Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-11 / 212. szám
1973. szeptember 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Miről írnak megyei laptársaink? Kísérleti libakeltetés Orosházán A Békés megyei Népújság arról tájékoztat, hogy az orosházi Űj Élet Termelőszövetkezet — hazánk legnagyobb törzslibate- nyésztő közös gazdasága — kísérletiképpen bevezette az úgynevezett kétszakaszos libakeltetést. Ennek lényege: a korszerűsített technológia révén előállított takarmányt íogyasztó háziszárnyasok ősszel is raknak tojásokat, amelyek azonnal a keltetőgépekbe kerülnek. Mint a lap írja, jelentősen növeli a tojáshozamot az új módszer. s alkalmazása eredményeBányaüzem épül Csordakúton A Tatabányai Szénbányák Vállalat Csordákét térségében építi ki első vidéki bányaüzemét — olvassuk a Fejér megyei Hírlapban, amely fényképes tudósításban számol be a nagyarányú munkáról. Ez utóbbira jellemző, hogy a környék tereprendezését már tavaly óta, míg a táróvágatok kihajtását, mélyítését idén tavasztól kezdve végzik folyamatosan. Közli az újság, hogy az üzem termelése jövő év elején indul meg, s az összesen 3,6 millió tonnára becsült szénmezőt több, 350—450 méter kifutású és 90— őszintén a giccsdömpingről... Mütyür-zsűrit! címmel figyelemre méltó kulturális jegyzetel közöl a Veszprémben megjelenő Napló. Mint írja, mostanság — — az üdülési idény végeztével — egyre több giccses emléktárgy kerül a lakások vitrinjeibe, a gyermekpolcokra, sőt a munkahelyek falára is. A műanyag- állatkák, a famütyürök, a csicsás képkeretek, a cifra dobozok és sok más ízléstelennél ízl'ésteleként évente a szokásos 40—45 tojás helyett annak dupláját rakja le a lúd. A tojások mérete a második tojóciklusban is ugyanolyan, mint az elsőben. Az őszi libakeltetés már megkezdődött: első alkalommal több mint ötezer tojást tettek a keltetőgépekbe. Szakemberek szerint az esztendő hátralevő részében mintegy 30 ezer őszi naposlibával gyarapodik a szövetkezet, melynek a libatenyésztésből származó idei jövedelme eléri a 12 millió forintot. 100 méter homlokszélességű frontfejtésekkel tervezik bányászni. A vállalat vezetői abban reménykednek, hogy a teljes gépesítés, valamint a hatékony munkaszervezés révén 1975-re az az összüzemi teljesítmény öt tonnára emelkedik, ami azt jelenti: az üzem valamennyi dolgozójára öt tonna kiszállított szén esik egy-egy munkanapon. A csordakúti bánya maximális kapacitás mellett évi 280 ezer tonna kitűnő fűtőértékű szenet ad az országnak. Körülbelül 400 fő dolgozik majd az új munkahelyen. nebb tárgyak tömkelegét a Balatonnál, s egyéb idegenforgalmi helyen vásárolták meg az emberek. De kínáltak, sőt ma is árusítanak ilyen cikkeket az állami és szövetkezeti boltok, a magánüzletek, a piaci, vagy éppen a búcsúi sátrak. Emlékeztet az írás az Élet és Irodalom című hetilap egyik korábbi cikkére, amely az úgynevezett mütyür-zsüri megalakulását sürgette. A cél, hogy előzetes engedély nélkül ne hozzanak forgalomba semmiféle ajándék- és emléktárgyat. De ki szervezze az apparátust és miből ? — kérdez a jegyzetíró, majd határozottan így felel: nyilvánvaló, hogy a művelődési és kereskedelmi szervek közös feladata gátat vetni a tömeges ízlésrombolásnak, vagyis zsűrizzenek és ellenőrizzenek, mégpedig a giccstermékre kiszabott adóból származó bevétel terhére. Persze — summázza véleményét a dunántúli újság — az ízléstelen mütyürök helyett adni is szükséges, ízléses, szép ajándék- és emléktárgyakat, játékokat. Tehát a mütyür-zsüri ne csak ostorozza a silány árut, a rossz ízlést, hanem ápolja a jót, a szépet és ösztönözzön annak fejlesztésére is. KRESZ, mint iskolai tantárgy Példás természet- és műemlékvédelem Somogybán Követésre méltó kezdeményezést tett a Miskolci 1. számú Gépjárművezetőképző Munkaközösség — többnyire főállású pedagógusokból álló — „tanári