Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-13 / 214. szám
1973. szeptember 13 • PETŐFI NÉPE • 5 Pillantás a parányok világába Az elektronmikroszkóp feltalálása és használatba vétele szinte határtalan perspektívákat nyitott a tudomány előtt. Egyebek között ennek köszönhető, hogy a biológia, a kristálytan, a kémia stb. mai fejlettségét elérhette. A képen látható nagy felbontóképességű angol elektronmikroszkóp különösen alkalmas fém- kohászati és kristálytani kutatásokra. Kezelése egyszerű; kettős irányító berendezés lehetővé teszi a programozott átkapcsolást világos képmezőről sötétre; automatikus vákuumrendszere nyomógombos irányítású. Számos kiegészítő berendezéssel is elláttták, amelyek megkönnyítik a kutatók munkáját. A gépet gyártó cég speciális preparátumkészítő berendezést is szállít az elektronmikroszkóppal. Követésre érdemes Filmvetítés a város szélén — Még a vacsorát, is félbehagytam, amikor hallottam, hogy megjött az autó. Fogtam a kis széket és a ház előtt folytattam a falatozást, mert nem akartam lemaradni a filmről. A kiskunhalasi Szondi utcában jegyeztük föl egy idős bácsi szavait. Sajnálkozva hozzátette: kár, hogy a jövő nyárig várni kell az újabb utcai előadásokra, mert Nagy Sándor, a városi művelődési központ munkatársa legutóbb elköszönt a nézőktől-hall- gatóktól, akik közül sokakat névről ismer. Megígérte,, hogy 1974-ben ismét elhozzák a vetítőgépet a Szondi utcába. „Jöjjenek csak, várjuk a jó filmeket és az érdekes előadásokat.” Itt is bevált tehát a művelődési központ összetett ismeretterjesztési módszere. Az „is” szó azért szerepelt az előző mondatban, mert az Üj utca 45., a Csillag u. 4., a Dénes M. u. 26. és a Bornemissza u. 15. számú ház előtt is vetítettek a forró nyári hónapokban filmeket, tartottak előadásokat. Mindenütt hat alkalommal jelent meg a közművelődési brigád. A műsor minden esetben az ifjúsági korosztályoknak szánt film vetítésével kezdődött. A legkisebbek is szórakozáshoz jutottak a városszéli utcákban és a szülők ezután könnyebben tudták az ágyba parancsolni az apróságokat. Igaz, ami igaz, a rajzfilmeket, a meséket a felnőttek is tetszéssel nézték, majd figyelmesen hallgatták az érdekes, közérdekű előadásokat. Rendőrtisztek szóltak a közúti balesetek okairól. A kórház orvosai a ,nyári fert°ző betegségek megelőzésére hívták fel az utcai előadások résztvevőit. A Petőfire emlékezünk című műsorban a városi művelődési központ színjátszói is felléptek. Mind az öt helyen megtartották az alábbi előadásokat: A magyar külpolitika napjainkban, Az ifjúsági törvény végrehajtása, Műanyag a háztartásban. H. Béres Erzsébettől, a fárad- hatatlán népművelőtől megtud- tuk, hogy a nyári ismeretterjesztő" sorozat lebonyolításához sok segítséget kaptak a városi tanács művelődésügyi osztályától. A 30 előadást 2600 érdeklődő hallgatta meg. Több mint 10 esztendeje kísérleteztek először a nyári népművelés új módszereivel. Abból indultak ki, hogy a munkában fáradt emberek este semmilyen vonzó program kedvéért nem öltöznek ünneplőbe, nem mennek be a „centrumba", de ha „elviszik” hozzájuk az előadókat, a filmeket akkor szívesen elsétálnak az utca másik végébe. Az elgondolás bevált. Még a tévé vonzása sem csökkentette ■az érdeklődést. Szüntelenül gazdagítják a programot. Idén — például — esténként útifilmeket is vetítettek. A módszert követésre ajánljuk. (Hajdanán kedvelték Kecskeméten is a leninvárosi hétfői dokumentumfilm-esteket, a tanyai csillagászati előadásokat.) Kiskunfélegyházán, Baján is minden bizonnyal siker kísérné a hasonló kezdeményezéseket. H. N. BÁCS MEGYE - JÓZSEFVÁROS Megyék a fővárosért Egyszer arról panaszkodott egy kalocsai ismerősöm, hogy ő bizony nem érzi jól magát iBudapesten, nagy a zaj, elviselhetetlen a forgalom, az emberek barátságtalanok és folyton rohannak valahová. Egyetlen kerületben érzi jól, otthonosan magát, aí VHI-ban, vagyis Józsefvárosban. Ott még az idegenek is kedvesek, főleg, ha megtudják, hogy Kalocsáról jött. A kerület lakosai valóban tisztában vannak azzal, hogy sok szépet köszönhetnek Bács megyének, s a testvérmegyéből érkezőknek is jó érzés tudni: van egy hely, ahol „idegenben” is otthon érezhetik magukat. Mostanában a megye képzőművészeinek alkotásaival ismerkednek a iózsefvárosiak. A kiállítást örömmel és tetszéssel fogadták. s máris érdeklődve várják a többit. Az augusztus végén megnyitott kiállítással ugyanis egy sorozat kezdődött, a „Megyék a fővárosért” centenáriumi akció keretében. Szeptember 19-én a megye népművészete mutatkozik be. ezl követően pedig megismerhetik a keceli batik- szakkör munkásságát, majd Kalocsa népművészetét, decemberben pedig a fafaragóké lesz a helytörténeti kiállítóterem. A kerületi tanácson azt mondták — kis baráti túlzással —, hogy a iózsefvárosiak már nem is tudnak ünnepelni a kalocsai táncosok nélkül. Most épülő óvodájuk parkosítását, belső csinosítását is a népművészetéről világhíres város vállalta magára. Nagy lelkesedéssel készülnek a kecskeméti és a baiai szimfonikus zenekar fogadására is. októberben. És igencsak szívesen látott, sőt végleg letelepített vendégek azok a díszcserjék és facsemeték, amelyekkel megyénk segíti árnyat adó szép lombokhoz a zöldben nagyon szegény kerületet. Bács megye és Józsefváros között sikerült áthidalni a nagyváros és a vidék közötti, sokszor mesterségesen felduzzasztott ellentéteket. Ez a cél vezérelte a Fővárosi Tanács vezetőit, amikor elhatározták, hogy a főváros egyesítésének 100. évfordulóján, egy asztal mellé ültetik az ünnepeltet. valamennyi távollevő rokonnal. Vagyis felelevenítik, élővé teszik a régebben elhanyagolt rokoni kötelékeket a megyékkel. Épnek a jegyében rendezik meg — az idén nyolcadszor — a budapesti művészeti hetek ünnepségeit. Szeptember 24-én Szépvölgyi Zoltán. Budapest, Főváros Tanácsának elnöke nyitja meg hazánk megyéinek nép- művészeti kiállítását, a Magyar Nemzeti Galériában. Első ízben rendezik meg az elmúlt száz évben született magyar színművek előadássorozatát, a budapesti és vidéki színházak részvételével, de külföldi szerzők darabjai is helyet kapnak a gazdag programban. A Kecskeméti Katona József Színház például Shakespeare „Troilus és Cressida” c. színművével szerepel a bemutatósorozaton. Megyénk népművelőinek körében pedig érdeklődésre tarthat számot a Fővárosi Művelődési Házban, október 15—18-a között megrendezésre kerülő nemzetközi színjátszó fesztivál. Feltehetően sokan váltanak majd jegyet a világhírű külföldi együttesek vendégelőadásaira, vagy a zenei hetek rangos eseménysorozatára. amely az Erkel Színházban díszhangversennyel kezdődik, szeptember 24-én. Itt hívjuk fel a figyelmet a legérdekesebb kiállításokra: a Műcsarnokban nemzetközi kisplasztikái biennálé nyílik, a Petőfi Irodalmi Múzeumban száz év sajtójával ismerkedhet a közönség. az Iparművészeti Múzeumban pedig Budapest százéves zenei életéből adnak áttekintést. Kár volna elhallgatni, hogy a centenárium tiszteletére több fát ültettek az idén a kertészek, mint a korábbi években együttvéve. A fővárosba látogatók örömére rendbe hozták Gül Baba türbéjét, a Népligetben pedig most szeptemberben adják át a centenáriumi parkot, a „megyék kertjét”, amely kicsinyben az országot ábrázolja, mivel minden megye elküldi a maga jellegzetes, sajátos növényeit. Veszprém megye bazaltkövet küldött a fővárosba. s ebből valóságos holdbéli tájat formálnak a parképítők, emlékeztetve a Badacsonyra, Tátikára. a Balatonra. Az új park emlékfalának elkészítésére Bács- Kiskun megyei művészeket kértek fel. s a központi emlékkövön kívül valamennyi megye saját emlékkövet is állít á főváros centenáriumának tiszteletére. Hogy mire jó mindez? Elsősor1QO «sv bán arra, hogy mélyüljenek, gazdagodjanak, országos méretűvé váljanak az emberi kapcsolatok. Budapestet, csak azok a korlátolt és elszigetelt lokálpatrióta sznobok helyezik ..mindenek fölé". akik gyakorlatilag szinte semmit sem tesznek sem magáért a városért, sem az országért. A főváros kerületeinek lakóit, üzemeinek dolgozóit régi és igen erős szálak fűzik a megyékhez. Összeköti őket a földosztások. falujárások, nagy népművelési ..csaták” emléke, napjainkban pedig az ipartelepítések frissítik fel az összetartozás érzését. mossák el a különbségeket Budapest és az ország legtávolabbi részei között. Az már szinte közhelynek számít, hogy a főváros lakossága az egész országból tevődik össze. Az évről évre sokasodó autók pedig ma már azt sem zárják ki a legkiválóbb művészeti rendezvények élvezetéből. aki messzi falvakban, vagy tanyán lakik. A centenáriumi rendezvények még hatalmasabbra táriák az ország szivéhez vezető kaput. Találkozókat is szerveznek a budapesti és vidéki üzemek vezetői, valamint a szocialista brigádok és szövetkezeti dolgozók között, s ha valamit kívánni iehetne a születésnap alkalmából, hát azt kívánnám, hogy ez az országot megmozgató szellemi pezsgés tartson tovább. Örömére és hasznára nemcsak Budaioestnek, hanem az egész országnak. Vadas Zsuzsa Filmjegyzet É Nincs semmitmondó téma, ha valaki a banalitások burkából képes kifejteni az embert. Ingmar Bergman vitathatatlanul az a rendező, aki képes erre. Új filmje mégis meglepetést keltett. A kritikusok egy része úgy vélekedett, hogy ez pályafutásának talán a legszebb filmje. Mások fanyalogtak, hogy lám, a nagy Bergman is „kifulladt”, már csak ilyen banális, holdkóros háromszögtörténetre futja az erejéből. Hogy kinek van igaza? Rám „A csend” tette eddig a legnagyobb hatást, s változatlanul a „legbergmanibb” filmnek tartom. Ugyanakkor az Érintés úgy érintett meg, mint egy szép. zenei hangokból építkező pillanat, amikor hirtelen szétoszlik az érzéseinket elbizonytala- nító homály, s mi tisztán látjuk magunkat, s mások arcát is. Ami talán a legmeglepőbb, hogy ennek a nagyszerű rendezőnek, aki már annyi emberi ki- égettséget, erkölcsi válságot ábrázolt döbbenetes erővel, s valósággal remekelt a hamuszürke hangulatok megteremtésében, — mennyi meleg, lágy színe van egy asszony sorsának kibontásához. Az asszony ez esetben nem a végzet asszonya, nem is sorsüldözött, megtépázott, tragikus nőalak. hanem „problémamentes” védett, üvegházi lény, gyönyörű otthonnal, hűséges, megértő férjjel, két szép gyerekkel és szolidan kellemes külsővel. Rendezett és eseménytelen életének az egyensúlyát látszólag még az sem zavarja meg, hogy beleszédül egy kívülről nézve meglehetősen ostoba és hétköznapi kalandba. Látszólag ugyanúgy él tovább mint azelőtt, védetten, sébez- heteilenül, kifogástalan rendben tartva háztartást és házastársi kapcsolatokat. A felszínen semmi sem változott. Valójában minden elmozdult a helyéről, minden más lett. A szép, viharmentes, tájképszerűen nyugodalmas, mozdulatlan családi életnek vége, Karin már nem az a nő, akinek látszik, bár még titkolja, leplezi a valóságot. Tulajdonképpen akkor vállalja tettét, vagyis önmagát, amikor a szenvedély érintése már lehull róla és ő ott áll, ha nem is boldogan, de felszabadultan, megváltozottan. Az élete az övé, de ezt soha sem tudta volna meg, sohasem merte volna, családi életének idilli ürességénél bevallani, s megváltoztatni. ha nincs ez a banális rnegszé- dülés, öntisztító tucatviszony, amely felnyitotta Karin szép, álmatag és öntudatlan tekintetét. Milyen gyöngéden és mégis erős kézzel vezeti Bergman Karint, védettségéből, gyávaságából a szenvedélybe és a bizonytalanságba, végül vissza önmagához. És milyen nagyszerű színésznőt talált erre a szerepre. Bibi An- dersson nem eljátssza, a szerepét. Annyira természetesen és őszintén, hogy végig eszébe sem jut senkinek: színésznőt lát. Egy asszony éli előttünk a többiekéhez annyira hasonlító életét: magát védi a házassággal, mayát hódítja, szédíti kápráztatja a szerelemmel, de csak akkor tér magához, amikor már nem viteti magát az eseményekkel, hanem ö dönti el milyen irányba indul tovább. A hangsúly nem azon van, hogy Karin jól, vagy rosz- szul választott, cselekedett. Hogy mert cselekedni, tudott határozni önmagáról. V. Zs. VITA „El kell dönteni, hogy mit akarunk!...” Madaras hozzávetőlegesen ötezer lakosú község. A közművelődés gondjai, problémái is lényegében ugyanazok, mint a hasonló nagyságú Lakiteleknek — a Lezsák Sándor vázolta kö• Kuczka Péter a fantasztikus irodalomról beszél Madarason. Mellette dr. Boglár Lajos néprajzkutató. rülmények között. ... Tény, hogy a művelődési ház nagyterme Madarason is ritkán telt mej*. A közművelődés mintha nem a tömegek igénye lett volna. Nem csupán a rádió, a televízió és a vagyonszerzés vonta el az embereket a művelődés központjától, hanem az a körülmény is befolyásoló tényezőként hatott, hogy a falusi társadalom életkor és (szakmai) műveltség szerint is erősen differenciált. Nagyon nehéz volt tehát olyan programot összeállítani, amely a közösbe került lovait tán máig is sajnáló János bácsit, az iskolából most kikerült fiatal mézőgazdasági mérnököt; a pedagógusokat, a községi orvosokat egyformán érdekli. Aligha van szükség ilyen programra. Ma már szűkebb közösségekben mérjük fel az igényeket. Klubszerű foglalkozások között mindenki szabadon hódolhat kedvtelésének. kulturális igényének. (Irodalom, zene, kézimunka, fotó, sakk stb.) Ezért a művelődési terveket is a klubok, körök, üzemek igényei szerint kell összeállítani: minden faluban a konkrét helyzet elemezése alapján. Az intézmény feladata e tekintetben szinte szolgáltatás jellegű. — Megteremteni a feltételeket. Ha tömegeket mozgató rendezvényekre is sor kerül, annak megfelelően időzítettnek, igényesnek kell lenni. Például'- nem tanácsos dologidőben hirdetni nagyszabású, költséges színielőadást. Falun a késő őszi-téli esték a legalkalmasabbak az ilyesmire. Nem szabad silány darabokkal, felkészületlen közreműködőkkel. színjátszókkal, csupán tervet teljesítő színészekkel a közönség elé állni. Éppen a tévé teszi igényesebbé a falusi embereket is e téren. A mezőgazdasági vagy ipari nagyüzemek nem egyszer — jó indulattal — szociális-kulturális alapjuk terhére jegyeket vesznek és ezeket szétosztják a tagok között, akik ezután vagy felhasználják azokat, vagy sem ... (Amit ingyen kapok, nem becsülöm.) A jó szervezés mércéje az önkéntesség. Kizárólag értő emberek nyújtsanak információt az érdeklődőknek. Személyre szóló meghívókkal (a meghívó belépésre jogosít) lehet az embereket eredményesen a művelődési házba „elcsalni”. Például: Kuczka Péter író és Boglár József néprajztudós szerenelt Madarason. A sikerre jellemző: több mint négy órán keresztül feszülten figyelt a hatvan meghívott hallgató. Inkább kevesebb előadás és más foglalkozás legyen, de az minőségi. Maradandó élményt jelentő! A sikeres népművelésnek személyi feltételei is vannak. A művelődési ház igazgatójának, köz- művelődési előadójának és minden munkatársának lelkes, alaposan felkészült embernek kell lennie. A népművelőket nem tanácsos lepkehálóval fogni, (pedig ez gyakori) darab-darab, kilo-ki- ló alapon. — C£ak ő vállalta — megjegyzéssel. A népművelésért felelős helyi vezetésnek mindenekelőtt el kell döntenie, hogy mit akar. Tényleges, jól tervezett, célratörő népművelést vagy színes spontán, talán néha szórakoztató, gyakran tetszetős játszadozást. Az előbbit választva számolni kell azzal, hogy a fokozott tevékenység jól kipróbált és bevált népművelőket, jól és korszerűen felszerelt művelődési házat, s nem utolsósorban nem kevés anyagi áldozatot igényel. Érthető, hogy a népművelés, népnevelés hatékonyságában nem hívők, annak fontosságát fel nem ismerők, csupán csak a napi problémák megoldására szontko- zók, a kényelemszeretők, az energiájukkal túlzottan takarékoskodók, az utóbbit vállalják. Ha ezt követően eredménytelenség mutatkozik. következik a labdajá- , ték. Madaras, Katymár, Gara, Nagy- baracska művelődési házait ez idén kísérletképpen a helyi általános iskolához kapcsolták. Szerencsés ötletnek látszik, hiszen a pedagógusoknak a népművelés a hivatása. Nemcsak 'általános iskolás fokon! Iskolaszerű népművelésre is alkalmas a művelődési ház: Madarason két csoportban szarvasmarha-, egy csoportban sertéstenyésztő betanítottmunkás-kéozés indul. Akik ezeken a tanfolyamokon részt vesznek, nyilván köny- nyebben művelhető emberekké válnak. Ugyanúgy, mint azok a fiatalok, akik itt ismerkedtek a gépjárművezetés vagy a fényképezés elemeivel; vagy a gyerekek, akik itt kedvelik meg a könyvet, itt hallgatnak először komoly zenét esetleg mesekeretbe illesztve. Feldbaus* József Rakéta a föld alatt Mihail Ciferov moszkvai mérnök tervei alapján elkészítették és kipróbálták az első ipari rendeltetésű föld alatti rakétát. A Trud című moszkai lap beszámolója szerint a Volga-vidék sztyeppéin végzett kísérletek igazolták a különleges földmegmunkáló eszköz rendkívüli előnyeit az összes eddig ismert fúróberendezésekkel szemben. Ciferov rakétája, amelynek első változatát a feltaláló még 1946- ban készítette el. a próbaüzem során 18 másodperc alatt „ásott ki” egy 17 méteres kutat. A rakéta működési elve a következő: orr-részéből ezer-kétezer atmoszféra nyomású felhevített gázsugár lövell ki. amely a legkeményebb kőzetet is könnyedén áttöri. A hatalmas nyomás a felőrölt kőzetet és a földet a felszínre dobja, miközben a rakéta egyre mélyebbre fúrja magát a földbe. Ámikor a reaktív fúróberendezés a programozásnak megfelelően eléri a kívánt, mélységet, önműködően bekapcsolódik az a segédhaitómű. amelynek segítségével a rakéta ismét a felszínre emelkedik. Üzemanyaggal való feltöltése utón a berendezés ismét használatba vehető. A találmány iránt a legnagyobb érdeklődést a mezőgazdasági szakemberek mutatják, mert tömeges alkalmazásával rövid idő alatt megoldható lenne a Volgán túli rendkívül értékes, de vízhiányban szenvedő feketeföld- vidék kutas öntözése. A Szovjetunió gázipari minisztériumának kérésére Ciferov és társai kidolgoztak és kipróbáltak egy olvan föld alatti rakétamodellt is, amely a felszínnel párhuzamosan közlekedik a földben, percenként hatvanméteres sebességgel. Ha az új találmányt sikerül meghonosítani a földgázvezetékek építési technológiájában, ez azt jelenti, hogy egyetlen ilven rakéta havonta húsz kilométernyi föld alatti vezeték alagútiát képes elkészíteni
