Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-27 / 226. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. szeptember 27. A munkásosztály - ma PÁRTSZERVEZÉS — PÁRTIRÁNYÍTÁS Évek óta a politikai és tudományos élet egyik központi vitatémája a munkásosztály problematikája. Mind tőkés, mind szocialista viszonylatban ugyanis olyan változások történnek a társadalom szerkezetében, amelyek átformálják a munkás- osztályról alkotott hagyományos képünket, fogalmainkat. A termelőerők rohamos fejlődése, a tudományos-technikai haladás és ennek a társadalmi struktúrára gyakorolt hatása, a magántulajdon megszüntetése és az új tulajdonviszonyok kifejlődése a szocialista országokban — e folyamatok magasabb szintre emelik a munkásosztályt, bővítik határait, módosítják kapcsolatát, viszonyát a többi dolgozó osztályhoz, réteghez. VÁLTOZÓ ÉS ÁLLANDÓ ELEMEK • Szebellédí Nándor, a termelőszövetkezet elnöke és Hirt László főállattenyésztő szokásos napi szemléjüket végzik a szarvasmarha-istállóban. Húsprogram Ersekcsanádon 0 A jérceállomány egy része elszállítás előtt. (Kovács János felvételei.! Hazánk immár küszöbén áll a tudományos-technikai forradalom néven ismert folyamatnak. Napjainkban részesei és tanúi vagyunk fejlődésünk extenzív szakasza lezárulásának és az új, intenzív fejlődés kibontakozásának. Már érezhető, hogy a meginduló technikai átalakulás, az ipar, a közlekedés korszerűsítése, új, modern iparágak megteremtése, a fejlett technológiák alkalmazása és az iparszerű munkavégzés meghonosodása a földekén, átformálják a dolgozók tevékenységét. Mind magasabb szakmai követelményeket támasztanak, s bővítik tevékenységükben a közös elemet, a szellemi igénybevételt. Valósággal kitágítják a munkásosztály határait, és új rétegeket vonnak be az osztály körébe a mezőgazdaságból, a hagyományos értelmiségi munkakörből és az úgynevezett harmadik szektorból. Ez utóbbihoz tartozó ágazatok (kereskedelem, közlekedés, szolgáltatások) részarányának növekedésével egyre nő azoknak a száma a munkásosztályon belül, akiknek tevékenysége közvetlenül nem kapcsolódik az anyagi termeléshez. Az állami tulajdon mellett a szövetkezeti csoport- tulajdon uralkodóvá válása és a két alapvető tulajdonforma szüntelen fejlődése pedig elindította a munkásosztály és a parasztság közeledésének, az osztályhatárok lebomlásának hosszú történelmi folyamatát A társadalmi fejlődésnek ezek Mai viszonyaink között melyek a munkásosztály karakterét meghatározó főbb vonások? Az osztály legfontosabb jellemzője, hogy tevékenysége — miután a termelés legfejlettebb területén, az ipari nagyüzemekben dolgozik — alapvető jelentőségű a társadalom egész fejlődésében. Ez az objektív alapja társadalmi helyzetének, alapvető érdekeinek, szervezettségének, fegyelmének, koncentráltságának, s mindannak, ami a munkásosztályt a legfőbb politikai erővé emeli a proletárhatalom védelmében, a szocialista rendszer továbbfejlesztésében. A munkás- osztály léte és tevékenysége az össznépi tulajdonhoz kapcsolódik. Ezért a leginkáb érdekelt a szocializmus eszméinek, erkölcsi normáinak érvényesítésében, a munka szerinti elosztás megvalósításában, a kispolgári eszaz új tényezői itthon és határainkon túl is heves vitákat váltottak ki. E vitákban jó néhá- nyan, sokszor megfeledkezve a társadalmi rendszer fundamentumát jelentő állandó elemekről, inkább a társadalmi-gazdasági fejlődés változásait hangsúlyozták. Ezen az úton nem egy vitázó végül eljutott a munkás- osztály létének tagadásához is. Feltétlenül szükséges a fejlődés új jelenségeit, a társadalm. struktúra változásait a lehető legteljesebben és legpontosabban felmérni, és számolni hatásaival. Ez elengedhetetlen az objektív folyamatok és tendenciák reális megítéléséhez, a helyes politikai döntések kialakításához, vagyis a valóságismereten alapuló cselekvéshez. A változásokra figyelve azonban nem szabad megfeledkezni a