Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-14 / 215. szám
VIIAC A NEMZETISÉGI KONGRESSZUSOK ELŐTT Csávolyi beszélgetés Üj köntösben, nagyobb terjedelemben és gazdag tartalommal jelent meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség havi lapja, a A Világ Ifjúsága, Az előnyösebb megjelenés azonban mit sem változtat a lap árán: továbbra is 4 forint marad. Ha végiglapozzuk a több színnel nyomtatott és nagyon tetszetősen tördelt újságot, érdekes és képekkel gazdagon illusztrált írásokra lelünk. Kétoldalas riportot olvashatunk a berlini VIT- ről, közérdeklődésre számot tartó a Mindennapi hallgatásaink című írás és -nem kevésbé a „Bajok a diploma után". Szívesen lapozunk tovább. Olvashatunk még Dolores Ibarruriról és Henry Winstonról. A legújabb technikai érdekességek is megtalálhatók a Szonda című rovatban. De mondhatnák, hogy se szeri se száma a vizuálisan is vonzó írásoknak és a szakmailag is elismerhető színvonalas tálalásnak. Csak egyet tudunk érteni a Köszöntő azon soraival, amelyek mintegy szerkesztési elvként szögezik le: „... dolgozni kell többet és főként jobban, mint eddig". Bizonyos, hogy a lap be fogja váltani az olvasók és a szerkesztők reményeit és megvalósul az első oldalon leírt fogadalom: ..... legjobb képességeink szerint szolgálni a Magyar Ifjúsági Szövetség ügyét és A Világ Ifjúsága olvasóit”. Lapunk éppen ezért szívélyesen köszönti A Világ Ifjúsága már az első számból is látható jól sikerült próbálkozását, és ugyanilyen jó szívvel ajánlja a minden bizonnyal egyre nagyobb tábort képező olvasóknak. Már javában folynak a német, délszláv, szlovák és román nemzetiségi kongresszusok előkészületei. Az ország" különböző részein az elkövetkező hetekben falugyűléseken választják meg a küldötteket. Bács-Kiskun megye területén is élnek nemzetiségiek: délszlávok, szlovákok és németek. Mándics Mihály csávolyi iskolaigazgató fáradhatatlan szervezője, ápolója a nemzetiségi kultúrának, gyűjtője a délszláv emlékeknek, hagyományoknak. Lakásán kerestük fel, hogy a kongresszus előtt időszerű kérdésekről beszélgessük. — Régóta tagja vagyok a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége országos választmányának; sőt, egy idő óta elnöke is annak. Hogyan foglalná össze a legfontosabb feladatokat? — Meglehetősen bonyolult és sokrétű kérdés ez. Fontos lenne, ha végre reálisabb, a valóságnak tökéletesebben megfelelő adatokkal rendelkeznénk a megyénkben élő délszlávokra vonatkozóan. Jelenleg ugyanis mást mutatnak a népszámlálás, a szövetség és a tanácsi felmérés adatai. Ennek egyszerű a magyarázata. Sokán nehezen felejtik a régebbi sérelmeket; lassan gyógyulnak a sebek. Természetesen több más oka is van annak, ha a kérdezéskor egy német, bunye- vác, szlovák vagy sokác nem vallja magát nemzetiséginek. — A kongresszusok bizonyára hozzájárulnak a nemzetiségi öntudat és érzés erősödéséhez. — A tapasztalatok azt mutatják, hogy igen. Ilyenkor mindig felvetődnek fontos és időszerű problémák; a küldöttek megvitatják a legégetőbb feladatokat, közkinccsé teszik a tapasztalatokat. A küldöttválasztó falugyűléseket mindenütt kulturális műsorral kötik egybe. Ez is jó alTöbb öntevékenység kell A pártszervezetek és az új tanév „A mindent felülről várásnak nálunk régi hagyományai vannak. Az ötvenes évek túlzott centralizmusa is erősítette a minden megoldást