Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-11 / 212. szám

TURISTÁK a kécskei ÉS KIRÁNDULÓK SZOLGÁLATÁBAN Tisza-part „Jöjjön el egyszer Kécskére, mindig visszatér” — még évekkel ezelőtt így invitálta az egyik tiszakécskei vezető em­ber újdonsült ismerősét, hivatalos kiküldetésben járva a szomszéd megyében. S a meghívott nem sokkal később csakugyan útba ejtette a nagyközséget. A Tisza partját sem kerülte el... „Ez az a hely, ahol a városi ember minden fáradalmát kipihenheti” — sóhajtott egyszeriben. S azóta minden nyáron vendége a kécskei íolyópartnak. Békés, szelíd, nyugalmas táj — ebben rejlik a vidék fő vonzóereje. Oly csekély itt az alföldi lejtés, hogy a széles, lapos mederben a víz hömpölygése alig észlelhető. Tiszakécskétől északkeletre a folyó nagy kanyart ír le, szakadozott partok között, s a vízből kiálló hatalmas agyagtáblák, különösen alkonytájt, döbbenetes szépségű látványt nyújtanak. Közvetlenül a nagyközség alatt lankásan lejtő, homokos partot épít a víz, s a látogató itt találja meg a folyó legszebb hazai partszakaszát. De mitől szép? Elsősorban a növényzet teszi azzá, amely ugyan nem ősi, több mint száz évvel ezelőtt alakult ki a Tisza szabályozá­sakor. Égbetörően magas, szálegyenes, ezüstösen csillogó, s andalítóan suhogó lombozatú nyárfákból álló erdő található azon a 25 holdnyi területen, amely nemrégiben ~a nagyközség tulajdonába került. A dús talajon az alacsonyabb növényzet is változatos, a Tisza mindkét part­ján egészen a vízig hatol a botoló-, vagy bokorfűz, amit néhol fel­vált a repedezett, odvas törzsű, lecsüngő ágú fehérfűz. A talajszinten a szeder az uralkodó, de 4—5 év óta mind nagyobb tért hódít a gya­logakác. A ritkásabb erdőrészeken, a kis tisztásokon taposást tűrő pá­zsitfélék tenyésznek. Az ártér mélyebb részei és a kubikokban össze­gyűlendő vizek a mocsári növényzetnek adnak helyet. A színpompás, buja vegetáció alkalmas búvóhelye a madaraknak; itt költenek a vetési és a dolmányos varjak, s újabban elszaporod­tak a kakukkok és a seregélyek is. A meredek, agyagos part a fecs­kék otthona. Az emlősök közül leginkább az őzek kedvelik ezt a helyet. A horgászok számára kiváló fogásokat ígér a folyó. Megtalálható a harcsa, a ke- csege, a márna, a süllő, a ponty, a menyhal, a busa és a csuka, valamint a keszeg és a törpe­harcsa. A horgászegyesület az alkal­mi horgászjegyek árusításával eddig is rendelkezésére állt a pecázni vágyó turistáknak. A kö­vetkező idényre azonban kimon­dottan erre a célra bővítik ki a csónakállományt, hogy a hor­gászok a folyó bármelyik szaka­szát igénybe vehessék. Távlatok­ban pedig, a Tisza-kanyar ter­vezett átvágása során az Orszá­gos Vízügyi Hivatal tanácsára a magas partot teraszosan képezik ki; s így több kilométer hosszú­ságban alakítják ki a "horgász- paradicsomot. Ezt a partszakaszt fásítani és füvesítem fogják, s az éjjeli horgászás érdekében köz- világítással is ellátják. De aki csak fürödni óhajt, an­nak sincs és főleg nem lesz oka panaszra. A bőrre selymesen si­muló folyóvíz, a kulturáltan ki­képzett napozóstrand máris nagy vonzóerőt jelent, ám ez csak a kezdet. A szegedihez hasonló folyami úszómedence létesítését tervezik, hatalmas légtartó edé­nyek, úgyneveztet „úszókosarak” segítségével alakítják ki. Pom­pás kirándulásokra adott alkal­mat eddig is az úttörőhajó, a jövőben ennek járatait bővítik, 'annál is inkább, mert a túlpar­ton a tiszakürti arborétumot, csodás, ritka gazdagságú nö­vényzetével csak mostanában kezdik felfedezni a természet­kedvelők is. Némrégiben a nagyközségi ta­nács egy nagyobb hajót vásárolt. Ezt, tanyahajóként, a víz szélé­be állítják, „úszó” szállodának rendezik be, a. fedélzetén pedig presszót nyitnak. Csónakkölcsönzésről már rég­óta jelenidőben beszélhetünk, ám a szórakozási, kikapcsolódá­si lehetőségek választéka csak ezután bővül ki igazán. A taná­csot vízibiciklik beszerzésének a tervé foglalkoztatja, korszerű, fedett tekepályát építettek, s a labdajátékokhoz kispályák áll­nak rendelkezésre. A parti erdő­ségben szalonna- és pecsenyesütő helyeket létesítenek. Már fon­tolóra vették az erdei szabadtéri színpad megépítését is. A szám­háborúsdit játszó gyermekek ré­szére rönkvár épül. Vendéglők és büfék várják az idelátogatókat. A tiszakécskei ÁFÉSZ halácscsárdát, élelmi­szerüzletet, a Béke Tsz kisven­déglőt, a Szabadság Tsz büfét tart fenn. A halászcsárdát a jö­vő évben téli üzemelésre is al­kalmassá teszik. De itt is tovább bővül a választék. Egy óriás- hordóban rendezik be a, bor- harapót, ahol a kécskei határ­ban termett aranyérmes nedűk kortyolgatására lesz lehetőség. Egy másik pavilonban a tlsza- álpári Virágzó Halászati Terme­lőszövetkezet keszegsütésre ren­dezkedik be. Ez év nyarán már működött a Szabadság Tsz termálfürdője, a parti erdő szomszédságában. Az öreg szőlősparcellák, . gyü­mölcsfák meghitt koszorújától övezett létesítményt egy 55 Cel- sius-fokos vizet adó, bő hozarhú kút táplálja. A most elkészült medence mellé még másik kettőt építenek az elkövetkező időszak­ban. • Indulásra készen a sétahajó. „Jöjjön el egyszer Kécskére, mindig visszatér” (x> 9 Napozók a tágasan kiképzett strandon. Valóságos kis üdülőváros is létesült már az erdővel szomszédos területen Az 1968 óta tartó parcellázások során 600 telket alakítottak ki — három ütemben — s csak 1973 ősze óta 100 körüli üdülőtelek talált gazdára A telkeken pedig égyre-másra építik a csinos, élénk színű, változatos kivitelű hétvégi házakat. Eddig nagyjából kétszáz készült el, illetve közeledik a befejezéshez. A tulajdonosoknak alig az egy­negyede a helybeli; többnyire a környező nagyobb városok — Kecs­kemét, Szolnok Cegléd. Nagykőrös — lakói kötöttek tartós barátsá­got a kécskei Tisza-parttal. Szép számmal vannak budapestiek és más megyében élők is. Egy autós kemping létesítésének tervét remélhetőleg sikerrel pályázta meg nemrég a nagyközségi tanács. Ez a vidék szinte kínálja magát az ilyen vonzó létesítmény megteremté­sére. Tiszakécske ugyan nem közvetlenül a nagy forgalmú nemzet­közi utak mellett helyezkedik el, ám végeredményben nincs is messze azoktól, a Szolnokon átvezető 4-es főútvonal távolsága 35 kilométer, ugyanennyi a Kecskeméten átvezető E—5-ösé is, ám ennek csak egy- harmafla a 44-es — a kecskémét—békéscsabai — út laki teleki keresz­teződése, ahol manapság már szintén nemzetközi forgalom zajlik. Az elképzelés szerint a kemping 1975 tavaszán nyitná meg kapuit a turisták előtt. Pár éve még csak földúton lehetett megközelíteni a kécskei Tisza- partot. Ez ma már a múlté. Előbb az úttörővasút épült meg, amely a Sportligettől veket a folyó felé. A nyitott kocsikból álló apró szerel­vény óránként közlekedik. A pályát rövidesen meghosszabbítják a tiszakécskei vasútállomásig. De ezen a nyáron kiépült a pormentes közút is. KEREKDOMB, a nagyközség másik üdülőtelepe, ma már szintén fogalom. Főleg a kecskemétiek számára, hiszen az itt kimért 300 üdü­lőtelek háromnegyed részét — ennyi kelt el nagyjából — kétharmad részben a megyeszékhelyen lakók vásárolták meg. Két éven belül újabb 300 telek kimérésére van kilátás. A gyógyhatású termálvíz — egy kisebb és egy nagyobb medencében — ezreket vonz nyaranta. Az alkálihidrokarbonátos víz a reumatikus és a mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. 9 Egyre több a látogatója az új ter­málfürdőnek. Kerekdomb, a reumások Mekkája A tervek szerint a fürdőt üzemeltető Üj Élet Tsz hidegvizes meden­cét kíván építeni, a későbbiek során pedig — az öntözőművel össze­függésben — egy nagyobb víztárolót, amelybe halállományt is tele­pítenek. _ A termelőszövetkezet kitűnő vendéglőt, fagylaltárusitot es langos- sütödét üzemeltet, s rövidesen egy modern autószervizt is. Ha a távlatokba tekintünk, a kécskei Tisza mentén máris egy kis alföldi Riviéra körvonalai kezdenek kibontakozni. És egyre több eínbernek szól a szíves meghívás és a biztatás: 9 Nyárfaerdő — hívogató csönddel, madárdaliaL ISMERKEDÉS A GYORSMOSÓSZALONNAL Megélénkült mostanában a kecskeméti Luther- udvar forgalma. Sportszatyorral, kisebb-nagyobb bőrönddel sokan -kanyarodnak be ide naponta. Hogy hová tartanak és milyen céllal? Számosán máris mosolyognak, mert tudják, miről van szó. Mivel kipróbálták, megbizonyosodtak róla, önkén­telenül is kimondják: nem gond többé a nagy­mosás; valóságos áldás a gyorsmosó szalon a Lu- ther-udvarban! De vajon az a zöldkardigános asszony miért idő­zik, homlokát az ablakhoz tapasztva, a szalon ki­rakata előtt? Lám, máris kékköpenyes fiatalasz- szony perdül ki a mosodából és kedvesen invitálja a kívülről szemlélődőt: — Tessék befáradni hozzánk, mindent megmu­tatunk, elmagyarázunk. Különben roppant egy­szerű az egész... 9Alsó képünkön: ez aztán gyorsan ment, és milyen patyolat fehér a ruha! Az asszony szívesen követi, s közben magyaráz­kodik: — Nálunk még nincs benn a vezeték és talán a vízhordás a legnehezebb a nagymosásnál. Ami­kor irta az újság, hogy ez megnyílt, a szomszéd­asszonyommal megbeszéltük, hogy egyszer érde­mes lesz körülnézni itt. És csakugyan ... Négy gép dolgozik éppen, az ötödikbe most he­lyezi a mosnivalót a szolgáltatás önkiszolgáló mód­ját választó vendég. Érdekes figyelni a darabon­ként 100 ezer forintot érő, osztrák gyártmányú automatagépek munkáját. Ütemesen, fél fordulat jobbra, fél balra és szemlátomást tisztul, fehéredik a ruha. — Ez az automata éppen befejezte a program­ját — szól az előbb még kívül­ről kíváncsiskodó vendéghez a mosodai fiatalasszony. S miköz­ben társnője odahúzza a guruló kosárkát, hogy a szárítógépbe szállítsa a kimosott holmit, to­vább magyaráz: — A mosási művelet — a gép beprogramozása után — 50 per­cig tart. Ez idő alatt megtörté­nik az előmosás, a mosás, a négyszeri öblítés, fehérítés, kí­vánság szerint a keményítés és a centrifugálás. Ekkor leáll a gép, s tessék nézni, oda, a két piros szekrény valamelyikébe kell berakni a ruhát, ahonnan 5—6 perc múlva szárazon kerül ki. A tolókás kocsi útja ezután a gőzkalanderhez vezet. Követ­kezhet a vasalás. Méghozzá olyan, amilyet otthon a leggon­dosabb háziasszony sem tud el­végezni. A gőzkalander 150 Cel- sius-fokkal működik, tehát fer­tőtlenítésnek is igen hatásos. — Tényleg, milyen szép simán jött elő a henger alól az a pap­lanhuzat! — állapítja meg a sza­lon munkáját tanulmányozó ven­dég, akinek közben megjött a kérdező kedve is. — Mennyi mosnivaló fér el egyszerre a gépben, összevegyíthető-e benne a fehér és a színes ágy­nemű, no, és a legfontosabb: mennyibe kerül ez az igazán kitűnő szolgáltatás? És sorra-rendre máris hangzik a felvilágosítás: — Egyszerre öt kiló mosnivaló, ennyi egy-egy gép ideális kapacitása. A fehér és tarka ágyne­műt, amelyet otthon is együtt mosunk, itt is épp úgy adagolhatjuk a gépbe. A szolgáltatásunk díja pedig? Nézzük ezt a számlát — veszi kézbe az egyik mosógépről a rózsaszínű cédulát. — Éppen ötkilós tételről van szó, tehát a számla így alakul: 30 forint a mosás, centrifugálás, 6 forint a szárítás, 4 a vasalás. A végösszeg tehát 40 forint. — Ha ágyneműfélével számolunk, vajon mennyi fér abból egy kilóba? — hangzik az újabb kérdés. A felelet pedig: egy rend ágyhuzat súlya, az anyag minőségétől függően körülbelül másfél-két kilogramm. Ha például három tagú a család, a 3 ágyhuzat mellé még néhány törülköző és egyéb apró holmi is belefér az ötkilós tételbe. S hogy a tájékoztatás teljes legyen, a gyorsmosó­szalon szolgálatkész vezetője is segít. A követke­zőket mondja el: Kecskemét nőtársadalmának régi óhajára létre- hózott gyorsmosodában önkiszolgálási alapon, mint­egy másfél óra alatt túl lehet esni a nagymosás gondján. Meg lehet várni a művelet végét, közben el is lehet menni, például bevásárolni, vagy éppen a fodrászhoz. A kiszolgálást igénybe véve pedig lehetséges reggel, munkába menet behozni a szeny- nyest, délután pedig szekrénybe pakolásra készen vinni a tiszta, illatos ruhaneműt. P—5-ös elneve­zésű, kitűnő mosószert használnak, amelytől szinte ruganyossá válik a ruha tapintása. — Azt mondtam az előbb, hogy a nők szolgála­tára jött létre a szalonunk — jegyzi meg a Kecs­keméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet rész­legvezetője és derűsen folytatja: — Ahogy én fi­gyelem, egyre több férfi sorol be a kuncsaftjaink közé. Tegnap például a következő kedves eset for­dult elő: nagy bőrönddel egy derék férj hozta a szennyest, mondván: meglepi a feleségét, aki nagy­mosásra készül munkaidő után. Délután meg nagy sietve jött is a tiszta ruháért, hogy megelőzze az 9 Vasalás a gőzkalanderrel asszonyka hazaérkezését. Mindenesetre szerettem volna látni a meglepetés hatását! <$. Végül azonban még valami lényeges: ezentúl nem kell, hogy zavarba jöjjön, aki sürgős ruha­tisztításra szorul! Ha reggel behozza például az öltönyt a Luther-udvari szalonba, délután 5—7 óra között kitisztítva viheti. Az eleddig leggyorsabb­nak számító 72 órással szembeni 12 órás, expressz- tisztítás jóvoltából. Ennek felára 70 százalék. Egy férfiöltönynél ez 23 forint pluszt jelent a 33 forin­tos alapárhoz, tehát összesen 56 forintba kerül. Ugyanakkor a 24 órára vállalt gyorstisztítás felára 60 százalék, míg a 48 órásé 50 százalék. E szolgáltatást is az érdeklődők szíves figyel­mébe ajánlja a Kecskeméti Ruhaipari és Vegy­tisztító Szövetkezet. (x ) NEM GOND TÖBBÉ A NAGYMOSÁS

Next

/
Thumbnails
Contents