Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-17 / 243. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. október 17. PÁRTSZERVEZÉS—PÁRTIRÁNYÍTÁS A kollektíva részeseként • A szervezeti szabályzatban is rögzített alapelv, hogy pártunk minden tagjának azonosak a jogai és a kötelességei. Így a lenini elveknek megfelelően — minden párttagnak kötelessége részt venni alapszervezetének munkájában, beosztásától, társadalmi rangjától függetlenül. Bár formailag azonosak a kötelezettségeik, az állami, gazdasági, társadalmi élet kommunista vezetőivel szemben mégis nagyobbak a követelmények és az igények. Nem ellentétes ez a Szervezeti Szabályzattal, sőt, logikusan következik abból, hogy ezek a vezetők — éppen beosztásuknál és tisztségüknél fogva — bizonyos területeken több ismerettel, nagyobb áttekintési lehetőséggel rendelkeznek, mint alapszervezetük tagsága általában. S nagyon fontos kérdés, hogyan hasznosítják ezt a „többletet” az alapszervezet munkájának fejlesztése, politikai befolyásának növelése, más szóval a párt vezető szerepének fokozottabb helyi érvényesülése érdekében. Különösen fontos e kérdés vizsgálata a párttaggyűlések munkájával kapcsolatosan, hiszen a taggyűlés az alapszervezet legmagasabb fóruma, s a párttagság intézményesen e fórum révén kapcsolódik a párt politikájának alakításához és megvalósításához. A párttagok egyenlőségének elvéből következően a taggyűlés részvevőiként is egyenlőék a párttagok jogai. Az ismeretekben, felkészültségben mutatkozó különbözőségek sem változtatnak ezen; a nagyobb tudás nem jár több joggal, mint ahogy a sarzsi hiánya sem kárhoztathat senkit arra. hogy puszta szemlélője és hallgatója legyen egy-egy téma vitájának. S hogy a helyi vezetők ezeket az elveket helyesen vagy helytelenül értelmezik-e a gyakorlatban, az a legkevésbé serh mellékes; nagyon sokat segíthetnek — va<*v árthatnak — ezzel az alapszen'“zetük pártéletének. • Az első fontos követelmény e vonatkozásban a taggyűléseken és egyéb pártrendezvényeken való rendszeres, példamutató megjelenésük és részvételük. Az a tapasztalat, hogy e tekintfetben is' sokat javult a pártfegyelém a kommunista vezetők döntő többsége alapszervezetében is becsülettel és példamutatóan teljesíti párttagságából fakadó kötelezettségeit. Éppen e kedvező fejlődés alapján lehetséges és kívánatos, hogy a nem így cselekvőktől a pártalapszervezetek — a minden párttagra nézve azonos mérce alapján — még következetesebben igényeljék ezt. s az irányító pártszervek is adjanak ehhez megfelelő segítséget. Az előbbinél összetettebb kérdés, milyen legyen a pártcsoportüléseken és a taggyűléseken, általában az alapszervezet életében való részvételük, hogyan nyilvánítsanak véleményt, milyen formában adják tovább ismereteiket, gondolataikat. Azok járnak el helyesen, akik e vonatkozásban is tartózkodnak a szélsőségektől. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert — ha kis számban is — vannak, akik lebecsülik pártcsoportjukat vagy alapszervezetüket, mig mások, éppen fordítva, szinte „rátelepszenek” azokra. Velük szemben az olyan vezetők sokaságát állíthatjuk követendő példaként, akikben él és hat a szándék, készség és képesség a kommunista kollektíva munkájában való aktív részvételre. Az ilyen vezető nem akar több lenni, mint az alapszervezet más tagjai, ugyanakkor készségesen és szerényen adja tovább, teszi az egész közösség számára hasznosíthatóvá azokat a többletismereteket. azt a nagyobb tudást. amellyel rendelkezik. S mindezt úgy, hogy ezzel erősítse a pártszerű, demokratikus légkört, fejlessze az alapszervezet munkájának színvonalát. • Az ismert tapasztalatok szerint célravezető, ha a vezetők mindig a tárgyalt napirendhez kapcsolódva hasznosítják ismereteiket. s nem külön napirendi pontként tájékoztatják a pártalapszervezet tagságát. (Más kérdés és teljesen rendjén levő dolog, hogy rendszeresen vannak külön tájékoztató jellegű napirendek is.) Azt a gyakorlatot lehet tehát ajánlani, hogy a napirenden szereplő téma kapcsán segítsék a helyi viszonyoknak megfelelően megszabni a párthatározatokból adódó tennivalókat. Ezen túlmenően valóban csak a legszükségesebb esetben — a pártvezetőséggel előzetesen egyeztetve. illetve a párttagság igényinek megfelelően — célszerű a napirendtől független külön tájékoztatást adni. Sokszor aprónak látszó formai dolgok is lényegesek. Így például általában hasznosabb, ha egy-egy témáról elsőként nem a vezető beosztásban dolgozó párttag fejti ki a véleményét. Nem könnyű, de fontos megfelelően érzékelni, hogy mikor a legeredményesebb és a leghelyesebb a vitába való bekapcsolódása. Formainak tűnő, ánv nagy.on j^,,fontos kérdés hozzászólásának időtartama és közérthetősége is. Ez többek közt azt is jelenti, hogy nem szükséges a vezetőnek minden témához, vagy egy témához többször is hozzászólnia. Ez természetes egyáltalán nem jelenthet igazolást vagy felmentést azok számára, akiknek taggyűlések sorozatán át nincs érdemi véleményük, mondanivalójuk. • A párt vezető szerepének helyi érvényesülése, tekintetélyének és politikai befolyásának növekedése nagyon sok tényezőtől függ. Ezek egyike a kommunista vezetők magatartása, alapszervezetükben végzett tevékenysége, példamutató pártszerűsége. Lukács Gyula, az MSZMP KB munkatársa Ismét a szakosított sertéstelepekről Mi a vélemény Borotán? A napokban felhívott telefonon dr. Fekete László, a borotai Egyesülés Termelőszövetkezet elnöke. — Szeptember 15-én és 26-án megjelent számukban Elhibázott sertéstelepek címmel két Mezőpanel típusú létesítményről írtak. A mi szakosított telepünk más rendszerű és meg vagyunk vele elégedve. Szeretnénk, ha a mi tapasztalatainkról is szólnának, mert jól tudjuk, hogy ez a téma eléggé foglalkoztatja a mezőgazdasági nagyüzemeket. A borotai termelőszövetkezet .sertéskombinátja ISV rendszerű, másszóval az Iparszerű Sertéstartással Foglalkozó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása tervezte. A vállalkozásnak az Egyesülés is tagja. A telep saját kivitelezésben készült. Minderről a helyszínen Palotai István főagronómus részletesen tájékoztat. — A telep 1972. január 5-én lett átadva. Az első év nálunk is veszteséges volt. Megjegyzem, nem konstrukciós hibákból eredően. Belejátszott a fertőző állatbetegség. valamint fuzáriumos kukorica etetése. A szakvizsgálat megálapította ez utóbbi gombabetegség káros hatását. A jószág étvágytalan tőle, nem gyarapodik, kihányja az ételt. Amióta megszüntették az etetést, a súlygyarapodás kétszeresére nőtt. Véleményem szerint az idén már nem lesz veszteség. Ez év augusztus végén alaposan kiértékelték a szakosított telep