munkásosztály állandó vonásairól, amelyek minden változás mellett folyamatosan jellemzik a társadalom e nagy csoportját. Éppen a munkásosztály lényegét kifejező fő törvényszerűségek elhanyagolása vezetett és vezet sok esetben az osztály egész létének megkérdőjelezéséhez. Erre irányította a figyelmet legutóbb a szocialista országok pártjainak varsói elméleti konferenciája is, ahol elvétettek minden olyan nézetet, amely kétségbevonja a munkásosztály létét és egyre növekvő szerepét a társadalmi irányításban, a társadalmi feladatok megoldásában. mék és felfogás elleni harcban, a kollektivizmusnak, a gazdasági integráció gondolatának képviseletében. Ebből fakad a munkásosztály forradalmisága, amely a társadalom gyökeres átalakításában, a szocialista építés mindennapi gyakorlatában jut kifejezésre. A szocialista építés fontos tapasztalata — ezt pártunk 1972. novemberi határozata is kiemelte —, hogy bár a társadalom egésze, az egyes osztályok és rétegek egyaránt érdekeltek a haladásban, a szocializmus építésében, az érdekeltség foka és közvetlensége mégsem azonos. Még a munkásosztályon belül sem! A munkásosztályon belül, leginkább a nagyüzemi munkásság számára magától értetődő a szocialista átalakulás folyamata, mert e réteg létfeltételeivel állnak a legszorosabb kapcsolatban a szocialista építés konkrét követelményei. Ugyancsak e réteg öntudata, politikai aktivitása fejezi ki leginkább a munkásosztály egészének valóságos érdekeit. Következésképpen a pártnak az osztály vezető szerepe érvényesítésekor, politikai célkitűzéseinek megfogalmazásakor elsősorban a legöntudatosabb és legaktívabb rétegre, a nagyüzemi munkásságra kell támaszkodni! Ma alapvető kérdés számunkra, hogy a szocialista nagyiparban dolgozó nagyüzemi munkásság megfelelő súllyal vegyen részt államunk irányításában, döntő mértékben hallassa szavát az ország, a munkahely ügyeiben, és anyagi értelemben is mind jobban legyen élvezője az ország gyarapodásának. AZONOS ÉS ELTÉRŐ ÉRDEKEK Olykor jóindulatú emberek is — akik meg vannak győződve arról, hogy osztályalapon állnak — beleesnek az osztályálláspontot tagadó hibákba. Ez manapság többnyire úgy jelentkezik, hogy szélsőségekben gondolkodnak, nem mérik fel reálisan a társadalom különböző osztályainak, rétegeinek a szocializmus viszonyai között kibontakozó egységesülési folyamatát. A társadalmi integrálódás létező folyamat, amelynek lényege az egyes osztályok és rétegek viszonyaiban mutatkozó nagyobb eltérések, illetve különbségek fokozatos kiegyenlítődése, és ennek talaján az alapvető érdekek közelítése. A tulajdonviszonyokban lezajló változások és a mezőgazdaság nagyfokú gépesítése, a falusi életmód rohamos „városiasodása” alapján ma már a társadalom főbb osztályai és rétegei az alapvető érdekek síkján találkoznak. Ugyanakkor látni kell, hogy még mindig lényeges különbségek vannak az egyes osztályok, rétegek létfeltételeiben. Ezt fejezik ki a sajátos érdekek, az érdekeltérések, sőt összeütközések. Ha túlbecsüljük a társadalmi különbségek kiegyenlítődését, s nem veszünk tudomást a meglevő osztály- és szociális különbségekről, akkor akarva-akaratlanul háttérbe szorítjuk a munkásosztály vezető szerepének objektív alapját, azaz formálissá tesszük vezető szerepének tényét! Éppen a szövetségesekhez fűződő kapcsolat szilárdsága és állandó erősítése követeli azt, hogy a munkásosztály a tényleges gazdasági helyzetéből adódó politikai vezető szerepet foglaljon el, és ez társadalmi elismerést is nyerjen. Pártunknak fontos tapasztalata, hogy csak akkor életképes szövetségi politikája, ha az szorosan összekapcsolódik a munkásosztály vezető szerepével. B. I. Shaver Starcross 288 a neve annak a baromfifajtának, amelyet 18—20 hetes korig nevelnek az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezetben. A tojóhibridet a Bolyi Állami Gazdaságtól kapják. Évente mintegy 200 ezer tenyészjércét nevelnek, melynek