kara”, amely vállalta, hogy közlekedési ismeretekre, esetleg gépjárművezetésre tanitja meg az erre igényt tartó gimnáziumok és szakközépiskolák tanulóit. Minderről a Déli Hírlap informál. Megtudjuk az anyagból, hogy a nagy érdeklődést kiváltó ajánlatra legelőször a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola igazgatója válaszolt érdemben, s intézkedett, hogy az új tanév elején a KRESZ-oktatást is tan- tervbe iktassák. E reagálást örömmel nyugtázták az említett munkaközösség tagjai, akik kijelentették, az oktatómunka során arra törekednek majd, hogy a tanulók egy része náluk szerezzen gépjárművezetői jogosítványt. A diákok a motorkerékpár-vezetői jogosítványt — korengedéllyel — akár már az első iskolaévben megkaphatják. Mindössze 250 forint a tandíj. A lap végezetül igv ír: ha a KRESZ-tantárgy bevezetése révép csak egy kicsit is sikerült bővíteni az említett középiskola fiataljainak közlekedési ismereteit, már érdemes volt fáradozniuk a gépjármű-vezeiőképzés szakoktatóinak. • Osztrák cég gyártja ezt a folyamatosan dolgozó szölőprést. Kétféle változatban öt-, illetve tízezer kilogramm óránkénti teljesitmény- nyel. Az ország több mezőgazdasági nagyüzemében használják. A megyei gazdaságok is érdeklődnek iránta. Fennállásának századik évfordulóját ünnepli idén a — jelenleg csaknem százezer tagot számláló — magyar természetbarát mozgalom. E jubileum alkalmából elemző igényű cikk jelent meg a Somogyi Néplapban, amely sorra veszi a természetjárás megyei eredményeit. Elismeréssel ír az újság a mozgalom keretén belül működő társadalmi erdei szolgálatról, tagjai ugyanis egyenruhában, karhatalmi szervként őrzik az erdők nyugalmát, vigyáznak a természet rendjére, hasznos tanácsokkal látják el a kirándulókat és elsősegélyben részesítik a rászorulókat. Somogyi sajátosság, hogy a szolgálat emberei rendszeresen segítik a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatok megoldását is. Néhány példa ez utóbbira: A szalacskai kelta földvár pusztuló értékeire és az élőké-, rült leletek külföldre csempészésére a szolgálat hívta fel a hatóságok figyelmét. A töröcskei tó építésénél Árpád-kori település maradványait gyalulták el a gépek és ha a természetbarátok nincsenek itt is jelen, az egykori helységről ma mit sem tudnánk. A márcadó pusztai harang, amelyet a Rákóczi-szabadságharc kitörésének évében, 1703-ban öntöttek, gyűjtők kezébe került és nyoma veszett. Hollétét is a szolgálat derítette fel. • A kecskeméti MEZŐGÉP cukorrépa-művelő kultivátora. összeállította: Velkei Árpád (Tóth Sándor felvételei.) AGROMASEXPO ’73 II. Ismerkedés a gazdasági élettel Nagyon nehéz röviden összefoglalni egy meglehetősen jelentős iparral, mezőgazdasággal rendelkező megye gazdasági életét. Mégis megpróbálkozunk ezzel. Trandofir Marian, az Unirea főszerkesztője. a megyei pártbizottság irodájának tagja, bevezetőjében elmondta, hogy hat évvel ezelőtt a megye fejlesztésére mindössze 2—3 milliárd leit fordítottak. Jelenleg a beruházás összege mintegy 7 milliárd lei, amely 1930-ra megduplázódik. A megyében 9 város van, s körülöttük , jelentős ipartelepek alakultak ki. A legjelentősebb iparvárosok közé tartozik Gyulafehérvár. ahol. 1944 után csupán egy kezdetleges cipőgyár működött, s két-hárömfé- le terméket állítottak elő. Jelenleg ez az üzem a Román Szocialista Köztársaság egvik legjelentősebb cipőgyára. éves termelése több millió leire tehető A másik jelentős ipari létesítmény a tűzállótégla- gvár. amely sekkel ellátott fakombinát — hasonló gyártmányokat állítanak elő. Cimpeniben (Topánfalva) a már felsorolt termékeken kívül stílbútort is gyártanak. Ez a három kombinát adja a fa feldolgozásából származó nagyobb jövedelmet. Korábban a fát félkész állapotban exportálták, és köbméteréért mindössze 100 leit fizettek. Ma már egy köbméter fa több