felülről váró szemléletet, gondolkodásunk kényelmessége is ebbe az irányban hat. Pedig sikert csak akkor érhetünk el, ha mindazok, akiknek feladata az ifjúság nevelése, a maguk területén átgondoltan, tervszerűen, magas fokú felelősséggel oldják meg a reájuk háruló feladatokat.” (Résziét Aczél Györgynek, az MSZMP KB titkárának az országos közoktatáspolitikai aktíván elhangzott előadói beszédéből.) RENDELET ÉS KEZDEMÉNYZEZÉS * 1973. szeptember 14. • PETŐFI NÉPE 9 5 • A csávolyi falumúzeum egyik része. kálóm a nemzetiségi kultúra ébrentartására. — Mostanában sokat hallunk, olvasunk arról, hogy az anyanyelv ápolása mennyire fontos. Mi erről a véleménye? — Bizony, sok nyelvi korlát akadályozza a nemzetiségi öntudat erősödését, a hagyományőrzést. Vegyük például a délszlá- vokat. A letenyei szerb, az undi vagy a mohácsi sokác alig érti egymást. A bunyevác ugyan nyelvileg közel van a szerbhez, de eltér tőle. Az ország különböző vidékein élő nemzetiségiek általában nem az irodalmi anya- nyelven beszélnek, hanem a történelem során sokféle hatás által fejlődött helyi dialektusban. — Ezért van szükség a nemzetiségi iskolákra, s a tervszerűbb nyelvoktatásra? __ Ügy van. Ennek érdekében t ettünk is eddig egyet-mást. Bács-Kiskun megyében délszláv nyelvű óvoda működik Bácsalmáson, Garán, Hercegszántón és Katymáron; általános iskola ugyanezeken a helyeken. Ezenkívül több más iskolában folyik tanterv szerinti nemzetiségi nyelvoktatás. Arra biztatjuk fiataljainkat, hogy tanulják szívesen anyanyelvűket. — Hallottuk, hogy nemrégen Jugoszláviában járt, hosszabb ideig. Mi célból? — öthónapos tanfolyamon voltam Boszniában. Nyelvi, történeti és közművelődési tanulmányokat folytattam. — Gondolom, hogy részt vesz a délszláv kongresszuson. Miről beszél majd ott? — A helyi gyűjtemények mellett fontosnak tartom az országos délszláv múzeum létrehozását. A szövetségben szervezettebbé kellene tenni a honismereti mozgalmat, a helyi hagyományok gyűjtését. Szükséges lenne egy évkönyv megjelentetése is, a sok szép hagyomány megírására, megőrzésére. — ön a csávolyi honismereti munka megszervezésével, a nemzetiségi hagyományok tervszerű gyűjtésének irányításával, a falukrónika írásával túlzás nélkül állíthatjuk: példát adott. Hogyan kíván segíteni az ilyen jellegű munkálatokban ? — Jó alkalom ez a mostani, hogy hangsúlyozzam: nem egyedül tettem, amit tettem. Sok lelkes munkatársam van jelenleg is. Köszönet ezért nekik. Ezentúl is segítek, amiben tudok. Közös célért dolgozunk. — Köszönöm a beszélgetést, és jó munkát a kongresszuson, s a továbbiakban is! Varga Mihály Ismeretes, hogy az_ iskolák tevékenységét a Művelődésügyi Minisztérium által összeállított alapdokumentumok, a Tanterv és Utasítás, a Nevelési terv, a hatályos törvények, valamint minisztertanácsi, miniszteri határozatok, rendeletek, utasítások szabályozzák. Az állami intézkedések végrehajtása minden oktatási intézményben kötelező. Miért van mégis, hogy az egységes végrehajtás ellenére az egyik iskola szervezettsége munkájának eredményessége, az egész intézmény hangulata jobb, mint egy másik iskoláé? Hadd említsek néhány példát erre. A városföldi Mindszenti úti iskola szolgálati lakásában modem fürdőszobát építtet a tanács, parkettáztatva a nevelői EGYARCÚ TERVEK A dolog fonákja, hogy sokan úgy vélik, az oktatás korszerűsítése a központi