nagyobb része, mintegy 70 százaléka csehszlovák exportra megy. A gazdaság vezetői elmondják, hogy megtalálják számításukat a baromfinevelésnél. Az idén 15 millió forint árbevételre számítanak. Hasznos elfoglaltságot ad ez a termelőszövetkezet asszonyainak, lányainak, akik havonta 2000—2300 forintot is keresnek. A következő években tovább fejlesztik ezt az ágazatot. Építenek egy 100 ezer baromfi befogadására alkalmas ólat, tojótyúkok számára. A termelőszövetkezet tervei között szerepel a szarvasmarhatenyésztés fellendítése is. Az állomány már három éve tbc- és brucellamentes. A fejlődést jól bizonyítják a számok. 1968-ban 330 szarvasmarhájuk volt, ebből 52 tehén, az idén már ezer a létszám, háromszor annyi tehénnel. A szarvasmarha-hizlalás jó bevételi forrás. Az idén mintegy 300 hízómarhát értékesítenek, jövőre már 350-et. Emelik a tehénlétszámot is és a jelenlegi Kétarcú,,útjelzők tehenenkénti 2400 liter tejhozamot 3200 literre kívánják növelni. A Búzakalász Termelőszövetkezet mérlegében egyre nagyobb súllyal jelentkezik az állattenyésztés. A gazdaság 60 milliós árbevételének az idén már több mint felét ez az ágazat* adja. Az észak-bulgáriai Vreza történelmi múzeuma értékes torzóval gazdagodott. A kutatók szerint ez a környék, ahol — Dolna Mremena falu közelében — a szoborrészt találták, a második század végén és a harmadik kezdetén egy gazdag rabszolgakereskedő városon kívül fekvő birtokához tartozott. A torzó kétarcú fejet ábrázol. Ilyen kétarcú szobrokat útkereszteződéseknél állítottak fel, s a két arc az út két főirányába mutatott. A kétarcú „útjelzőket” az utak és vándorok istene: Hermész után hermáknak nevezték. VlZ ALATTI MAGTÁR Japán tudósok évek óta kísérleteznek a gabonatárolás új módszerével. Az egyik ilyen kísérleti megoldás; a gabona víz alá süllyesztett különleges tárolókban való raktározása. Mint kiderült, a szemestermény kitűnően tárolható nylonzsákokban, melyeket többréteges alumíniumfóliával vonnak be. A göngyölegeket 30 méter mélyen süllyesztik el tavakban, vagy más édesvizű tárolókban. Ilyen tárolási feltételek között a gabona éveken át eláll — legalább olyan jól, mint állandó hőmérsékletű gabonatárházakban. A NAGYÜZEMI MUNKÁSSÁG SZEREPE 20. Az akna nem robban Peszcov elgondolkodott, a válaszra várva Ivadék is hallgatott. — Ügy ... úgy ... — szólalt meg végül Peszcov elnyújtva a szavakat. — A dolog valóban komoly és szükséges, másként nem kockáztatnád az életedet. Csakhogy te nem mehetsz be az üzembe, a csomagot magam helyezem el a vörösöknek. Tudom, hogy a gyár érzékeny pontja. Azonkívül senkinek se jutna eszébe, hogy rám gyanakodjon. — Azt hiszem, igaza van, Nyíl Tyimofejevics. — Adj egy kis időt, alaposan meg kell rágni a dolgot. Soha nem vállalnám el, ha nem érez- ném; a vörösöknek hamarosan végük. Az előcsarnokból ismét lárma hallatszott. — Szünet van. Nem lenne jó Ráesik, ha itt látnának téged. Igaz, sokan járnak hozzám gazdasági ügyekben, de nem árt az óvatosság. — Így igaz, Nyil bácsi. — Gyere vissza két-három nap múlva, addig mindent átgondolok. Eltelt egy hét. Ivadék ismét elindult, hogy felkeresse a klubban Peszcovot, az aknát aktatáskában hozta magával. Enyhe remegését és rossz __ előérzetét gyorsan leküzdötte, de azért bátortalanul, vissza-visszatekintve haladt. Pontosan a klub előtt, az épület sarka mögül váratlanul két férfi lépett hozzá és megragadta a ( karját. Ivadék elhajította a táskát, karjait kiszakítva az ölelésből, egy pisztolyt kapott elő. Tudta, hogy lebukott, belelőtt a lábánál heverő aktatáskába. Azonnal lefegyverezték. Mialatt elszedték a revolverét, értetlenül nézett a táskára. Az akna valamiért nem robbant fel. Nehéz szorítás fullasztotta a torkát. Megértette, hogy az aknát előre hatástalanították, őt pedig az orránál fogva vezették. Este Jakov, Kulijev társaságában, lekopogtatta a rejtjelezett rádióüzenetet a meghiúsult akcióról. „ ... Ivadék gyárbeli ismerőse árulónak bizonyult. Akkor fogták el az aknával együtt, amikor hozzá igyekezett. Megfelelő távolságból kísértem Ivadékot, láttam, amint a csekisták egy gépkocsihoz vezették. A beszállás pillanatát kihasználva Ivadék elővett egy méregampullát és a szájába vette. Allaverdi.” — Nem rossz fedőnév, egy istenség -neve — jegyezte meg Kulijev, amikor Jakov átnyújtotta neki az üzenet utolsó sorait. — Nem véletlenül gondolták ki. A németek nagy reményeket fűznek hozzád. — A németek gyanakodni fognak, von Schönhausen ugyancsak bizalmatlan ember. — Bizonnyal megpróbálnak leellenőrizni. Jobbik eset, ha ezt Kazancev útján teszik. Ha másként, próbálkoznak, nagyon résen kell lennünk. Vendég az égből Eljött 1941 augusztusa. A vá ros„ a tengerre ereszkedő amfiteátrum felett a hőségtől szinte megállt a levegő. A Kaspi-tenger felől már napok óta nem érkezett egyetlen enyhítő szellő sem. Jakov kinyitotta lakása minden ablakát, mégis nehezen vett lélegzetet. Ezek a napok eléggé megviselték. Romlott a közérzete, a frontról érkező hírek is keserítették. Ráadásul Ivadék lebukása óta Schönhausen is hallgat. Semmi megbízatás. Egészségi állapota romlik. Ma különösen gyöngének érzi magát —éppen az orvost várja. Ehelyett a postás érkezik. Levő Lidától. Jakov kényelmesen végignyúlt a heverőn, olvasni kezdett. Meleg hangú, kedves levél. Lida már számolgatja a napokat, ami a viszontlátásig hátra van. Szeptemberben visz- szatérhet a hazájába. Azt is meg.- írta, hogy családját Moszkvából Novoszibirszkbe evakuálták. Jakov gondolataiba mélyedt. Még egy hónap a találkozásig. Körülnézett a szobában: rendbe kellene tennie Lida érkezéséig; Bizony, csak a, nagytakarítás segít. Az utóbbi hónapok eseményforgatagában teljesen elhanyagolta a lakást. A csengő hangja zökkentette ki gondolataiból. Jakov azt hitte, hogy a postás jött vissza, mert elfelejtette otthagyni az újságot. Csodálkozására azonban egy piros arcú, borotvált fejű, szemüveges férfit pillantott meg az ajtóban. Akárhogy is vizsgál- gatta a jövevény arcvonásait, nem találta ismerősnek. — Nem ismer meg? — kérdezte a váratlan vendég. A behízelgő hang valóban ismerősnek tűnt, Jakov nyomban rájött a titok nyitjárá. — Hodzsa Ali! Hogy került ide?! — Allah akarta, hogy ismét találkozzunk, agai Szergejev. Ügy alakultak a dolgok, hogy ideküldtek. — Ki küldte? — Egy az isten, egy a főnök, agai Szergejev. — Üljön le, Hodzsa Ali, meséljen. Leborotválta a haját, szemüveget tett fel — s már meg sem ismertem. — Akad itt néhány ismerősöm. Nem szeretném, ha értesülnének az érkezésemről. Jakov világosan látta: Hodzsa Alival ellenőrizteti Schönhausen, hogy igazak-e a jelentései. — Mit mondjak? A legrosz- szabbon már túlvagyok — kezdte Hodzsa Ali és elhelyezkedett a heverőn. — öreg koromra ejtőernyővel kellett kiugra- nom. A határon most nehéz átjutni. Megmutatták az ejtőernyőt, hogy ismerkedjem vele, azután minden nap azt mondták: „Ma éjjel átdobunk. Próbaugrásra nincs lehetőség.” Hiába könyörögtem Heckert őrnagynak,' hogy a földön dobjanak át, azt mondta, nem kockáztathatunk semmit. — Akkor hát, ugrani kellett — mosolygott Szergejev, de a gondolatai máshol jártak. Mit jelenthet ennek az öreg rókának a megjelenése? ... Hodzsa Ali még a szemét is lehunyta, úgy emlékezett vissza az átélt rettenetre. — Odavezettek a gép ajtajához, kinyitották, megcsapott a sötét hűvösség és hallom: „Ugorj!” Mit tegyek? Kiugrottam, s úgy éreztem, mintha kínzó álomban egy szakadékba zu- .hannék. Vártam, hogy mikor veszítem el az eszméletemet. Azután megkönnyebbültem: kinyílt az ernyő. De még földet érés után is több mint egy. óráig tartott, amíg visszatért belém a lélek. — íme, egy igazi ejtőernyős! Azt már nem! Nincs olyan hatalom, amely még egyszer arra kényszeríthetne, hogy kiugor- jak az égből! — Hogy él odaát Heckert úr? , “ Jól> és forró üdvözletét küldi. (Folytatjuk) Schönhausen tábornokhoz!