költségeit, hozamait, árbevételeit. Egyúttal az is napirendre került, hogy milyen további intézkedéssel lehetne csökkenteni a kiadásokat, növelni a termelékenységet. — A technika olyan gyorsan halad előre, hogy alig bírjuk követni. Igaz az a mondás, hogy ami ma korszerű, holnapra elavul. Vonatkozik ez a mi 51 millió forint költséggel épült, évente 8400 hízót kibocsátó telepünkre is. Ez utóbbi mutatószám már nem ifi az. Azért, mert battériás neveléssel, amelyet már be is vezettünk, 10—11 ezer hízóra emelhetjük a teljesítményt. Ezt az új módszert a szövetkezeti vállalkozás kezdeményezte. A battériákkal a gazdaságosabb helykihasználást teremtjük meg, a hizlaldában töltött időt rövidítjük, és ezzel mintegy harminc százalékkal növeljük a telep kibocsátóképességét. Szükséges azt hozzátenni, hogy állategészségügyi szempontból is előnyös ez a módszer, mert a jószágok tisztábban tarthatók. Ezenkívül még néhány változtatást terveznek, amely tovább tökéletesíti a belső technológiát. A véletlen összehozott Szemerák Tibor szakmérnökkel, aki a szövetkezeti közös vállalkozás szakosított telepei technológiájának egyik legjobb ismerője. Erre járt és nem kerülte el a gazdaságot. Szóba kerültek mindazok a gondok, amelyek jelentkeznek a szakosított telepekkel kapcsolatban. — A gyermekbetegségek, sajnos, mindenütt jelentkeznek. Üj technikáról van szó, bele kell jönni. Mi is folyamatosan törekszünk a tökéletesítésre. Így született meg a battériás malacnevelés ötlete is, amely iránt a megye szövetkezetei élénken érdeklődnek, mert az eddigi állattartási tapasztalatok kedvezőek — hangoztatja a vállalkozás szakmérnöke. Több sikeres újításuk van még. Ezek közé tartozik az elletőrácsos fiaztató. amely a malacok tisztántartását segíti Nelő. Palotai István még elmondja: — Kilenc német, angol és francia nyelvű folyóirat jár hozzánk. Valamennyi állattenyésztési szaklap. Tájékozva vagyunk a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban elért eredményekről. A fordítást házon belül oldjuk meg. Ha valami olyan hasznos módszerre bukkanunk, amit nálunk is érdemes bevezetni, élünk a lehetőséggel. K. S. • Kísérleteznek emeletes battériával is. A felvétel az érsekvadkerti termelőszövetkezet-közi vállalkozás telepén készült. A jobb oldali képen: elletőrácsos megoldás a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. VENDÉGÜNK VOLT Dr. Livio Malfettani A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, dr. Livio Malfettani. A napokban járt Bács-Kiskun megyében, egy nemzetközi delegációt vezetett. Az olaszországi szakember a kiskőrösi Toldi Szakszövetkezetben tett látogatás során sokat kérdezett. Érdekelte a szőlőfeldolgozás, a borászat, sokáig időzött a gazdaság hűtőtárolójában, ahol most a jonatánt ' és starkingot tárolják. A látogatás végén megkérdeztük tőle. mi a véleménye az üzemről. ,— Érdekesnek találtam a berendezéseket. Az a véleményem, hogy a Toldi Szakszövetkezetben a technológiai fejlődésnek kell tovább folytatódnia. Ezt persze kívülállóként mondom. Egy olyan országból jött kívülálló javaslata ez. -áhol 25 millió tonna szőlőt termelnek és dolgoznak fel évente. Nagyon jó látni és hallani, hogy a magyar kormány nagy összegekkel támogatja a szőlő telepítését, a borászatot. Hasznos befektetés, al jövőben feltétlenül megtérül. Örülök, hogy a szőlőtermesztők ilyen kiemelt helyzetben vannak Magyarországon, mert ez a bor minőségének is biztosítéka. — Hogy Ízlett önnek a szövetkezet almája? — A látogatás során kétféle almát volt alkalmam megkóstolni. Mindkettő nagyon ízlett. Összehasonlítva az olasz almákkal, meg kell mondanom, hogy -az itteniek jobbak, zamatosabbak. Nagyon örülök, hogy elmondhattam véleményemet, és pontosan ilyen kedves kis mezőgazdasági városban, mint ahol most vagyunk, Kiskőrösön. Szeretném, ha tolmácsolnák üdvözletemet minden Bács-Kiskun megyei szövetkezetnek és szövetkezeti tagnak. További jó munkát mindannyiuknak. D. É. • Dr. Livio-Malfettani. az SZNSZ Mezőgazdasági Bizottsága VB elnöke. (Dénes Éva felvétele.) A hírverés technikája ipicz Jenő a Falovakat Iktató Vállalat legidősebb és legkisebb beosztású hivatalnoka hosszú ideje meditál azon, hogyan lehetséges, ha az ember bosszúságában epés megjegyzést tesz, azt percek alatt, de legkésőbb másnap a hírvivők eljuttatják az érdekelthez. Vagyis az osztályvezetőjéhez. S mivel Pipicz indulatos ember volt, gyakran érték kellemetlenségek. Hosszas töprengés után eljutott a nagy felfedezésig: fog ő majd jókat is mondani a feletteséről. Nemcsak azért, hogy a hírvivők őt előnyös színben tüntessék fel, hanem mert valóban úgy érezte: sok jó tulajdonsága van a csoportvezetőnek éppúgy, mint az osztályvezetőnek. Elkezdte hát dicsérni őket a kollégáinak. Hogy milyen ragyogóan oldotta meg ezt vagy azt a feladatot Guzmics, a nagyfőnök. Meg milyen emberséges, munkatársaival törődő ember Panyolai osztályvezető. Nem beszélve a kis Virágról, a csoportvezetőjéről, aki pontosan, röviden, érthetően adja ki a munkát és igazságosan, nem részrehajlóan nyugtázza az eredményeket. A hírvivőknek adott dicséretek után napokig kerülgette főnökeit, de nem látta viszont az eredményt. Arcukról sem jót, sem rosszat nem tudott leolvasni. Úgy látszik — gondolta —, a hírszolgálat a dicséretre zárlatos. Azért nem adta fel a reményt, s megkísérelte még egyszer osztályvezetőjéhez eljuttatni dicséretét. Nagyon markánsan fogalmazott: — Tudjátok, fiúk — mondta szobatársainak — ez a Panyolai európai viszonylatban a legzseniálisabb osztályvezető, s mégis szerény és erkölcsös. Ragyogó, férfias megjelenése vonzza magához az osztályon a nőket, mint a fény a lepkéket, de ő úgy tesz, mintha ezt észre sem venné. Nagy jellem. Ezt mondta és azt is elhatározta, ha ez nem jut Panyolai fülébe, akkor végleg feladja a harcot. Nem kellett feladnia. Eljutott. Fél óra múlva hivatták. — Pipicz kartárs! — fogadta Panyolai ordítva az öreget — kikérem magamnak, hogy megjegyzéseiddel megzavard a családi életemet. Ugyanis, ha nem tudnád, nős vagyok és gyerekeim vannak. Micsoda arcátlanság rólam azt terjeszteni, hogy bolondulnak értem a nők?! Így szólt Panyolai. Ugyanis sajátos technikai okból az üzenetnek csak a második fele jutott a fülébe. Ordas Nándor OLVASTUK A hosszú életű japánok Japánban egyre növekszik a százéves állampolgárok száma. 