szervek, a minisztérium feladata: az igazgatók, a nevelők munkája pedig a rendeletek minél pontosabb, lelkiismeretesebb végrehajtása. Világos, hogy semmiféle központi szerv nem ismerheti két- háromezer lakosú községek oktatásügyi gondjait, de még a nagyobb helységekét sem. A helyi feladatokról a helyi sajátosságok alapján helyben kell dönteni. Épp ezért furcsa, hogy egyes iskolák vezetői pontosan betartaft- ják a rendeleteket, viszont képhelyiséget. Bátmonostoron gázolajfűtésre tér át az iskola. Ugyanakkor sok iskolában nincs egészséges ivóvíz, előfordul az is, hogy zárva van az iskolai könyvtár, hogy nem szerveznek az iskolai szünetekben napközis csoportot, hogy „objektív akadályokra”, pénzhiányra hivatkozva hagyják a dolgokat menni a maguk megszokott útján. Biztos vagyok benne, hogy ezt a szembetűnő különbséget a kezdeményezőkészség, az önálló gondolkodás és cselekvés megléte illetve hiánya okozza. Tagadhatatlan, hogy kényelmesebb, biztonságosabb csak az előírások, a rendeletek által megszabott követelmények szerint dolgozni, mint új utakat keresni, öntevékenyen megoldani a feladatokat. telenek a községi nevelés-oktatás nem egy problémájára megoldást találni. Minden községi pártszervezetnek intézkedési tervet kellett készítenie a helyi oktatás fejlesztésének segítésére. A tervezéskor figyelembe kellett venni a megyei és a járási intézkedési tervet is, és konkréten kellett megjelölni a feladatokat. Sajnos, több helyen előfordult, hogy a már megfogalmazott tételeket ismételték ezek a tervek, s egy kis túlzással mondhatjuk, hogy az X községben intézkedési tervet alkalmazhatnák Y községben is. A KOMMUNISTÁK FELELŐSSÉGE , yilágjáró ’ ’ kötetek Lassan vége a nyárnak, az utazások idejének, s nem is nagyon túlozunk, ha azt mondjuk: szinte a fél ország útrakelt, hogy bejárja a világot. Ki erre, ki arra töltötte a szabadságát, gyűjtött új, egész életre szóló élményeket, gazdagodott tudásban. emberismeretben. Az utazás elsősorban azoknak nagy élmény. akik nemcsak a szép tájakban gyönyörködnek, vagy a kirakatokra kíváncsiak, hanem kutató, vizsgálódó szemmel járnak az utcákon, az emberek között, igyekeznek megtudni, hogyan is élnek mások, milyenek a.szokásaik, a nézeteik? így kerülhetők csak el a sokszor önmagunkat lebecsülő tévedések, persze az is igaz. hogy nincs mindig elegendő idő az alapos tájékozódásra, esetleg nem nyílnak meg a szájak és az ajtók a messziről jött idegen előtt. Ezért érdemes fellapozni a megbízható útikönyveket, hiszen szerzőik nem két hétig, hanem évekig tanulmányozták egy-egy ország, vagy táj földrajzi nevezetességeit. társadalmi szerkezetét, az ott lakók életmódját. Az Iraki tájak, iraki emberek c. könyv szerzője, dr. Szurovy Géza például megállapította és 9 évig vezette a Baghdad Egyetem műszaki fakultásának olajbányászati tanszékét. Odaadó munkásságának köszönhető, hogy megnyíltak előtte a kurd házak ajtajai és sikerült teljes mélységében megismernie Közép-Kelet életét, amely elválaszthatatlan az olajtól. A kitűnő kalauz segítségével megismerkedhetünk az iszlám kultúrával és építészeti remekeivel, az iraki forradalommal és a szabadságszerető kurd nép hősies küzdelmével. Egy másik izgalmas olvasmány a Galápagos-szigetekre vezeti el az olvasókat. Érdekessége, hogy első ízben jelent meg könyv magyar szerzőtől, a Teknősbékák szigetéről. Dr. Balázs