 20-ig kérhetik az állandó lakhelyük szerint illetékes katonai kiegé­szítő parancsnokságtól a tanul­mányok befejezéséig, de legfel­jebb a 20. életévük betöltéséig. (Mint ismeretes, a sorköteles kor: 18—23 év.) A kérelemhez igazo­lást is mellékelni kell, amely a tanulói viszony fennállását ta­núsítja. Ezt az intézet igazgatója állítja ki a katonai igazolvány bemutatása mellett. A kiegészí­tő parancsnokságnak a tanul­mányi szolgálathalasztás ügyé­ben hozott határozatát a diákok kötelesek három napon belül be­mutatni igazgatójuknak. A gimnáziumok minden év május 31-ig felhívják a végzős diákok figyelmét arra, hogy — amennyiben szakmunkás-képesí­tést kívánnak szerezni, — a szakmunkásképzés idejére és az első 'szakmunkás évre (annak befejezéséig, de legfeljebb a 21. életév betöltéséig) kérhető a sor­katonai szolgálatuk elhalasztása. A felsőfokú oktatási intézmé­nyek hállgatóira vonatkozó sza­bályok egyebek között aláhúz­zák : a felsőfokú oktatási intéz­mények nappali tagozatára fel­vett és katonai szolgálatra, vagy szakszolgálatra alkalmas hadkö­telesek a tanulmányok megkez­dése előtt — külön rendelkezé­sek szerint — sorkatonai szolgá­latot teljesítenek. A felsőoktatási intézmények minden év szeptember elsején hirdetmény útján kötelesek a nappali tagozatra felvett, vagy beiratkozott hadköteleseket fi­gyelmeztetni arra, hogy' a tanul­mányi időszak alatt minden év­ben, legkésőbb szeptember 20-ig az állandó lakhelyük szerint il­letékes kiegészítő parancsnok­ságtól kérjék sorkatonai szolgá­latuk elhalasztását. A kérelem­hez csatolják — ajánlott levél­ben küldjék meg, vagy szemé­lyesen adják át — a tanulói vi­szony fennállásáról szóló igazo­lást, amelyet a dékáni (főigaz­gatói, igazgatói) hivatal állít ki szeptember elseje után. A kiegé­szítő parancsnokságnak a tanul­mányi szolgálathalasztás ügyé­ben hozott határozatát a diákok kötelesek három napon belül bemutatni a dékáni (főigazgatói igazgatói) hivatalnak. A tanulói viszonyról szóló iga­zolás a felsőoktatási intézmény­ben kizárólag a félévenkénti be­iratkozás, illetve az évkihagyás engedélyezése alapján, valamint a félév megismétlésére szóló uta­sítás esetén állítható ki. Az évkihagyás engedélyezése, vagy a félév megismétlésére szóló utasítás esetén a felsőfokú oktatási intézménynek fel kell hívni a hadköteles hallgatója figyelmét arra, hogy sorkatonai szolgálatának elhalasztását kér­nie kell és a kérelméhez csatol­nia kell az évkihagyás engedé­lyezéséről, vagy a félév ismét­lésére vonatkozó utasításról szóló határozatot is. (MTI) ÉRDEKES ÜJDONSÁG: Falburkolat kohósalakból A kohászati üzemek környé­kén hegyenként tornyosuló ko­hósalakból értékes építkezési anyagot — különleges formai megoldású falburkolólap-újdon­­ságot kísérleteztek ki a Hódme­zővásárhelyi Szilikátkémiai Ktsz-ben. A rendkívül apróra zúzott salakból — megfelelő kö­tőanyagok adagolása után — olyan nagy szilárdságú, sima fe­lületű lapokat nyernek, amelyek kitűnően alkalmasak külső és belső falburkolásra. Nagy elő­nyük, hogy porózusak, tehát „lélegzőnek” emellett fagyálló­ak. Ä súlyuk csak a fele a ha­gyományos burkolóanyagokénak, gyártási technológiájuk automa­tizálható. Az új fajta burkolólapok gyár­tási eljárását szabadalmaztatták. Érdekességük még, hogy külön formavédelemben részesültek. Felületüket ugyanis a modern op-art-stílusnak megfelelően olyan geométriai formák képe­zik, amelyeknek fény-árnyékha­tása szinte csiszolt ékkövekre emlékezteti a lapokat. Ezt a ha­tást színes mázbevonattal tovább fokozzák. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents