Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-28 / 227. szám
1973. szeptember 28. PETŐFI NÉPE • 5 PANORÁMA Népi mondások atlasza „A lengyel népi mondások rövid atlasza” címmel adta ki nemrégiben a Lengyel Tudományos Akadémia a világ első „szláv dialektusok atlaszát”. A 13 kötetből álló mű többek között 600 térképen illusztrálja az egyes mondások területi szóródását, eredetét. Az atlasz adalékul szolgál annak az Össz-szláv Atlasznak az előkészítéséhez, amelynek összeállításáról az 1958. évi moszkvai IV. szlavisztikai kongresszuson született döntés. A szovjet film barátainak klubja Csehszlovákia fővárosában megalakult a szovjet film barátainak klubja. Feladata, hogy megismertesse a csehlszovák nézőkkel a szovjet filmművészet legújabb alkotásait. A klubesteken a tagok megtekinthetik a szovjet köztársaságok filmművészetének újdonságait, vitákat rendeznek, találkoznak színészekkel és rendezőkkel. klub programjában a szovjet filmtörténet, a legkiemelkedőbb szovjet filmművészek alkotásainak tanulmányozása is szerepel. Az INTURTISZT új turistaútvonalai A külföldi turisták egyre inkább érdeklődnek az egzotikus Üzbegisztán iránt. A szovjet közép-ázsiai köztársaság az idén mintegy 50 000 külföldi vendéget fogad, sokkal többet, mint bármikor korábban. Az Inturiszt új, érdekes turista útvonalakat dolgozott ki. A vendégek megismerkedhetnek a középkori keleti architektúra számtalan klasszikus műemlékével, így például a Ta- merlán Mauzóleummal és a Bibi- Hanim mecsettel is. A legkisebb falusi iskolában Sajnos egyetlen felvételen megörökíthette kollégám az újsolti iskola 1—4. osztályát. Bánkúti Jánosáé tanítónő éppen a másodikos Szellák Sándort vezeti be a számolás tudományába. Nincs nehéz dolga, mert a kisfiú nagyon jól. tanul. Figyel az egész iskola — az alsótagozat — a többi tizenkét gyerek. Tavaly is ennyien voltak, jövőre sem lesznek többen, mert csak három elsőst várnak. Hajdan élénkébb volt az élet a régi oskola falai között. Két évtizede csaknem száz gyermek ismerkedett itt az irodalommal, történelemmel, matematikával. Azóta a község' lakossága a felére apadt; elöregedett. A nagyobbakat iskolabusz viszi Dunaegyházára. Hét esztendeje, 'hogy csak az alsó tagozat működik Üjsolton. A megüresedett termeket kulturális célokra használják, ezekben kapott helyet a könyvtár is. Kevesen vannak, de szorgalmasan tanulnak. 1972/73-ban 3,8 volt az iskola átlaga. Az apró újsolti honpolgárok vajon meddig maradnak falujukban. (Heltai—Pásztor) MÁR 16 BEMUTATÓTEREM MŰKÖDIK VIDÉKEN — FONTOS KULTURÁLIS ÉRDEK 1975-BEN ELKÉSZÜL A KECSKEMÉTI KÉPCSARNOK? A csalódások óvatosságra intenek. Némi kétkedéssel továbbítom a Kecskeméti Városi Tanács kereskedelmi csoportjának vezetőjétől kapott hírt: 1975-re elkészül a képcsarnok. Hozzáteszi: „a jelenlegi számítások szerint”. Tíz esztendeje olvashattunk először arról, hogy hamarosan megnyílik a Képcsarnok Vállalat kecskeméti elárusító helye. Tucatnyi cikk jelent meg azóta, vaskos levelezés, több határozat keletkezett, de a képzőművészeti hagyományait büszkén emlegető városban üzlet még mindig nincs. Bács-Kiskun megye székhelye az ország hetedik városa. Pillanatnyilag 16 vidéki képcsarnok- fiók működik. Jövőre megnyitják a tizenhetediket is. Megkértük Zómbory Györgyöt, a Képcsarnok Vállalat osztályvezetőjét, hogy tájékoztassa olvasóinkét az ügy — ennyi előzmény után Indokolt ez a kifejezés — várhaitó alakulásáról. — Már csak három olyan megyeszékhely van. ahol nincs fiókunk. 1972 októberében megállapodtunk a Kecskeméti Városi Tanáccsal, hogy a megyei pártbizottsággal szemben épülő új ház földszintién kaphatunk helyet. ha vállaljuk a négyzetméterenként 10—12 ezer forintos hozzájárulást. Vállaltuk. Hosszú ideig nem történt semmi. Ez év tavaszán felkeresett bennünket az Általános Épülettervező Vállalat megbízottja és közölte, hogy megküldi a tervezés előtti tudnivalókat. kívánalmakat. Várjuk. Az ajánlott hely nem a legalkalmasabb. mert értesüléseink szerint három oldalról üvegezett lesz. ami nehezíti festmények bemutatását. Mivel régóta próbálkozunk kecskeméti telepítéssel, minden megoldást vállalnunk kell. Vidéki bemutatótermeink alapterülete 110—230 négyzetméter. Űj alapításánál minimálisan 180 négyzetméterest tekinthetünk elfogadhatónak. Beszélgettünk Mócza Imrével, a városi tanács kereskedelmi csoportjának a vezetőiével is. — A Képcsarnok Vállalat írásban jelentette be igényét a városközpont déli oldalán épülő úgynevezett fűrészfogas beépítésű házak földszintién kialakítandó üzlethelyiségre. Ez az üzlet több mint száz négyzetméteres lesz. A város szivében fekszik, s így megítélésünk szerint a speciális célra nagyon alkalmas. A kivitelezést a városi tanács koordinálja. A jelek tehát biztatóak. Lesz végre olyan üzlet a 86 ezer lakosú Kecskeméten, a felsőfokú központban, a nagy iskolavárosban, ahol értékes festményeket, kisplasztikákat. iparművészeti tárgyakat vásárolhatnak a szépet kedvelők. Szívesebben költöznek ide fiatal művészek, mert az itteni üzlet lényegesen csökkenti megélhetési gondjaikat. Nem kell (jelképesen szólva) maguknak házalniok képeikkel. AZ üzlet léte többet jelent a giccs. a silányságok elleni küzdelemben, mint előadások, cikkek „százai. Időszaki kiállításokon rendszeresen bemutatkozhatnak a hazai piktúra legjobbjai, s mindenekelőtt a Duna—Tisza közén élő művészek. Számításaim szerint — közepes forgalom esetén — évente két- háromezer műtárgy kerülne új gazdához, a művészetektől a lakások díszítésére. Tavaly a 16 vidéki boltban több mint 28 millió forint értékű műtárgyat adtak el. Szegeden. Pécsett. Szombathelyen, Győrött meghaladta a forgalom a kétmillió forintot. Szolnokon csupán néhány ezer forinttal volt kisebb ennél az értékesítés összege. Csupán Salgótarjánban nem érte el az évi bevétel az egymillió forintot. Az üzletek sokat, tesznek a helyi kulturális élet gazdagításáért. Debrecenben tavaly .nyolc. Szegeden hét, Győrött, Nyíregyházán. Miskolcon nat-hat tárlat szervezését vállalták. Képcsarnok üzlet- és kiállítóterem létesítése tehát fontos művelődéspolitikai érdek. A működéséből adódó haszon elsősorban az ittenieket gyarapítja. Az üzlet jó vezetéssel sokat tehet a közízlés fejlesztéséért. Vannak olvan szerencsés városok, ahol az ügy fontosságát, a helyi érdekeket felismerve hatékonyan segítették új üzlet szervezését. Nagykanizsán. Dunaújvárosban a kecskemétinek egyötödéért jutottak méltó bemutatóteremhez. Veszprémben és másutt is sok kedvezményt adtak az első években. Jól tudjuk, hogy Kecskeméten ezer dologra kellene a pénz, az üzlethálózat elmarad más nagyvárosoké mögött. Fontosabb teendők is voltak képcsarnok létesítésénél. A további halogatást azonban semmi sem mentené. Ismerjük a városi pártbizottság és a tanács által elfogadott kulturális karaktertervet, a város vezetőinek kulturális kérdésekben kedvezően alakuló szemléletét. Joggal elvárható és remélhető, hogy hatékonyan összefognak a — hisszük — az ügyet kiemelten támogató Képcsarnok Vállalattal a bolt az új kulturális intézmény mielőbbi megnyitása érdekében. Sietni kell. mert könnyen utolsók maradhatunk a megyeszékhelyek között Heltai Nándor ÉRDEMES MEGNÉZNI A múzeumi és műemléki hónap * újdonságait Hivatalosan október 5-én, Szolnokon kezdődik a múzeumi hónap hagyományos eseménysorozata, de több kiállítás már szeptember második felében megnyílik. Az idén igazán nem lesz okuk panaszra az újdonságokra kíváncsi látogatóknak: csaknem 200 múzeum, több mint 150 régészeti, néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti és egyéb kiállításai közül válogathatnak. v A gazdag ‘kínálatból nagyon nehéz kiemelni a legcsalogatób- bakat. A gazdag programból is kiemelkedik azonban a nagycenki kastély felújított főépületének avatása, amelyre méltán lehet büszke a magyar műem- lékvédélem. A nagycenki Szé- chenyi-kastély a Fertőtől délre, hazánk egyik legszebb táján épült, s a családi sírboltban nyugszik Széchenyi István, akiről Kossuth Lajos joggal mondotta: „Ujjait a kor ütőerére tévé és megértette lüktetéseit; és ezért, egyenesen ezért tartom őt a legnagyobb magyarnak...” Egykori családi otthona őrzője lett életművének. Szeptember 21-én, születésnapjának 182. évfordulóján nyílik a családot bemutató tárgyakból és a reform- törekvések emlékanyagából ösz- szeállított állandó kiállítás. Aki teheti, ejtse útba Nagycenkét, , keresse fel a Széchenyi-emlék- múzeum termeit, ahol a vas, a víz, a gőz — a vasutak, a folyószabályozások és a gőzhajók, mozdonyok állnak halhatatlan őrséget e gazdag életmű mai valóságaként. Egy másik érdekesség: Vaján a Vay Ádám Múzeumban Esze Tamás-kiállítás nyílik, Pécsett Csontváry remekművű képeiben gyönyörködhetnek az odalátogatók, Szombathelyen október 26-án Derkovits szülőházában nyitják meg a nagy proletárfestő emlékkiállítását. Bajára pedig Nagy István emlékkiállítása vonzza az érdeklődőket. A könyv ünnepéhez kapcsolódik Kiskunfélegyházán' a könyvritkaságokból rendezett kiállítás. Az idei múzeumi hónap új vonása, hogy a múzeumok kimozdulnak saját épületükből, és az üzemekben, művelődési otthonokban teszik közszemlére gazdag gyűjteményük válogatott darabjait. A Petőfi-évfordulóra való tekintettel a kiskőrösi honvédségi alakulat a város emlékmúzeumában tartja az újonnan bevonuló kiskatonák ünnepélyes eskütételét. Bár az idén az ország minden részében tartogatnak meglepetéseket a múzeumok kedvelőinek, a főváros sem marad el a gazdag megyei kínálattól, sőt a budapesti művészeti heteket nyitó népművészeti kiállítás az ország 19 megyéjét látja vendégül a Magyar Nemzeti Galériában. A Petőfi Irodalmi Múzeum október 12-től Kassák Lajos emléke előtt tiszteleg. A nagytétényi Kastélymúzeumban indiai babakiállításra készülnek. Kevesen tudják, hogy Szentendre határában, a Szabadság forrás völgyében épül az ország legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma. A tervek szerint nyolcvan lakóház és a hozzátartozó gazdasági melléképület szemlélteti majd az ország jellegzetes tájainak építkezési módját, települési sajátosságait. A hatalmas munka még csak a kezdeténél tart, elsőnek a Felső- Tisza-vidék szalmatetős házai, fazsindelyes, faragott harangláb- ja bújt ki a földből. Ebben a kis mintafaluban minden pontosan ugyanolyan, mint amilyen a valóságban volt a középkortól a századfordulóig. A fehérre meszelt, taposott búzaszalmával kontyozott házakat sövénykerítés, vagy deszkakerítés oltalmazza, aszerint, hogy szegény ember vagy módosabb gazda portájára nyit be a látogató. Az eredeti bútorok és használati tárgyak is érzékeltetik a vagyon- beli különbségeket, vagyis a telepítés nemcsak építkezésében, hanem társadalmi összetételében is hiteles képet ad a napjainkban már szinte teljesen kivesző életformákról, szokásokról. Az érdeklődők bizonyára szívesen hallják, hogy a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum október 7-én, 13—14-én nyílt napokkal kapcsolódik a múzeumi programba, amikor a látogatóknak a befejezés előtt álló múzeum anyagán kívül az építés, restaurálás munkafolyamatát is bemutatják. Végezetül csak annyit: tavaly nyolcszázezren látogatták a múzeumi hónap országos rendezvényeit. A gazdag programból kiemelt érdekességek feltehetően az idén még több érdeklődőt vonzanak, újabb híveket szereznek a múzeumoknak, amelyekben a kultúra kincsei válnak mindenki számára hozzáférhetővé. V. Zs. „ÜZENET” A JÉGKORBÓL Sztara Zagora közelében, Malka Verejában kiállítás nyílt a Bulgáriában őrzött ókori tárgyakból. A 16 000 agyagtárgy — ember- és állatfigurák, kultikus tárgyak, munkaeszközök — Európa legnagyobb ilyen gyűjteménye. A jelentős régészeti anyag: „üzenet” a ma emberének a prehisztorikus kor társadalmának éltéből, kultúrájáról. A gyűjtemény egyes darabjai az i.e. 6. század második feléből; javarészt pedig a kő-, réz-, bronz- és korai jégkorból származik. A kiállítás „szenzációja” egy ház modellje, amelyet négyszögletű agyagalapra helyeztek. A ház pinákét oldalán kéményszerü szerkezet látható, amelyet bizonyára kultikus szertartásoknál használtak. Rendkívül értékes a terménységet szimbolizáló ember alak — az egyetlen Bulgáriában talált ilyen jellegű lelet. Az agyag pecsétek, táblák és kultikus mécsesek mellett a kiállított tárgyakon található írásnak feltételezett! — jelek különösen felkeltették a szakértők figyelmét. F. JÉG PRO Ki A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek Fordította: Havas Ervin 21. Újabb megbízás — Régen időzik Bakuban? — Már több mint egy hete itt vagyok. Felkerestem Godzsaje- vet. Heckert őrnagy megbízásából átadtam neki baráti üdvözletét. Egyébként sajnálom Montasevot. Ügyes, eszes fickó volt. Hogyan került ilyen csávába? Peszcovot hem fogták le. ellenőriztem. Világos, hogy az ő keze van a dologban. Nem lehetne elkapni ezt a sátánt? — Nem, Hodzsa Ali. még nem. Nem szabad kockáztatnunk. Majd kedvezőbb körülmények között elkapjuk őt. — Jól van ■- egyezett bele az öreg. — Valóban meggyőződött róla, hogy Montasev megmérgezte magát? — Saját szememmel láttam. Olyan gyorsan csinálta, hogy genki sem vette észre, de én tudtam. hogy a zakója gombjában mérget tart. Letépte a gombot és bevette a szájába. Hodzsa Ali sajnálkozva ingatta a fejét. — Van hol laknia? Itt maradhat nálam. — Köszönöm, agai Szergejev. Régi barátaim kisegítettek. — Talán valami másban segíthetek? — Nem, Szergejev úr. Heckert őrnagy megkért, hogy adjak át önnek egy megbízatást. Él kell küldenie Godzsajevet Moszkvába, hogy „vonjon ki a forgalomból” egy iráni diplomatát, bizonyos Mirza Asrafit, Hodzsa Ali egy fényképet húzott elő a zsebéből, átadta Szer- gejevnek. Jakov figyelmesen ránézett Asrafi portréjára. Idősebb embert ábrázolt. Belső zsebébe rejtette a fényképet.- — Heckert szerint Asrafi esténként szívesen sétál a követség környékén. Az utcák ekkor már néptelenek, ezt kell kihasználni. GodzsajeV akciójának nem szabad a rablógyilkosság látszatát keltenie, ellenkezőleg, ki kell fejeznie, hogy kimondottan politikai ügyről van szó. Allah akaratából így feszültté válik majd a viszony Irán és az oroszok között. Megérti, hogy ez most fontos német barátainknak. Azt hiszem. ön tudja, hogy kell végezni Asrafival, hogy az meghozza a várt eredményt. — Természetesen. Hodzsa Ali. Jól kioktatom Kodzsajevet. Meg fogja érteni a megbízatás komolyságát. — Hogy van az egészsége? — Kissé gyöngének érzem magam, Hodzsa Ali. Éppen az orvost várom. — Gyakorta megfordultam a kereskedelmi képviseleten, láttam Ligyija kisasszonyt. Nincs semmi baja, készül az elutazásra — hízelgőén mosolyogva mondta ezt Hodzsa Ali és jelentősen rápillantott Jakovra. Nyomban föl is állt. — Mennem kell. agai Szergejev. Sok a dolgom. Még azt sem tudom, hogyan térek vissza. „Terhes az éjjel, valamit szül a hajnal” — rfTondiák mifelénk. — Régen találkoztunk, beszélgethetnénk még egy kicsit. — Nem. nincs kedvem a doktorral találkozni. Majd benézek önhöz valahogy. Hodzsa Ali akkurátusán meghajolt, megnyitotta az ajtót, s a keletkezett résen kitekintett. Csak ezután hagyta el a lakást. Az utcán egy sovány, magas, teljesen ősz. legalább hatvan esztendős férfi vonta magára a figyelmét. Megfordult, k látta, hogy a férfi abba a házba lép be. amelyben Szergejev lakik. Semmi kétség, ez az öreg — ugyanaz a doktor, aki 1925-ben, a CSEKA őrizetes helyiségében leleplezte őt. amikor betegnek tetette magát, hogy kiszabaduljon. Ugyanaz a jellegzetes, jobbra hajló orr. amely olyan, mintha valaki erőszakkal elferdítette volna. Igen. ő az! Míg lépkedett az utcán, Hodzsa Ali emlékezetéből előtódultak a múlt képei. Akkor még megvolt a bakui irodája, ezzel a szerény címtáblával: ..Ali Rahim-zagye szárított gyümölcs-nagykereskedése Resht-ből”. Még nem használta a Hodzsa nevet. A CSEKÁ- ra azért került, mert a szárított gyümölcsöt szállító vitorlás csónakokon. Bakuban vásárolt aranytárgyakat és valutát igyekezett illegálisan Iránba juttatni. A csekisták éppen egy csónakban kapták rajta, amikor a becsomagolt aranyat át akarta adni a csó- naktulajdonosnak. Először arra gondolt, hogy lőni fog, azután mégis betegséget színlelt, de az orvost nem tudta félrevezetni. Ilyesmit sokáig nem felejt el az ember. Igaz, a szerencse akkor váratlanul mellészegődött. Miután megnevezte azokat, akiktől az aranyat vásárolta, nem ítélték el. csak — mint. külföldi állam-1 polgárt — kiutasították a Szovjetunióból. Hodzsa Ali arra gondolt, hogy az események óta hosszú idő telt eL s könnven lehet, hogy az orvos már régen megvált a CSE- KÁ-tól. Fel kell deríteni a helyzetet. Ha mégis ott dolgozik, akkor Szergejev elárulta valóságos énjét. Hodzsa Ali egészen belemerült a gondolatokba. Eszébe sem jutott, hogy követhetik. Pedig amióta elhagyta Szergejev lakását, két férfi óvatosan a nyomába szegődött. Szergejev izgatottan fogadta az orvost. Még nem tudta elérni Kulijevet telefonon, hogy jelenthesse Hodzsa Ali feltűnését. Az orvos végre befejezte a vizsgá- látot. — Pihenésre, teljes nyugalomra van szüksége — mondta. — Legalább egy hétig feküdnie kell! — Azt most nem tehetem meg — válaszolta Jakov mosolyogva. Az orvos távozása után végre felhívta Kulijevet. Megegyeztek, hogy Mehtyi Dzsafarovics lakásán találkoznak. Kulijev ugyancsak csodálkozott Hodzsa Ali színrelépésén, s azon a feladaton is. amit közvetített. — Hallottam Mirza Asrafiról — mondta Kulijev —. meggyő- ződéses antifasiszta, ellenzi Irán közeledését a náci Németországhoz. Bizonyára erősen zavarja a németek terveit., ha el akarják távolítani. — Ez csak az egyik szempont; a másik az, hogy egy ilyen gyilkossággal kiélezhetik a két ország közötti viszonyt, ami csak a németeknek kedvező. Azonkívül jő próbának látszik az en ellenőrzésemre is. Schönhausen és Heckert mindenképpen megtudja, hogy teljesítem-e a megbízatást, vagy sem. — Jó terv — mondta elgondolkodva Kulijev. — Hodzsaiev személye a legjobb megoldásnak látszik számukra. öreg bűnöző, jó kapcsolata van a moszkvai alvilággal, s kiválóan ismeri a várost. (Folytatjuk)