Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. szeptember 29. MEGBECSÜLIK ŐKET Nemzetiségek a bajai járásban A bajai járásban évszázadok óta többnemzetiségű lakosság él. A jelenlegi statisztikai adatok szerint a népesség 74 száza­léka magyar, 14 százaléka délszláv, 10 százaléka német, 2 szá­zaléka egyéb nemzetiségű. Ez azt is meghatározza, hogy a já­rási párt- és állami vezetés munkájában is érvényesülnie kell e sajátos adottságoknak. Nemzetiségieklakta községeink mindegyikében szorgalmas, te­vékeny, pártunk politiká­ját megvalósító lakosság él. Eredményesen dolgoztak a szo­cialista nagyüzemek politikai és gazdasági megerősödéséért, ör­vendetes, hogy a közéletben is szívesen vállalnak feladatokat. Számarányuknak megfelelően van képviseletük a közélet min­den területén. Ezt nem a lakos­ság számához viszonyított ará­nyuk, hanem az. arra való alkal­masságuk, tevékeny munkájuk alakította ki. Járásunkban van nemzeti­ségi származású országgyűlési képviselő, megyei, járási pártbi­zottsági tag, megyei tanácstag községi és tsz-párttitkár, taná­csi és gazdasági vezető és egyéb funkciót betöltő közéleti szemé­lyiség. A 21 községünkből tizenkettő­ben található nemzetiségi lakos­ság. Ezekben a községekben pórt- vagy tanácsi tisztséget tölt be 514 személy. Közülük a dél­szláv és német nemzetiségű 203, tehát a választottaknak 35 szá­zaléka. Helytállnak a termelőmun­kában is. Egyes területeken sze­mélyekhez is kötődő példákkal találkozunk, amelyből csak né­hányat említek. Ilyen a csávolyi honismereti munka, a falumú­zeum, a hercegszántói diákkollé­gium és délszláv falumúzeum, a katymári, garai kísérleti iskolák, a hercegszántói öregek napkö­zije, a garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari táncegyütesek, amelyek már az országhatárokon túl is ismertek. Járásunkban az alapvető fel­tételek megvannak ahhoz, hogy nemzetiségi lakosságunk sajátos kultúráját ápolja, anyanyelvét beszélje, melynek az iskolai fel­tételeit megteremtettük. Nagy jelentőségűnek tartjuk az önte­vékeny művészeti csoportok munkáját. Állandó és rendszeres kapcso­latot tartunk a jugoszláviai, szomszédos zombori járással; községeink kulturális és más jel­legű baráti kapcsolatokat alakí­tottak ki. Minden érdekelt községben nö­veljük a szerb-horvát és német nyelvű könyvállományt. Baján délszláv báziskönyvtár is léte­sült. A jövőben német és dél­szláv szövetség támogatása mel­lett a lakosság jobb könyvellá­tása szolgálatában a két nyelvet és irodalmat jól ismerő, tiszte­letdíjas könyvtárosokat is kívá­nunk foglalkoztatni. A Narodne Novine olvasottsá­ga állandóan növekszik a járás­ban. Jelenleg a havi megrende­lők és állandó olvasók számav a lapot naponként vásárlókkal együtt megközelíti a nyolcszá­zat. A Neue Zeitung előfizetői­nek száma is közel áll a két­százötvenhez. A Bajai Hírlap rendszeresen tudósít a nemzetiséglakta köz­ségekből, az egész járást átfo­góan. A szomszédos zombori já­rás fontosabb híreiből is jelen­nek meg közlemények a Petőfi Népében, s a Bajai Hírlapban. Gazdasági, tulajdonjogi viták nincsenek. A vegyes házasságok, a rokoni kapcsolatok, a közös munka és összefogás jó példákat mutátnak. Gyakori a nemzetiségi szoká­sokat felelevenítő rendezvény. Falugyűléseken, társadalmi ün­nepségeken szerb-horvát vagy német nyelvű beszédek tartása. A bácskai rendezvényeket folklóregyüttes teszi színessé, változatossá. A községekben a jövőben is erősíteni akarják az internacionalista szellemet, a szocialista hazafiságot, s növelni az egymás iránti bizalmat és megbecsülést. Bár összességében főleg pozi­tív eredményekről adhatunk szá­mot, mégis hangsúlyozzuk: sok még a tennivaló. Nem a forma, a külsőségek, hanem a gazdag belső tartalom kell hogy jelle­mezze munkánkat. A nemzeti­ségi községekben is az eredmé­nyek mellett vannak gondok, problémák, feladatok, amelyeket az ott élő lakosságnak kell meg­oldani. Megállapítható, hogy az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1968. szeptember 17-i határozatát és ennek alapján. született kor­mányrendeletet a megyei, járá­si párthatározatokat teljesítettük, és jelenleg is azok szellemében dolgozunk, együtt a járás egész lakosságával. Ezt a munkát hathatósan se­gítik a közeljövőben a nemze­tiségi, országos kongresszusok, melyeknek előkészítését már ez év tavaszán megkezdtük. A párt-végrehaj tóbizottság a hatá­rozat végrehajtásának állását az országos szövetségekkel, ' a Mű­velődésügyi Minisztérium nem­zetiségi osztályával és a közsé­gek képviselőinek bevonásával megtárgyalta, és a további fel­adatokat is meghatározta. Mindez jó alapot szolgáltatott a közeljövőben tartandó kong­resszusra való felkészülésre és a határozat további végrehajtásá­hoz. Ebben az időszakban fontos feladat, hogy a járás lakossága pártunk nemzetiségi politikáját minél alaposabban értékelje. A kongresszusi küldötteket já­rásunk nemzetiségi lakossága október 84g választja meg ün­nepélyes falugyűléseken. Biztos vagyok abban, hogy a nemzeti­ségi lakosságunk az arra legér­demesebbeket választja meg kül­döttként a kongresszusra. Szabó Imre járási első titkár. REKORD GABONATERMES CSEHSZLOVÁKIÁBAN Már az első becsléseknél ki­derült, hogy Csehszlovákiában az idei gabonatermés minden eddigi eredményt túlszárnyal. Mint ki­tűnt, a becslések alacsonyak vol­tak. Az eredetileg feltételezett 11 helyett 18-ra gyarapodott azok­nak a körzeteknek a száma, ahol a hektáronkénti átlag elérte a 60 mázsát is. Az idei gabonatermés — kuko rica nélkül — majd 10 százalék­kal magasabb az utóbbi három év átlagánál és csaknem kétszerese az 1934—1938. évi átlagnak. A csehszlovák gabonatermés ki­magasló eredményeihez a szocia­lista országok együttműködése is jelentősen hozzájárult. A kom­bájnok száma az utóbbi 6 évben 50 százalékkal gyarapodott, jó­részt a Szovjetunióból ésazNDK- ból érkezett gépekkel. A Szovjet­unió nagyhozamú búzafajtákat bo­csátott rendelkezésre, ezeket már a búzatermő terület több mint 70 százalékán alkalmazzák. A cseh­szlovák termesztőknek sikerült új, nagyhozamú árpafajtákat ki- tenyészteniök Hozzájárul az ered­ményekhez a műtrágya fokozott használata is: Csehsilovákiában hektáronként 200 kilogrammot ..szórnak ki” tiszta táperőben. Víz alatti gázvezeték A csővezetékeken való olaj- és földgázszállítás jóval gazda­ságosabb a tartályhajók igény- bevételénél (gáz esetében a cseppfolyósitás is növeli az üzemköltségeket). Érthető, hogy a csővezetékek egyre sűrűbb hálózata „lepi el” a kontinense­ket. Az óceánokat, tengereket átszelő csőtávvezetékek építési problémáit még nem sikerült megoldani. A folyókon, tavakon azonban minden nehézség nél­kül átvezetik a kisebb vagy kö­zepes átmérőjű csöveket. A távvezeték több száz méte­res darabjait a parton állítják össze, korrózióálló anydgokkal vonják be, majd gondos ellenőr­zésnek vetik alá. Ezután a ve­zetéket pontonokon rendeltetési helyére szállítják — a képen lát­ható módon —és lassan a víz­be süllyesztik (kisebb folyókon való átvezetésnél erőgépekkel, drótkötéllel áthúzzák a csövet az egyik partról a másikra). A cső­vezeték stabil víz alatti helyze­tét 200—250 Icg-os súlyokkal biz­tosítják. Az olajvezetékek rendszeres ellenőrzést és karbantartást igé­nyelnek, az „elszabadult” olaj ugyqnis nagy kárt tehet a vizek élővilágában. Földgáz esetében nem olyan veszélyes az esetleges szivárgás. Érdemes odafigyelni Adalékok egy vitához Pesir Istvánnal, a kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet elnökével a nagyüze­mi libahizlalás tapasztalatairól beszélgetünk. — Tudom, hogy a szakembe­rek között széles körű vita folyik arról, hogy melyik utat válasszuk Más szóval csak a háztáji libahiz­lalást fejlesszük-e, vagy kísérel­jük meg ismét — néhány kevés­bé sikeres próbálkozás után — a nagyüzemi lehetőségek kiaknázá­sát. Szövetkezetünk vezetősége kez­dettől fogva bízik abban, meg lehet szervezni a nagyüzemi hiz­lalást is. Jelenleg három telepen történik libatömés. Eddig 25 ezer májliba került ki ezekről. Tavaly harmincezer, az idén harminchat- ezer jószágot adunk a feldolgozó üzemnek. Természetesen a nagy tömeg­ben történő tömésnek feltételei vannak. Először a művelet gépe­sítését kellett lehetővé tenni. — Gépműhelyünkben szerkesz­tettünk egy elmés berendezést, amelynek segítségével egy ember három ludat töm meg egy perc alatt. Telepeinken jelenleg is ezt alkalmazzuk — tájékoztat a toT vábbiakban. majd javasolja, hogy az egyik telepet tekintsük meg. Nincs messze a központtól, de előbb nézzük meg a termelőszö­vetkezet keltetőállomását az iroda mellett. Húsz magyar gyártmányú be­rendezéssel mintegy 125 ezer to­jást keltettek az idén. Hétezer törzslibájuk van. A naposjószá- gokat nagyobb részben a kecs­keméti baromfifeldolgozóhoz to­vábbították. amelv a vele kap­csolatban álló társgazdaságoknak szállította. Csak azt a mennyisé­get tartották vissza, amelyet ma­guk neveltek. A telepre kiérve elmondja a termelőszövetkezet elnöke, hogy a máj súlyát sikerült az idén há­rom dekával emelni. Jelenleg az átlag 36 deka. Tóth Józsefné telepvezető úgy tájékoztat, hogy jelenleg csaknem ötezer libájuk van és nemrég szállítottak el négyezret. A fehér tollas jószágok az egy­szerű. olcsó építésű színekben tálkákban elkülönítve jól meg­férnek egymással. Az asszonyok a gyakorlatban bizonyítják: egy perc alatt 2—3 ludat meg lehet tömni. — Az a véleményünk, hogy máj libahizlalás a nagyüzemben is lehetséges. Több éves tapaszta­lataink bizonyítják. Ugyanakkor a háztáji libahizlalás is fejlesz­tést érdemel. Városunkban, ahol hagyományai vannak, jelenleg is­mét fellendülőben van. Tagjaink részéről is egyre nagyobb az ér­deklődés. A tanyák alkalmasak az állattartásra. Jövőre még több külterületen lakó. tagunk szándé­kozik ezzel foglalkozni. Fejlesztik a másik ágazatot a pecsenyecsirke-nevelést is. Az idén 250 000. jövőre pedig félmil­lió jószág kerül ki a szövetke­zetből. A Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben 35 millió forint brut­tó termelési értéket hoz az idén az állattenyésztés. Ennek az ösz- szegnek nagyobb része baromfi­tenyésztésből áramlik a termelő- szövetkezet kasszájába. K. S. Építőelemek a prágai metróhoz A Prágában épülő metró­hoz a Beton - és Vasbeton- ipari Művek­nél gyártanak építőelemeket. A tübingckből tíz alkot egy 8 méter átmérő­jű betongyű­rűt. Ezekből állítják össze a metróvonal ál­lomásait. A Beton- és Vas­betonipari Mű­veknél a kü­lönleges gyárt­mányok ké­szítéséhez új üzemrészt sze­reltek fel, jó­részt saját ter­vezésű és ki­vitelezésű gé­pekkel. Képünkön: szállításra vár­nak a vasbe­ton tübingek százai. (MTI foto — Csikós Gábor—KS) F. JEGOROvr A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin 22. Az utolsó felvonás Szergej Vlagyimirovics és Ku- lijev kivártak egy szabadnapot, hogy nyugodtan, anélkül, hogy bármi is elterelné a figyelmüket, megvitathassák, mi történjék Hodzsa Alival, hogyan válaszol­janak Schönhausen tervére. Már két órája vitatkoztak, de még nem jutottak végleges dön­tésre. — Nos, Mehtyi Dzsafarovics, az eddigi javaslatok nem a leg­jobbak. Figyelembe kell ven­nünk, hogy Schönhausen nem ostoba ember.. . Hogy érzi ma­gát Jakov Vasziljevics? — Nincs valami jó állapotban, Szergej Vlagyimirovics. — Biztosították a megfelelő gyógykezelést? — Természetesen. De azt hi­szem, jelentős javulást eredmé­nyezne Jakov Vasziljevics álla­potában, ha hazaérkezne az a lány a teheráni kereskedelmi képviseletről. Tudja, akiről be­széltem ... — Segíteni kell ebben az ügy­ben is. — Már megtettem a szükséges lépéseket. — Nos, akkor a holnapi vi­szontlátásig. Mehtyi a dokumentumokat Visszatette a dossziébá, elbúcsú­zott és elhagyta az irodát. Következő estén Kulijev fel­hívta Szergejeveti — Jakov, a tervünket jóvá­hagyták. Üj körülményeket is figyelembe vettünk. Az te öreg Hodzsád egy ismert valutázónál lakik és maga is részt vesz kü­lönböző dollár- és aranymani­pulációkban. Ezt az alkalmat felhasználjuk arra, hogy letar­tóztassuk őt. — Feladom a táviratot. — ......Godzsajevtól megtud­t am, hogy Bakuban megjelent Hodzsa Ali kereskedő. akit aranyfel vásárlásért őrizetbe vet­tek. Mit tud rólam Hodzsa Ali? Nem vezethet ez a lebukásom­hoz? Allaverdi.” Jakov remélte, hogy a néme­tek utánanéznek Hodzsa Ali le­tartóztatásának, s ismerve a ke­reskedő kapzsiságát, elhiszik an­nak okát is. A terv arra épült, hogy Teheránban nem tudják még Hodzsa Ali találkozását Szergejevvel. így azt sem, hogy átadta neki a megbízatást. Egészen beesteledett. Elrejtve a rádióadót, Jakov már lefek­véshez készülődött, amikor éle­sen felberregett a csengő. Éjppen csak megfordította a kulcsot a zárban, amikor kivágódott az aj­tó és az előszobába berontott Hodzsa Ali. Nem lehetett ráis­merni. Arca teljesen feldúlt volt, vonásaiban nyoma sem maradt a szokásos hízelgő-alázatos ud­variasságnak. Sápadt volt, sze­mei csaknem szikrát vetettek. — Pokolfajzat, végre átlátok rajtad! Az NKVD kezére akartál adni! Nem fog sikerülni! Jakov behátrált a szobába, nyomában Hodzsa Ali, pisztoly- lyal a kezében. Allah velem van. Találkoz­tam az orvosoddal — régi isme­rősöm az NKVD-tói. Csekistát csekista gyógyít. De Allah nem hagy el a bajban. Éppen az ud­varon tartózkodtam, amikor a barátaid le akartak tartóztatni. Sikerült megszöknöm. Leleple­ződtél — halj meg! Jakov rávetette magát, lövés dörrent.- Szergejev satuként szo­rította Hodzsa Ali karját, úgy, hogy az kiejtette a pisztolyt a kezéből. íelordított fájdalmában, r. guggoló helyzetbe hanyatlott. Jakov hirtelen úgy érezte, hogy nagy-nagy gvöngeség fogja el, s már-már elengedte Hodzsa Ali kezét. ,.Megsebesültem” — ötlött az ágyába, de e pillanat­ban azt is megérezte, hogy há­tulról valaki a karjába öleli. Még megismerte Mehtyi Kulije- vet. Két társa lefogta Hodzsa Alit, aki nem is gondolhatott ellenállásra. Fürgesége semmivé foszlott. Jakov, mint egy álomvilágban, messziről hallotta még a monda­tokat, azután egy erőltetett mo­sollyal a szája szögletében a padlóra hanyatlott és elveszí­tette az eszméletét. Másnap Kulijev Jakov lakásá­ban a következő üzenetet vette Schöhhausentól: „Bízza meg Godzsajevet, hogy kapcsolatait felhasználva, likvi­dálja a börtönben Hodzsa Alit. Ne késlekedjék. A kiadásokat fedezzük. Adjon Godzsajevnak egy ampullát. A végrehajtást je­lentse. Arbab.” — Feltétlenül jelentjük — súg­ta maga elé Kulijev és elrejtet­te az adókészüléket. Jakov a kórházban tért magá­hoz. Az orvosok szerint a sebe nem veszélyes, de a gyógyuláshoz idő­re van szükség. Elkeserítőnek érezte a jövőjét: Lida megérke­zik. ő pedig a kórházban fek­szik. Később egy nővér lépett a kórterembe. — Kapcsolja be a rádiót. Ér­dekes közlemény várható — mondta. Jakov fülére helyezte a hallgatót. Felhangzott a bemon­dó kellemes hangja. „Jegyzék az iráni kormányhoz”. ,.... A szovjet kormány az iráni nép iránti barátság érzé­sétől vezérelve. és tisztelvén Irán szuverenitását, politikájá­ban mindig a két ország közötti barátságos viszony erősítését tar­totta szem előtt, minden erővel támogatva az iráni állam felvi­rágoztatását . ..” Jakov érdeklődve hallgatta a jegyzék szövegét: Mégis, az utóbbi időben — különösen a hitleri Németor­szág Szovjetunió elleni hitszegő támadásának kezdete óta — ol­vasta a bemondó — a Szovjet­unióval és Iránnal ellenséges fasiszta-német összeesküvő cso­portok tevékenysége Irán terü­letén veszélyes jelleget öltött. Több mint 50 iráni intézmény fontos, hivatalos posztjaira be­férkőzve, a német ügynökök ar­ra törekszenek, hogy zavart és nyugtalanságot keltsenek Irán­ban, a nép békés életét veszé­lyeztetve bevonják Iránt a Szov­jetunió elleni háborúba. A német fasizmus olyan ügy­nökei, mint von Radovits, Ha- mott, Meier, Wilhelm Sapov, Gustav Bohr, Heinrich Chelin- ger, Trappe és mások, német vállalatok hivatalnokainak álcáz­va, egyrészt ma már a felforga­tó tevékenység olyan végletes határaihoz jutottak el, mint di- verzáns- és terrorista csoportok szervezése, azok átdobása szov­jet Azerbajdzsánba — minde­nekelőtt Bakuba, az olajipar központjába — Szovjet-Türk- menisztártba, másrészt a katonai fordulat előkészítésén munkál­kodtak Iránban . .. Azóta, hogy Németország meg­támadta a Szovjetuniót, a szovjet kormány három ízben — június 26-án. július 19-én és augusztus •16-án — hívta fel az iráni kor­mány figyelmét arra a veszély­re, amely a német ügynökségek iráni területen folytatott akna­munkájában, kém- és diverziós tevékenységében rejlik. Az iráni kormány sajnálatos módon nem tette meg a szüksé­ges lépéseket... Ennek követ­keztében a s?ovjet kormány ar­ra kényszerül, hogy kellő intéz­kedéseket foganatosítson, éljen az 1921. évi Szerződés 6. cikke­lyében megfogalmazott jogával, hogy önvédelme érdekében, ideiglenesen iráni területeken ál- lomásoztassa saját csaoatait . .." — Most majd menekülnek a von schönhausenek. heckertek Iránból, mint patkányok a süly- lyedő hajóról — gondolta öröm­mel Jakov, aki egyébként gyor­san gyógyult, mint azt az orvo­sai jósolták. Néhány nap múlva már ülve fogadta látogatóit, Rumjancevet és Kulijevet. — Az összes hitlerista diplo­matát — azokat az ügynököket is, akik diplomáciai sérthetet­lenséget élveztek — kiutasították Iránból — újságolta Szergej Vlagyimirovics. Köztük van a maga öreg ismerőse, von Schön­hausen tábornok is. Heckert őr­nagyot az angol katonai hatósá­gok internálták. Ö ugyanis, hogy ne kerüljön a kezünkbe, a szö­vetséges csapatok iráni bevonu­lása után Sirazba utazott, s an­gol fogságba került. Irán északi részén a szovjet katonai hatósá­gok internálták az ismert instruktorokat, akik a kémeket és diverzánsokat képezték ki. Hodzsa Ali értékes vallomást tett — jegyezte meg Kulijev. — Megnevezte azt a csoportot, amely az olajipari körzetekben további diverziókra készül. A napokban elfogjuk őket. — Kiírathatnám magam erre az időre a kórházból? Különben lekésem az akciót... — El kell keserítenem — mondta Szergej Vlagyimirovics —, de még ha felépülne erre az időre, akkor sem kapcsolód­hatna be ebbe a műveletbe. Nem kívánjuk felfedni, hogy a biz­tonsági szervekben dolgozik. Von Schönhausen nemsokára megje­lenik Berlinben, magához tér és ott folytatja, ahol abbahagyta. Nincs elég bizonyítéka, hogy ne bizzon többé Jakov Szergejev- ben. azaz Allaverdiben. Heckert őrnagy pedig az angoloknak fe­cseg majd ... így hát kedves ba­rátom, fel kell készülnie a to­vábbi munkára... A harc foly­tatódik. Vége

Next

/
Thumbnails
Contents