ezer lei hasznot hoz. Álba megye hegyeinek méhé- ben réz. alumínium, arany rejtőAlba megye és fontosabb városai már nemcsak a hazai, hanem az exportigényeket is kielégíti. Két évvel ezelőtt épült fel, hat hónappal a kitűzött határidő előtt, az Álba lulia-i porcelángyár, amely több száz tonna háztartási porcelánt készít, s bővítését is már megkezdték. Jelenleg három nagyobb üzem építési munkálatai folvnak, köztük egy olyan üveggyár készül el. ahol 20 ezer tonna síküveget készítenek évente. A megye legnagyobb kincse a la. több ezer hektár fenyő- és lomberdő borítja a hegyek oldalát. Három fafeldolgozó kombinát épült az utóbbi években. Ezekben az üzemekben a félkész árutól a kész bútorig mindent készítenek. Balázsfalván főként préselt lemezeket, bútort, ajtót, ablakot. Sebesen — a múlt évben készült el a svéd berendezézik. Több bánva és két nagy feldolgozó üzem végzi ezeknek az ásványi kincseknek a kitermelését. Baida de Aries-ben (Aranyosbánván) rezet és aranyat, Rosia Montanan ugyancsak rezet és aranyat bányásznak. Zalatnán az aranybánya mellett még feldolgozó üzem is van. Ha már az ásványi kincseknél tartunk, feltétlenül meg kell említenünk a sókitermelő ipart. A sót Ocna Muresen (Marosúiváron) bányásszák. A román szakemberek kidolgoztak egy teljesen új eljárást is: lényege, hogy meleg vizet pumpálnak a sófalakba, utána a vizet kiszivattyúzzák és elpárologtatják. Ugyanebben a városban működik a sófeldolgozó kombinát. amely főleg a vegyiparnak küld alapanyagot. Megyei szemmel a kiállításon A fémek feldolgozása két nagy ipari bázison történik. Cugirban van a megye gépgyártásának központja. Itt fémforgácsoló berendezéseket (esztergapadokat, marógépeket, gyalukat), varrógépeket és a vagonok vasalkatrészeit készítik. Ez az ipari kombinát termelésének jelentős részét exportálja. A másik ipari központ Aiudon (Nagyenyed) van, ahol a fémipari vállalat nehézipari berendezéseket készít egyedi megrendelésekre. Említésre méltó még Balázsfalván az ipari segédberendezéseket készítő üzem, amely vezérlő berendezéseket és automatikákat gyárt. Nem volna teljes a kép. ha nem beszélnénk a nagyenyedi félkész betonelemeket gyártó üzemről, ahol hidak. ipari üzemek építéséhez szükséges áthidalókat készítik. A megye könnyűipara nem túlzottan jelentős, ugyanis a sebesi (Szászsebes) harisny agyáron kívül csupán néhány helyi ipari vállalat foglalkozik ruházati cikkek előállításával. Azonban a sebesi gyár a világ húsz országába exportálja termékeit. A megye mezőgazdaságában főként három termelési ág dominál. A gabonatermesztés, ezek közé tartozik a búza. kukorica, zab, árpa, az ipari növények termesztése, cukorrépa, len. kender, dohány és az állattenyésztés. Nagyon híres a megye szőlőtermesztéséről. illetve borászatáról. Álba megyében nagyon jelentős a vízi energia hasznosítása. Az erőművek építése a múlt évben kezdődött meg a Sebes folyón. E hegyi folyóba 80 kisebb- nagyobb patak torkollik, s ezért a kilenc duzzasztó nvolc vízi erőművet működtet. S hogy a Sebes vízállását állandóvá tegyék, a Kugyir folyót a Sebesbe terelik. Az első tó 800 négyzetkilométer területű, amelynek 120 millió köbméter vizét egv 90 méter magas gát tartja kordában. A nyolc vízi erőmű lépcsőzetesen követi egymást, turbináikat a föld alá süllyesztik, s összesen 300 millió watt villamos energiát termelnek majd. Gémes Gábor (Következik: A Batthyaneumban.) Az elmúlt pénteken nemzetközi mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépkiállítás nyílt Budapesten, a kőbányai vásárterületen, AGROMASEXPO ’73 néven. A nagyszabású rendezvényen hazánkon kívül tizenhét ország mutatja be a legújabb mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeit, berendezéseit. A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek szakemberei részéről nagy érdeklődés tapasztalható a kiállítás iránt. Már a megnyitás napján számos állami gazdaság és termelőszövetkezet vezetőjével találkoztunk a pavilonokban. Érthető. ez, hiszen a technika fejlődésének szemmel kísérése a mezőgazdasági üzemekben is szinte napi feladat. Gyorsan terjednek megyénkben is a zárt termelési rendszerek. Ezek gépeit berendezéseit is .láthatják az érdeklődők ezen a nagyszabású nemzetközi bemutatón. A Bajai Állami Gazdaság által kezdeményezett kukoricatermesztési rendszer aranyérmet nyert a kiállításon. Szerdán és csütörtökön a toki Egyetértés Termelő- szövetkezetben országos bemutató és tapasztalatcsere lesz a bajai módszerről, amely a KGST-országok által gyártót gépekre épült. A vendéglátó termelőszövetkezet ezer hektáron mutatja be a korszerű kukoricatermesztést, a Bajai Állami Gazdaság vezetői pedig ismertetik a módszer eddigi eredményeit. Nő az érdeklődés más termesztési rendszerek iránt is. Nemrégen a bácskai körzet tíz közös gazdasága csatlakozott a nádudvari termelőszövetkezet által kialakított módszerhez. Ez utóbbi az Egyesült Államok világhírű mezőgazdasági gépgyárának a John Deere-nek a berendezéseit alkalmazza. A cég külön pavilonban mutatja be a legújabb géprendszereket. A W. Schaumlöffel nevű hamburgi cég növényvédő gépeinek első bemutatója Magyarországon a Bácsalmási Állami Gazdaságban volt. Rendkívül nagy sikert arattak a növényvédő berendezések és azóta a kapcsolatok sokat fejlődtek. A céggel kialakított együttműködés során lehetővé vált a régi, műszakilag már nem megfelelő növényvédő gépek korszerűsítése is. A kiállításon aranyérmet nyert az a Rapidtóx permetezőberendezés, amelyet a hamburgi cég alkatrészeinek felhasználásával újítottak fel. Ily módon átszerelhető minden Magyarországon forgalomban levő géptípus. Az átszerelést a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet központi szervizműhelye végzi. Az átalakításnak köszönhetően a gépek teljesítménye kétszeresére nőtt, és a permetezés minősége is jobb. A Német Szövetségi Köztársaság pavilonjában az említett hamburgi cégen kívül kiállított a Farbwerke Hoechst AG nevű Frankfurt am Main-i cég is. Ez a vállalat műtrágyát gyom- és rovarirtó szereket, gombaölőket, valamint takarmánykiegészítőket hoz forgalomba. Mindkét céget az INDUSTRIA RT. nevű vállalkozás képviseli. Laubel József, a Budapesten székelő érdekképviselet növény- védelmi szakmérnöke elmondta, hogy a Hoechst cég évente 13 millió márka forgalmat bonyolít le Magyarországon. A gazdasági kapcsolatok egyre fejlődnek, javulnak. A cég most már a magyar vállalatoknak, gyáraknak csupán hatóanyagot küld, teljes receptúrával, amelynek alapján gyártani lehet a vegyszereket. A kiállításon, szerepel például olyan cuíkorrépa-gyomirtószer, amelyet eddig még nem hoztak forgalomba. A Hoechst cég nagy gondot fordít a korszerűsítésre. Minden évben újabb vegyszerekkel jelentkezik a világpiacon. Egyik fontos kutatási területük a szintetikus fehérjegyártás is, melynek eredményeként új antibiotikum tartalmú takarmánykiegészítőkkel jelentkeztek a kiállításon. A megyei kiállítók közül említést érdemel a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat. Nagy érdeklődést keltett a cukorrépaművelő kultivátora, amely egyszerre 12 soron dolgozik. A vállalat fejlesztete ki ezt a gyártmányt. Sorozatgyártását jövőre kezdik. Kiállításon először szerepel ez a berendezés. Aranyérmet nyert a vállalat szőlőnyitó gépe. Ezenkívül több régi és új termékkel jelentkezett a kecskeméti üzem. Ilyen magas műszaki színvonalú és széles választékú mező- gazdasági gépkiállítás még nem volt hazánkban. A bemutató jól tükrözi a gyorsan fejlődő nemzetközi gazdasági kapcsolatokat. Reméljük az AGROMASEXPO ’73-at a következő években hasonlók követik. K. S. Aranyérmet nyert a korszerűsített Rapidtóx permetezőgép • John Deere traktorok a kiállításon