Dénes geográfus egyéves kalandos tanulmányútja során bebarangolta Amerikát, s közben Ecuadorból „kiruccant” a Csendes-óceánban fekvő „Elvarázsolt-szigetekre”. Galápagos neve nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, különleges állatvilágáról — így a 2—3 mázsa súlyú elefántteknősökről —. sok riport, sőt film is készült. Arról viszont már kevesebben szóltak, hogy a hüllők birodalmának emberi lakói is vannak. A szerző most személyes élményéi alapján megismerteti az olvasót a szigetlakokkal. Végül egy olyan helyre csábítjuk az olvasót, ahová nem jutna el máskülönben. A Gondolat Kiadó Világjárók sorozatának új kötete: Vad Űj-Guinea, s szerzője Jens Bierre — Az utolsó kannibálok és a Kalahári írója —, ezúttal olyan helyekre jutott el. ahol az őslakosok az utóbbi évtizedekben láttak először fehér embert. Az egyedülálló, tudományos értékű tapasztalatok lélekzetállító élménnyé sűrűsödnek, az olvasó szinte a szerzővel együtt fedezi fel és éli át aiz ember őskorát, ismerkedik a kőkori fokon álló emberek mindennapi életével, kultúrájával. különös szertartásaikkal, egyedülálló temetési szokásaikkal. A szerző. így búcsúzik ettől a furcsa világtól, amelyben 9 hónapot töltött: „Mialatt átrepültem a zöld hegyek és völgyek fölött emlékezetembe idéztem az elmúlt 9 hónap sok csodálatos élményét és azon töprengtem, vajon nőt tartogat a jövő az alattam elsuhanó kis fűkunyhókban élő embereknek. akik éppen most lépnek ki eddig senki által nem háborgatott kőkori létükből, amelyet a gonosz szellemektől való rettegés és a csupán képzeletükben létező erőktől való félelem irányít. Azt kívánjuk tőlük, hogy a lehető leggyorsabban kövessenek bennünket a mi civilizált világunkba. ahol az atombomba pusztító erőitől való félelem, bizony. nem csupán a képzeletünkben él. Visszagondoltam a falvakban és a táborokban töltött órákra, a fekete arcokon nyíló mosolyokra. de mindenekelőtt azok a ritka pillanatok maradtak emlékezetesek számomra, amikor alkalmaim volt betekinteni az új-guineaiak gondolkodásába — ebbe a rettegéssel, reménységgel és élniakarással áthatott, idegen és rejtélyes világba.” V. Zs. Művelődési ház Móricgátpusztán A szó igazi értelmében kulturális központ a móricgátpusztai iskola környéke. Az iskolával szomszédos épületben ezen a nyáron rendezte be a művelődési házat a KISZ megyei bizottsága, Szánk község és ä Petőfi Termelőszövetkezet. Az ízlésesen, gondosan tervezett és felszerelt intézmény már megjelenésével is vonzza a látogatókat. Hangulatos presszóját rendszeresen látogatják a fiatalok. Másutt is megszívlelendő, hogy a presszó egyúttal olvasóterem is, a csendesebb órákban gyakran látni itt könyvet, újságot olvasgató fiúkat, lányokat. Az utóbbi hónapokban többen járnak a művelődési házban tartott mozielőadásokra is. A 700 ezer forintos költséggel felújított tanyai kulturális központban havonta egyszer rendeznek színházi előadást, kéthetente táncesetet, s péntekenként az ifjúsági klub tagjai jönnek össze beszélgetésre, egy-egy TIT- előadás meghallgatására. Érdekes kezdeményezésnek ígérkezik a tsz gazdálkodásáról negyedévenként megrendezendő kötetlen vita, a „Beszéljük meg”. A tervek között szerepel író—olvasó találkozók, előadói estek szervezése is. Milyen igény, milyen érdek késztette a móricgátpusztaiakat, hogy művelődési házat, színvonalas kulturális programot teremtenek maguknak? — Nálunk sok fiatal dolgozik — mondja Bódi Ferenc, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. — Saját tanműhélyünk van, az iskolában végzett nyolcadikosoknak csaknem fele hozzánk jön dolgozni. 