1973-ban 518 százéves polgárt számoltak össze. Számuk az elmúlt évben 405 volt, tíz évvel ezelőtt pedig mindössze 153. A japánok hosszú életűek, még akkor is, ha nem saját hazájukban élnek. Tizenhárom száz évnél idősebb japán él a világon, 7 Honoluluban, 5 Los Angelesben és 1 San Franciscóban. Az 531 száz évnél idősebb japán közül 428 nő. A két legidősebb japán asszony, Hito Umeda és Niva Kavamoto 1863-ban született, tehát mindketten 110 évesek. Szabadalmazott repülő csészealj Dr. Phillips angol feltaláló, aki kidolgozott egy — általa — „emelő korongnak” nevezett repülő készüléket, repülő csészealjra kapott szabadalmat. Bár Phillips nyilatkozata szerint találmánya még a kidolgozás stádiumában van, a repülő csészealjnak mégis „hétszer akkora emelő ereje lesz. mint a helikopternek”. A feltaláló magyarázata szerint a korong forgásánál a levegő a felszíni központtól sugárirányban oszlik el, aminek eredményeként a korong felett alacsony nyomású zóna képződik és emelőerő keletkezik. Szőlőtermesztés zárt rendszerben Erdei Ferenc Futóhomok című szociográfiájában még úgy írja le Kiskunhalast, mint a kiskunok talán legkonokabb városát. A halasiakat a haladásnak makacsul ellenálóknak rajzolta meg, olyanoknak, akik akkor sem változtattak jóformán semmit életmódjukon, elveiken, amikor a környéken már mindenütt mozgolódtak. Másutt szőlőket, gyümölcsösöket telepítettek a íutóhomokra, csak Halason nem változott semmi. Annál nagyobb a pezsgés mostanában. Itt alakult ki a megye egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság 2 ezer hektár szőlővel. Évente milliókat takarítanak meg az újításokkal, ésszerűsítésekkel. Itt alakították, kísérletezték ki a homoki erdőtelepítés jó néhány munkagépét, amit aztán más üzemek is átvettek. Az elsők között voltak, akik megkezdték a szőlőültetvények korszerűsítését, a szélessoros, magasművelésű táblák kialakítását. Kezdeményezték azokat a mezőgazdasági szövetkezetekkel kötött megállapodásokat, amelyek már nemcsak a felvásárlásra szorítkoztak, hanem a szőlőtermesztést is segítették. A szellemi pezsgés évek óta nem gyengül. Most, amikor a mezőgazdaság újabb forradalmát éli, a zárt. termelési rendszerek kialakulásával, elterjesztésével a halasiak is letették a maguk voksát. A bajai gazdaság kukoricatermesztési rendszere — a BKR — már országszerte ismert. A Bácsalmási Állami Gazdaság zárt technológiájú napraforgó-termesztését az idén kezdték alkalmazni. És bára két zárt rendszer előbb született, a halasiak munkája nem törpül el mellettük. A legjobbkor készítették el a szőlőtelepítés és termesztés zárt technológiáját. Igaz kidolgozásában segítettek a BÁCSAGROT nevű társulás szakemberei is, de az oroszlánrész a halasiaké. Munkájuk nagy jelentőségű, hiszen Bács-Kiskun megyéből kerül ki az ország szőlőtermésének csaknem 40 százaléka. Az ültetvények területe az utóbbi években vészesen csökkent a kiöregedés miatt. Az új ültetvények létesítése és a nagyüzemi szőlők hozamainak növekedése a terület csökkenésével még pillanatnyilag sincs összhangban Bár a kiskunhalasi módszert még csak néhány gazdaságban ismerik, az eredmények biztatóak, s arra engednek következtetni, hogy a rendszer jó. Egyetlen példát csupán: a kiskunhalasi Vörös Október Tsz-ben sosem foglalkoztak szőlővel. Miután megismerték az új módszert, bejelentették, hogy 600 hektárral csatlakoznak a programhoz. Kívülük még hét gazdaság társult. Akiknek a papíron leírtak nem voltak elég meggyőzőek, azoknak az ültetvények bizonyítottak. Végigjárhatták az állami gazdaság szőlőskertjeit, ahonnan az idén hektáronként 100 mázsát várnak. • Malacok a battériában Borotán.