300 embert foglalkoztató ipari üzemet akarunk létesíteni. Nekünk kell „kinevelni” magunknak a fiatalokat, és itt kell őket tartanunk, nem pusztán csak fizetéssel, hanem kulturált életkörülményekkel, színvonalas művelődési, szórakozási lehetőséggel. Bizonyára kamatozik minden olyan anyagi ráfordítás, amely ezt a szándékot kívánja megvalósítani. A Petőfi Termelőszövetkezet évente 150 ezer forinttal támogatja a művelődési házat s az iskolát. Autóbusz-kirándulást, külföldi utakat szervez a fiataloknak, akik szívesen élnek, dolgoznak ilyen környezetben, ilyen körülmények között. K, Gy. 400 bemutató egy évben A kritikusok egyöntetű véleménye szerint az idei lengyel színházi évad legsikeresebb előadása Gogol Revizora volt, amelyet A. Hanusketvic rendezésében a varsói „Narodowi” színházban játszottak. Lengyelországban jelenleg 50 drámai színház működik; egy év alatt mintegy 400 bemutatót tartanak 8 millió néző előtt. A legutóbbi három év alatt a lengyel társulatok 20 alkalommal bizonyították magas művészi színvonalukat nemzetközi fesztiválokon. Egy példa. „Szükségesnek tartjuk a szocialista tanár—diák viszony kialakítását. A nevelésben felhasználjuk a korszerű tömegkommunikációs eszközöket... Törekedni kell az oktató-nevelő munkában arra, hogy az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatban legyen...” A jászszent- lászlói MSZMP-csúcsvezetőség és a községi tanács végrehajtó bizottságának intézkedési tervéből idéztem a fenti mondatokat. Ezek az általános elvek helyesek, de melyek a speciális jász- szentlászlói feladatok? Az egyarcúság, a már kimondott, leírt tételek újra kimondása — mint az idézett példa is alátámasztja — nem sokkal viszi előbbre az ügyet. A párt- szervezetek, a kommunisták felelősségének minden szinten abban kell megmutatkoznia, hogy gyakorlati intézkedési tervvel, kezdeményező cselekvéssel az igazi, a valóban helyi ihletésű problémák megoldására törekAz új tanév állami intézkedései is csak akkor hozzák meg a kívánt eredményt, ha a rendeletek végrehajtása párosul a legszűkebb környezet gondjai iránti érzékenységgel. Befejezésül ismét idézek Aczél Györgynek az országos közoktatáspolitikai aktíván mondott előadói beszédéből-: „Rendkívül fontos, hogy milyen központi intézkedések születnek az oktatás fejlesztésére, de a siker végső soron azon múlik, mit tesznek azok, akiknek mindennapi munkája az oktatás, a nevelés, akik nap mint nap találkoznak tanítványaikkal, a tanulóifjúsággal. Azon múlik, lesz-e bennünk elég fegyelem, öntevékenység és kezdeményezés, hogy a határozat alapján, annak szellemében cselekedjünk...” Kontra György ÉPÜL A SZOVJET TUDOMÁNY ÉS KULTÜRÁ HÁZA A beállványozott épület. Készül a kiállttá terem falburkolata. (MTI fntn — Renkn Imre feli/. — KSl \ Budapesten, a Semmelweis u. 1—3. szám alatti épület újjáépítését nemsokára befejezi a Középületépítő Vállalat. November 7-én itt nyílik meg a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza. Az új intézményben színház—mozi, kiállítóterem, könyvtár és olvasó, zeneszalon, valamint orosz teázó kap helyet. Az épület árkádja alatt népművészeti és könyvüzlet »vilik.
